Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-10 / 9. szám

1974. január 10. & DUNÁNTÚL! NAPLÓ A pécsi Petőfi utca kialakulása Ho ránézünk egy 1877-ben készült térképre, kiderül: a Pe­tőfi utca vonalán mindössze egy vízfolyást találunk jelölve, de épületet egyet sem. Ugyan­akkor a környékén beépítve látjuk a Xavér utcát, a RadnicK utcát, a Kisgyűd utcát, a Ka­szárnya utcát (a mai Nagy Jenó utca régi neve), a Makár utcát (ma’ Alkotmány út), a Szigeti országutat stb. A házak számo­zása akkor még más rend sze­rint történt, mint napjainkban: c jobb oldalon kezdődött, és végig is haladt a soron, majd a bal oldalon visszafelé folyta­tódott. Az említett víz részben a Ró kus dombon, részben a Bálics- ban eredt, és a Xavér utcán át jutott a Petőfi utcába. A? utca neve már a múlt században jelölve volt a térképeken, csak épületek nem övezték. így min­den bizonnyal itt kezdhetjük el történetét, ill. kialakulásának figyelemmel kísérését. Századunk elején épültek a Petőfi utca északi és középső szakaszán a lakóházak. Északi vagy felső szakasznak nevezem e továbbiakban azt a rövid részt, mely a Xavér és a Ma­kár, középső szakasznak pedig azt, amely a Makár utca és a Szigeti országút között húzódott észak—déli irányban. A legfelső (és egyben legrö­videbb) szakaszból ma már ke­vés maradt meg. A távfűtés vezetékének lerakása miatt is bontottak le itt nemrég háza­kat Beszéltem itteni lakókkal, és bizony többen már alig vár­ják, hogy higiénikus, modem otthonba kerüljenek. Egy arany­diplomás nyugalmazott vidéki tanító is itt szorong kis család­jával, egészségtelen körülmé­nyek között Ezen a szakaszon egyébként még a múlt századi, V alakú vízfolyás látható az utca közepén, amely részben (mint említettem) Rókus dombi, részben bálicsi forrásvizet — no (meg szennyvizet is vezetett, De még ma is vannak, akik a Go­ra: utcából a Rókus dombhoz Járnak ivóvízért- írről mesélt Sz. J. bácsi, aki e Xavér utca és a Petőfi utca scrkqp lakik, mint a környék egyik , legrégibb élő emléke. Magas, szikár alakjával meg kell hajolnia, amikor belép a kis házba. Éppen 1900-ban szü­letett, ugyanitt. Mestersége kő­műves; a fia már építőipari technikumot végzett, és fel is húzott magának itt a szomszéd­ban egy modern családi házat. A papa esetére a régi lakók mind emlékeznek: kisgyerek ko­rában a sodró víztömeg egy égiháború alkalmával magával vitte egészen a Nagyvárad ut­cáig, ott fogták ki. A Petőfi utca középső szaka­szába lépve sajátos, nagyjából egységes képet kapunk; látszik, hogy viszonylag rövic^ idő alatt épültek fel a házsorok, a szá­zadforduló táján. Emeletes épü­let mindössze kettő látható ben­ne, és az egész utca lakóhá­zakból áll. Az épületfrontok mögött kertek alakultak ki. Ér­dekes, hogy amint dél felé ha­ladunk, a kertek terasz-szerűen következnek egymásután, néhol egy méteres szintkülönbséggek A talajban pedig tömedéke'ő anyag nyomai találhatók; erre az is mutat, hogy a mélyebb gyökereket eresztő fák itt nem élnek meg. Ezekben a házak­ban nem laktak sem a régi vá­ros vezetőségének jómódú pat­rícius-polgárai, sem a Rókus- domb körül tömörülő, a szőlő- és gyümölcstermeléshez kötődő nép fiai. Ezért itt a terület nincs alápincézve, mint akár a Bel­városban, akár egyes külvárosi utcákban. A csatornázásról szólva meg­említem, hogy a Petőfi utcának ezen a szakaszán az első világ­háború végére be volt vezetve a víz a háztartásokba, de a szennyvíz még a kapubejárct melletti fedett folyókán jutott az úttestre Anrt az imént a V alakú úttestről mondtam, az er­refelé is fennállt még száza­dunk első felében. A két világ­háború között maidnem minden képviselő megígérte a korszerű­sítést, de a szó elrepült... Az úttest macskakövekkel, a járdjz pedig 40x40 cm-es kővágósző- lősi homokkő-kockákból volt ki­rakva. A felszabadulás után, az ötvenes évek eleién délről y (a Sziaefi úttól kezdve) indult az asz'altozás, majd a 60-as évek közepére fejezték be, leg­alábbis az Alkotmány útig. Ta­lán nem érdektelen megemlíte­ni,, hogy a villanyt 1906-ban ve­A Mohács és Vidéke című hírlap közölte 1895. január 27-i számában, hogy Trukli János mohácsi és Leutsehuk Adóm, fekedi lakos címére veszélyes, felforgató iratokkal telt csomagok érkez­tek. Ezeken a röpiratokon a „Magyarország jogtalan népéhez” intézett felhívást a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, jelszava pedig „le az osztályuralomma!" volt. Ekkor találkozunk először Trukli János nevével, mint Mohács munkásmozgalmi múltjának egyik jelentős alakjával. zették be e szakasz házaiba mégpedig a szomszédos, pár­huzamosan elhelyezkedő Alajos utcából. A lakók azonban nem engedték a kertek fölött húzni a vezetéket, mondván, hogy „meg van mérgezve”, [gy dél­ről, a Kaszárnya utca fe!ől kel­lett kerülőt tenni a villanydú­cokkal. A Szigeti országúton 1913-tól villamos járt, egészen a Tüzér utcáig. így a Petőfi utcai vízfo­lyás egy víznyelőbe került, és csak a harmadik szakasz ele­jén bukkant fel újra. Itt jó-hasz­nát vették a kertészek. A déli szakasz ugyanis csak fokozato­san épült be: a 20-as, 30-as, 40-es és 50-es években. A 30-as évek közepén még az ország­úitól keleti irányban a nyugati oldalon a Hargita utcáig, a ke­leti oldalon az Erreth Lajos ut­cáig csak kertek húzódtak. Ezek legnagyobb része egy Gast ne­vű kertészé, aki egyben tulaj­donosa a mai sarki qyógyszer- tár helyén egykor állt vendég­lőnek, udvarral és gesztenye­fákkal. A gyógyszertárt 1933- ban építették, és tulajdonosá­ról Mertha-patikának nevezték. Ma bővítve és korszerűsítve ugyancsak gyógyszertár. Érdekes, hogy a beépítés dél­ről kezdődött, és ha nem is egyenletesen, de fokozatosan haladt észak felé. Ennek egyik magyarázata a vasutas lakások építése a Szigeti külváros déli részén (Tompa Mihály, Vas Ge­reben, később Zombor, Brassó, és részben Petőfi utca). Külö­nös dolog, hogy már a múlt századi térképeken, amikor a mi utcánk még csak tervkent szerepelt, nyomvonal formáié­ban Petőfi utca névvel volt je­lölve. Amikor viszont lakóépüle­tek kezdtek emelkedői benne (ezeknek eqyike az elsők között a Nagyvárad utca sarkán rrc is álló iskola, amely 1929-ben kezdte meg működését), akkor Fiume utcának nevezték. Csak 1953-ban dőlt el végleg, hogy mégis a Petőfi utca folytatásá­nak tekintik ezt a szakaszt is. A Szigeti országúttól délre tehát konyhakertek terültek el, és így a mi utcánknak termé­szetszerűleg keresztutcája nem volt. Az említett Gaston kívül számos kisebb kerttulaidonos, illetve bérlő is szerepelt, (gy pl. egy időben a város is adott ki parcellákat az alkalmazot­tainak. A 20-as, 30-as évek során a kertek fokozatos kiszorításával a mai szabályos utcarendszer szerkezete kezdett kialakulni: Brassó, Zombor, Szabadka stb. (később Jászay Mari, Hőg/es Endre, Halasköz. ill. Hargita utca néven szerepeltek). A Pe­tőfi utcát tehát már keresztut­cák szelték át, amelyek a Vitéz utcát és a Madách Imre utcát kötötték össze. Az utóbbi neve I azóta sem változott, aminthogy megmaradt az Erreth Lajos és a Kolozsvár utcáé is, amely utóbbi a korabeli várostervezés szerint déli körútnak készült. A Petőfi utca alsó szakaszá­nak kialakulása évtizedekig tar­tott, arculatában méqis van va­lamilyen egyöntetűség. Általá­ban 2—3 emeletesek a lakóhá­zai. A lakások modernek, bár panelházak nem láthatók ezen a részen. A 30-as években épült lakások szobái viszonylag a legtágasabbak. A boltod főleg a felszabadulás utáni évtize­dekben nyíltak meg sorra, s már-már minden lényeges inényt kielégítenek, tej, hús, fűszer- és csemege, háztartási, zöldséq és gyümölcs, Gelka stb. Az utóbbi 10 évben több emeletráépítés is történt, ami arra is mutat, hogy jól mega'a- pozott teherbíró épületekről van szó. Szerencsés körülmény­nek mondható, hogy a közmű­vesítés és az aszfaltozás össze­hangoltan történt, s jelenleg már mindkét oldalon csinos juharfasorok is üdítik a lakókat és a sétálókat. A körzeti orvosi rendelő, a városi könyvtári fiók is a korszerűség benyomását erősíti bennünk. Megállapíthat­juk, hogy a Petőfi utca déli, leghosszabb szakasza méltó nagy költőnk születésének 150. évfordulójához. Bán Valér Trukli János személyes tár­gyai, pártigazolványa, spanyol nyelven írt könyve a mohácsi. Kanizsai Dorottya Múzeumban vannak, amelyeket a Magyarok Világszövetsége, illetve szemé­lyes kapcsolatok során szerez­tek be. Remélhetőleg hamaro­san sor kerül egy Trukli-emlék- szoba berendezésére is. Emlé­két jelenleg a város egy róla elnevezett utcája őrzi Ki is volt Trukli János? A ko­rabeli csendőrségi jelentések szerint felforgató, nyughatatlan anarhista. Pedig családjának legtekintélyesebb tagja Trukli Fülöp több ízben Mohács bírá­ja is volt. Trukli János 1871-ben született Mohácson. Amint azt ismerője és életrajzi adatainak egyik összegyűjtője Ete János leírja, lakatos tanonc volt Mo­hácson, majd Pesten segéd. Ezután a hiányos adatokból csak annyit tudunk, hogy a csendőrség elől Bécsbe, Olasz­országba! majd Amerikába ke­rült. Bizonyára kiválóan értette szakmáját, mert míg más segé­deknek egy forintot fizettek, addig ő négy forintot kapott. A hagyatékában talált iratok szerint megállapítható, hogy Steyerben az osztrák fegyver­gyárban dolgozott, ezután pe­dig Budapesten a Fegyver- és Gépgyárban. További mohácsi tevékenységéről egy 1895-ben végrehajtott rendőrségi nyomo­zás adataiból tudunk. A vizs­gálat során kiderült, hogy Trukli János, a budapesti szo­ciáldemokrata párt vezetőség megbízásából Mohácson meg­alakította a Szociáldemokrata Pártot 33 taggal, melynek el­nöke ő maga volt. összejövete­leket pedig a helyi Ponty ven­déglőben tartották. Ezt követően 1897-ben hallat lljésági átázások 20 országi, I25 Élvonalon Meg'eien t az EXPRESS Magazin 1974 32 lapos, nagy alakú utazá­si magazint adott ki 1974. évi ajánlatairól az EXPRESS Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda. A vonzó tájakat, városokat ábrá­zoló, képekkel gazdagon il­lusztrált füzetből megtudhatjuk, hogy az idén 20 országba, 125 különféle típusú társasutazást szerveznek 15—30 éves korú fiataloknak. 1969-ben még csak 25 ezren utaztak külföldre az EXPRESS-szel. 1973-ra ez a szám megduplázódott. Az 1974. évj választék minden eddiginél gazdagabb, tartalmasabb, az árak változatlanok. Lássunk né­hány példátl A Szovjetunióba 37 különbö­ző útvonalra indítanak csopor­tokat, ez tízzel több, mint az elmúlt évi lehetőségek száma volt. Különösen kedvező kirán­dulás — 2 200 Ft — a tava­szi szünetre szervezett — Kiiev — Moszkva — útvonalú diák­utazás. A baranyaiak számá­ra ebben az évben is meg­szervezik az egyhetes Ivovi testvérvárosi csoport utazását. Jó! alakultak az Iroda bol­gár kapcsolatai: az idén már 10 különféle lehetőség közül választhatnak a Bulgáriába utazó fiatalok, A korábbi ten­gerparti üdülő programokhoz Albena, a Napospart és az Aranyhomok is csatlakozik. Ré­gi kívánsága teljesül a fiata­loknak azzal, hogy a tenger­parti városokon kívül más ne­vezetes helyekre is — Szófia, Belogradcsik, Vraca, Plovdiv, Velingrad, Tirnovo — ellátogat­hatnak. De sorolhatnánk to­vább a példákat, majd minden szocialista országba bővültek az utazási lehetőségek. Az egyéb útvonalak közül néhány: 25 napos japán körutazás, al­gériai, spanyolországi és gö­rögországi körutazás, kéthetes út az NSZK-ba június 25-től június 8-ig a labdarúgó világ­bajnokságra. Tovább bővült az egyénileg külföldre utazók részére a fo­rintfizetés ellenében történő szállásbiztosítás lehetősége: Lengyelországon, Csehszlováki­án és Bulgárián kívül az idén Romániába (Eforia Nord) és Jugoszláviába is (Dubrovnik, Opatija, Korcsula) előre le le­het foglalni a szállást az EXPRESS-nél. Belföldi ajánlatokat is bőven tartalmaz az EXPRESS utazási magazinja. Kirándulások, or­szágjárások, középiskolai, egye­temi és főiskolai üdülőtábo­rok, mezőgazdasági fiatalok üdültetése — csak néhány a sok közül. Az Iroda üdülőtele­pei (Balatonföldvár, Kiliánte- lep, Verőce) és szállodái (Bu­dapest, Kőszeg) olcsó szolgál­tatásaikkal várják a fiatalokat. A felsorolt üdülési, kirándulási programokhoz jelentős anyagi támogatást nyújt — különböző kedvezményes áru beutalók, ét­kezési és szállásutalványok ki­bocsátásával és szétosztásával — az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács, Turisztikai kedvezményeikről és felhaszná­lási lehetőségükről hamarosan tájékoztató füzetet adnak ki­Az EXPRESS Magazin az ajánlatokon kívül sok hasznos j tudnivalóval (pl. hogyan lehet OTP-részletre utazni), úti taná­csokkal szolgál- a figralo'-nak. Végh József | ismét magáról Mohács kömyé* kén. Az 1897. évi aratáskor a Kölked alatti védőtöltés a bé- dai erdőben átszakadt és ennek újraépítésekor jól szervezett sztrájkmozgalom tört ki. A szer­vezkedés szálai ismét Trukli Já­noshoz vezettek. A munkások több alkalommal megtámadták a csendőröket és sztrájktörőket. Ekkor egy zászlóalj gyalogos katonát küldtek a rend helyre­állítására. Ezután életének adatokban igen hiányos részlete követke­zik. Bizonyosan az sem tudha­tó, hogy mikor került véglege­sen Argentínába. Későbbi évei­ről a magyar származású Joachimstal Istvánnak részletes levelei tudósítanak. „ ... Bá­tyám megadta a Bárdos család által egyik rokonunk címét: Trukli János, Villa Belester Buenos Aires mellett... Két hónap után az egyik napon felmentem, hogy meglátogas­sam Trukliékat. . . Határozottan emlékszem, hogy nagy bajszá­val, szegletes koponyájával, tiszta szemével, arcának mély barázdáival, hatalmas mellé­vel egy olyan meghatározha­tatlan benyomást tett rám ..." „...1939 februárjában ismét Buenos Airesben voltam .,. Gratulált, hogy a háború elől ilyen szerencsésen el tudtunk jönni." Ezután a levélíró szinte dramatizálva írja le Trukli és I a közte lezajlott beszélgetést. Trukli érezte, hogy a háború minden órában kitörhet. Erről a következőket mondta: ......Az eg ész cirkusz Szovjet-Oroszor- szóg ellen irányúi, összefogtak mind, hogy a szovjetet letipor­ják. Chamberlain és bandája egy pipogya társaság és Hitler úgy játszik velük, mint ahogyan kedve tartja. Itt mi sajnos nem tehetünk sokat Pártunk illegá­lisan dolgozik, de tudjuk, hogy mit kell tennünk." A továbbiak­ban Trukliról a következőket írja: Tavaly nála járt a nád német követ (Von Ther- man) és kérte, hogy az általa készített és a kiállításon arany­érmet nyert sasszobrot adja el neki. — Jelenleg a mohácsi múzeumban őrzik. Trukli János 1955 decembe­rében halt meg Argentínában. A Magyarok Világszövetsége hazahozatta hamvait és a mo­hácsi temetőben helyeztette el Jcachimstal István az 1959 márciusában La Poblacionban kelt levelében még ezeket írja Trukli Jánosról: ......Voltak ér­dek nélküli, derék emberek már ekkor is, amikor még nem volt könnyű dolog, kint, idegenben naayszerű szakmunkásnak és még nagyszerűbb kommunistá­nak lenni..." Füzes János Mennyit parancsol? Távolodóban az „Ámo tt-üstökös Mert, bizony, úgy tűnt fel tavaly nyár elején a kövé­rek .., bocsánat, a molettek égboltján, mint egy nagy csó- vájú, szikrázó üstökös. Kek­szet a fogyni vágyó dolgo­zónak! Ezt hangoztatta min­denki, magánszemély és kom­munikációs eszköz egyaránt. Voltak ugyan kivételek, akik fejcsóválva mondogatták: — Na, megint valami cso­da .. . ez is csak három na­pig fog tartani. „Cukorbetegek, emésztő­szervi megbetegedésben szenvedők, 14 éven aluli gyermekek kizárólag orvosi felügyelet mellett. .Szigo­rú a szöveg, titokzatos til­tások olvashatók a doboz ol­dalán, ez is csak olaj volt a tűzre. Vették, mint a cukrot. — Júniusban? Uram, csak pult alól lehetett kapni. — ezt mondta egy fogyasztó, pontosabban hajdani fo­gyasztó, mert ma így beszél: — Leszoktam róla. Hogy miért? Mert nem ízlik. Megkóstoltam magam is. Nem nyilatkozom. Bőgri Lászlóné, a Szalai András utcai élelmiszerbolt vezetője megmutatja a gú­lát. — Van kérem szépen, bő­ven. November közepe óta tornyosul ezzel a néhány kor­tannal. Van talán húsz kiló készletem. Hogy fogy-e? Van egy vevőnk, aki rendszeresen jár érte, neki elég is lesz még egy esztendeig. Ö meg­esküszik rá. A többek meg visszahozzák. Előfordult, hogy öt-h.at dobozzal vettek embe­rek, másnap aztán vissza­hozták: nem vásárolhatnák-e le? Amikor megjelent az Amolett, heti neg-,venöt ki­lót adtunk el. Most? AHq hi­szem, hogy ezt is eladjuk. Nocsak — Van kérem, mennyit ad­jak? Nem úgy van ám, mint tavaly nyáron! Tudok adni negyven kilót. Idebent is van, a raktárban, meg odakint is van, az üzletben. Ahonnan parancsolja. — Viszik? — Nem. Az Amolett keksz forgalma nullára csökkent. De tudia, mit tartok érdekes­nek? Volt a televízióban az a műsor, a „megmérettünk”, ott egy szó sem esett erről a kekszről. Annál több a fegye­lemről, a következetességről, a táplálkozás megváltoztatá­sáról, mozgásról. És azok is fogytak. Volt vevőnk, aki pa­naszt tett a kekszre; hízott két kilót. Aztán kiderült, hoqy téliszalámit is evett melléje. Igaz, úgy jobb... — A Kossuth Lajos utcá­ban, a Kazinczy utcával szemben levő csemeqeüzlet- ben morldta el ezt Klotz Ist­ván üzletvezető-helyettes. — Szemben, egy másik élelmiszerboltban Kneif Ist­ván az üzletvezető. Mondjuk: Amolett keksz ügyében . .. — A.molett? Tegnap lát­tam, hogy visznek egyet. De ha parancsolnak, szívesen megbontok egy dobozzal . .. A hagymás hal mellett döntünk, kiflivel, Utánunk az özönvíz. Kérdezem a forgal­mat, fogy-e az Amolett? — Bedöglött. Tömör válasz, de igaz. Tizenegy élelmiszerboltot jelöltek ki annak idején az árusításra. Akkor ez kegy volt, versengtek érte. Most mindenütt lehet kapni, min­denütt szeretnének megszaba­dulni a készlettől — nem íz- I le a fogyasztónak. Mert gombócot csinál a gyomorban. Mert utána nem tudnak enni. Mert következe­tesen kellene fogyasztani, és : em lenne szabad kalóriadús ételeket enni, mert tulajdon­képpen az ember, ha ezt eszik nem is éhes. Ja? Soha nem felejtem el azt a csendéletet, amikor be­nyitottam eqy hivatali helyi­ségbe, s felbontott Amo- I ittes dobozt, s vidáman fo- I Jtozó két embert találtam. I íbazsírt kentek a kekszre mellé lila-hagymát szeltek. Lgész iái érezték magukat. — Nincs kenyér, hát el l,értük a kolléganő kekszét. , . Ugyan kérem. Minket akar nak lefogyasztani? Ez nekünk, magunknak sem sikerül, há: ipar, vagy orvos legyen a tal­pán, aki megteszi. Hacsak helyettünk nem fogy le. — Kampis — / Múlt es jelen: Az utca közepén még az egykori „vízfolyás" látható. Ki volt Trukli János? Emlékét utca érzi Mohácson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom