Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-30 / 29. szám
DUNANTOLI NAPLÓ 1974. január 30. Az európai tőkés országok kommunista pártjainak nyilatkozatai A politikai helyzetről A terjedelmes dokumentum részletesen, elemzi az európai tőkés országok jelenlegi helyzetét meghatározza a legsürgősebb tennivalókat a dolgozók védelmében, a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért vívott küzdelemben, o demokratikus erők egységéért folyó harcban. I. A nyilatkozz.' bevezető részében megállapítja: az európai J tőkés országok életének minden területét súlyos válság hatja át. Ez a válság bizonyítja, hogy a kapitalizmus nem tud megbirkózni a modern társadalom égető kérdéseivel, sőt, még inkább kiélezi azokat. Az imperializmus általános válsága, az állammonopolista kapitalizmus válsága mind nyilvánvalóbban mutatja meg a dolgozóknak, .a | széles tömegeknek, hogy társa- j dalmi és politikai változásokra | van szükség. Európa minden tő- j kés országában új lendületet j kap a néptömegek harca, j Ma a lehető legkedvezőbb | feltételek adottak a világ e részében a politikai változásokhoz — hangoztatja a ' nyilatkozat. Európában új helyzet alakult ki s az egész világon fontos változások következtek be. „E változások a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi politikájának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tevékenységének, a nemzeti felszabadító erők, a demokrácia és a béke erői harcának eredményei” — szögezi le a dokumentum, hangoztatva: a változások a béke, a demokrácia, i a nemzeti függetlenség, a szocializmus erőinek kedveznek, miközben az imperializmus, különösen az amerikai imperializmus súlyos helyzetbe kerül. Ma már nincs módja arra, hogy bűntet- féMSI próbáljon erőszakot, elnyomást, hódítást alkalmazni a világon. '„Európában fontos haladást értek el a különböző társadalmi 'rendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés útján. Földrészünkön ma reális lehetősége van annak, hogy döntő fordulatot hajtsunk végre az enyhülés és a béke irányában, megvalósítsuk a kollektív biztonsági rendszert és az együttműködést” — állapítják meg az európai tőkés országok kommunista pártjai. Leszögezik ugyanakkor, hogy ti népeknek továbbra is éberséget kell tanúsítaniok, mert az imperializmus természete nem változott, nem adta fel céljait. „Az imperializmus igyekszik az új körülményekhez idomítani a kizsákmányolásra, a népek leigázására irányuló terveit, a világ egész övezeteit akarja uralma alá vonni. Új próbálkozásokkal, az eddigitől eltérő formában folytatja tömbpolitikáját, a fegyverkezést, a feszültség és az agresszió tűzfészkeit tartja fenn a világ különböző részeiben, közvetlen és közvetett beavatkozással támad a népek függetlenségére, szabadságára, arra a jogúkra, hogy a szocializmus útján járjanak.” „A békés egymás mellett élés eredményei nem csökkentik a [ nagytőke és az imperializmus 1 ellen vívott harcot, sőt, ellenke- j zőleg, jobb feltételeket biztosítanak a munkásoknak, a néptö- j megeknek ahhoz, hogy saját , országukban és nemzetközi té- ren egyaránt még nagyobb határozottsággal vívják az osztályharcot, megszilárdítsák és kiszélesítsék közös akcióikat, fejlesszék kölcsönös szolidaritásukat, a béke, a szabadság, a függetlenség, a haladás és a j szocializmus érdekében" — szögezi ie a nyilatkozat bevezető része. A nyilatkozat további három része időszerű kérdésekkel foglalkozik. Az első rész a jelenlegi J nyugat-európai problémákat, a í kapitalizmus válságának jelen- ségeit, a dolgozókra gyakorolt j hatást e'emzi. A ' c-i'clbta válság következtében a munkásosztály, a dől- , gozók helyzete mind nehezebbé j válik, a kizsákmányolás növek- I szik. Mindinkább lehetetlen az új szükségletek kielégítése, a lakosság nagy része elégedetlen, a fiatalok Számára nincsenek távlatok, új támadásokat intéznek a demokratikus jogok ellen, az eszmei és kulturális téren degradálják az alapvető értékeket. A terhek legnagyobb része a munkásosztályra, a bevándorolt munkásokra hárul, de megnehezült o parasztság, a középrétegek, a kistermelők, az értelmiségiek helyzete is. A nagyburzsoázia semmibe ve»zi az egyéni és kollektív jogokat, veszélyezteti a demokratikus vívmányokat, sok országban megengedhetetlen megkülönböztetést alkalmaz a kommunistákkal, a baloldali de- demokratikus személyekkel szemben. Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában fasiszta rendszer áll fenn, a leg- reakciósobb monopolkapitalista erők, a NATO és az Egyesült Állomok támogatásával. Ez a tény, valamint a törökországi diktatúra léte az egész földrészt fenyegeti. A nagytőke népellenes politikájának következménye a pénzügyi zűrzavar, az infláció, az energia-ellátás nehézsége. Különösen nagy súllyal nehezednek Nyugat-Európa országaira a nagy nemzetközi társaságok, amelyeknek 75 százalékát amerikai pénzügyi csoportok tartják kézben. Ezek közvetlenül beavatkoznak az egyes országok életébe. Terjedelmes rész elemzi a nyilatkozatban az Európai Gazdasági Közösség helyzetét, leszögezve: a nyugat-európai gazdasági integrációt a nagytőke irányítja a saját hasznára. A népek küzdenek az ellen, hogy politikai uniót hozzanak létre ilyen alapokon. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat megállapítja: a közös piaci országok eltérő helyzetének megfelelően az egyes kommunista pártok nem mindenben azonosan ítélik meg az EGK-val kapcsolatos teendőket. Egyetértenek azonban abban, hogy a monopolista gazdasági Integra, elő politikájára lehetséges és szükséges közös választ adni. A legreakciósabb jobboldali erők nyíltan szembeszegülnek az enyhüléssel, ragaszkodnak az amerikai fegyveres erők Európában tartásához, a NATO erősítéséhez, a fegyverkezés növeléséhez. Kísérletet tesznek arra is, hogy újjáélesszék az atomfegyverekkel felszerelt európai védelmi közösséget. ,,Egy olyan új nyugat-európai katonai szervezet létrehozása, amely minden vonatkozásban a NATO-hoz kapcsolódik és a szocializmus ellen irányul, ellentétes a nemzetközi feszültség enyhítésével, oz európai biztonsággal és a leszereléssel, súlyos terheket ró a lakosságra, nem biztosítja a függőség felszámolását, sőt, méginkább aláveti Nyugat- Európát az Egyesült Államoknak”. Utal a nyilatkozat az európai tőkés államok és az Egyesült Államok ellentéteinek kiéleződésére, megállapítva, hogy Amerika méginkább igyekszik növelni nyomását. Az úgynevezett Nixon—Kissinger tervvel meg akarja hódítani az európai piacokat, új életre akarja kelteni az Atlanti Szerződést, a nyugat-európai országokra kívánja áthárítani saját katonai kiadásait. Ez a törekvés nyilvánul meg a jelenlegi energia- válság során is. ill. A nyilatkozat következő része a legsürgősebb tennivalókat összegezi. Meg kell védeni a dolgozók életszínvonalát, harcolni kell az infláció ellen, biztosítani kell a foglalkoztatottságot, javítani a szociális helyzetet. A bevándorolt munkásokat védelmezni kell az elbocsátásokkal szemben és egyenlő feltételeket kell teremteni számukra. Őrködni kell a demokratikus szabadságjogok felett, véget kell vetni a kommunisták elleni megkülönböztetéseknek, a társadalom életének minden területén biztosítani kell a szabadságot és a demokráciát A nyilatkozat állást foglal i Észak-lrország dolgozó népének | a demokratikus jogokért vívott j harca mellett, támogatja az ír nép önrendelkezési jogát. Köve- I teii az európai fasiszta rendszerek felszámolását. Az európai tőkés országokban gyökeres demokratikus változásokra van szükség, amelyek célja, hogy véget vessenek a monopóliumok hatalmának, demok- j ratizálják a politikai, gazdasági j és társadalmi életet. Államosí- j tani kell a gazdaság legfonto- 1 sabb ágazatait, ki kell terjesz- ! teni az állami szektort, a szak- i j szervezetek és a dolgozók ellen- j i őrzése alá kell helyezni az üze- ! meket. A nemzetközi jellegű felada- ; tok első sorában az amerikai j imperializmus hatalmi törekvé- [ sei elleni küzdelem szerepel. ] „A békés, demokratikus és füg- j getlen Nyugat-Európa, amely megszabadult az Egyesült Államok és a nemzetközi monopóliumok függőségétől, megfelelő szerepet tölthet be a világban a népek és a béke érdekében, megfelelően hozzájárulhat az enyhüléshez, a leszereléshez, a népek közötti megértéshez — írja a deklaráció. — Egy ilyen Nyugat-Európa, és az őt alkotó országok jó kapcsolatban lehetnek az Egyesült Államokkal éppúgy, mint a szocialista országokkal, a fiatal nemzeti állomokkal és minden más országgal, békésen együttműködhetnek velük a népek érdekében, a teljes jogegyenlőség alapján.” A pártok követelik, hogy a legrövidebb időn belül s a legmagasabb szinten rendezzék meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet következő szakaszát, mely megteremti a kollektív biztonsági rendszer és a normális európai együttműködés alapjait. Folytatni kell az enyhülési politikát, meg kell nyitni a katonai tömbök felszámolásának távlatát. A Szovjetunió, o szocialista országok kezdeményezéseinek eredményeként ma mindenre kedvező lehetőség nyílik. A nyilatkozat sürgeti, hogy a Földközi-tenger legyen a béke övezete. Kinyilvánítja a kommunista pártok szolidaritását az arab népek harcával, követeli a megszállt arab területek kiürítésére vonatkozó ENSZ-határozatok azonnali végrehajtását, a palesztin arab nép jogainak | elismerését s a térség minden népe törvényes jogainak tiszteletben tartását. Állástfoglal amellett, hogy minden nép szabadon rendelkezhessen természeti kincseivel. Támogatja a j felszabadító mozgalmakat és a \ pártok szolidaritását nyilvánítja j Vietnam, Laosz és Kambodzsa népével, felhívja a figyelmet arra, hogy a Thieu-rendszer az Egyesült Államok támogatásával j nyíltan megszegi a béke helyre- | állítására vonatkozó párizsi szerződést. A kapitalizmus válságából csak a szocializmus jelent kivezető utat — szögezi le a nyilatkozat, utalva arra, hogy az októberi forradalom, az első szocialista állam létrejötte óta a világ ezen az úton halad. Az egyes országokban a szocializmus megteremtésének lehetősége a konkrét feltételeknek megfelelően alakul, s minden párt ; teljesen függetlenül dolgozza ki ! elképzeléseit a társadalom demokratikus és szocialista átalakítására. V. A nyilatkozat harmadik fő része — abból kiindulva, hogy ma igen nagy lehetőségek vannak a nyugat-európai tőkés országok társadalmának demokratikus átalakítására — a munkás- osrtály összefogásának, a demokratikus eqység megteremtésének kérdésével foglalkozik. Leszögezi : rendkívül nagy jelentősége van a tőkés országok kommunista pártjai együttműködése kibővítésének. Ezt az együttműködést a harc jelenlegi körülményei által megkövetelt színvo- j nalra kell emelni. Az együttmű- j ködás bővítése egyúttal hozzá- iárul a nemzetközi kommunista í és munkásmozgalom egységének, szolidaritásának, együttműködésének megszilárdításához, Marx, Engels, Lenin nagy eszméi alapján, a proletárinternacionalizmus szellemében, tiszteletben tartva minden párt függetlenségét és jogegyenlőségét. A pártok állást foglalnak a demokratikus, haladó és békeszerető erők széleskörű egységé, nek megteremtése mellett, hangsúlyozva, hogy ez a kommunista pártok tartós politikája, s azt minden országban a helyi feltételeknek megfelelően kell megvalósítani. Ma a cél a demokrácia kifejlesztése. a társadalom átalakítása, holnap a szocializmus építése. Élesen elítélik o pártok az an* tikommunista, szovjetellenes előítéleteket, amelyekkel meg akarják bontani a demokratikus erők egységét. Kifejezésre juttat, ják, hogy keresik o közös akciók, az együttműködés lehetőségét és módjait a szocialista és a keresztény erőkkel, függetlenül a fennálló nézeteltérésektől, megítélésbeli különbségektől. A kommunista pártok készek a párbeszédre és az együttműködésre. Tudotábon vannak annak, hogy a szocializmus vonzóereje növekszik. A pártok megoldást nyújtanak a dolgozók, a népek előtt álló problémákra. A harc célkitűzéseinek, kijelölésével hozzájárulnak ahhoz, hogy a demokratikus erők egységes és határozott választ adjanak a naay monopóliumok katasztrofális politikájára, az imperializmus kísérleteire. A nyilatkozat befejező része a következőképpen hangzik: „Az európai tőkés országok kommunista pártjai konferenciájuk befejeztével felhívással fordulnak a munkásmozgalom minden politikai alakulatához, minden demokratikus erőhöz. Azt javasolják nekik, hogy közösen határozzák meg a napjaink égető kérdéseire adandó közös választ és késedelem nélkül valósítsák meg azt. A jelenlegi válságra való tekintettel azt javasolják, hogy indítsanak közös akciókat a néptömegek életfeltételei és munkája védelmében, a nemzetközi monopóliumok végzetes tevékenysége ellen, és támadóan fellépve nyissák meg azoknak az új megoldásoknak útját, amelyek Európa e része népeinek, munkásainak érdekeit szolgálják. Javasolják, hogy közös akciókkal akadályozzák meg az enyhülés ellenfeleinek, a tömbpolitika híveinek kísérleteit, amelyek arra irányulnak, hogy Nyu- gat-Európában nukleáris fegyverkezést valósítsanak meg. A közös akcióknak elő kell. segíteniük, hogy az európai biztonság ügye előbbre jusson. Az európai tőkés országok kommunista pártjai készek arra, hogy ebben a szellemben vitassák meg a kérdéseket azokkal a más munkás- és demokratikus erőkkel, amelyek ugyancsak készek arra, hogy kialakítsák Nyugat-Európa új arculatát. Az európai tőkés országok kommunistái akcióra, szövetség megteremtésére hívják fel a legszélesebb társadalmi rétegeket, minden munkás- és demokratikus szervezetet, arra szólítják őket, hogy együtt adjanak új lendületet a közös harcnak. Ez a felhívás külön erővel szól annak a sokmillió fiatalnak, aki nem ismeri el a tőke törvényei által uralt igazságtalan rendszereket s aki bátran veti be magát a küzdelembe. A monopóliumok Európájával állítsuk szembe a munkások Európáját, indítsuk el Nyugat- Európát a biztonság és az együttműködés útján, védjük meg népeink jogát arra, hogy szabadon dönthessenek jövőjükről, járuljunk hozzá a megfelelő eszközökkel a társadalmi és emberi haladásért, a szocializmusért vívott általános harchoz. Ez nagy feladat, de a munkásosztály, a néptömegek, az Ifjúság, a haladó erők kezdeményező ereje képes arra, hogy Európa e részében megvalósítsa ezt a célt. A kommunisták készen állnak arra, hogy a haladás, a demokrácia, a béke összes erőivel együtt elérjék ezt a célt.” A chilei helyzetről Az európai tőkés országok kommunista pártjainak brüsszeli értekezletén nyilatkozatot fogadtak el a chilei helyzetről. A pártok ismét kifejezésre juttatják, hogy határozottan elítélik a chilei fasiszta katonai puccsot, amely megdöntötte a népi egység erőinek törvényes kormányát. A résztvevő pártok tisztelettel adóznak Salvador Allende elnök és a chilei szabadság és demokrácia védelmében hősi halált halt valamennyi demokrata emléke előtt. Súlyos felelősség terheli az amerikai imperializmust és azokat az erőket, amelyek Chilében a fasiszta reakció bűntársaivá lettek — hangoztatja a nyilatkozat. — Az országban felszámolták a politikai és szakszervezeti szabadságjogokat, a terror és a megtorlás rendszerét vezették be. A hatalomra jutott katonai junta sokezer demokratát gyilkolt és gyilkol meg, sújt börtönnel, deportálással. Az európai tőkés országok kommunista pártjai kifejezésre juttatják aktív szolidaritásukat a népi egység pártjaival és mindazokkal a demokratikus erőkkel, amelyek ma nehéz körülmények között harcolnak a diktatúra ellen, a demokráciáért, Chile szabadságáért Felhívják a munkásokat, a demokratákat, az antifasisztákat, hogy mindent tegyenek meg Luis Corvalan, o Chilei Kommunista Párt főtitkára és a többi harcos kommunista, szocialista és demokrata megmentéséért, akiknek életét a junta fenyegeti. „Azzal a felhívással fordulunk az európai tőkés országok közvéleményéhez, politikai és szak- szervezeti erőihez, hogy növeljék és egyesítsék erőfeszítéseiket, lendítsék előre a népi és demokratikus erők nagy mozgalmát országaikban, a fasiszta junta és szövetségeseinek elszigetelésére, a brutális megtorlás megfékezésére. Bizalmunkat nyilvánítjuk a chilei nép iránt, omely egyesíti erejét, hogy vereséget mérjen a juntára — győzelemre vigye a demokráciát és a szabadságot” — fejeződik be a nyilatkozat. az olyan helyzetnek, amelyebn csupán a munkaerőtartalék, a nyersanyagszállító és a piac szerepét töltik be, hogy a soknemzetiségű vállalatok minél nagyobb profitot zsebelhessenek be. Ez a fejlemény megfelel o nyugat-európai dolgozók érde- i keinek, mert országaik és a fej. I lődő országok között alapot teremt az eddiginél nagyobb és kölcsönösen előnyös gazdásági kapcsolatok megteremtéséhez. A jelenleqi események megvilágítják a nyersolajvállalatok szerepét. Profithajszájuk állandó fenyegetést jelent a mi népeink és a fejlődő országok népei számára. Támogatjuk a munkások, a dolgozó tömegek harcát az olajtrösztök árdrágí- tási politikája ellen, támogatjuk harcukat, hogy csökkentsék a nagyvállalatok profitját, enyhítsék azokat a súlyos adókat, amelyek az olajipari termékeket terhelik. Követeljük, hogy Nyu- gat-Európában helyezzék ellenőrzés alá, vagy államosítsák az olajmonopóliumokat. Az ilyen intézkedések Nyugat Európa minden országa számára meg- könnyítenék az összehangolt energetikai politika elfogadó- sát. Ezt a politikát a gáz, a szén, a villamosenergia, a nyersolaj és a nukleáris energia tervszerű felhasználására, az energia új formáinak feltárására, az olajtermelő országokkal az egyenlőség alapián létrehozott együttműködés bázisára kell felépíteni.” 24 óra a nagyvilágban A TEL AVIV: Izraeli bejelentés szerint kedden megkezdődött az egyiptomi—izraeli csa- patszétválásztási egyezmény végrehajtásának második szakasza. Az izraeliek megkezdték a visszavonulást a Szuezi-cso- torna nyugati partjának még ki nem ürített szektoraiból. Ugyanakkor az egyiptomi fél is megkezdte a Sínai-félszigeten óllo- másozó csapatai egy részének csökkentését. “* A- GENF: Az európai bizton- sági és együttműködési értekezlet munkaszerveiben ezen a héten folytatódik a szerkesztői munka a konferencia okmányainak kidolgozása céljából. Ez megfelel a jelenlegi genfi munkaszakaszra kidolgozott tervnek. A BÉCS: Kedden ismét plenáris ülést tartott a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről tárgyaié értekezlet, Dr. Rodoslav Klein nagykövet, a csehszlovák delegáció vezetőie fejtette ki kormányának álláspontját. A se- ronkovétkező tanácskozást január 31-én délelőtt fél tizenegyre tűzték ki. A BÉCS: Február elsejétől több mint tíz százalékkal drágul a villamos energia Ausztriában. Az energiaproblémákról „Válságba jutott az az energetikai politika, amelyet a nagy, főként amerikai olajtársaságok és a nyugat-európai kormányok éveken át folytattak. Az európai tőkés orszáqok kormányai az olajtrösztökkel egyetértésben be akarják csapni a népeket Azt állítják, hogy energio-vál- sáq van, holott a valóságban nincs hiány az energiaforrásokban. Azt is szeretnék, ha a népek elfelejtenék, hogy az őket sújtó nehézségek — az infláció, az életszínvonal süllyedése, a munkanélküliséq növekedése — nem az elmúlt hónapokból származnak, hanem már évek óta fennállnak. A nyugat-európai monopóliumok és kormányok el akarják titkolni a népek elől, hogy a dolgozókra háruló súlyos nehézségekért az ő pofitikájukat terheli a felelősség. Az európai tőkés országok uralkodó körei éveken át gyarmatosító és újgyarmatosító politikát alkalmaztak. Terveiket «jrra az elgondolásra alapozták, hogy g gyengén fejlett olajtermelő országokat véglegesen saját jó piacuknak tekinthetik. Hogy elősegítsék az olajtrösztök hatalmas profitját, eqy csapásra szándékosan csökkentették a széntermelést, sokszáz bányát zártak be. sokezer bányászt bocsátottak el. Ugyanezekből az okokból kiindulva fékezik a nukleáris energia termelését is. Ugyancsak sürgősen óriási mértékű pazarlást kezdtek Qz energia-tartalékokkal és ésszerűtlenül aknázzák ki a természeti kincseket. Teljes mértékben támogatjuk azokat a nagyfontosságú intézkedéseket, amelyeket a fejlődő országok népei hoztak, hogy biztosítsák természeti kincseik szuverén felhasználásának jogát és olyan qazdasógf kapcsolatokat teremtsenek a különböző országokkal, amelvek kedvez, nek salát ipari fejlődésüknek, j A fejlődő orszáqok népei jogosan járnak el, ha véget vetnek t A BUKAREST: Husszein jor- dánioi király Ceausescu román államfő meghívására kedden hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A VARSÓ. Lengyelországban a következő években jelentős összeaeket fordítanak a szálloda- és vendéglátóipar fejlesztésére. 1971—75. között összesen 11 szálloda megépítése szerepelt a tervben. A WASHINGTON: Jane Fonda híres amerikai filmszínésznő hétfőn egyhónapos kampányt indított azért, hogy minél több kongresszusi képviselőt rábírjon a Thieu-rezsim amerikai támogatásának megszüntetésére. A DAMASZKUSZ: Kedden ismét összecsapások zajlottak le a Golan-fennsíkon a tűzszü- neti vonal mentén állomásozó izraeli és szírioi erők között. A front északi szakaszán szírioi erők egy motorizált izraeli alakulattal ütköztek meg. Damaszkuszi hivatalos közlés szerint egy izraeli páncélozott terepjárót legénységével együtt meg semmisítettek.
