Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-06 / 5. szám
Hetvenéves a pécsi Gyermekkórház A nyugtalan igazgatók háza... C chatz bácsi volt az orvo- sunk, hetenként egyszer eljött, s akkor le kellettt vetkőzni derékig, fülét a hátunkhoz nyomta, majd dörmögve felírt mindenféle szirupokat... Hála- isten, különösebb baj nélkül nőttünk fel, soha nem voltunk kórházban, mi gyerekek. Azóta persze megváltozott a világ. Eltűntek a sztetoszkópok, ma már nem divat füllel hallgatózni, szirupok helyett csillogó műszerek, antibiotikumok gyógyítják a kisgyerekeket. Friss szél kapja fel a petúniák illatát, s lenget két fehér köpenyt mellettem. Valamit mondanak is — igazán illetlenség, de nem tudok figyelni, mert valami más foglalkoztat. Klingertéglás, öreg ház magasodik előttünk, mögötte a ba ticsi szőlőhegy, a Mecsek, o tiszta illatú kék ég, egy-két ker- getőző fehér gomoly. És az öreg ház első emeletén, az egyik ablakban, a rács mögött kócos gyermekfej. Apró keze az ablaküvegre tapad, orrát is odanyomja. Apu, anyu, távol van, k! tudja, hol járnak, törődnek-e vele? Kis szája lefelé görbül . . . * Egy kis részlet a Pécsi Napló 1901. december 17-i számából; „Miként tudva van, az állam törvényhozási intézkedés alapján magára vállalja a 7 éven alóli gyermekek gondozását és e végből lelenczházakat létesít az ország különböző vidékein. Pécs is ily állami lelenczházat kac, ami által fölöslegessé válik, hogy a város itt külön lelenczházat tartson főn.” Valahogy így kezdődött az öreg, klinkertégiás ház története, folytatása pedig valóságos regény. Dr. Gobbi Gyula, az Állami Gyermekmenhely egykori igazgatója visszaemlékezéseiben a következőket meséli: „A város északnyugati szélén a szigeti külvárosban, a Rókus- dombon a Bálicsí völgy alsó végénél 3 katasztrális holdnyi kopár, sziklás, lejtős területen ..." A város ingyen telket a:án!ott föl ezen a helyen, s az építkezés két év múlva el is kezdődött. „Ifjabb Ybl Miklós tervei szerint Pilich Andor és Oscsodál Ödön pécsi műépítészek 1903. év május 11-én kezdték meg az építési munkákat, amelyek tényleg teljesen csak 1904. év június 11-én készültek el és összesen 230 000 békebeli koronába kerültek". Lelenczek. Akkoriban sok gyermeket „leltek" az apácakolostorok ajtóiban, az elnevezésük innen van. Persze, nem is sokára eltörölték ezt a rossz csenaésű kifejezést, az épület homlokza'án, körpecsétjén már Állami Gyermekmenhely olvasható az induláskor. Három megyében csaknem négyezer állami gondozott volt, s már akkor is komoly fejtörést okozott: ki maradjon az intézetben, kit helyezzenek ki nevelőszülőkhöz? Az intézetben főleq a betegek maradtak, két okból is: azokat nem szívesen fogadták o nevelőszülők, no meg aztán meg is kellett gyógyítani őket. Hooyan ír erről a menhely egykori igazaatója? „A gyakorlati élet csakhamar bebizonyította azt, hogy minden egyes állami gyermekmenhely központi intézetének jól berendezett és felszerelt, kellő számú és szakképzett és megbízható gyermek- orvossal és gyermekgondozónővel bíró csecsemő- és gyer- mekkór''ó»nak is kell lennie." 1954-ig kellett várni erre, * O’-mn húsz éve, a paraván föl"tt mrt-kelt erv ősz szakállú, állandóan m-zgó báb'igura . . . A d'sz'é'ghók, falak között űayetlenül forgolódott, állandóan b u "‘ötté o fejét a falba. Olykor felkiáltott: — M: az? Tegnap itt még a;ió volt! Ett a flaunt dr. Barla Szabó Jer ":-cl, a Gyermekkórház tu- lc' ' '-"eni megteremtőjéről mi'-'cz'C'': meg. N "j-Hüba ment, persze, ez egyáltalán nem azt jelenti, V A Á R N A p i| [J ‘í M t L L E K l E t § hogy elszakadt az annyira szeretett háztól, munkatársaktól, szakmától. Most is a Déldunán- túii Gyermekgyógyász Társaság elnöke, — Mi kellett ahhoz, hogy az egykori menhelyből szakos gyermekkórházat alakíthasson? — Egy nyugtalan igazgató — válaszol mosolyogva. Mozdulataiban, beszédében csöndes derű, gondolatai azonban — különösen az emlékek hatására — most is nyugtalanok. Félti, szereti a kórházat. Egyelőre nem tudom megmagyarázni magamnak, hogy vajon mi késztette őt arra a nyolc évnyi megszakítás nélküli küzdelemre, ami végül nyolc osztályos, nagyhírű intézetet eredményezett? — Tűrni kellett mindent — mondja — mindent. Nyolcvan ágyunk volt az elején, meg egyetlen orvosom .. , Dr. Straub Gabriella. Mindenes volt, fáradhatatlan munkatárs. Először a csecsemőosztályt alakítottuk ki. Ezt a gyermekosztály követte. Soroljam? Fertőző osztály, tbc-osztály, ez most a légúti betegségek osztálya, aztán a sebészet, a röntgen, laboratórium, végül a gégészet. Ez röviden nyolc év története, mert 1962 novemberében kezdte működését a gégészeti osztályunk. Hát, valóban rövid történet. Vajon mit kellett tűrni ez idő alatt? Mi volt az a „minden"? Először is, ki kellett alakítani az épületen belül a különböző osztályok működési feltételeit, Állandó építkezés — lám, milyen találó volt a bábfigura! — nehezítette a munkát, mert természetesen egyetlen pillanatra sem álltak meg. Szakembereket kellett odahozni — nem kis dolog! — és gazdaságilag megteremteni mindennek a hátterét, gépeket beszerezni, státuszokat megteremteni... — Emlékszem, hogyan szereztem mosógépet — meséli. - Felmentem Budapestre, és egész egyszerűen elhoztam azt a masinát, amelyet a Vas utcai kórháznak utaltak ki. Akkora volt, hogy be sem tudtuk állítani a helyére. Két nap múlva megjöttek egy autóval, hogy viszik a gépet. Én lármáztam, hoqy mór beépítettük, meg kell fizetni, és így tovább. Akkor megmérték, hogy kapunk egy kisebbet. Elvitték, s hoztak is helyette másikat. így lett mosógépünk, egy kis jótékony hazugság árán. Kevés pénz, agilis munkatársak, gyógyulásra váró kisgyermekek . . . Egy pillanatra belém- vág a kép: a rács mögött kócos gyermekfej. két apró kis kéz, tömpe orr. . . Most kezdem érteni ezt a nyugtalanságot, most kezdek rájönni, hogy vajon miért tűrtek sokan évekig, miért küzdöttek a bürokrácia tengeri kígyójával, a pénzügyi emberek száraz ké'lelhetetlenségével, lélek nélküli hivatalokkal s miért örülnek még ma is — emlékezve — egy-egy aprócska győzelemnek, amely lehetővé tette az újabb harcot, újabb pénzügyi csetepatét, konok fejlesztéseket. Mi volt e „minden”? Hát például, hogy mindezért olyan köszönet is volt, hogy az akkori megyei főorvos tajtékzott: „Ha még egy ajtót arrébb teszel abban a házban, kirúgat- lak!" Már mindenki unta az örökös tevékenységet — csak ő és munkatársai nem. Ezt csak az tudja megérteni, aki már állt síró kisgyermeke ágya fölött, és a tehetetlenségtől ökölbe szorult a keze . . . Csak az, aki bebugyolálva viszi rohanva a kis beteget, hogy gyógyítsák meg, enyhítsenek szenvedésein. És mégegy — érdekes — amikor a kórház megindult, 1954-ben, a Dunántúli Napló mindössze gyermeknapi vezércikkében említi meg .........Megnö vekedett a kórházak gyermek- ágyainak száma is. A mohácsi kórházban 60 ágyas új gyermek- osztály létesült. Pécsett, a volt „gyermekmenhely" helyén ma már 135 ágyas gyermekkórház van. Állandóan növekszik a kórházak szakképzett személyzete is. A gyermekklinika mellett kétéves, a gyermekkórház mellett pedig egyéves gondozónői tanfolyam működik.” Ma, Budapest után az ország legnagyobb szakosított gyermekkórhaza működik az egykor kopár, sziklás, lejtős területen. * K ét fehér köpenyt lenget a szél. Az ambulancia mögött, egy füves területen állunk, a kórház igazgatója, dr. Horváth Mihály és a gondnok, dr. Melegh Zoltán fénymásolatokat teregetnek ki, nehéz megfogni, folyton összecsukódik. Körbejárjuk a kórházat, a nyolc- osztályos, összesen már száz- hetvenöt embert foqlalkoztató intézetet. Mi lesz? Már az igazgató-főorvos szobájában kialakult bennem valami, egyelőre bizonytalan kontúrokkal rendelkező érzés .. . Még korábban, de éppen aznap reggel a Baranya megyei Tanács Egészség- ügyi Osztályán hangzott el egy szó a csodaszép örökségbe lépett igaznatóról: „megszállottként csinálja...” — Hiába — mondja — kicsi a hely. Újabb osztályok is kellenének. Meglevőket kell bővíteni, méghozzá alaposan. Kezdődik hát elölről a küzdelem, a tengeri kígyóval, szikár véleményekkel, kezdődik a pénzügyi csetepaté ... Vagy inkább — folytatódik. — Ez az ambulancia rendkívül szűkös — mondja a kórház igazgatója — ide mögé építünk egy kétszintes házat, és akkdr végre méltóképpen el tudjuk helyezni a gyermek-szívgondo- zót, és a sebészet is kaphat ambulanciát. Jelenleg ők a műtőjük előterében, az osztály folyosóján végzik a járóbetegek ellátását. — És az emeleten? — Oda költözne az igazgatói iroda, a gazdasági hivatal, a könyvtár. — És azok jelenlegi helyén? — Ott bővülhet a röntgen és a labo zitórium, mert azon a folyosón van. Terveket mutatnak, ezeket a Pécsi Építő Ktsz és a Műszaki Főiskola kollektívái adták társadalmi munkában. Ez is takarékosság, Pénzt kell gyűjteni innen-onnan csípni, mindig csak a legszükségesebb műszereket beszerezni, ahol lehet, megfogni a filléreket. Mert méltó helyre kell tenni például a szivgon- dozót. * A váróban is nagy helyet foglalnak el a szekrények. Kartonok vannak a fiókokban, egy- egy karton, egy-egy életet, rosz- szul működő gyermekszívet jelent. A falakon fényképek. Valamennyien mosolyognak. A képek között minta, különbözőek, de mindegyikben ott a szív-motívum. — Szívműtött gyerekeink képei — magyarázza dr. Péntek Erzsébet, a megyei gyermekszívgondozó vezetője. — Régen volt méq időnk, hogy kidíszítsük a tablókat.., Nemcsak az idő kevés már, hanem a hely is. Sok-sok gyermek jelenik meg itt vizsgálaton, a váróban zsúfolódnak, ha valaki egyszerre kinyitja a kezelők ajtóit, nem tud a folyosóra menni. Pedig éppen a szívbetegek vizsgálatához, ellátásához kellene a nyugodt környezet. Nem panaszkodnak voltaképpen, tárgyilagosan mutatják meg a hiányosságokat. Tudják, hoay seqítenek gondjaikon előbb-utóbb. Nézek egy kartont. Vastag filctollal tűnik szembe a diagnózis: Insuff, bicusp, etsten, mitr. Ez azt jelenti, hogy nem működnek jól a szívbillentyűk, szűk a véráram útja ... A gyerek régóta vár műtétre, most már hetente kétszer van rosszul, el- kékül . . . Harmincon vannak még előtte, tizenöt hét múlva sorra kerül. És akkor két műbillentyűt ültetnek a szivébe. Vége lesz az állandó halálfélelemnek, a folytonos rosszul- létnek, olyan életet élhet műtét utón, legalábbis hasonlót, mint a többi fiatalember. . . * Á gazdasági hivatal meg” ^ ürülő helyén pedig — mutogat tovább dr. Horváth Mihály — egy láztalan csecsemőosztályt szeretnénk létrehozni. Jelenleg a szívesek, a fejlődési rendellenességgel világra jöttek, koraszülöttek ott feküsz- nek a lázasok között. A KÖJÁL parazitológiai laboratóriuma nemsokára költözik. Helyén orvosi ügyeleti szobát alakítanak ki. Most tizenhármán öltöznek egyetlen kis szobában ... A fertőző osztály tetejére húznának még egy emeletet, oda költözhetne a légúti osztály, tizenöt ággyal bővülve, helyén pedig a belgyógyászati osztály egy részlege alakulhatna ki, gyermek ideg, serdülő-osztály ... A gégészeti pavilon mögött is van egy terület, oda műtőtraktust kéne kialakítani, ezáltal bővülhetne a mindössze huszonöt ágyas sebészet és a harminc ágyas gégészet is . .. Valami feltűnik nekem az egészből: minden egyes cselekedet egyben megteremti a következő tennivaló feltételeit is. Oiy szépen illeszkedik egymásba minden, mint a szervezetben, Ha ott egyszer elindul egy folyamat, akkor végig is megy minden fázisán — kivéve, ha valami betegség közbe nem lép. Akkor közbelép az orvos, küzd a rend felborulása ellen, s végül győz. Ha ezt a felújítási tervet — amely a kórház ötödik ötéves terve is — valahol megbolygatnák, nagy küzdelem indul meg.,. — ... és az a helyzet, hogy a kazánház rekonstrukciója borzasztó sokba kerülne, de megtudtuk az illetékesektől, hogy három év múlva itt, a Bálicsi úton visznek fel egy távfűtési gerincvezetéket. Nagyon ésszerű lenne, ha kapnánk belőle egy leágazást. Minden igaz, pontos és logikus. ♦ Mini-sebészet. Azt kérdezem dr. Halmos László .főorvostól, hogy mekkora területről jönnek ide a beteg gyermekek? — A Balatontól délre — válaszolja lakonikusan. Mutatja az osztályt, a huszonöt ágyat. „Egy szabad ágyunk van és ma mi vagyunk az ügyeletesek" — mondja, és közben eszembe jut az egyik kollégám. Néhány nappal ezelőtt Szigetvárról jött haza Pécsre, az országúton egy lerobbant taxi állt, mellette emberek. Megállították: nem vinné-e be Pécsre ezt az anyukát a gyerekkel? A kórházba igyekeznek, a gyerek már nagyon rosszul van .., Kaposvárról jöttek taxival. A kisgyerek azóta már jól van, megoperálták. Súlyos bélelzáródása volt. Tulajdonképpen ők sem panaszkodnak. Csak elmondják, hogy mostoha szakma a gyermeksebészet, tizenhárom esztendeig kell tanulni, amíg „kezdő" lesz valakiből. A kollégát másutt már régen adjunktus úrnak szólítják. És, bizony, külön szakma ez. Egy gyermeksebész vidáman megoperál egy felnőttet, — de fordítva? — Képzeljen el egy bélvarrást — mondja a főorvos — a felnőtt műtőben vicceket mesélnek közben, nálunk halotti csend van, hiszen egy piciny, ceruzavékony kis szervet kell megvarrnunk .. „ * C gy nyugtalan igazgató — ^ hallom magamban. A kórház megteremtetett, az örökség megvan, de van bőven nyugtalanság is. A tervek csodaszépek, s én biztos vagyok benne, hogy meg is valósulnak. Hiszen — és itt a lényeg itt minden a beteg gyermekek gyógyulása érdekében történik, minden tégla, minden kapavágás, minden perc társadalmi munka. Jött a PlK, téglát adott. A Megyei Kórház is. A Tüdőgyógyintézet az alapozásokhoz szükséges követ szállítja. A kórház saját műszaki gárdája glé- dában áll. A fiatalokra is számíthatnak. Az építőipari szövete kezet és a Műszaki Főiskola társadalmi munkában tervez. Utóbbi vizsgafeladatként adja ki majd a falazásokat és már jelentkeztek termelőszövetkezetek is, hogy segítsenek. Nincsenek egyedül. És a legnagyobb garanciát minderre az a határtalon lelkesedés adja, amely a kórház vezetőinek minden szavából kicséng. Ehhez persze erkölcsi hátteret szolgáltat az Egyetem, hiszen a kapcsolatuk kitűnő, s szeptembertől hivatalosan is oktató-kórház lett a Nyár utcai Megyei Gyermekkórház. Kell tehát egy oktató terem, egy könyvtár . .. Hagyjunk a következő hetven évre is valamit! Kampis Péter Januári pécsi esték SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színház jcnuári bemutatóján Huszka Jenő Gül baba című operettje szerepel. Huszka Jenő igényes, a törökviiág kerettörténetében is magyar dahoi- mákat hordozó muzsikáiét, örökzöld melódiáit hallhatja a közönség. Ezen kívül láthatjuk még Shakespeare-íől a Tévedések vígjátékát, Sándor Iván: Az áldozat hegyén című darabját, Liszt Faust- szimfóniáját, Bartók Két arcképét, Verditől a Don ,Carlost, Fazekas—Móricz lúdas Matyiját, valamint Duna jevszkij Szabad szél című operettjét. FILM Az „Éva és Adóm” című NDK-film egy házasság válságáról és egy asszony emberi helytállásáról szól. „A szerelem határai” című magyar film középpontjában egy védtelen fiatal nő áll. A színes magyar film Fenákel Judit: Vetköztetö című novellája alapján készült. „Kamaszkorom legszebb nyara” című színes amerikai film líraion, nosztalgiával idézi fel a kamaszkor varázsát. ,,A rendőrség megköszöni” című olasz—NSZK bűnügyi film áttekintést nyújt a jelenlegi olasz társadalom belső bomlásáról, az erőszak növekedéséről. Olyan társadalmat mutat be a film, amelyben ez igazság halálra van ítélve „A halál válogat” című csehszlovák filmben a Flamingó együttes játszik. A mozik műsorán szerepel még többek között „A hetedik töltény” és a „Jelszó: A puszták angyala” című szovjet film. „A hetedik töltény” című színes, szélesvásznú, szinkronizált film egyik írója Andrej Mihalkov-Koncsa- lovszkij. ZENE Január 16-án a Liszt-teremben a Mesterbérlet II. hangversenyén Kovács Dénesi (hegedű) és Bacher Mihályt (zongora) hallhatjuk, A Nemzeti Színházban 21-én a Fonográf együttes mutatkozik be. Január 29-én a középiskolai bérlet 3., 4., sorozata III. hangversenyén a Pécsi Barokk együttes és a Pécsi Liszt Ferenc Kórus Bach kantátáit szólaltatja meg. Vezényel Antal Györqy. Műsorismertető: Fasang Árpád. RENDEZVÉNYED Január 12-én a Városi Gyermekkönyvtárban szerepel az Üttörőház Gyermek- színpada. A József Attila Művelődési Házban a Szülők Akadémiáján előadás hangzik el 18-án a „Munkára nevelés az iskolában és a családban" címmel. A Színházbarátok Klubjának tagjai a Doktor Sándor Művelődési Központban 19-én Bérlők László költővel találkoznak. A Műelemző Kollégium résztvevőinek a. Doktor Sándor Művelődési Központban 24-én Bata Imre tudományos kutató tart előadást Weöres Sándor költészetéről. Heltai-estet rendeznek 29-én a József Attila Művelődési Házban, A KP- VDSZ színjátszó csoportja Heltai-müveket ad elő. Ugyancsak 29-én a Mecseki Ércbánvászati Vállalat munkásszállójában a pécsi Röpüli Páva Kör leaújabb műsorával jelentkezik. KIÁLLÍTÁSOK Az SZMT Hírlapolvasójá- ban, a pécsi Kisgalériában nyílik 7-én Baktai Patricia kiállítása. Ugyanitt 28-án Bachmann Zoltán mutatkozik be alkotásaival. A MÉV Sóqvári Endre Művelődési Házban 17-én Halász Károly díszítőművészeti kiállítását nyitják meg ünnepélyesen.
