Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-08 / 7. szám
1974. január 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ ti Nem kelt el a hízott sertés Élénk volt a vasárnapi állat- vásár, Ezerszám cserélt gazdát a süldő és a malac. Mindenki venni akart, pedig ugyancsak j megkérték az árát. Jó volt a Teherautó az üregben Veszélyes útbeszakadás Pécsett Süllyedésit amire nem figyeltünk fel — Mi okozta a szerencsétlenséget? Zavartalon a Széchenyi tér környékének viz- és gazszolgáltatása kukoricatermés, jegyezte meg valaki, s ez igaz is. Az év első állatvására sok mindent előre jelez, ha ilyenkor lanyha a vásárlási kedv, és nem ?ogy a malac, akkor gyenge volt a ku- korica'ermés. s kövesebb hízóra lehet számitól. Ha viszont keresik a malacot, mint most vasárnap, akkor fellendül a híz- lolási kedv s akár már kezdhetik is a két műszak szervezését a\vágóhidon. Igen magas árak alakultak ki o marhavásáron is. Jólfcjle.t választási bikaborjúk 6000— 7C00 forintos áron cseréljek gazdát. Mégis ment a borjú, meg a növendék-marha, majd szétszedték érte az eladókat s kétszer annyi is elfogyott volna. Régen volt ekkora kereslet a hízóba állítandó fiatal állatok iránt, ami megint csak jó jel, azt mutatja, hogy a háztáji áilattartás ebben az évben — legalábbis itt Baranyában — ismét erős lesz, s komolyan lehet rá a húsellátásban számítani, Csalódást okozott viszont a vasárnapi pécsi állatvásár azoknak, akik hízottsertést hoztak eladni a városiaknak, nagy üzlet reményében. Más években a decemberi mellett o januári hizóvásór volt a legerősebb. Egy-egy ilyen vásáron 200—300 hizó kelt el jó áron. Pécs évtizedeken át vezetett a magánvágásokban az ország hasonló nagy városai között. Most azonban valami fordulat történt, vasárnap délelőtt a vásártéren lasszóval kellett fogni a vevőt. A végén már 22 forintért kínálták, — ez 2 forinttal kevesebb az állami felvásárlási árnál — mégsem fogyott el. Kiment a divatból a magánvágás? Éz sem lenne csoda, hisz a mai panelházakban nehéz ennek a jó falusi divatnak hódolni. Mégsem divatról van szó csupán. Lehet, hogy a pécsiek egyszerűen azért nem vágnak disznót, mert ha bemennek a húsboltba ott mindig kiszolgálják őket friss hússal! Mert ki tagadná, hogy az utáb- bi időben egyre inkább így van. Csakhát nemigen vesszük észre, mert ez a természetes. Otleszakadás a Jókai téren ... Váratlan: (vagy talán nem is olyan váratlan?) szenzációval köszöntött be Pécsett az újesztendő második hete. Hétfőn hajnalban — kevéssel 4 óra után — az FI 19-21 rendszámú tej- szállító teherautó alatt, amelyet Hauser László vezetett, a Jókai tér és a Bem utca sarkán leszakadt az úttest. A gépkocsit a tűzoltók szabadították ki szorongatott helyzetéből, s csak akkor derült ki, mi is történt tulajdonképpen. Mintegy két négyzetméternyi lyuk tátongott az aszfalton, alatta mély, vízmosta üreg, amelynek térfogata becslés szerint megközelíti a 20 köbmétert. A gödörben törött vízvezetékcső, amelyből buzogott a víz és egy — csodálatos módon — sértetlen eternit gázcső. Az üreg mélyen a járda alá, a Tünde divatáruüzlet felé nyúlik, felette jó darabon csupán az aszfaltlemez lóg a levegőben. Csak most tűnt fel, ami mellett sokezer pécsi nap, mint nap ment el anélkül, hogy felfigyelt volna rá: a jó-da alaposan megsüllyedt, s ez már jóelőre jelezte, hogy valami készül a mélyben, A Pécs pinceügyeiben jártas szakemberek mindjárt gyanították, hogy a Széchenyi tér alatti pinceszövevény valamelyik ága lehet ludas a dologban, ezért le is mentek a gyanúba fogott pinceágba. Azaz csak mentek volna, mert az üreg aló nyúló pincét víz borította, s ez minden további vizsgálódást meghiúsított. Hogy mi történt itt, arra egyelőre csak következtetni lehet. A tegnapi nap a terület biztosításával telt el. A gödör környékét természetesen nyomban lezárták,, s egyik első intézkedésként a Sallai utca forgalmát megfordították, minthogy a Bem utca felől a Jókai téren át meghatározatlan ideig amúgy sem lesz arra forgalom. így tegnaptól a Kórház tér felől jövő jármüvek a Széchenyi tér irányában végighaladhatnak, □ Sallai utcán. A közműveket üzemeltető vállalatok közül elsőként a Vízmű munkásai jelentek meg a helyszínen, hogy a csőtörés következtében megszakadt vízszolgáltatást helyreállítsák, s ez meg is történt. Délelőtt a Gázmű vonult fel nagy apparátussal, hogy az út- leszakadás alatt húzódó gázvezetéket mielőbb kiiktassák, mert a nyomás alatt álló vezeték mellett semmilyen egyéb munkát nem szabad végezni. Négy helyen bontottak úttestet, illetve járdát, a vezetékeket elvágták, a csonkokat lezárták úgy, hogy a környék gázszolgáltatásában egy percig nem volt fennakadás. Az üreg .feltárásával és a helyreállítással ez alkalommal is a Bányászati Aknamélyiíő Vállalatot bízták meg. A pécsi „alvilágban" már nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek a helyreállítás nehéz munkáját megkezdték. H. I. Megnyílf Baktay Patrícia kiállítása Boktai Patrieo kiállítását Lantos Ferenc nyitotta meg. Üdvözlet a svéd pioíesszornak Látogatóban Gáli Olivérnél Hír a Dunántúli Napló 1973. december 23. számából: ,,A Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. számú Sebészeti Klinikájának munkacsoportja — együttműködve a 2. számú Belgyógyászati Klinikával, az Országos Traumatológiai Intézettel és az Országos Haema- tológiai és Vértranszfúziós Intézet transzplantációs immunológiai csoportjával — 1973. november 17-én veseátültetést hajtott végre egy 35 éves nőbetegen. A beteg — zavartalan kórlefolyás után — a napokban távozott." * A pécsi Gáli Olivér veseátültetés! műtété óta már másfél esztendő telt el. Azóta sokap_ érdeklődnek egészségi állapotáról, s még mindig beszédtéma a hazai viszonylatban szenzáció számba menő operáció sikere. Legutoljára Gáli Olivér tavaly húsvétkor járt szerkesztőségünkben, hogy telexünkön az ünnep alkalmából üdvözölje svéd orvosát, dr. Lars Erik Gelin profesz- szort, a göteborgi Sahlgrenska Sjukhuset Klinika tanárát. — Azóta már személyesen is találkoztam a professzor ural. Állandó orvosi felügyelet aiatt állok. A Pécsi Urológiai Klinixán végzett vizsgálatok adatait minden hónapban a Kesztyűgyár telexén juttatjuk el a göteborgi klinikának. Tavaly nyáron vérnyomási rendellenességeim voltak. Gelin professzor szerint ezt a saját veséim okarták. Ezért elrendelte eltávolításukat. Az öcsérh kíséretében indu'tam ismét útnak Svédországba. Augusztus 19-e és szeptémber 1. között tártózkodtam kinn. — Újabb műtét következett? — Ez a két és félórás operáció — a saját veséim kivétele — fizikailag jobban megviselt, mint maga az átültetés. Nagy fájdalmaim voltak, de megérte, mind a fizikai fájdalom, mind pedig az anyagi áldozat Remekül érzem magam, — Ez a műtét is súlyos forintokba került? — Az SZTK fizette most másodszor is a repülőjegyet, a többi költség, mintegy 50 ezer forint engem terhelt, összekapartuk valahogy. Most törleszteni apránként. Beteglátogatóba rendszerint szorongva indul az ember. Gáli Olivér egykettőre feloldja az érdeklődő bizonytalanságát. Boros bütyköst rak az asztalra, cigarettával kínál. — Azt mondta a' tanár úr, hogy még pálinkát is ihatok, de azt sohasem szerettem. Úgy étkezéskor, meg ha vendég jön, iszom egy-két kisfröccsöt. A cigarettát visszaszorítottam, napi fejadagom tíz fecske. — Hála istennek jól vagyunk — meséli édesanyja, aki fiának adta egyik veséjét. — Mindketten meghíztunk. Olivér 54 kilóval jött ki, most még már 84 kilónál tart. Gáli Olivért e^ySzér rtidjr kerestem, de nem talqltám ótthálV Nem tudtam, hogy á délelőtt a sétólós tdeje. Ilyenkór elmegy Üjmecsekaljára, itt van öccsé- nek műhelye. Beszélgetnek. Ha az Idő jó — nem ilyen nyirkos, mint mostanában — el-elruccan a Kesztyűgyárba, találkozik a kollégákkal, végigjárja a műhelyeket A munkatársakkal, azokkal az emberekkel, okik segítségére voltak, mindig jólesik a találkozás. A délutánok szinte elröpülnek. Az óvodából megérkezik kislánya, az ötéves Ágika. Kiveszi részét a házimunkából is. Az esti órákban ott a tv és a rádió. A „lyukas” pereexet pedig kitöltik az újságok. Meg akad gond és probléma is szép számmal. — Havi költségem orvosságra 350 forint. Kértem az SZTK Budapesti Igazgatóságát, hogy nagyobb kedvezménnyel kaphassam a gyógyszereket. Ők joj vasolták is, de a Társadalombiz- , tosítési Igazgatóság pécsi bi- | zottsága kérelmemet elvetette. | Hozzáteszem, a pesti veseátül- tetéses betegek ezekhez a gyógyszerekhez ingyen jutnak hozzá. — Értesültünk, hogy rokkantsági nyugdíjba megy? — Én kértem. E hónap végével nyugdíjba vonulok, de azt szeretném, hogy ha még jobban felerősödöm, bejárhassak évi 34Ö órát dolgoíni. A gyár vezetősége azt ígérte, erre meglesz a lehetőség, Mécs lén** „Kritikusai és borátoi azok az emberek, akiknek csinálja szerkezeiéit, játékait és színes fe- I fül eleit, a gyerekek elsősorban, i akik tehát jó barátai és kritikusai is egyben, akik amikor nyi- > latkoznak nem köntörfalaznak és ! nemcsak, úgy általában csapkodnak, hanem mindig fején ta- i lálják a szöget.. ," Lantos Ferenc tanítványa kiállításán mondotta ezeket a szavakat, amelyekben benne réjlik az a nagyfokú szeretet a gyermekek, vagyis kritikusai iránt a fiatal alkotónak, amit e szavaknál jobban csak munkái tükröznek. Megreformálódó rajztanításunk célja a színek és formák világában való eligazodás, a szépnek, értékesnek, művészinek felismerését segíteni. Ezt a tanulást o gyermek legfogékonyabb korában keJI elkezdeni, a játék- korszakban. Ezt ismerte fel Baktay Patricia, a színes, ízléses, hadd mondjam: gusztusos játékai még a felnőtteket Is játékra ingerük. A játékkocka kézről kézre jár a kiállításon, jó megfogni, megforgatni, valahogyan egész közel van, talán a mesében. Nem véletlen, hogy a Tanárképző Főiskola hallgatója, s vi- i dákén kíván tanítani, mert ott j nagyobb szükség van rá, ott fogékonyabbak a gyermekek, hi- j szén nehezebbén jutnak mindahhoz, amihez egy városi gye- j rek. Szeretne játszóteret tervezni, sok játékkal, s készíteni is, hiszen a kiállítás anyagát, az utolsó szögig maga készítette. Huszonegy éves, rajz-földrajz j szakos hallgató. A Művészeti j Gimnáziumban Erdős Jánostól 1 a játékosságot sajátította e! munkáiban, a qimnázium után két évig grafikákkal foglalkozott. A Kisgalério idei első kiállításán, tegnap este Lantos Serene köszöntötte fnegnyitó Száváivá! Baktay Patríciát, s kiállí- I tésónak látogatón. Meghalt Illés Béla Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy HIÚ Béla elvtárs, kétszeres Kossuth-dijas író, a munkásmozgalom régi harcosa, 1974. januar 5-én este hosszas szenvedés után elhunyt. Illés Béla elvtárs temetése január 11-én, pénteken délben 12 órakor lesz o Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Munkatársai, elvtársai, barátai és tisztelői negyed 12 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalénál. MSZMP BUDAFESTI BIZOTTSÁGA, MAGYAR ÍROK SZÖVETSÉGE Egyszer — már mondhatom, hogy régen —olyan vakmerőén, mint a mesebeli szegény- legény, felkerekedtem, hamuba sült pogácsa helyett néhány versikét tettem útitarisznyámba, így indultam el szerencsét próbálni. Tízszer, hússzor, de az is lehet, hogy harmincszor elsétáltam a Gorkij fasori ház előtt, míg összegyűjtöttem annyi merészséget, hogy bekopogjak az Irodalmi Újság szerkesztőségébe, s a titkárnő kérdésére eldadogjam, hogy verseket hoztam. A titkárnő éppen csak rámpillantott és azt mondta: — Foglaljon helyet ott a széken, várja meg a rovatvezetőt. . Alighogy leültem, szélesre tárult az qjtó, s belépett rajta Illés Béla, akit fényképei után azonnal felismertem. Néhány kedves bókot mondott a kisasszonynak, nekem meg kezet nyújtott. Béla bácsi — nagy csodálkozásomra így szólította o titkárnő —, egy fotelbe telepedett, vastag szívorra gyújtott, aztán belemerült az újságolvasásba. Meg- bűvölten néztem öt, nem tudtam levenni róla a szemem, hiszen egy héttel ezelőtt még róla tanultunk a magyar órán. A honfoglalásról, a Kárpáti rapszódiáról, hányatott emigráns életéről. Szinte nem is hittem, hogy másfél méterre tőlem, abban a süppedő fotelben ül a híres író, s ugyanannak a szobának a levegőjét szívja, mint jómagam. Néztem, bámultam az arcát, a szemét, a homlokát, az öltözetét. És akkor... akkor megpillantottam, hogy szivarja végéről levált egy piciny parázs, amely csak akkora volt, mint a csecsemő kisujján a köröm, és' szállt lefelé, mint a hullócsillag, egyenesen Béla bácsi ruhájára. De oz a parázs nem hunyt ki, mint az augusztusi csillag, hanem ott fénylett, ott tündökölt a szép fekete öltönyön, éppen a kabát és a nadrág találkozásánál. Illés Béla elmélyülten olvasott, a titkárnő sem észlelte a veszélyt, én láttam, csak én láttam egyedül. Szólni kellene — gondoltam —, mert sajnáltam o szép fekete ruhát. — De mit szóljak, hogyan szóljak? Hogy kell megszólítani egy kétszeres Kossuth-dijas írót? A parázs mind jobban ízzott, fénylett, mint a macskaszem, én pedig gondolatban rémülten formáltam mondattá a szavakat. — Mester, megég a ruhája! — akartam mondani, de nem tudtam kimondani. — Illés elvtársi Kiesett o szivarból a parázs — mozdult meg szavakra a nyelvem. De még oz első hang kimondása előtt gyáván összeszorítottom a számat. ^ — Béla bácsi, az öltöny! Ó, hogy is mertem volna én okkor Béla bácsinak szólítani őt? Néhány másodperc alatt történt, de már éreztem a pörkölődő szövet szagót. Akkor szerencsére felpillantott o titkárnő, egy libbenéssel ott- termett, a szép fekete öltönyről lesöpörte a parazsat, aztán jól megdorgálta Illés Béla kétszeres Kossuth-dijas írót, amiért nem vigyáz a ruhájára. * Lehetséges, hogy sokan úgy vélik, a gyász komor napjaiban nem illő ilyen könnyű történetet elbeszélni róla. Ám én úgy gondolom, gyászolni kell öt, nem siratni. Hiszen nem hagyott űrt maga után. Nagy idők küzdő tanúja volt, teljesítette emberi, írói, kommunista kötelességét. Hetvenkilenc évet élt. Etelékét maradandó művei áem engedik élfelejteni. Simon Lajos A népesedéspolitika és a szakszervezeti üdültetés a SZOT elnökségének napirendién A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több közérdekű kérdésről tárgyalt. Megvitatta, hogy a szakszervezetek milyen módon segíthetik a lehető leghatékonyabban a népesedéspolitikai határozatok végrehajtását. Az elnökség különösen fontosnak tartja a nevelő-felvilágo- sító munkát, amelyben a szak- szervezetek különösen a KISZ- szel, a Hazafias Népfronttal és o Vöröskereszttel kívánnak együttműködni. Ugyanakkor a szakszervezetek sajátos eszközeikkel minden lehetséges módon segítik a családvédelmet. Tovább akarják növelni a kedvezményes üdültetésben résztvevő gyermekes családok arányát, szorgalmazzák a gyermekintézmények építésének fokozását. Valamennyi illetékes vállalatot arra ösztönöznek, hogy bővítsék a gyermek ellátását szolgáló cikkek választékát, javítsák azok minőségét. Az elnökség felhívja a szakszervezetek különböző szerveit, hogy hatékonyan támogassák a terhes nők köny- nyebb munkakörbe helyezését, a csalód- és nővédelmi tanácsadó hálózat kiépítését. Á SZOT és a szakszervezetek ! központi vezetőségei az ötödik ötéves terv, valamint a 15 éves távlati terv kialakításának munkálataihoz kapcsolódva javaslatokat dolgoznak ki a Miniszter- tanács részére a népesedéspolitikával, a szociálpolitikával és a családpolitikával összefüggő további teendőkre. E javaslatok foglalkoznak a többi között a családok jövedelmével, a több gyérmek vállalására ösztönző lakásépítési és elosztási rendszer kérdéseivel, o gyermekintézmény-hálózat bővítésével, a dolgozó anyák és a terhes nők fokozott egészségvédelmével, egészségügyi, pedagógus, gyermekgondozói és egyéb stak- emberek képzésének problémakörével. Ezután az elnökség a szak- szervezeti politikai oktatás helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit tekintette ót. Jelenleg mintegy 600 000 dolgozó tanulmányozza a szakszervezetek politikai tanfolyamain a társadalom, a munkahelyi élet és a világpolitika időszerű kérdéseit. A tanfolyamok rendszerét 1967-ben vezették be, s o tapasztalatok szerint az oktatásnak ez a formája bevált. Eredményesen szolgálja a munkások, a dolgozók szocialista világnézetének, tudatos közéleti és társadalmi aktivitásának fejlesztését. s egyben hatékony fóruma a munkahelyi politikai életnek. Az elnökség az 1974. évi üdültetési tervől is tárgyalt. Az idén 354 200 dolgozót üdültet a szak- szervezet, 16 700-zal többet, mint 1973-ban. A kormány, többletjuttatásaival tette lehetővé az akció bővítését. Az idén összesen 312 millió forinttal segíti az állam a kedvezményes szakszervezeti üdültetést, eztel azt is lehetővé teszi, hogy 1974-ben is a hozzájárulási összegek növelése nélkül üdülhessenek ó dolgozók. A külföldi csere- és turista üdültetés keretében ebben Oz évben több mint hétezer dolgozó jut el Bulgáriába, Csehszlovákiába, o Szovjetunióba, NDK-ba, Romániába, Jugoszláviába, Ausztriába és Olaszországba.