Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-31 / 30. szám

DüMÄNTOL« NAPIÖ

197t. Januar 31.

Este a „Kétlépcsősben

n

Ä

nnuskaval - a tizenhárom esztendős (!) elvált asszonnyal — fönnálló ismeretségem meglehetősen régike- letű, hogy illő komolysággal fe jezzem ki magomat: „uszkve” leqolább másfél hónapos. Tör tént pedig a doloq — úgy december második felében — a Nagykozárí út mentén lévő ci- gányteleaen lezailott látoaatá- sem ideién, amikor is o Naqy- haias Kovács mélvséaes fáida- lommal közölte velem, hoqy amint kitette a lábát egy délelőtt (rádiót vásárolt a városban), lánya, Annuska „férihez- ment”, de ez semmi, az újonc férj három hét mú'va már szakított is vele... De maid így, meq úqy, maid agyonüti, csak jöiiön haro . . „

Nos, ez ar Anna -asszony most itt hörpölgeti szokásos naoi jaífáiát az aszfalnál, iá m“lven hátracsúszva a masszív, csővázas széken, lábait lógatva, amelyek nem érnek le a kövezetre.

— Aoád mondta, agyonüt.., — Nem ütött agyon, láthassa .. . — feleli flegmán, aztán leereszkedik a székről és megyen kifele, törékenyen, tizenháromesztendősen, illedelmesen búcsúzkodva: — Kezitcsóklom. .!

A helyiség neve — itt a Fel- szabadulás útja 45. alatt — „Kokszmű Italbolt”, ám a kuncsaftok sokkal reálisabban ítélik meg a helyzetet, így hát „Hétlépcsősnek” emlegetik a különben tiszta, és mértéktartóan berendezett gyárvárosi kiskocsmát. Sav- és tűzálló — poliészter felületű — asztalok, masszív, csővázas székek, köny- nyedén elviselve minden törési, rombolási szándékot. A söntés előtti asztalt férfiak gyűrűié veszi körül, ki'bicelnek a két elmélyült sakkozónak, így a túlsó fal mentén telepszünk le társaimmal. „Idegeneknek” számítunk, néhány — látszólag eqy- kedvű — pillantást vetnek ránk,, de ezért a csendes morgásból, mozgolódásból kiszűrődik fi- g^lmeztetőn egy szó

— „Fabuion” !. „•

: Később aztán kérdem egyik húsz év körüli cígányfiútól.

— A „Hétlépcsősben'' hogyan értlemezik a Fabulont?

Zavartan nevet:

— Nem tudja mit Jelent?

— Dehogynem. Bőrápolóiéi 49 Fabulon,

— Maga rendőr, nem?

— Nem.

— Hát azért nem tudja. „Fabulon, a bőre őre.” Vagyis . .. <o rendőr. De nem tőlem hallotta ...!

Két jóvágású — nagyszerűen öltözött — ciqányférfi lép hozzánk, kérdezik, poharukat !e- tehehk-e az asztalunkra, persze, tessék csak, be is mutatkoznak, eavikük Óvári József — 6 az Idősebb, s mellesleq szólva hihetetlen, hogy februárban lesz ötven esztendős, harminckörülinek véltem — aztán az öccse, Óvári János. Mindkettő gépkocsivezető, mindketten családosok ... Nem... nem! Nem a telenen laknak, hanem a szomszéd utcában, tisztes lakásban, ahol van minden, ami époen kell ma egy családnak. A tiszteletet — amely az Óvári-fivéreket övezi a környék cigány- lakossáqónak körében — joggal könyvelhetik el, mert az Óváriak azon kevesek közé tartoznak, akik „biztos egzisztenciával” rendelkeznek, s ezt sem kaoták, hanem megszerezték magúknak —, munkával.

Kcoott felöttős, szikár öregember szedi össze az üres Doharakat és beadta a söntésbe eztán a hamutartókat üríti, ál- lomgnvon kívüli „.m’ndene'ként” segédkezik itten. A sakkozók föiállanak, átadják a helyet a

következő partinak, egyikök odaszói az öregnek

— Fiad?

— Kőhidán . .

— Mennyiért?

— Három és fél évet kapott, meg „utánvétellel" még nyolc hónapot..,

— Az a nagyobbik? •

— Dehogy! A nagyobbik csak egy évet kapott, most már majd jön haza ,,„

E futtában lezajlott társalgáshoz senki nem fűz kommentárt, még csak el sem tűnődnek a dolgokon, hogy valaki „ül a sitten”, hát istenem, ez van! De az Óvári-testvérek jelentőségteljesen bólogatnak az öreg felé és legyintenek:

— ... Sokak szerint ez is élet — jegyzik meg,

— Hogy érti ezt? — kérdem Jóskától.

— Úgy, hogy akit gyerekkorában nem fognak meg a szülők, az menthetetlenül elzüllik.

— Bejárnak ide a telepiek?

— Be, persze. Ez a törzshely.

— Miből isznak?

Széttárja a kezét:

— Amelyik dolgozik, annak van pénze. Csak ilyen a telepen kevés van, ez az igazság.

— Azokról van szó, akik nem dolgoznak . 1,

— Értem én! idefigyeljen rám! Még senki nem halt éhen a telepen. Nagyon sokan alkalmi, napi munkát vállalnak, lehordják a szenet, fát, tavaszon fölásnak egy-egy kertet, az asz- 5ionyok meg guberálnak a ku- kás-bödönökben és g mocsokból kiválogatott kenyérrel hizlalják a disznókat. Érti most már? Valami mindig van, valami pénz jön nekik a házhoz, csak hát. . . ez nem élet! Jói néznénk ki, ha mi is így tettünk volna, igaz bátyám?! — fordul Jancsi a nagyobbik Óvárihoz.

— . . .Pedig nekem is volt bajom elég — folytatja az idősebbik. — Az első fiam - • . szegény... Mía katona voltam és mert az első feleségemtől elváltam, szóval a nagymama ügyelt a kicsire; hét éves volt és belebukott a kútba . . . Most már szép, naqv gyerek lenne. Aztán

. . . ' itt volt később a kisuno- kám ... — elakad a szava,

csak hajtogatja a fejét jobbra balra.

— Mi történt vele?

— Fehérvérűségben halt meg, pedig . . . szaladtam fűhöz-fához, megtudtuk, Svájcban talán meggyógyítják, de harmincnyolcezer forint... Ó magasságos isten, honnét? Aztán összeadtuk, rokonok, barátok és a munkahelyemen olyan melós társaim.

akik nem Is cigányok . .. szóval össze is jött volna a pénz, de... Hiába, túl későn volt már. ,

Kicsit elcsendesül a helyiség, itt mindenki érti, hallja és érzi a másik sorsát-baját. Aztán ez a pillanatnyi feszültség ismét feloldódik, poharak csörömpölnek, a kisebbik Óváriért jön a fia, szép szemű, göndör kis gyerek .. . „Mondtad,, hogy a tévé- imeMta filmre hazajössz ...” — s ka- fol qyermekes ragaszkodással ' ' az ap:ába. Az idősebbik Óvári

még előhúz a zsebéből egy pakli kártyát, kidob három lapot, zöld, makk és piros ászt, csak ezzel a hárommal Játszik:

— Itt a piros, ott a piros, hol a piros?

Színükkel lefelé fordítva dobja az asztalra a laookat. Rábökök az eayikre: „Ez azT”’E| is találtam, ő meg színlelt bosszúsággal fintorog, mögötte valaki meg is jegyzi: „Először mindig lassan csinália, hadd örüljön a 'dinnye,...!’* Ami igaz, az igaz, a következőkben már a vénistennek sem találom e| a piros ászt, olyan üqyesen keverj, és csapig ki a kártyát.

Az egész kocsma minket fi- qvei, hanqos ovációval könyvelik e! Jóska sikerét, aki viszont vigasztalásképpen váltamat veregeti, azt mondja, nem baj, ezt js meq kell tanulni, egyszerre nem megyen minden,

— Tudja mindent, oz elején kell kezdeni ... — mondta ismét és ha sokan n^m is. de vele együtt itt néhányon már tudtak, hogy ez már nem a kártyajátékra vonatkozik.. „

Rab Ferenc

A meyerliigi tragédia, avagy Ferenc Józseí-i „boldog" idők

85 évvel ezelőtt, 1889. ícnuár 30-án egy kétcsövő vadászpuska egy 17 éves leányasszony és egy 50 milliós ország 33 éves trónörökösének életét oltotta ki. Tragédia. A fiú és trónörökös tragédiája: a véreskező apa és császár bűnének bűnhődése.

„Dominikánus-ház"

A Színház tér története

Tovább tart a gomo1yatűió'’vá$ár

30 százalékos árengedmSmye!

~R!SS GOMOIYATÚRÓ aphaíó az A3C áruházakban s az élelmiszerüzletekben 1 kg 38,— Ft helyett 28,— Ft 10 dkg-os csomagban 4,40 Ft helyett 3,40 Ft

PÉCSI TEJÜZEM

Gyakran látni idegeneket, akik érdeklődve nézik a színház melletti épületet, azon a felírást: „Dominikánus-ház" és az utca felőli homlokzaton egy Zsolnay pirogránit épületképet Ez utóbbi pontos mása a tér hajdani képének.

Ott, ahol most a színház épülete és tere van, állt a dominikánus kolostor, és a jelenleg meglevő „Dominikánus-ház” feliratú bérház ennek a kolostornak a temploma volt.

A dominikánus (Domonkosrendi) szerzetesek már a XIII. században megjelentek Pécsett és valószínűleg magasabb fokú iskolájuk is volt itt. A középkori Pécs művelődéstörténetében jelentős szerepet vittek, és valószínűleg az 1367-es egyetem- alapítás indoka, miszerint Pécs a tudományok magvainak terjesztésére különösen alkalmas, arra is céloz, hogy itt már magasabb iskola a XIII. században is működött.

A törökök kiűzése után Pécsett azonnal megjelennek a jezsuitákon kívül a ferences „barátok” (akik valószínűleg a török időben is működtek itt), és — különös tekintettel a nagyon elterjedt „törökösökre”, unitáriusokra —, a . prédikátorrend, a domonkosok szerzetesei. Már a török utáni első években' hivatkoznak ősi pécsi jogaikra, így például arra, nogy a Mindszentek templom mellett levő kolostorrom (Zidina) az ő szerzeteseik- kolostora volt, és így arra, mint építőanyagra igényt is jelentenek be. Emellett jelentős szerepet visznek Pécsett és közvetlen környékén a lelkipásztorkodásban.

Hosszú huzavona — és gyakran vitatkozás — eredményeképpen végül a domonkosok le- ! telepednek azon a területen, amely a mai Kazinczy utca és Boltív köz között terül el. itt —

J a mai Kazinczy étterem helyén , levő volt török templomot használják egyelőre egy mellette I levő ugyancsak török templom- I ma! együtt, majd 1724. április ' 23-ón elhelyezik új templomuk l alapkövét. Emellé a templom mellé építik aztán 1726-tól kezdve a kolostort is éppen úgy, ahogy a Dominikánus-ház homlokzatán levő kép mutatja. A templomban kriptát Is építettek, meliette pedig egy magánt*.

metőt. A. kripta, illetve magán temető bevételi forrásaként szerepelt a rendnek.

II. József idejében felosztatják a szerzetes rendeket. Ennek a feloszlatásnak- végrehajtása évekig tart. (Ekkor, 1789-ben szűnik meg Pécsett az Ágoston- rendi szerzetes kolostor is, és abból alakul, meg a budai-külvárosi plébánia, a mai Ágoston téren.) A dominikánusok belsőségeit a város felosztja házhelyekre. Ekkor jön létre a mai Bpltív köz, Perczei utca és Kazinczy utca. Magát a kolostor épületét 1820-ban katonai nevelőintézetté, majd börtönné, kórházzá alakítják át, illetve használják fel.

1834-ben az államkincstártól Plichta Ferenc megveszi a templom épületét azzal a tervvel, hogy azt színházzá alakítsa át. A városi tanács azonban megtiltotta, hogy egy volt templom- ' bál színházat, korcsmát, vagy valami más mulatóhelyet alakítsanak ki.

Plichtátó! a házat megvette

Az új Habsburg-császár, amikor 1848. december 2-án i. Ferenc József néven trónralépett,

18 éves volt. Még fél év sem telt bele, s az ifjú uralkodó elvesztette a magyar trónt, s elvesztette a magyarokkal szemben a háborút. A császár ekkor az ország visszaszerzésére, a magyarok leverésére az orosz cártól kért seqítséget. i. Miklós már csak azért is, hogy egy újabb felkeléstől elrettentse a lengyeleket, hatalmas sereget küldött Magyarországra, s így Görgey Paskievics herceg előtt le is tette a fegyvert: az oroszok megnyerték az osztrákok számára a háborút. I. Ferenc József ezután Havnau által kegyetlen bosszút állt a magyarokon, akiknek csupán egyetlen „bűnük” volt: az élethez, a szabadsághoz vftíó jogukat akarták.

*

1889. jan. 30-án kemény téli napra ébredt az ország. A Duna Pozsonytól Mohácsig befagyott, a földeket vastaq hó borította. A borús délelőtti órákban egy váratlan hír rezgeti keresztül a városok, falvak utcáin: szívszélhüdésben meghalt a trónörökös. A következő nap már azt közölték az újságok, hoav Rudolf pillanatnyi elmeza- varábcn önkezével vetett véqet esetben lemondatás, hadbíróság . ..

A kihallgatás után Rudolf egyenesen Mayerlingbe kocsizott, ahol már Vecsera Mária várt rá, s a trónörökösnek boldogan súgta a fülébe: nemsokára gyerekük lesz. Rudolf tetteinek következményeit ekkor világosan látta maga előtt, uqyanakkor, úgy látszik,' a kábítószerek mértéktelen élvezetétől legyengült idegrendszere is összeroppant. Ezután kétszer dördült el a fegyver. E sorok írója azonban úgy véli, a túlságosan fiatal, életvidám és'naav- ratörő leányanya nem vállalkozott önként arra, hogy Rudolfot útitársként elkíséri© az ismerétlen nagy útra. Vecsera Mária közönséges gyilkosság ájdozato lett.

életének. A harmadik nap már azt is megírták a lapok, hogy Rudolffal együtt halt meg a szépséges Vecsera Mária bárónő is.

Az igazság elkendőzését szándékozó hivatalos, kapkodó hírközlések a legkülönbözőbb legendákat kerekítették Rudolf köré. Ma már azonban oonto- san ismerjük az igazságot.

Rudolf rendkívül érzékeny alkat volt, hirtelen felindulásai néha valóságos tajtékzó kitörésekben jelentkeztek, ha pedig ezeket elfojtotta, melankóliába süllyedt. Jó írói készséggel rendelkezett, s ezért szívesen barátkozott Bécs irodalmáraival, újságíróival, kedvelte a sza- badszájúak, szabadszelleműek társaságát. Titokban írogatott, s hírekkel látta el a bécsi lapokat. Felesége, a belga király lánya sohasem tudta lekötni a trónörököst, különösen, amikor kiderült, hagy leányuk születése után . több gyermeket nem várhat tőle. A cseh Vecsera bárónő mindezt jó! tudta, s messzemenő számítgatá’sokka! úgy tálalta RudolFnak az egyébként igen >zép leányát, hogy az végül is beleszeretett,

Rudolf több magyar politikussal terveket is szövögetett, hogy nem várja meg apja halálát, s magyar királlyá koronáztatja magát.

Az udvari kopók azonban kitűnően működtek, s a császár meqsokallva a dolgot, fiát kihallgatásra citálta. A parancs rövid volt: 1. szakítás a „rebellisekkel”, 2. szakítás „ama per- szánával”, 3. egy esztendei világkörüli utazás, — ellenkező

Gayer János ügyvéd, aki aztán azt lakóházzá alakíttatta át oly- formán, hogy öz utca felőli templomkapu volt a főbejárat, a hajót ‘lebontatta és belőle udvart képezett ki, a nyugati főfal mellé pedig még egy falat húzatott és ott voltak a lakások. A szentély részből lettek a gazdasági épületek.

A tempiorn alatti kripta csontjait az udvar közepén közös sírba helyezték el. A ház aztán 1890. január 31-én, illetve február 1-én aláírt szerződés alapján dr. Jöhan Béla) akkori megyei tiszti főorvos és neje: Jankovics Mária tulajdonába ment át.

A templom melletti kolostorépület ekkor már igen rossz állapotban katonai kórház volt. Ezt az épületet 1893-ban bontották le, és az így kialakult téren épült fe! 1893—1895-ben a pécsi „Magyar Nemzeti Színház".

így alakult ki Pécs belvárosának ez a jellegzetes tere.

Dr. Rajczi Péter

I. Ferenc József ezután méq 27 évig uralkodott: mintha csak azért élt volna oly hosszú ideig, hogy minél - pontosabban beteljesülhessen raita azoknak a bizonyos malmoknak lassú őrlési törvénye .

I. Ferenc József égbekiáltó bűnt követett ei. — Íme az ember bűnhődései:

— testvéröccsét, Miksa mexikói császárt Quertaroban. Jua- iez 1867-ben lövette agyon,

— unokatestvére Vilmos főherceg Baden-Badenben úgy esett le a lováról, hogy nyakát törte,

— fia, a trónörökös a rr.ayer- linai vadászkastélyban (először gyilkos, majd) öngyilkos lett,

— feleségét, Erzsébet királynét 1898-ban Genfben Lucche- ni olasz anarchista szúrta ha-.

| Iáira,

j — unokaöccsét, az új trón| örököst, Ferenc Ferdinándot és ! feleségét 1914. jún. 28-án Sza- j raievoban Príncip Gavril szcb diák golyóia ölte meg.

! S a császár bűnhődései:

— 1859: a magnntnl és sol- ferinoi vereség után béke III.

| Napóleonnal: Lombardia el- ; vesztése, s a Rrrh-korszak kényszerű megszüntetése,

— 1866: a porosz háború és Velence elvesztése,

— 1867: megalázkodó kiegyezés a maavarokkal,

j — 1914: családi tragédiába

í miatt néaét egv világméretű há- í borúba hajszolja, amivel bekö- i vetkezett a vég: a monarchia I pusztulása.

í *

I I. Ferenc Józsefnek 86. évó- | ben életét a csapások felőröl- : íék, s vele együtt múlt el az is,

\ amiért élt: a trón és a zsarnok- I ságnal egybetartott monarchia.

I Örök törvény: akit a hatalom jbűnássé, gonosszá tesz, az bűn- j hődését sem mint a hatatam I megtestes'tőie, <em mint ember I nem kerülheti el.

;

i Harcos Ottó