Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-09 / 8. szám

M74. Január 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 <* Az integráció jegyében Közös kutatások Egymilliárdos szerződéskötések Magyar víztisztítók Nyugaton A Tatabányai Szénbányák­nál hét évvel ezelőtt kezdték meg az új rendszerű víztisz­tító- és dúsító berendezések gyártását. Közismert, hogy a víztisztítás, a folyók szeny- nyezése elleni védekezés vi­lágszerte mindinkább sürge­tő feladat. A szakemberek becslése szerint hazánkban 1985-ben naponként már 2.5 millió köbméter szenny­víz megtisztításával kell szá­molni, s ez a mennyiség a jelenleginek a többszöröse. Így érthető, hogy a tatabá­nyai új berendezések, eljá­rások iránt egyre fokozódik az érdeklődés. A víztisztító és dúsító berendezések gyá­rának a kapacitását mór 1975-ig lekötötték. Az ilyen berendezések vásárlásara megkötött szerződések érté­ke elérte az egymilliárd fo­rintot. Az új rendszerű víztisztító- és dúsító berendezések gyár­tásának a fokozására több külföldi céggel együttműkö­dési, illetve értékesítési szer­2.5 millió köbméter szenny­nyák. Ilyen szerződésük van például angol, osztrák, svéd és svájci cégekkel. Ezeken keresztül a tőkés országok­nak jelentős részére kiterjed mór a tatabányai vállalat zödéseket kötött a Szénbá- sikeres vállalkozását bizo­nyítja az is, hogy számos al­kalommal tőkeerős nyugati cégekkel szemben nyerték meg a versenytó rgyalást, az­az a tatabányai eljárás mel­lett döntöttek a vásárló part­nerek. Nemrégiben Svájc egyik legnagyobb papírgyá­rában a tatabányai mód­szerrel épített nagyteljesít­ményű víztisztító berendezést helyeztek üzembe. Szlovákiá­ban a Duna mellékágéban a víz oxigéntartalmának a növelésére levegőztető be­rendezést helyeztek üzembe. Néhány hónapja a Spanyol Állami Szénbányák csaknem egymillió dollár értékű be­rendezés vásárlására kötött szerződést Tatabányával. A „legfrissebb" megállapodás Belgrádban született meg: itt a resovicai szénbánya ré­szére rendeltek iszapvíztele­nítő berendezést. Hazánkban is számos üzemben felszerel­ték mér a tatabányai víztisz­títókat, amelyekkel nemcsak a folyók, patakok elszennye­ződését előzik meg, hanem többször is felhasználható ipari vízhez jutnak a gyárak. Életbe léptek a magyar - szovjet műszaki­tudományos együttmü ödés korszerű feltételei 1974. január elsején életbe léptek a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos együttműkö­dés új általános feltételei, amelynek okmányát a két or­szág kormányközi bizottságá­nak legutóbbi ülésén fogadtak el. Mi tette szükségessé az új jogi szabályozást, s ez milyen módon segíti az együttműkö­dés fokozását? E kérdésre a következő tájé­koztatást adta dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese: — Az idén lesz 25 esztende­je annak, hogy Magyarország és a Szovjetunió kormánya egyezményt kötöttek a két or- száq műszaki-tudományos együttműködéséről. Az eltelt ne­gyedszázad alatt mindkét or. szag számára eredményes, gyü­mölcsöző volt az együttműkö­dés. Kezdetben főként mi kap­tunk a Szovjetuniótól rendkívül nagy segítséget a szocialista ipar alapjainak megteremtésé­hez, majd iparunk dinamikus fejlesztéséhez, később egyre in­kább kölcsönössé vált az együttműködés. amikor már nemcsak kaptunk, hanem a Szovjetunió is hasznosan tudta és tudja használni műszaki eredményeinket. — A KGST 25. ülésszakát kö­vetően az integráció jegyében ideiglenes jelleggel módosítot­tuk az együttműködés általános feltételeit, hogy megfelelő ta­pasztalatokat szerezzünk a vég­leges okmány kidolgozásához. Már ebben rögzítettük, hogy az együttműködésnek a korábbinál gazdagabb változatait dolgoz­zuk ki. A tapasztalatok kedvezőek. A két ország között az integrációs elvek alapján tárgyalások kez­dődtek például licencvásárlási szerződések megkötéséről, több szerződés már létre is jött. — A kedvező tapasztalatok alapján életbe léptethettük azt az okmányt, amely most már hosszabb távra meghatározza a műszaki-tudományos együtt­működés új, korszerű formáit, módszereit. Ez biztosítja q ma­gyar és szovjet minisztériumok, vállalatok, kutató intézetek köz­vetlen együttműködését. A kap­csolatok elmélyítéséhez segítsé. get nyújt azzal is, hogy sza­bályozza a szakembereknek egymás országaiba hosszabb időre történő kiküldetésének rendjét. Egyértelműen tisztázza, hogy milyen módon történjék térítés ellenében műszaki-tudo­mányos eredmények kölcsönös átadása, a tudományos és mű­szaki kutatásokat szolgáló be­rendezések, műszerek, anyagok minta példányainak cseréje, műszaki szakemberek tapaszta­lat-cseréje. A megállapodás az együttmű­ködés legváltozatosabb formáira nyújt lehetőséget a konzultá­cióktól a tudományos és techni­kai fejlesztés alapvető irányai­nak koordinálásáig, a szakem­berek cseréjétől a tudományos és műszaki eredmények kölcsö­nös átadásáig. Mód nyílt koope­rációs tudományos kutató, terve­ző, szerkesztő és kísérleti mun­kákra, más országokból beszer­zendő licenceket és know-how- okat érintő konzultációkra és sok egyéb részben hagyomá­nyos, de többségében új együtt­működési forma alkalmazására. Mindez lehetőséget teremt a magyar vállalatok számára a szovjet tudomány és technika eredményeinek hazai hasznosí­tására, ezeknek az eredmények­nek a továbbfejlesztésére vagy mindkét ország szempontjából fontos, újabb tudományos és technikai eredmények létrehozá­sára. IBOLYÁT TESSEK! Hunyor, kankalin, hóvirág A Mecsek legmagasabb csúcsait hótakaró borítja, ám a völgyekben tavaszios a kép: a több hete tartó szo­katlanul enyhe időjárás ha­tására kinyíltak az idei első vodvirágok, ezen a déli fek­vésű tájon nem tartozik a ritkaságok közé a téli virág- fakadás, most azonban egy­szerre többféle virág is ki­hajtott. Pécs belvárosában napok óta kosárszám árul­ják a hóvirágot. Nyílik a vé­dett illatos hunyor, a sárga kankalin és itt-ott erdei ibo­lyát is találni. A fűz- és mo­gyoróbokrokon megjelentek az első barkák. Megéledt a madárvilág is: a vadgedek például többfelé költenek a Mecsekalján. Miné* többet szabad levegőn! Disznótoros helyett mirelit és tőzelék Közismert, hogy hazánkban a j tél hagyományosan az eszem- iszom időszaka. Ezekben a hó­napokban az emberek hajlamo­sak arra, hogy nagymennyiségű zsíros ételt — főként disznóto­rost - fogyasszanak. Nagyobb a keletje ilyenkor a különféle szeszesitaloknak, a pálinkának, a rumnak, s kedvelt ital télen a forralt bor is. Az egészségügyi szakemberek ezúton is felhívják a figyelmet arra, hogy az alko­hol - csakúgy mint a sokféle zsíros étel — télen éppen olyan ártalmas, mint más évszakok­ban. Akár a szeszes italok, akár a zsíros ételek mértéktelen fogyasztása mindenképpen ká­ros az egészségre. Különösen az idősebb korosztályba tartozók és a gyerekek tartózkodjanak a túlzásoktól. A tapasztalatok szerint a vezet télen nehezebben alkal­mazkodik a környezethe'z, mint nyáron. Az orvosok szerint — mostanában eléggé változékony időjáráshoz igazodva — cél- szerű rétegesen, melegen öltöz-, ni, minél több vitamíndús, káló* riaszegény ételt fogyasztani, el­sősorban mirelit-készítményeket, tejtermékeket, gombát, sovány húsféléket, főzelékeket. Ugyancsak megszívlelendő or­vosi tanács: tartózkodjunk mi­nél többet a szabad levegőn, mozogjunk, sportoljunk, hogy megszabaduljunk az izomszöve­tekben lerakodott fölösleges szénhidrát és zsírmennyiségtől. Védekezzünk a téli cseppfertő­zés ellen is, amelynek legfőbb forrásai a túlzsúfolt helyek; presszók, pályaudvarok, mozi előcsarnokok, a rosszul szellőző, túlfűtött helyiségek. TÁJÉKOZTATÓ IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS 1974 I.-IY, HÓNAPJAIRA ♦15 JANUAR 10 20 31 FEBRUAR 10 20 I 28 MÁRCIUS 10 20 31 ÁPRILIS 10 20 30 • •eso ** ho • havaseso I köd V dér, zúzmara i zivatar A megostromolt bolt... „Blslben" Bútor-bizományi a Balokányban ? Hárommilliós forgalom egy hónap alatt Két férfi jön gumicsizmában, és uram bacsó' széles-e hazá­ban még két, nagyjából épen maradt lódenkabátban. Az egyik borostás, a másik már erősen túljutott ezen az állapoton. — Ruha kéne, — mondja a borostás és szármák társára mutat — neki. ünneplés. Pattan az eladó és egy eny­hén viseltes fekete ruhát ajánl. Költözködik a kollégium — Hogy ebből mi lesz? Ho­gyan fogunk majd dolgozni, már előre félek! — sopán­kodnak o pécsi Délszláv Isko­la és kollégium vezetői, majd tárgyilagosan hozzáteszik: — Akárhogy is lesz, minden­képpen jól járunk rni is, a gye- rekek is, mert nem egészen egy éven belül korszerű intéz­ményhez jutunk. A költözködés míndiq rumlival jár, pláne ha egy egész intéz­ményről van szó. A Délszláv Kollégium a Fürdő utcából — követve a fél esztendővel ez­előtt elhurcolkodott iskolát — tegnap átvándorolt a Bercsé­nyi utcába. Egyelőre méq a Fürdő utcai épületben üzemel a diákotthon konyhája és a kollégiumi iroda. A hálótermek vaságyait azonban már a Ber­csényi utcai Délszláv Iskola osztálytermeiben állították fel. Az isko'ában ielenleq nemcsak a takarítók serénykednek, de ott dolgoznak méq a mosdókat fel­rakó vízvezetékszerelők is. Né­hány. nap múlva, aztán nyuga­lom fesz az iskolában. A volt diákotthont pedig január 15-én az építők veszik kezelésbe. Mint ismeretes tavaly márci­usban a délszláv általános is­kola és diákotthon felújítására és bővítésére határozatot ho­zott Pécs Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Az át­alakítás költségeire a Művelő­désügyi Minisztérium hárommil­liót, Pécs Város Tanácsa pe­dig másfélmillió forintot bizto­sított. Neducsin Dragutinné, a di­ákotthon igazgatója elmondta, hogy a kollégium az iskolától négy tantermet „vesz el'', ame­lyekben mintegy 80 gyerek el­helyezésére nyílik mód. Ez nem a teljes kollégiumi létszám, azok a gyerekek, akik eddig diákotthonosok voltak és a Pécshez közel eső helységek­ben laknak, most — mintegy fél esztendeig — bejárók lesz­nek. Az iskolában meglehetősen ! kevés a tanterem, körülményes- I sé válik a tanórák megtartása. — Erre is megtaláltuk a megoldást — mondja Vujkov József, a délszláv iskola meg­bízott igazgatója. — Délelőtt az első osztály és a felsőtago­zatosok óráit tartjuk meg, dél­után pedig a második, harma­dik és negyedik osztályosoké lesz az iskola, Az átalakítás és felújítás után — ez év szeptemberétől — a Fürdő utcai épületben csak a diákotthon működik majd. A jelenlegi 100 férőhe­lyes kollégium a rekonstrukciót követően további 50 férőhely- lyel gyarapodik. A régi, zsúfolt hálótermek — egy-egy szobá­ban eddig 30 gyermek aludt — helyett 12 személyes háló­kat alakítanak ki. Az új kollé­giumnak lesz betegszobája, díszterme, korszerű konyhája és modern ebédlője. Az épület távfűtését is megoldják a kö­zeljövőben. Á nagyszabású munkát — a Pécsi Tervező Vállalat tervei szerint — gz Építő- és Tataro­zó Vállalat végzi «L ÍM) — Nem kell fekete. Dnneplős legyen. Sötétkék. Kerül egy sötétkék, olyan mintha róöntötték volna. Tényleg olyan. Neki se tetszik, másikat próbálnak. — Lehet ám drága is. öt-hat- száz forint, — néz vissza a tár­sára, és a szőrmók hálás kutya­tekintettel viszonozza ezt a pa­zarló gavallériát... A Bizományi Áruház nyitása, — pontosabban újranyitása — mindenképpen figyelemreméltó esemény volt Pécsett. Megjelent egy hirdetés és vagy ezer em­ber, akik közül sokan nem vol­tak hajlandók tudomásul venni, hogy ha a Bem u.-ban alig férnek el, akkor az üzletben se na­gyon ... Szabályosan megostro­molták a boltot Volt, aki a rangját vette elő, volt aki a hangját, hogy valamiféleképpen bejusson a viseltes holmik közé. Mert honi kereskedelmünk jó­voltából arra a meggyőződésre jutott a vásárló közönség — és nem is alaptalanul —, hogy ak­kor érdemes menni egy boltba, ha új. Mert akkor minden van. Később meg semmi. Legalábbis a kezdethez viszonyítva ... Tarró József, a pécsi Bizomá­nyi Áruház vezetője esküszik, hogy ez nem így van, de azért sietve hozzáteszi: „Hát azért Philips mognó, meg ez, meg az, persze mór nincs — nyitáskor persze volt — de azért így is nagyon nagy az árukészle­tünk ..." Valóban nagy a készlet, — úgy négy és fél millió forint — és mintha az üzlet is kicsit na­gyobb lenne. Dehogy nagyobb, sőt, kisebb lett, csak eltűnt az a nagy zsufi, ami inkább bútos­raktőrra, mint áruházra emlé­keztette az embert. A bútort ki­tiltották a boltbóL helyette önki- szolgáló polcok és jókora tur­kálók várják a vevőt. És ez na­gyon tetszik mindenkinek. Tur­kálhat kedvére és tegyük csak szívünkre a kezünket: milyen rettentő nagy gyönyörűséget -okoz előhúzni egy ruhakupac legaljáról azt a holmit, amit a tetején is éppúgy megtaláltunk volna... Hát ezért a nagy népszerűség, — felújítása, tavaly december közepe óta hárommilliót forgal­mazott a bolt — meg talán azért is, mert hiányzott, és mert ebben az önkiszolgáló rendszer­ben nem kell kérdezni. Van itt minden az égvilágon, a honvédségi ötujjas kesztyűtől a bundabugyiig, a szépséghibás hűtőszekrénytől a fényképező­gépig ... Egy udvariatlan kér­dés az üzletvezetőhöz: — Tulajdonképpen miben kü­lönböznek az ócskásoktól? — Mi tisztességes haszonra törekszünk ... Kösz. Értse, aki akarja. Egyéb­ként a divat-ócskaságokból — rézmozsár és hasonló korú tár­sai — külön üzletet lehetne nyitni Pécsett, annyira vinnék ezeket a kocátokat. Hozni vi­szont nagyon kevesen hoznak, így az üzletnek ez az ága pang. A jármű, a bútor és kép jól menne, ehhez viszont helyük nincs, — így a magánkereske­delemben most konjunktúra van. Nem sokáig, tavaszra valószínű­leg megnyílik a Balokány-liget- ben egy ideiglenes bizományi, ahol elsősorban bútort, képet, szőnyeget árusítanak majd. És majd egyszer — pillanatnyilag ez a legpontosabb határidő — lesz egy új bizományi is Pécsett, amely nem csak a nevében vi­seli az „áruház” jelleget. Az Irányi Dániel téren kapnak he­lyet — D, Kónya — Prognózis az év első negyedére Ismét megérkezett a Jugo­szláv tájékoztató jellegű, nem hivatalos időjárás elő­rejelzés, az 1974-es eszten­dő januártól—áprilisig terje­dő időszakára. A prognózis adatai szerint: JANUÁR hónap közepén és utolsó napjaiban viharos szél, a hónap első felében erős havazás. Az idei tél leg­hidegebb időszaka január második felében jelentkezik. FEBRUÁR hónapban me­leg és hideg napok váltják egymást csapadékkal kísér­ve. MÁRCIUS első felében a februárihoz hasonlóan válta­kozó lesz az időjárás, míg 15-e után gyors felmelege­dés mellett beköszönt a ta­vasz. ÁPRILIS közepe felé szá­raz, meleg időjárás ígérke­zik, majd néhány hűvösebb nap után a hőmérséklet az időszakhoz képest magas lesz. összefoglalva: A jugo­szláv prognózis szerint oz idei tél jellemzője: hideg, viszonylag kevés csapadék, tartós köd és zúzmara. Persze, mindez csupán tá­jékoztató jellegű, nem hiva­talos előrejelzés, de talán ér­demes a táblázatot eltenni, figyelemmel kísérni és főleg, e'lenőrizni a prognózis ada­téit ! r

Next

/
Oldalképek
Tartalom