Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-30 / 29. szám

1974. január 30. DUNANTOll NAPLÓ 5 nem vett részt terhességi orvosi vizsgálaton, az anyasági segély­re nem jogosult. A nő jól felfogott érdeke, hogy az egészségügyi és csa­ládvédelmi szempontokon túl is ügyeljen arra, hogy a szükséges orvosi vizsgálatokon részt ve­gyen. Különösen arra kell figyel­ni, hogy az ELSŐ terhességi or­vosi vizsgálat a terhesség kez­detétől számított 140 napon (20 héten) belül történjék meg. Csak ebben az esetben van le­hetőség arra, hogy a 2500 fo­rintos anyasági segélyt kifizes­sék. A jogszabályi rendelkezések értelmében az ORVOSI GYÓGYKEZELÉSRE NEM JOGO-' SÜLT NŐNEK — ha terhességi orvosi vizsgálaton RÉSZT VEÍT — különös méltánylást érdemlő esetben (szociális helyzet, sok gyermek stb.) — KÉRELMÉRE — a lakhely szerint illetékes városi (városi kerületi) tanács végre­hajtó bizottsága egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatá­si szervének (megyei városi ke­rületi hivatalnak), illetőleg a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigaz­gatási szervének javaslatára a Társadalombiztosítási Igazgató­ság o már ismertetettek szerint anyasági segélyt fizethet. módéin A gazdasási Mi van a pincékben? munka Edénybolt, iroda, fotóműterem, barkácsműhely... Az említettek tehát egyálta­lán nem késztetik q vállalatokat arra, hogy holtszezonban is foglalkoztassák a fuvarozókat. A MÁV és a VOLÁN által bizto­sított kedvezményes fuvardíjak nem fedezik a plusz költségeket Mi lehet ez esetben a megol­dás? Olyan szabályzókat kelle­ne kialakítani, amelyek kedve­zőbb hatást gyakorolnának a szállíttató! kedvre. Például, csökkenthetnék, vagy teljesen eltörölhetnék az előszállítási hitelek után járó kamatot, ugyanígy az eszközlekötési já­rulékot. Kedvezően hatna az is, ha nemcsak a kivitelezők, ha­nem a beruházók is terhet vál­lalnának a tárolási költségek­ből. Az is növelhetné az elő­szállítások arányát, ha a vasút, a VOLÁN és az ÉPFU ösztön­zőbb díjkedvezményt nyújtana az eddigieknél. Célszerű lenne kidolgozni egy új tarifarendszert, amely lehetővé tenné, hogy az előszállított termékeket sokkal olcsóbban juttatnák el a ren­deltetési helyére holtszezonban, mint a csúcsidényben. Az első lépéseket a VOLÁN Tröszt már megtette: ez év januárjától ti­zenöt százalékos díjkedvezményt ad azoknak a vállalatoknak, amelyek az éves szállítási volu­men negyed részét a holtszezon­ban fuvaroztatják el. Intézkedni kellene! Az említettek időszerű problé­mákat vetnek fel, már csak azért is, mert a szállítóeszkö­zök jelentős része ma kihaszná­latlanul áll a telephelyeken. A Baranya megyei Szállítási Ta­nács mai ülésén minden bi­zonnyal szó esik majd az elő­szállítási rendszer eredményei­ről és gondjairól egyaránt. Salamon Gyula szüntetése érdekében a vasút és az autóközlekedési vállalatok évről évre fuvardíj kedvezmé­nyeket biztosítanak azoknak a vállalatoknak, amelyek a holt­szezonban szállíttatnak. De úgy látszik, hogy az alacsonyabb tarifa mégsem eléggé vonzó. Iáéi adatok még nem állnak rendelkezésre, így példaként az elmúlt esztendő első negyed­évében elószállitott áruk meny- nyisége a mérvadó. A MÁV pé­csi Igazgatósága 1973 első há­rom hónapjában 116 ezer, míg a VOLÁN mindössze 88 ezer tonna árut „utaztatott" kedvez­ményesen. Ez a mennyiség a március végéig szállított összes árunak 5—12 százalékát adja. Ebből tehát már érzékeltethető, hogy a vállalatok húzódoznak az előszállítástól. Az ok. az ér­vényben levő pénzügyi szabály­zókban is kereshető. Ugyanis: ha a vállalatok hitelt vesznek igénybe az előszállított termék fedezetére, úgy a bank 8—11 százalékos kamatot kér a fuva­roztatótói. De ez csak az egyik teher, mert az elószállitott áru után 5 százalék eszközlekötési járulék is fizetendő. További terheket ró a vállalatokra a terü­letbérleti díj, a tárolási költsé­gek, a többszöri mozgatásból eredő ráfordítások«,. import és belföldi lakószobák, A szabályzók miatt? Az említett problémák meg ülőgarnitúrák, gyermekszobák széles választéka várja Önt a MECSEK ÁRUHÁZ BÚTOROSZTÁLYÁN A dolog jellegénél fogva a gazdasági tevékenység pártel­lenőrzése magában foglalja a gazdasági vezetők munkájának értékelését, megítélését is. Az érdemi ellenőrzés segíti a párt­szervezeteket abban, hogy ké­pesek legyenek aktiv kezdemé­nyező szerepet vállalni a meg­felelő aazdasági vezetők kivá­lasztásában, valamint a gyen­gének bizonyulok kicserélésében. Rendszeresen ellenőrizniük kell a aazdasági vezetők munkastí­lusát, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egy­idejű érvényesülését. Erősítve, bátorítva a jó törekvéseket és időben fellépve a negatív jelen­ségekkel szemben. A aazdasági vezetők nagy töbhséqe, felismerve jelentősé­gét, iaényli a nártszervezetek el­lenőrző munkáját, hasznosítja tapasztalataikat és szívesen fo­gadja javaslataikat. Ez azonban még nem vonatkozik minden gazdasáai vezetőre. Vannak méa, akik „jooköriik csorbitá- sót” látják a pártellenőrzésben, különösen ha ez kellemetlen tapasztalatokat is felszínre hoz. Az ilyen vezetőknek fel kell hívni a fiaveimét arra. hogy nincs és nem lehet eavetlen olyan terü­let a társadalomban, amelyre azt mondhatnánk, hány az eleve nem tartozik a cárt illetékesséai körébe. Nincs olyan ké-dés, ami­be a nárt nem szólhat bele. amit nem e,l<mörijh«*t, amennyiben az indokolttá, szükségessé vált. Az más kérdés, hogy a pártszerve­zetek sehol sem saigtithatíák ki a gazdasáai verető feladatkö­rét, nem sérthetik tevékenysé­gükkel az egyszemélyi felelős vezetés elvét, de joguk és köte­lességük a pártpolitika megvaló­sulásának ellenőrzése. Pethes András, az MSZMP KB munkatársa I Miért nem kedvelt az előszállítási rendszer? w Álló vagonok, teherautók Egyes hónapokban a fuvaroztatók olyan hatalmas áruhe- gyereket akarnak elszállíttatni,'hogy annak megoldása a legjobb szervezés mellett is képtelenség. Ilyenkor a vagonpark, a rendel­kezésre álló teherautók számát legalább másfélszeresére kellene nöyelni. Holtszezonban viszont ennek a fordítottja történik: a szállítók hiába kínálnak különböző kedvezményeket; a fuvaroz­tatóknak csak kis hányada él az előnyösebb szállítási lehetősé­gekkel. „Apály és dagály'* A vasút és az agtóközlekedés egyaránt arra törekszik, hogy a fuvarozandó árut kellő időben juttassa el a rendeltetési helyé­re Csakhogy a feladatok köz- megelegedésre történő teljesí­tésének gátat szab jónéhány té­nyező. Az ok, a hullámzó szállít­tató! igényekben keresendő, to­vábbá abban, hogy a vasút, a VOLÁN és az ÉPFU szállítóesz­közeinek száma adott. A téli hónapokban aztán kialakul a „szállítási apály”, amelyet a második negyedévben és ősszel követ a „szállítási dagály". Példaképpen érdemes megje­gyezni: tavaly januárban a VO­LÁN 12-es Vállalata szállítási kapacitásának alig több mint ötven százalékát tudta kihasz­nálni. A maximum májusban je­lentkezett, ekkor a januári tel­jesítmények háromszorosára lett volna szükség. A. szállítási igé­nyeket természetesen nem tud­ták kielégíteni. A vasúton feb­ruárban jelentkezett a szállítási minimum, augusztusban pedig a megrendelések 17 százalékát kénytelenek voltak visszautasí­tani. Természetesen az ÉPFU sem volt mentes a fuvaroztatói igények hullámzásától. A leg­kevesebb megbízást februárban kapták, ekkor a kocsik hatvanöt százaléka rostokolt a telephe­lyeken. Augusztusra viszont már ötven százalékkal haladták meg a fuvaroztatói igények az ÉP­FU lehetőségeit. (Megjegyzen­dő, hogy ma sem sokban kü­lönbözik q helyzet az elmúlt év­hez viszonyítva.) Az eltérések mértéke tehát rendkívül nagy, ami tucatnyi gondot jelent a szállító vállalatoknak és a fuva­roztatóknak egyaránt. Közülük csak néhányat említünk. A vas­úti és közúti szállítóeszközök időszakos kihasználatlansága növeli az önköltséget. Ilyenkor sok fejfájást okoz a vezetőknek, az emberek foglalkoztatása: en­nek pedig az a következménye, hogy nem egy esetben inpro­duktiv bért fizetnek a dolgozók­nak. A csúcsforgalom időszakában viszont az említettek fordítottja játszódik le. A gépkocsivezetők, a rakodók, a vasutasok túlórával sem győznek eleget tenni a szállíttatói megbízatásoknak. A munkaidő csökkentésére irányu­ló törekvések csak tervek ma­radnak. Azon sem szabad cso­dálkozni, hogy a maximumot adó emberek ilyenkor fáradtabbak, ami pedig a balesetek gyako­ribb előfordulásának lehetőségét növeli. rok lomtárául szolgálnak, mint I a mázsás krumpliszsákok, és a zöldséges ládák tárolására. Per­sze, van akinek a pince pénzt is jelent, mert ha jó tágas, ki le­het odni gombatermesztésre.. Hogy mire, s mire nem lehet felhasználni a lakóépületek pin­cért — jogszabály rögzíti. Kezdjük a fűtőanyag tárolás­sal, amely néhány esztendeje nagy vihart váltott ki a lakosság körében. A 60-as években ugyanis egy család mindössze 20 liter fűtőolajat tárolhatott a pincében. Az élet megváltoz­tatta a rendeletet. 1970 óta már egy család 250 litert tárolhat, a lépcsőház lakói pedig maxi­mum kétezer liter tüzelőolajat tarthatnak az alagsorban. Ezzel már elintézettnek vehet­nénk az ügyet, ha ténylegesen ennyit tárolnának az emberek, mert előfordul, hogy ennél tete­mesebb mennyiségű folyékony fűtőanyag kerül a benzinkutak- ból a pincékbe. A tűzrendészet] ellenőrzés pedig egyszerűen ki­vitelezhetetlen. Ennél is komolyabb gond van azokkal a pincehelyiségekkel, amelyekben nem tárolnak fűtő­anyagot, hanem másra használ­ják, — műhelynek, laktórnak, melegedőhelynek ... A lakóépü­letek pincéiben!--ürja elő a tűz­rendészet! jogszabály — foko­zottan tűz- és robbanásveszélyes, valamint robbanásveszélyes te­vékenységet végezni nem sza­bad. Ilyen anyaqok a benzin, a petróleum, a különböző vegysze­rek, oxigén, disszugáz, propán­butángáz, s ezek használata. Sajnos, ezt a rendeletet a ház- tulajdonosok — ideértve a PIK-et és a lakásszövetkezeteket is — nem ismerik eléggé. Sőt, nem egyszer figyelmen kívül hagyják az 1/1963-as BM ren­deletet is, mely kimondja, hogy a létesítmények vezetőinek az üzemeltetés megkezdése előtt nyolc nappal szemlét kell kérni a tüzrendészeti hatóságoktól. I így aztán kiadják a pincét olyan célra is, amire nem szabadna. Igaz, a tanács jól megnézi, ha magánkisiparos kér egy-egy pincét műhelynek, mert tudja, hogy kiutalhatja asztalosnak, kárpitosnak, bádogosnak, de ahol már hegesztési munkára is sor kerülhet, annak a mesterem­bernek mór nem. A PIK és a la­kásszövetkezet is bbsonló műhe­lyek céljára adja ki alagsori he­lyiségeit. Persze, a lakók nem egyszer panaszkodnak, hogy a mélyből felhő!latszik a kopácsc- lás, de mit lehet tenni? S még ezt is meg lehetne érteni, — hisz minden talpalatnyi helyre szükség van — azt már kevésbé, hogy egy asrtalosműhelybe mi­ként kerül benzinlámpa. Mert néhány héttel ezelőtt ez történt az 1-es számú Lakásszövetkezet Magyar Lajos utca 3/b. lépcső­házának asrtalosműhelyében. A benzinlámpa felrobbant. Nem egy lakóházban, az új« mecsekaljai hétemeletesek, a 39-es dandár út épületének pin. céit a Centrum és a BARANYA- KER tárolóheiyként használja, de a két cégnek van másutt is alag­sori raktárhelyisége. Ez nem lea« ne baj, az már viszont igenj hogy a BARANYAKER egyik rak­tárában nem azt tárolták, amit szabadna. A Nagy Flórián utca 16-os számú ház lakói azonnal panasszal fordultak a tűzoltó­sághoz. A ház pincéjében a BA. RANYAMÉK nitrát és nitróhígí«' tót, valamint különböző tűzve­szélyes festékanyagokat tárol, A tűzrendészek megállapították, a lakók észrevétele jogos, s ma már megszűnt itt a balesetveszé­lyes anyagok raktározása. A pécsi pincékben akad edénybolt, iroda, fotóműterem, barkácsműhely, s még sorolhat­nám. Egyre mindenki vigyázzon: annak használja amire kibérel-' te. mert könnyén végzetes bal« eset történhet. Mécs László j pár!eí!enírzése (Folytatás az 1. oldalról.) fontosabb részterületeire. Az ellenőrzés akkor jó, ha a figye­lem az alapvető összefüggések­re, a fő tendenciákra irányul. A közvetlen tapasztalatokon, beszámoltatásokon és a vállala­ti, üzemi statisztikákon túl hasz­nosíthatják az ellenőrzés során az irányító gazdasági, állami szervek tapasztalatait is. A pártellenőrzés azonban nem épülhet csak a statisztikákra és beszámolókra. Támaszkodnia kell a dolgozók és vezetők, min­denekelőtt a kommunisták min­dennapos tapasztalataira, véle­ményére. Szerkesztőségünkben tegnap délután a telefonon érdeklődőknek (képünkön jobbról balra) dr. Csiky Ottó, a Megyei Bíróság el­nöke, dr. Gátos György, a Megyei Biróság elnökhelyettese és dr. Csarseh Péter, a Járásbíróság elnökhelyettese adott választ a házasság-felbontással, az örökösödéssel, a tartással és a kisa­játítással kapcsolatos kérdésekre. A közédeklödére számot tartó kérdésekre lapunkban is visszatérünk. A pécsi pincék körül nincs va­lami rendben. Folytonosan meg­lepetésekkel szolgálnak, olya­nok, mint a renitenskedő gyere­kek. Ezek a pécsi pincék él­nek . . . Ezúttal nem a rogyadozó, o-miás- és beszakadás veszélyes ,,alvilágra" kell gondolni, ha­nem a modern és kevésbéf kor­szerű Ickóéoületek alagsori he­lyiségeire. Ezek a pincék rob­bannak — volt már ilyeln —, ontják a füstöt, s esetenként orr­facsaró illatot árasztanak. Mert manapság már nem arra használják a pincét, amire ko­rábban ... A nagyváros pincéi­ből kiszorult a szén és a fa, helyét a tüzelőolaj foglalta el, aztán meg inkább g kis laká­sokból száműzött behemót búto­Uránváros egyik pincéjét edénybolttá alakították ál 1 Anyasági segély Részletesen foglalkoztunk már az anyasági segélyre jogosult­sággal. Tekintettel arra, hogy a jogszabályban megkívánt TER­HESSÉGI ORVOSI VIZSGALA­TOK száma KÖTÖTT, röviden i megismételjük az ezzel kapcso­latos legfontosabb tudnivalókat, arra is figyelemmel, hogy a kö­vetkező hónap már átnyúlhat jú­lius 1. utánra is! A 3/1973. (XII. 23.) SZOT Szab. 4. §-a értelmében anya­sági segélyben részesül az a szülő nő, akj BETEGSÉGI BIZTO­SÍTÁS KERETÉBEN ORVOSI GYÓGYKEZELÉSRE JOGOSULT ÉS TERHESSÉGÉNEK IDEJE ALATT TERHESSÉGI ORVOSI VIZSGALATON RÉSZT VETT. A jogszabály életbelépésére tekintettel 1974, január 1-től 1974. június 30-íg terjedő idő­ben másként nyert meghatáro­zást az orvosi vizsgálatok szá­ma, mint 1974. július 1 napja után, A rendelkezések szerint 1974. június 30, előtt történő szülés esetén 2500 forint összegű anyá­sági segélyre az a szülő nő jo­gosult, aki terhességének ideje alatt BARMIKOR HÁROM­SZORI — koraszülés esetén EGYSZERI — TERHESSÉGI ORVOSI VIZSGALATON RESZT VETT. 1000 forint összegű anyasági segélyre jogosult a szülő nő a fenti időszak alatt, ha TERHES­SÉGI ORVOSI VIZSGALATON NEM vett részt HÁROMSZOR — koraszülés esetén EGYSZER —, vagy egyáltalán nem volt terhességi orvosi vizsgálaton. Az 1974. július 1 napja utáni szülés esetében a rendelkezések módosulnak oz alábbiak sze­rint: a) A 2500 forint összegű anyasági segélyre való jogosult­ság akkor következik be, ha a nő terhességének ideje alatt NÉGYSZERI — koraszülés esetén EGYSZERI — terhességi orvosi vizsgálaton vett részt és az ELSŐ, illetve .koraszülés esetén az EGYSZERI terhességi orvosi vizsgálat a TERHESSÉG KEZDETÉTŐL számított 140 na­pon (20 héten) BELÜL VOLT. b) Az 1000 forint összegű anyasági segélyre való jogo­sultság akkor következik be, ha o szülő nő a fentebb ismertetett feltételeknek nem felel meg, de LEGALÁBB EGYSZER részt vett TERHESSÉGI ORVOSI VIZS­GALATON, Aki c terhesség© ideje alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom