Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-29 / 28. szám

DUNANTOLI NAPlö 1974. Január 29. & Imm Utcáról utcára Fényszegény kirakatok Hiányzik 76 lépésnyi járda Mérges levélírók UTCÁK — FÉNYÁRBAN. Él­ményszerű este, „lámpagyúj­tás ’ után végigautózni a Pólya utcán Pécsnek ez a legfiata­labb és egyben legkorszerűbb útja ilyenkor, esti fényben mu­tatja meg leginkább kvalitá­sait, amelyeket természetesen elsősorban az autósok tudnak igazán értékelni. Az osztottpá­lyás út megvilágítása szinte tökéletesnek mondható, s a sok gyenge megvilágítású út után ezen végighajtani különleges élvezetet jelent Az ember ön­kéntelenül is felsóhajt: miért nem ilyen a többi is?... Az útról jobbra, vagy balra for­dulva a Zsolnay Vilmos és a Fürst Sándor utcán folytatódik az élmény. A várost átszelő fő­útvonal a Budai vámtól a 48-as térig (s hozzá csatlakozva a Tolbuhin út is) igazi nagyváro­si fényben pompázik. Kér, hogy o fények nagyvárosinak aligha mondható környezetet világíta­nak meg ... VÁROSRÉSZ —• SÖTÉTBEN. A 48-as tértől már jóval kisebb a fényerő, s ha a város túlsó végére ér az ember, Cljmecsek- aljón már nagyon is szembetű­nővé válik a különbség. A né­hány éve még igen korszerűnek és igen erősnek (főútvonalak­ra gondolunk csupán) tartott közvilágítás ma már bizony „szegényes”, A mellékutcákról ne is beszéljünk, azok megle­hetősen vaksik. Á lámpatestek hiányosan világítanak, s ame­lyek világítanak, azok is Jobbá­ra csak irányfényként szolgál­nak., A gyalogos nem ismerheti fel ő szembejövőt, az utca tó­csái alaposan megtréfálhatják az óvatlan járókelőt, Minap valaki azt panaszolta, hogy a Hajnóczy utcában úgy találta meg e keresett házszámot, hogy minden kapunál fel kel­lett villantania az öngyújtót SS A KÖZPONTJAI.,. Oj­mecsekalja központi tere (vala­ki egyszer Fórum Uránumnak nevezte) igazán alkalmas vá­rosközpont lehetne, ha ... Van ott áruház, toronyház, tucatnyi üzlet, szökőkút szemközt pe­dig a „préri”, ami most már ugyan park és ami pár év múlva talán be- is épül. Igaz, ! nem a mozival kombinált mű- j velődési házzal (ami a város- : központ vanzó és fontos intéz­ménye lett volna), hanem egy új szállodával, amire ugyan- j csak szüksége van Pécsnek. ! No. de nem is erről van rzó! iNappal még elmegy az egész, mármint a városközpont észa- ! ki fele. Az autóbuszok ontják ; az embereket, az üzletek töme­geket vonzanak, egyszóval élet, lüktetés van... De tessék el­menni este és ne is hétköznap, hanem — mondjuk — vasár­nap. Ha nem lenne a Mecsek Áruház, amely „kötelesség- szerűen” fényárban pompáztat- ja kirakatait, hát igencsak sö­tét lenne ez a környék. Vannak üzletek, amelyek kirakataikat, vagy ez nem lévén, üzletbelső­jüket sötétben tartják, van aztán olyan is, amelyik neon- fényreklámjót sem működteti. Hanem a tér sötétségén elme­rengve más is felötlik az em­berben. Hogy tudniillik, van­nak olyan intézmények is itt (Állami Biztosító, OTP-fiók), s olyan műhely (a Fényképész Ktsz központi kidolgozója), amelyek adottságuknál fogva „fényszegények”. Vajon nem volt-e városképi szempontból fényűzés hogy e központi he­lyen olyan intézmények tele­pedtek meg — igen értékes üz­lettérben —, amelyek jellegük­ből adódóan nem nyújthatnak fényárban úszó kirakatokat. Persze, ma már késő ezen el­mélkedni, legfeljebb azon ér­demes elgondolkodni: nem le­hetne-e több fényt adni e tér­nek? . . . MAKACSSÁG. Mármint az újságíró makacssága. E rovat­ban néhány hónapja írtunk unó.' arról a rettenetes dzsun­Matematika és fizika Tájékoztató a közös érettségigelvételt írásbeli vizsgákról Űjmeesekalja özletnegyede túlzottan szerény neonokkal és sötét kirakatokkal. Mint ismeretes: az idén ma­tematikából és fizikából közös érettségi-felvételi írásbeli vizs­gát szerveznek a felsőoktatási intézményekben. A közös írás­beli vizsgán részt kell vennie mindenkinek, aki olyan felső- oktatási intézménybe pályázik, ahol matematikából vagy fizi­kából, illetve mindkettőből írás­beli felvételi vizsgát kell tenni. Azok számára, akik ebben az évben fejezik be középiskolai tanulmányaikat — nappali; esti vagy levelező tagozaton — si­keres dolgozatuk egyben az érettségi vizsga teljesítését Is jelenti; ezekből a tárgyakból a korábban érettségizetteknek is ezen a vizsgán kell részt venni­ük, ha felsőoktatási intézmény­be jelentkeznek. A közös írás­beli időpontja: május 28—29. Megfelelő csoportosítással és beosztással lehetővé teszik, hogy egy pályázó egy napon csak egy tárgyból írjon dolgo­zatot, akkor is, ha mindkét tárgyból kell felvételi vizsgát tennie. A közös vizsgák helye! általában a megyeszékhelyek és azoknak a városoknak az oktatási intézményei, ahol egye­temek, főiskolák vannak (pél­dául Keszthely, , Sopron, Gö­döllő). Akik nem a vizsga szék­helyén Iáknak és mindkét na­pon frásbeliznek, az oktatási in­tézmények kollégiumaiban ön­költséges szállást kaphafnak. Minden jelentkezőt az a fei- sőoktatási intézmény hív be vizsgára, ahová felvételi jelent­kezési lapját benyújtotta. A kö­zös vizsgák matematika—fizika feladatsorait középiskolai szak­tanárokból és egyetemi, főis­kolai oktatókból álló bizottsá­gok állítják össze. gelról, ami a Veress Endre utca és a Tüzér utca sarkán ékte­lenkedik. Igen, ez a terület a majdani strandfürdő fenntartott helye. Hogy mikor lesz ott strand? Hát ahogy a város anyagi helyzetét ismerjük, bíz­vást mondhatjuk: a 80-as évek előtt nem, vagy legalábbis aligha. Vajon addig nézni kényszerülünk azt a rettene­tét? Nem lehetne arra az öt­tíz évre ideiglenesen parkosíta­ni, de legalábbis a gaztengert eltüntetni és egyéb híján autó- pa-kolót csinálni ott? Makacs­ságunk másik tárgya az újme- csekaljai piac. Nem is tudjuk, hány éve van meg, persze, csak ideiglenesen. És ez az ideiglenesség szolgáltat alkal­mat ahhoz, hogy ne csinálják meg azt a 70 lépésnyi járdát, ami megóvná a piacra tartókat attól, hogy normális járdán, úton megközelítve az árusítás helyét (ez ugyancsak aszfalto­zott), sáron, poron gázoljon át oda. ÉGY ÉPÜLET — KILÓGVA A SORBÓL. A Tüzér utcában jár­tunk az előbb, térjünk hát visz- sza oda egy szóra. Ez az utca jelenleg félig-meddig intézmé­nyi, ipari terület. Igen szép a mentőállomás épülete, előtte a szoborral, mutatós a Hőszolgál­tató Vállalat központja is és hatásos képet nyújt, az utca képét emeli (másként, mint az iménti gaztenger), a Tejipari Vállalat épülete. S közöttük ott a Patyolat, ami évek óta va­lahogy kilóg a sorból igényte­lenségével. No, nem valami pompázatos épületkülsőt rek­lamálunk most. A szépet, a jót, a Patyolat _ munkájától várjuk. Azt viszont nem tartjuk szük­ségszerűnek, hogy az ázott- kopott, meszelt fal téglái me- redezzenek elő. Ez az épület — lássuk be — nem olyan, mint a hétemeletesek. Ezeket a téglákat érdemes lenne el­tüntetni valami mutatós, színes vakolattal. Tessék ezen gondol­kodni. LEVELEK NYOMÁSÁN. Mér­ges hangú levelet kaptunk mi­nap a Váczi Mihály utcából. 25-en írták alá és azt tették szóvá, hogy az amúgyis szoros épületsorok közé miért ékelnek be most egy OTP-fiókot? Nem az intézmény szükségességét vitatták, hanem azt, hogy csakis itt az egyébként is kevés zöld­terület rovására lehet megépí­teni. Igen — kaptuk o választ az UNIBER-től, miután meggyő­ződtünk: valóban kitűzték az épületet és valóban soknak tű­nik ez így együtt Az OTP ugyanis nem akart az épülő üzletsorba menni, mert olyan fényreklámot terveztet, ami a tízemeletetek közül kivillanva jól érvényesül a Szigeti út felé is. Megtudtuk még, hogy az eredeti beépítési terv szerint is lett volna ott épület, amit utóbb töröltek a tervből. Most tehát az eredetihez tértek visz- sza. Másik levelünk régebbi keltezésű, írója Selmeczi Béla (39-es Dandár út 9/b.). Azt kifogásolta, hogy Újmecsekal- ján a hétemeletesek között szolgáltatóházat építenek, ez pedig véleménye szerint csúfí­tani fogja a városképet. Nos, itt az előbbihez hasonló ügyről van szó. Újmecsekalja eredeti beépítési terve a hétemelete­sek közé emeletes üzlet, illetve szolgáltató házakat tett Ezek, a rajzokon legalábbis, igen szép, városias képet adtak Új­mecsekalja főútvonalának. Az üzletházak máig is hiányoznak, ezért o főútvonal mindmáig nem nyerhette el igazi arcula­tát. Nem hinnénk, hogy a most megvalósuló szolgáltatóház rontana c városrész képén. Ha­nem a szolgáltatóház körül hosszú ideje csend van, az alapozás óta semmi sem tör­tént. Vajon csak a tél az oka a hosszú szünetnek? H. I. Rendelkezések a nyugellátások s A nyugellátások és egyéb el­látások évenkénti > rendszeres emeléséről 1j970. évben történt intézkedés a 45/1970. (XI. 4.) Korm, s*. rendeletben. É rendel­kezés lényege az volt, hogy az ellátások összegét évente 2— 2%-kal kell felemelni. A múlt év végén megjelent 32/1973. (XII. 23.) MT, sz. rendelet részben módosította a korábbi rendelke­zést Az 1974 január 1. napjával í életbelépeti új szabályozás ér- , telmében a nyugdíjak összegét I havi 30 forinttal kell emelni ! azokban az esetekben amikor í az évi 2—2%-os emelés ösz- j szege a 30 forintot nem éri el. i Ez az új módosító rendelke- ] zés elsődlegesen az alacsony összegű nyugdíjakat és egyéb ellátásokat érinti. A köny- nyebb tájékozódás érdekében a következőkben közöljük a> egyes ellátások LEGKISEBB ÖSSZEGÉT 1974, január 1. napjától. í. Az 1958. évi 40. sz. tvr. alapján magállapított nyugdijaknál; a) Abban az esetben, ha a nyugellátás összegének alapját képező munkabérátlag a havi 500 forintot eléri, akkor az öreg­ségi nyugdíj legkisebb összege havi 727,— Ft, a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 727,— Ft b) Abban az esetben, ha a nyugdíj összegének alapját ké­pező munkabérótlcg a havi 500 forintot NEM ÉRI EL, akkor az öregség! és a rokkantsági nyugdíjat a munkabérátlag 196 Rendhagyó időjárás Megette-e a farkas a telet? Kíváncsian várjuk: beválik-e a jóslat? Azt olvashattuk, hogy a Quadrantida-raj és a föidpá- lya január 3-án keresztezték egymást, s ez mintegy harminc nap múlva sok csapadékot eredményez. Meteorok, vagy csak egyszerűen az időjárás ör­döge — voltaképpen mindegy. Rendhagyó az időjárásunk, s ez a tünet az utóbbi időben elég gyakori, Az öregek azt szokták mondani: megette a farkas a telet... A nagy kérdés az, hogy ez vajon jó-e nekünk? Hogyan ér­tékeli az efajtc telet a mező- gazdaság? Kedvezőnek ítélik. Decemberben volt ugyan egy hideghullám, de akkor hótakaró is volt, a vetések nem fagytak meg. Az év utolsó hónapja, de a január is, csapadékos volt, több, mint száz miliméter csapa­dék hullott ezekben a hónapok­ban a földekre. Ez pótolta az év alacsonyabb átlagát. A föld szomjas volt, hamar elraktároz­ta magába e vizet. Az enyhe ' idő előnyös volt ezért is, mert az őszi mélyszántást, ahol nem tudták időben elvégezni, most azt is elvégezhették. Takarékos­kodhatnak a szakosított telepek állatállományának átteleltetésé- nél is. Jóval kevesebb fűtőanyaq fagyott eddig, mint akár az el- múlt télen. Az építőipari vállalatok mun­káját is befolyásolja az időjá­rás. Mínusz át fok alatt külső munkát már nem tudnak végez­ni, ez az időjárás viszont lehető- j vé teszi, hogy télen is dolgoz­zanak. Ez, persze gondot jelent Ezek a munkák meglehetősen anyag-igényesek, és nemcsak a tél rendhagyó, hanem az is, hoqy ebben az időszakban nö­vekednek az építőanyag Igé­nyek. A beszerzés qondia azon­ban a kellemes gondok közé tar­tozik, a vélemény egyöntetűen az, hogy ez legyen a legna­gyobb baj. Sokszor naponta tizenöt—húsz fokos hőmérséklet ingadozás volt. Hogyan tűri ezt az ember szervezete? A férfiak érzéke­nyebben reagálnak a frontátvo­nulásokra, mint a nők. Megfi­gyelték ugyanis, hogy az időjá­rásra érzékeny típusú emberek között jóval több a férfi, mint a nő. Ha melegfront közeledik, nyugtalanság, szorongás, lehan- goltság vesz erőt az embereken. Gyakoriak a szívpanaszok, haj­lam esetén trombózis léphet fel. Fokozódik az allergiás készség Is. A hidegfront közeledésekor fáradtságérzés, a. teljesítmények romlása következnek be. Na­gyobb igény mutatkozik az iz­gatószerek iránt. A reumás be­tegek ilyenkor lelzik a fájdalma­kat, halmozódhatnak az angi- nós rohamok. Nehezen tűrjük tehát az Idő­járás változásait, mindenkit ér­dekelne, hö^y mire számíthat? Jóslásokba csak a meteorológu­sok bocsátkozhatnak, egy dolog j biztos: az enyhe télnek eddig j mindig megvolt a böjtje. „„ * forinttal növelt összegében kell megállapítani. Például: a nyugdí| alapjául szolgáló munkabérátlag havi 280 forint, — van ilyen is — ak­kor a nyugdíj összege 1974. ja­nuár 1. napját követően a kö­vetkezők szerint alakul: figyelembevehető havi munka­bérátlag: 280,— Ft, ehhez kell hozzá számítani 1974. évre Járó emelést 196,— Ft-ot A kettő együttes összege: 476,— Ft ** Hasonlóképpen alakul az öz­vegyi nyugdíjakkal kapcsolat­ban is az összegszerűség. Az özvegyi ellátást az elhalt részére járó nyugdíj összegéből számítják ki. Tehát ez esetben is a munkabérátlagból kell kiin­dulni, a) az özvegyi nyugdíj legki­sebb összege havi 532 forint, ha a megfelelő saját jogú nyugdíj összegének az alapját képező munkabérátlag a havi 500 forin­tot eléri, b) Abban az esetben, hg az özvegyi nyugdíj kiszámításának alapját képező munkabérátlag a hav; 500 forintot nem éri el, akkor az özvegyi nyugdíj legki­sebb összege 307 forint lesz. Az árvaellátásnál a legkisebb ősszeg megállapítása könnyű, mert a jogszabály ismeri a mi­nimum összeget. így; a) félárva esetében az ellá­tás havi 328 forint, b) szülődén árva esetében az ellátás havi 532 forint M. A termelőszövetkezeti járadékok összege: A termelőszövetkezeti tagok részére járó a) öregségi, munkaképtelen­ségi járadék havi 498 forint b) íélösszegű öregségi, mun­kaképtelenségi járadék havi 289 forint, c) özvegyi járadék havi 395 forint IV. IL Az 1966. évi 30. sz. tvr. alapján megállapított mezőgazdasági termelőszövetkezeti tanokra vo­natkozó nyugdíjaknál: A jogszabály meghatározta a nyugdíjak minimumát, így az 1974. évre vonatkozó emelések mértéke és a folyósítható ellátá­sok legkisebb összege a követ­kezők szerint alakul: a) Az öregségi nyugdíjnál ha­vi 5ó8 forint b) A rokkantsági nyugdíjnál az összeg aszerint változik, hogy a jogosult milyen csoportba tar­tozó rokkant, illetve rokkantsága baleseti eredetű-e. A) A III. rokkantsági csoport­ban havi 568 forint, ami meg­egyezik az öregségi nyugdíj ösz- szegével, B) A II. rokkantsági csoport­ban havi 600 forint, C) Az I. rokkantsági csoport­ban havi 643 forint Baleseti rokkantság esetén A) A III. rokkantsági csoport­ban havi 770 forint, B) A II. rokkantság! csoport­ban havi 823 forint, C) A I. rokkantsági csoport­ban havi 876 forint c) Az özvegyi nyugdíj összege havi 441 forint. d) A fé/á/vaellátés összege havi 282 forint, e) A szülötten árva ellátás összege havi 441 forint A házastársi pótlék összeget A házastársi pótlék összegét az határozza meg, hagy a nyug­díjas milyen összegű ellátást kapl illetve milyen összegű ellő. iásra joqosult, a) Abban az esetben, ha az öregségi, illettőleq rokkantsági nyugdíj összege a havi 1035 fo­rintot nem haladja meg, akkor I házastársi pótlék címén havi 156 1 forintot kell megállapítani. Például: Ha a nyugdíjas havi nyugdíja 900 forint, akkor az egvéb feltételek fennállása ese- j tén 156 forint házastársi- pótlék- j ra jogosult, tehát összesen 1056 forintot fog kapni. b) Abban az esetben, ha az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj összege a havi 1035 fo­rintot meghaladja, akkor a há­zastársi pótlék címén<;o!yan ösz- szeget kell megállapítani, amely a nyugdíjat havi 1191 forintra egészíti ki. ' Például: A nyugdíjas havi eí- • látása 1100 forint, akkor a hé- ; zastársi pótlék címén megálla- j pítható összeg 91 forint lesz. V. Az 1961. évi 20. sz. tvr, alapján megállapított kisipcrosl nyugdíjaknál: Itt a nyugdíjak legkisebb ősz- szege 10 év figyelembevételé­vel az alábbiak szerint alakul öregségi és rokkantsági nyug­díjnál; az I. nyugdíj osztályba tarto­zás esetén havi 674 forint, a II. nyugdíj osztályba tartozás ese­tén havi 674 forint, a III. nyugdíj osztályba tartozás esetén havi 879 forint. Természetesen a figyelembe­vehető évek számának növeke­désével az ellátások legkisebb összege is változik. Ugyancsak eltér a most közéltektől a ve­gyes számításé ellátások össze­ge is. Az itt feli nem sorolt; de a Jogszabályban meghatározott egyéb ellátásokra is hasonló módon vonatkozik az emelések­kel kapcsolatos évi 2—2%-os előírás, illetve a havi legkeve­sebb 30 forintos összeg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom