Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-13 / 12. szám

I 1974. Január 13. DUNÄNTOLI NAPlö Ennyire gazdagok vagyunk? H BCM-ről, hétköznapi Iranian » m. m s n K. n »..t « »• „Cement-szállítás4e /égi úton? Megteltek ö cementsilók Teljesítette óesztendei tervét a gyár Közel féltucat nagyon jelen­tős dolog foglalkoztatja most a Beremendi Cement- és Mész- mű munkásait, vezetőit, ame­lyek közül nem egy bizony* ki­nőtte a „csak a gyárban érde­kes" megfogalmazást. A BCM ma már felnőtt — idei terve 900 ezer tonna cement gyártá­sa. — Oktalanság lenne to­vábbra is fejlődésének, növe­kedésének ünnepi hangulatá­ban beszélni róla, hibái felett szemethunyva dicsérni, korsze­rűségét, szépségét, méltatni a rekordidőt, amely alatt elké­szült Mindez igaz — ezért is kell bosszankodnunk néhány jelenségen,, amelyek akkor is méltatlankodásra késztetnének, ha népgazdaságunk teherb;ró képessége kimeríthetetlen len­ire. Porfelhők a gyár felelt Kezdjük talán a gyár leg­nagyobb gondjával. A nyers­malom elektrofilterei ma sem működnek megfelelő hatásfok­kal. A tervezők és kivitelezők, a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet, a Vegyipari Tervező Vállalat, és a Villamos Beren­dezések és Készülék Művek, ígérete szerint egy köbméter levegőben 200 milligram por szállhatott volna csak ki a nyersmalom kéményein. A mos­tani — legjobb mérések — en­nek az ötszöröséé regisztrálják. Az elmúlt hónapokban — a tervezők és kivitelezők kétség­telen erőfeszítése ellenére —, az l-es gyártóvonalon alig-al'g sikerült javítani a tarthatatlan helyzeten. Magyarország leg­nagyobb cementgyáréból, a rossznyelvek szerint a „cement” egy részét légiúton „szállítják” el, a közeli mezőgazdasági Szemek nem nagy örömére. Nem sokkal jobb e helyzet e ll-es vonalon sem. Ott egy NSZK-beli cég vállalta, hogy kijavítja a rosszul működő fil­tereket. A nyugatnémet cég egyenirányítóit még egyetlen alkalommal sem lehetett a tel­jes hatásfokig felgerjeszteni, s a porleválasztást minősíteni. Ugyanis a technikai berende­zés szoros kapcsolatban áll — csak együtt működtethető —- a hűtőtornyok automatáival, amelyek viszont a magyar GAMMA cég erőfeszítései el­lenére sem működnek .. „ 164 millió forint korszerű gépekre Erősödik megyénkben a Kukoricaterrnesztési Szocialista Együttműködés Új tagokkal bővül Baranya megyében a Kukoricatermesz­tési Szocialista Együttműködés. A termesztési rendszer a Szek­szárdi Állami Gazdaság és a gödöllői Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet kezdeményezé­sére 1972-ben alakult. Célja: a belépő termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kukoricater­mesztésének fokozása, korszerű, nagy teljesítményű gépek bizto­sítása, valamint a folyamatos in­formálás az új termelési módsze­rekről, technológiai eljárások­ról. A KSZE az elmúlt évben hét megyéből 38 tagot számlált A kukoricatermő összterület 54 ezer 173 hektár volt. Baranya megyében összesen 5 állami A beruházás, a nagyjavítás A beruházásnál maradva most tényleg csaknem 100 szá­zalékig kész a gyár. A most fo­lyó munkák, vagy a berendezé­sek nem megfelelő működését > hivatottak kijavítani, illetve az igények változásából adódó j pótmunkákról van szó, Ilyenek az említett elektrofilterek és a pécsi Hőerőműből szállított pernye k'adóberendezései. A KPM ugyanis nem találta meg­felelőnek a köze! 30 milliós költséggel épült technológiai j eszközöket, ez újabb átadásra a közeljövőben kerül sor. Most szerelik a 3-cs csoma­gológépet, amelynek átadása március végére várható. Ez a beruházás eredeti terveiben nem szerepeli. December 25-én leállt a gyár, 1973, évi tervüket teljesítve, megkezdték a január 2-től ter­vezett nagyjavítást. Az elképze­lések szerint az l-es vonal reví­ziója január 20, 25. között befejeződik, ettől kezdve 10 napra teljesen leállítják a ter­melést, majd február 4-én az l-es vonal megkezdi a munkát, a ll-es vonal pedig a szükséges javítások után, március 10-én lép ismét üzembe. 1974-ben a BCM-ben 40 ezer tonna 600-as és 860 ezer tonna 500-as ce­mentet kell gyártani. Ha ennek a követelménynek képesek lesz­nek eleget tenni (a felfutás ugyanis intenzívebb, mint amire eddig egyetlen példa is akadt volna) akkor már a következő évben akár a tervezett teljes ka­pacitást, 1 millió 70 ezer tonna cementet. b képesek lesznek le­gyártani Kérdőjelek A BCM teljesítette 1973. évi tervét December 25-re 661 700 tonna cementet gyártottak, s ha nem állnak le, még legalább tízezer tonnával megtoldták vol­na azt az 1700-at, amivel töb­bet termeltek. Értelme azonban nem volt, mert a silókban közel 80 ezer tonna cementet tárol­tak, egyszerűen képtelenek vol­tak d legyártott cementtel mit kezdeni. Az 1974-re esedékes import cement egy része még a múlt esztendőben beözönlött az országba, a felhasználók, for­galmazók pedig nincsenek fel­készülve sem a beremendi sem a külföldi cement fogadására. Az ömlesztett cementet közúton 50—60, vasúton 100—150 kilo­méteres körzetben gazdaságos, célszerű szállítani. A BCM eredetileg 40 száza­lék zsákolt és 60 százalék öm­lesztett cement kiszállítására ké­szült fel. Az igények azonban a tároló-helyek hiánya miatt tel­jesen mások. Ezért van szükség a harmadik csomagológép be­állítására, s ezért szállítottak ki 1973-ban csupán 290 ezer tonna ömlesztett- és ezért közel 365 ezer tonna zsákolt cementet Az idén ugyancsak a 60—40 szá­zalékos arányt kell a csomagolt javára tartani. Kérdéses azonban, hogy tart­ható-e olyan helyzet, amikor a népgazdaság talán egy kissé te­herbíró képességén felül is új cementgyárakat létesít, ugyan­akkor a vállalatok elsősorban a saját érdekeiket szem előtt tart­va csak a legrövidebb utat, és legrövidebb időt tekintik járha­tónak, amíg a cement a gyár­ból az éoítkezéseken beépítés­re kerül? A nyári építkezési csúcsban aztán sem a MÁV, sem a cementipar nem képes az igényeknek eleget tenni. Meggondolandó A BCM ma még saját gond­jain is csak nehezen képes úr­rá lenni, nehezen képzelhető, hogy Dél-Magyarország vala­mennyi felhasználójának, forgal­mazójának problémáit képes lenne megoldani. Sem most, amikor a silók színültik teltek, sem majd az építkezési láz fel- támadtával, amikor majd egy­másnak adják Beremenden a kilincset, hony a silók aljából ta'án lehs'séges volna összeka­parni néhányszor tonna cemen­tet Mit várhat a mezőgazdaság 8z egységes magyar mezőgép-ipartól? Interjú Pesti Lászlóval, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatójával Ez év január 1-vel a hazai mezőgépipar csaknem 100 szá­zalékban a MÉM tárcához ke­rült, mint egységes bázis, a mezőgazdaság fő ipari háttere. Az iparág gazdája pedig a Me­zőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalatok Trösztje lett, amely három évvel ezelőtt alakult meg egy sor vállalatfú­ziójából. Az ország egyik legna­gyobb trösztje lett, ilymódon a MEZÖGÉPTRÖSZT, melynek vezérigazgatója Pesti László, a múlt hét közepén sajtótájékoz­tatón ismertette a január 1-el életbelépett szervezeti változá­sokat és a mezőgépipar előtt álló feladatokat. Ez alkalomból készítettük vele lapunk számá­ra az alábbi interjút # Húsz évvel ezelőtt kevesen gondolták, hogy az akkori gép­állomások, illetve azok az utó­daként létrejött MEZŐGÉP vál­lalatok, két évtized múlva ke­zükbe veszik az egész hazai me­zőgazdasági gépgyártást, ~~ fi feladat túl nagy. A szer­vezet egységesítésével nyilván megszűnnek a párhuzamossá­gok, az anyagi és szellemi ka­pacitások koncentrálása pedig az eddiginél eleve nagyobb fej­lesztést tesz lehetővé. Vélemé­nye szerint azonban elegendő ez ahhoz, hogy a mezőgépipar meqfeleljen a nagy elvárások­nak? — Fejleszteni önerőből nem tudunk. A mezőgépipar felsze­reltsége korszerűtlen. A háló­zatban képződött saját fejlesz­tési alapok csak a szinten tar­táshoz elegendők. A gyári re­konstrukciókhoz, a gyártás nö­veléséhez központi segítségre szorulunk. A mezőgépípqr re­konstrukciós terve már készül, a MÉM még ez évben a kormány elé terjeszti a javaslatot. A fej­lesztés már 1975—76-ban bein­dul, az ötödik ötéves terv ele­jétől azonban erőteljes, gyors és átfogó rekonstrukció kezdő­dik meg, ami nemcsak a mező- gazdasági, de az élelmiszeripa­ri gépeket gyártó üzemekre is kiterjed, mivel 1975 végéig ezt a. profilt is átvesszük. Ez a kor­mány által megadott határidő, A teljes profil átvételen azon­ban mi szeretnénk mielőbb túl­lenni, mert a késedelem piacok elvesztésével járhat. Az Egyesült Izzó — mely tavaly vette át az ÉBGV-t, érthetően az élelmi- szeripari profiltól eltérő felada­tokkal bízza meg a gyárakat, s ha mi most késlekedünk az át­vétellel, ez súlyos pr-' 'ókhoz vezethet. Hisz soh- volt még ilyen szükség h. , tej­ipari, konzervipari gépe \ be­rendezésekre, komplett vágóhi­dakra, sütőipari berendezések­re, mint most. # Az említett rekonstrukció nyilván jelentősen megnöveli majd a mezőgépgyártó kapaci­tást. Addig azonban eltelik né hány év és a hazai élelmiszer gazdaság ez idő alatt is étvágy- gyal igényli majd a gépeket, berendezéseket. Ismeretes, hogy a MÉM 1974-re jóváhagyta az újabb zárt termelési rendszerek beindításának programját. Mennyire vannak ezzel össz­hangban a MEZÖGÉPTRÖSZT tervei? Mi az, amit a hazai ipar Ígérni tud 1974-re és a követ­kező évekre? — Ismerjük q zárt rendszerek programját, nagyságrendjét. Mi is részt veszünk a behozatali kereskedelmi tárgyalásokon az­zal a céllal, hogy bizonyos gyártási jogok átvételéről kooperációs lehetőségekről tá­jékozódjunk. Célunk, mind több dollárért importált rendszergé­pet forintért kiváltani, vagyis, amit lehetséges itthon legyárta­ni. Elsőként az amerikai IHC tárcsák gyártását kezdjük meg a CPS rendszer gépeihez. A kül­földi gépekhez csak pótalkat­rész 10 millió dollár értékben jön be évente az országba. Évi alkatrészforgalmazásunk meg­haladja a 3 milliárd forintot. — Gépgyártásban a központi programok alapján kiemelt kul­túrák gépesítésére és a zárt rendszerek gépeinek mind na­gyobb mértékű kiváltására for­dítjuk erőink és kapacitásunk javát Az; elmúlt évben megoldot­tuk a hazai teljes cukorrépa­gépsort. A nagykapacitású, 6 soros betakarítógépeink bevál­tak. Ma már hazai gépekkel ta­karítható be a termés 65—70 százaléka. A hagyma-betakarí­tás gépesítését is sikerült 1973- ban megoldani. A gép olyan nagy kapacitású, hogy a hagy­matermelő üzemek közösen használhatják. Kevés volt a szálastakarmány-betakarítógép. Az NDK-val közösen gyártjuk az E—280-as és 301-es maga­járó betakarítógépet, s ez 1974- ben már részben, 1975-ben pe­dig teljesen megoldja az ellá­tó st.Bekápcsolódtunk az E— 512-es NDK gabonakombájn gyártásába is, s magunkra vál­laltuk a gép egyes részegysé­geinek gyártását, s ezzel az NDK-ban kapacitást szabadítot­tunk fel. Ez az ellátás javulásá­ban már az idén érződik, majd. (Ezenkívül a Szovjetuniótól is, mintegy 1800 darab nagytelje­sítményű kombájnt kap az AG- ROTRÖSZT 1974-ben). Meg­kezdtük a 14 tonnás többcélú pótkocsik gyártását egy- és két­tengelyes változatban. Szolnoki vállalatunknál létrehoztunk egy könnyűszerkezetet előállító üze­met. Itt évi 5500 tonna acélszer­kezetet állítanak elő, amiből ál­lattartási épületek készülnek. ! Mór ebben az évben megkezd­jük a komplett tehenészeti te­lepek építését, kulcsátadásra. A sertéstelepek hígtrágya elveze­tése a környezetvédelem szem­pontjából is fontos és sürgető. Ezért tavaly a svéd ALFA-LA- VAL cégtől megvásároltunk egy licencet, 1974-ben megkezdjük e berendezések gyártását. A holland Tebel cégtől vásárolt licenc alapján kezdtük meg a 10 ezer literes programvezéreit sajtkádak gyártását, a tejpor­nak. Cseh kooperációban ház­táji kisgépeket, NDK kooperá­cióban élelmiszercsomagoló gé­peket kezdünk gyártani. Buda­pesti gépgyárunk zöldbab, uborka és paradicsom betakarí­tó és előfeldolgozó gépek gyár­tását kezdi meg exportra is. Szőlőkacsoló gépekkel 1974-ben az egész KGST igényeit kielégít­jük, s már dolgozunk a szőlő­kombájnon is, amiből szintén mi látjuk majd el a szocialista országokat. # S ml a helyzet az erőgé­pekkel? Köztudott, hogy a ha­zai traktorgyártás lefutóban van. Ma már a bajai zárt rendszer — amely szocialista országokban gyártott gépekkel dolgozik — sem kap Dutra traktort. Milyen traktorokra számíthatnak a mezőgazdasági üzemek követ­kező években? —- A teljes erőgép-szükségle­tet külföldről kell behozni. A MÉM elképzelése, hogy traktor behozatalunkat a jövőben á baráti államokra, s elsősorban Szovjetunióra alapozzuk. Az erő­gépeknél strukturális változást élünk, most ót kell térni a nagy lóerő teljesítményű traktorok használatára, és gyártására. A szovjet traktorgyárakban most van kifejlesztés alatt egy sor nagy traktor, ezekre a jövőben számíthatunk. Azonban a ma­gyar mezőgazdaság átlagos traktor lóerő igénye már most 130—160 lóerő. Az átmeneti időben ezeket a gépeket vagy az ezeknél nagyobbakat tőkés országokból kell behoznunk, a zárt termelési rendszerekhez. A traktor azonban nem tartozik a MEZŐGÉPTROSZT-höz. A Győri Vagon- és Gépgyár kooperációs tárgyalásokat kezdett az NSZK- val, a Ferguson céggel és csehszlovák partnerekkel, mely­ben Győr vállalja egyes traktor részegységek, hátsó hidak stb. gyártását. Ha ez a kooperáció iétrejön, a MEZŐGÉP Vállalatok is bekapcsolódnak bizonyos traktoralkatrész és főegység gyártásába, valamint szerelési munkák elvégzésébe. így már 1975-ben olcsóbban, kevesebb devizáért kaphatunk traktort ezekből az országokból, ami egy kedvezőbb belső ellátást tesz lehetővé, — — gazdaság KSZE-tag, 6784 hek­tár kukoricafölddel. Ez a szám 1974-ben növekszik — 12 ter­melőszövetkezet, illetve állam! gazdaság kérte felvételét. Hogyan vált be ez a módszer, milyen eredményekkel zárult az elmúlt esztendő? Erről számolt be a hét végén a MTESZ könyv­tárában Reichardt Jenő, az együttműködés vezetője, a me­gye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai műszaki szakembe­reinek. Tavaly, hektáronként 55,5 má­zsa kukorica termett. Importgé­pekre 164 millió 37 ezer forintot költöttek. Az NSZK-ból 84 Klei- ber-eke, az USA-ból 84 traktor, 69 John-Deere kombájn, 92 ve­tőgép érkezett. Idén 196 gépet rendeltek. A vásárlásra a tagok: devizahitelt kapnak. Az összeg 30 százalékát készpénzben, a többi részét három évig résziét­ben fizetik, 6 százalékos kamat­tal. A gépkezelőket a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézet egyhetes bentlakásos tan­folyamán képezik. A gépek ga­ranciaideje egy év. Javításukat a Szekszárdi Állami Gazdaság szervizében végzik, ugyanitt 500 000 dolláros alkatrész-kész­let áll a szerelők rendelkezésé­re. Az 1972—73-as mérleg 30 százalékos termésátlag-növeke­dést mutat A KSZE ebben az esztendőben 15 000 hektár te­rülettel bővül, ennek kétharma­da Baranya megyére esik. - N. Sz. Egy kézben Megkezdte munkáját a Bútoripari Garanciális Központ A tartós fogyasztási cikkek: jótállásával foglalkozó jogsza­bállyal összhangban, az igé­nyek hatékonyabb kielégítése érdekében országos hálózattal működő javítószervezet Bútor­ipari Garanciális Központ ala­kult A könnyűipari miniszter és a belkereskedelmi miniszter megbízása alapján a központ a Fővárosi Javító-szerelő Vál­lalat keretében január elején megkezdte működését; szék­helye; Budapest, XIII. Rajk László utca 25. A Javszer vezetői ez MTI munkatársának elmondották, hogy a Bútorért szervizháló­zatát átvéve, a meglevő háló­zatra alapozva szervezik az or­szágos javítószolgálatot, amély. nek jelenleg már 96 helyen van kirendeltsége. A központ fel­adata a fogyasztók érdekvé­delmében a qaranciális javítá­sok, az esetleges leértékelések, árcsökkentések és cserék le­bonyolítása. A központ a bútor­kereskedelemmel már megálla­podott, s a mintegy 127 gyár­tó művel folyamatosan köti a szerződéseket a jótállási köte­lezettségek teljesítésére. Már most a központ kötelessége va­lamennyi hazai forgalomba ke­rülő bútor garanciális javítá­sa. A Javszer arra törekszik az országos hálózat megszervezé­sénél, hogy minél közelebb ke­rüljön a vásárlókhoz, panaszai­kat minél gyorsabban orvosol­ja. Tervezik a jelenlegi hálózat ésszerű bővítését is, amihez az Országos Tervhivatal szükség szerint anyagi támogatást is nyújt. A qaranciális javítások gyors lebonyolítása érdekében a Javszer az év közepére külön raktárt létesít, ahol az import / és a hazai gyártású bútorok rendbehozásához szükséges különleges alkatrészeket, tar­tozékokat, elemeket tárolják. A Könnyűipari és a Belkeres­kedelmi Minisztérium együttes állásfoglalást adott lei, amely­ben felhívja a figyelmet arra, hogy a jótállás körébe tartozó javítások elvégzésére kötött szerződés hiányában bútoripari termék belföldön nem hozható kereskedelmi forgalomba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom