Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-29 / 28. szám
f 9741. január 2f. DUNÄNTOL! WAFlö 3 Ilyen rövid időre a miniszterelnök sem gondolt.. Termel a Csorda kút Bányaüzem Nagyegyházától fúrótornyok kísérik az utat, itt-ott távolabb a dombok tetején is feltűnnek az acélépítmények. Az ember arra gondol: az új bánya szén- vagyonót kutatják. Pedig nem: bauxitot keresnek. Hazágjt és a tatabányai szénmedence legújabb, az elmúlt esztendő végén termelésbe állított bányájának szénvagyonát már régebben meghatározták: 3,5 millió tonna ötezer kalóriás barnaszenet rejt itt a föld, néhány helyen alig 60 méterre a felszín alatt Azért is határozták el,, hogy a kimerült aknák termelésének pótlására itt, o Bécs felé vezető autóúttal néhány kilométerre északra, Bicske közelében nyitják meg az új üzemet amelynek szene a pécsi feketeszén után talán legjobb az országban. A kormány elnöke talán két esztendeje sincs, amikor a Gerecse-hegység dom- dokká szelídült lábainál a földre mutatott: itt lesz Magyaron szág legújabb bányája. Rekordidő staff Nos, a kijelentésnek talán nem Is gazdasági értelembe«! volt akkor óriási jelentősége; hiszen a Csordákét Bányaüzem a tervek szerinti termelése meg sem közelíti például a győri- gyösvisontai külszíni bánya, de még a mecseki bányaüzemek termelését sem, teljes felfutásban 1300 ionná szén jön majd ■ k! a bányából. A. bányászok között mégis országszerte c szóbeszéd tárgya volt, hiszen (ha jói tudom) hazánk új energiapolitikájának meghirdetése óta ez az első bánya, másrészt Csordákét egy kissé bizonyítéka a kormány elhatározásának, hogy szívén viseli a szénbányászok jövőjét Talán ezért H fordulhatott elő, hogy rekordidő alatt megépült a bánya, messze megelőzve az üzem külszíni létesítményeit. Nagyegyházától aszfaltozott út vezet az üzemhez, o korlátok viszont egyelőre fából készültek. Nos, ugyanez a helyzet a bányaüzemmé! is: majd csak áprilisban lesz egy esztendeje, hogy az első csákányvá- gássaí megkezdték o bányanyitást, most pedig már napi 750 tonna szenet termel az üzem, s január elejéig 41 ezer tonna szenet szállítottak a tatabányai osztályozóba a nagytestű TÁTRÁK. Ugyanakkor a külszínen még teljes a felfordulás, bokáig járunk a sárban, az üzemvezető főmérnök egy deszkabódében székel. Az egyikben c két-három tucat deszkabódé közül, ameiyek között alig ismeri ki magát az ember, csak az URH- antenna szolgál némi támpontul^ Óriási acélvázak fekszenek o földön, másutt gépeket rejtenek a lezárt ládák. Néhány téglaépületben — műhelyek- transzformátorház, kompresszorhoz — viszont már zavartalanul szolgálják ki a bánya igényeit. A bányáét, amelynek „aknái“ mecseki szemmel alig felismerhetők. Mint egy-egy nagyobb daindoii pince lejárata. Két ásító torok a domboldalban. Szabó Csaba üzemvezető főmérnökkel 11 órára beszéltük meg a találkozót, a ködös utak miatt egy perccel később értünk. ő pontosan 11-kor lement a bányába. Hamar megvigasztaltak a kinti munkások: maximum egy óra alatt megfordul, s majd lejön velünk mégegy- szer, Kétszáz méterre van a fejtés mindössze. Aztán felvették az URH-telefoni s keresni kezdték Szabó Csabát, aki stílszerűen a bánya korához szintén nagyon fiatal, bár harminc esztendős korára végigjárta o bányász műszaki ranglétra valamennyi lépcsőfokát Amíg jön, a munkásokkal beszélgetünk. Többségük a megszűnt Somlyóbánya bányászaiból kerül ki, bér szép számmal akadnak már köztük nagyegyháziak is. Sajnos, most még a többiek napi 80 kilométert utaznak, amíg munkába indulástól ismét hazakerülnek. Tatabányáról közel 20 kilométer Somlyóbánya, egyelőre ott a fürdő, s ott vannak az irodaépületek is. Onnan további 20 kilométer az új üzem. Vissza ugyanígy... Hiába: nagyon gyorsan meg-- kezdődött a termelés. Két feltáró csapat kezdett dolgozni április elsején. Május közepére „belefutott” a bánya a szénbe. Decemberben megnyitották az első fejtést, kénytelenek voltak feltölteni a létszámot, bár az öltözők, fürdők, irodák még nem készültek el. Most már 250 munkás dolgozik, s közel ugyanennyién utaznak napról" napra. Szabó Csaba valóban szívesen visszajön velünk mégegy- szer, de nem tud bányászruhát adni... Megyünk a sajátunkban. fotós kollegám kicsit aggódik a világos trevira ruhójo miatt, dehát nincs mit tenni.,. Gumiszalagon Jön ki a szén, csillében csak fát szállítanak. A bánya szaga árulkodik koráról: frissen vágott fo szagát árasztják a bányafolyosók. Pedig több itt is a vas biztosító elem, mint a fa, dehát mégis... A fejtésben most robbantással jövesríenek, de dolgozott már maróhenger is. A biztosíA feltárók egy siklót hajtanak. Munkaidő-csökkentés a belkereskedelemben Budapesten áonl s 1 -tői vidéken lúüus 1 -tő1 A Minisztertanács felhatalmazása alapján a belkereskedelmi miniszter és a munkaügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a belkereskedelmi dolgozók munkaidejének csökkentéséről. A rendelet szerint — a belkereskedelmi ágazathoz tartozó állami vállalatoknál, szövetkezeteknél és szerveiknél, valamint a nem az ágazathoz sorolt vállalatok kereskedelmi egységeiben — Budapesten április 1-től, vidéken július 1-től — vezethetik be a csökkentett, 44 órás munkaidőt, amennyiben a rendeletben meghatározott feltételeket megteremtették, és az illetékes tanács szakigazgatási szerve hozzájárult. Nem vonatkozik a rendelet a mezőgazdasági szövetkezetek és a szövetkezeti társulások alkalmazottaira, a gyógyszerkereskedelem dolgozóira, a vendéglátóiparban dolgozó zenészekre, előadóművészekre, s — természetesen — a heti 44 órában vagy annál rövídebb munkaidővel foglalkoztatottakra. Az intézkedés mintegy 400 ezer kereskedelmi dolgozóra vonatkozik, s a vásárlók millióit érinti. Az intézkedés be.ezetésériek alapvető követelményei: a lakosság ellátása, a vásárlás körülményei nem romoíhatnak, a kereskedelmi dolgozók munkaidejét ténylegesen csökkenteni kell, a kieső munkaidőalapot elsősorban vállalati erőforrások felhasználásával alapvetően önerőből kell pótolni, s a munkaidő rövidítése miatt a dolgozók keresete nem csökkenhet. tás egyelőre egyedi acéltám. A tervek szerint o Pécsett kipróbált angol Gullick önjáró biztosító szerkezettel váltják majd fel az aeéltómokat, s maróhenger jöveszti majd a szenet a kcparókra, onnan pedig a gumiszalagokra, amelyeket rövidesen kicserélnek a Szegeden nemrégiben feltalált éghetetlen szalagra. Sajnos, kevés,Jó feívéteh tudtunk készíteni, első osztályú sújtóléges bánya: villanót nem használhattunk. A felvételek helyett talán egy mondat: ebben a bányában a bányászoknak már most is kevés a tennivalójuk. Az új berendezések megérkezése után még kevesebb lesz. A vágatokat a magyar— osztrák kooperációban készült elővájó gépekkel hajtják majd, a bányászok dolga csak a blz- tosítószerkezetek beszerelése lesz, A fejtések a tervek szerint száz méter hosszú fronttal lesznek kialakítva és 600 méter kifutásuk lesz. Most 7,5 tonna széntermelés Jut minden produktív bányamunkásra, az esztendő végéig az összüzemi teljesítmény eléri a 6 tonnát műszakonként, vagyis több mint kétszerese lesz, mint a tatabányai átlag most Mindehhez a munkások keresete napi 24ó— 2ó0 forint Már csak óira van idő, hogy megkérdezzük, mennyibe került ez a bánya? — 170 millió forint a tervezett költség, nem is lépjük túl. Kiérünk a bányából, Szabó Csaba elbúcsúzik, várjo az autó, vissza kell mennie Somlyó- ■ bányára, irodai munkája is sok van az üzemvezetőnek. A töltőbunker alatt sorba állnak a TÁTRÁK. Visszaadjuk a szállítási felvigyázótól kölcsönkapott kobakot. Talán a kezünket meg kéne mosni...? Nincs hol. Nem baj. Pécsi ésszel aligha hinné valaki is, hogy bányában jártunk. Mégcsak egy kis fekete árnyat sem sikerült a szemünk alá kapni... Űj távlatok Oi bánya. Oj lehetőségek. Oj technika. Az egyik bányász azt mondta, az ősszel vájáriskolóba adja a kisebbik fiát, a nagyobbikét, valahol segédmunkás, már most idehozza magával, no sikerül elintézni a felvételt... Lombost Jenő Á hitelek célja a hatékonyság növelése I Zöld ut & gépesítés előtt I Első helyen & szarvasmarha^ A Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese tájékoztatta az agrár újságírókat az élelmiszergazdaság időszerű hitelpolitikai kérdéseiről. A tájékoztató kapcsán kérdéseket tettünk fel dr. Pales Gyulának, s az ezekre adott válaszait az alábbiakban ismertetjük. program gyobb, mint tavaly volt. A Nemzeti Banknak azonban van olyan szerepe is, hogy amennyiben ez célszerű és hasznos — a gazdasági élet serkentése érdekében — újabb beruházásokra ösztönözzön. Lehetőségeink módot adnak rá, hogy a népgazdaságilag legfontosabb feladatkörökben a tavalyinál nagyobb mértékben nyújtsunk hiteleket. Ilyen a szocialista országokból származó gépekre adható hitel, ami természetesen nem a saját pénzeszközök mentesítését szolgálja, hiszen a gépesítés elsőrendű vállalati érdek is. Célunk gyorsítani" a gépesítést, hogy az üzemek több gépet szerezhessenek be, mint amennyit a tervek tartalmaznak. A deviza hitelekben is nagy lehetőség rejlik a mező- gazdaság számára. A termelési rendszerekre 30 millió dollárt biztosítunk 1974-re, de a rendszereken kívül is bárki kaphat hitelt, aki a feltételeknek meg- veleL í A S-efc yo'/tct « fctíTőnVeqes hitelek, vagyis ások, amelyekben új lehetőséget kínál cl 1974-es év. Mit jelent nontosabban at, hogy a normál hitel kontingens c tó valyg imádon használható telt ebben benne vannak természetesen a preferált célok, és ma mór ellentétben a korábbi évekkel — elmondhatjuk, hogy csaknem minden tevékenység preferált a mezőgazdaságban, most újabban a juhászat is. Első helyen áll továbbra is a szarvasmarha-ágazat, itt Is főként a rekonstrukciók és az olcsó marhahizlaló telepek. Nagyobb új beruházásoknál pályázati rendszerrel szelektálunk. A vállalati és az össztársadalmi érdekkel egyaránt ellenkezik, ha az üzemek túl drága „állat- palotákat" építenek. A zöldségágazat hitelezése nemcsak gazdasági, de fontos politikai kérdés is. Ehhez kedvező feltételekkel adunk az üzemeknek hitelt. Támoqatnl akarjuk továbbá a társulásokat is, ho azok nem divatból, hanem a koncentráció érdekében jönnek létre és a társulást nem célnak, hanem eszköznek tekintik az áru útidnak lerövidítése, a iobb minőség és a többletjövedelem elérésére. A bank sem monopóliumokat, sem divatokat nem ismer el, csupán egyet: a hatékonyságot. A szakosított telepek Is csak ott rosszak, ráfizetésesek — ahol divatból építették. Más ok is közrejátszott abban, hogy 1975-iq mintegy 800 millió forint ívtelt kell orolon- gclnunk e telepeknél. Részben a tervezettnél drágább bekerülési költség, másrészt viszont oz, hogy az üzemek a nagy ver- tangésben 4úí rövid térülési A külszínen még teljes a zűrzavar, de az ásító fekete torokból már napi 60—70 vagon szén jön a felszínre. ídőket vádoltak, csakhogy egymás elől megkaparinthassák a beruházást Mosi ez visszaütött Egyébként a telepek problémái pénzügyileg most rendezve vannak, részben pra- longációval, részben új hitelekkel 1985-ig tágítottuk a visszafizetést, hogy a tagság ne érezze a telep hátrányát Alapjában helyes koncepció volt a telepeket felépíteni, de most mindent meg kell tenni, ho^y valóban nyereségesen, hatékonyan üzemeljenek. Mindezt azért kellett annyira hangsúlyoznom, mert g telep- építések befejezetlen ség e gátolja az aktívabb hitelezést, az új telepek létesítését, hiszen az áthúzódás 1S>74-ben oz áilam! gazdaságok kontingensét teljesen leköti, s a tsz-eknél is mint. egy 900 millió forint hitel szükséges a befejezéshez, ami bizony nyomasztólag hat a többi üzemre nézve. » A Mint e fentiekből is kiderült,- hitelfeltételek o mezőgazdasági ütemek szempontjából jelentősen meqravuitak. Elmondotta például, hogy a bank beruházásnak tekinti a forgóeszköz feltoí- íést és ez évtő! kezdve 8 éve* foroóeszköz hiteit nyújt, a beruházás nélküli termelőkapacitás bővítésre. Ezen kívül milyen keny- nyítések várhatók még? Miként erősödik e megyei bankok 3» állósága? — A szarvasmarha program beruházásainál a saját forrás az a bizonyos 30 százaiék csökkenthető. Már tavaly sem kellett a teljes bekerülés 30 százalékát letenni, gyakorlatilag csak a 70 százalék 30 százalékához ragaszkodtunk. Új vonás, hogy az idén ezt a szarvasmarhán kívül minden mezőgazdasági beruházásra kiterjesztjük. Új vonás méq, hoqy g salát erőt adott esetben 100 százalékban meghitelezzük, tehát az állami támogatás mellé saját erőt nem kell letenni. A stop idején ezt szigorúan központilag intéz'ük. Ettől az évtől a megyei bankok önállóan adhatták men a 30 százalékból történő különféle engedményeket. Végété'ü! hanasúlvozni szeretném. hoay mi a hitellel végeredményben jövedelmet e'őle- gezünk meq. A gazdasáa: eqyensúlyt ma már nem g külső beavatkozás. hanem néhány fontos rendező elv bizto«í?!a. Az eqyik . leg'ontovobb rendező elv az, hoov minden váMaíat — ter- melőczöve-kezet — csak a sn'dt 'Öve^■*»' pn yár|0-r-r0-i t'tést. A h'tei me^e'olecje- zí ert a leendő j-jv^Helmet. A külső kontroH Helyett a belső kontrollnak kel! íó! működnie, s érért van naay szerepe a szövetkezeti demokráciának e téren is.—-Rne# Amí© «j (kortSbbí «gyensúJyproblómókkal küzdött e népgazdaság, ma helyreállt az egyensúlyi nem utolsósorban a beruházások területén is. Mint említette a korábbi gyakran túlsó visszafogással szemben me máié újra ösztönözni kell c beruházásokat. Hogy látja ebben a Nemzeti Bank szerepéi, feladó- tátf Az egész mezőgazdaságot a növekvő ráfordítások jellemzik í ez kifejeződik a rövidlejáratú hitelek emelkedésében is. Az 1968. évi ó milliárddal szemben, 1973-ben már 13,5 milliárd forint rövidlejáratú — üzemviteli — hitelt vettek fel a nagyüzemek. Az utóbbi egy . évben 1,5 milliárd forinttal nőtt ez az összeg. A. termelési költségek ugyanez időszakban 1968—73 között 60 százalékkal vagyis évi 60 milliárdról 90 milliárd forintra emelkedtek. Nyilván azért, mert egyre több műtrágyát, vegyszert, gépet stb. használ a mezőgazdaság. De ezek a ráfordítások nem feleslegesek, hisz a. terméseredményekben hatékonyan megtérülnek. Jórészt e hatékony ráfordításoknak köszönhetők az 1973-as jó eredmények. A szövetkezeti bruttó jövedelem 2 milliárd forinttal nőtt, a fejlesztési alap 9,5, a biztonsági alap 5 százalékkal. Az állami gazdaságok 30 százalékkal növelték a vállalati eredményt, 30 százalékkal fejlesztési és 65 százalékkal tartalékalapjukat — ami az előző évben a minimumra csökkent. A többletjövedelem 1974- re tehát nagyobb pénztartalékokban jelentkezik s bátrabban lehet beruházni. A mezőgazdaságban 1973- ban teljesültek a beruházás! előirányzatok. A beruházás! terv 1974-re nem sokkal na-
