Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-28 / 27. szám
Hatszáz szigetvári lakásban termálvíztűtés Átfog© program hévízkútjaink hasznosítására 415 kút — 19200 köbméter meleg víz — A japánok együttműködést ajánlanak *— Tizennégy város új lakótelepére vezetik be a hévizet Tatabányán megoldották Valaki küldhetné már pótmamát.,. Csak egy telefon .. , hirdette a Budapesti Tempó, amikor megszervezték a pótmama szolgálatot. Csak egy telefon és a pótmama a kívánt időre házhoz jön. A szülők nyugodtan szervezhetnek esti programot, a gyerekek biztonságban, felügyelet mellett maradnak otthon. Bizonyára Pécsett is sok család (különösen a fiatalok) emelné fel a telefont, hiszen az „ősi módszerek”, a nagymama, a szomszédasszony nem mindig állnak rendelkezésre. Egyelőre azonban nincs más megoldás. Japán együttműködést ajánl — s ez már önmagában is jelzi tehetőségeinket. A közelmúltban húsz japán tudós indutí el a világ négy sarka felé, hbgy a hévízfeltárás és hasznosítás tapasztalatait egybegyűjtse, s közülük öten heteket töltöttek Ma- gyarorszáqon. Hazánk 415 hé- vízkútja 19 200 köbméter mélységi melegvizet produkál óránként, s ez azt jelenti, hogy lehetőségeinket tekintve Izland, Kalifornia és Űj-Zéland után a negyedik helyen állunk a világon. Nem így a felhasználást illetően ... Új korszak? Balogh Jenó. a MÉLYÉPTERV hévízhasznosítási osztályának vezetője: — A rómaiak, majd a törökök maqas színvonalú fürdőkultúrát valósítottak meg hévízforrásainkra telepítve, s jónéhány gyógyfürdő épült a későbbi évszázadokban is. De a legutóbbi időben ez volt szinte minden — pedig a hévíz nemcsak fürdőt jelent. — Hanem például meleghátat, lófTá'skértész'etet... — 1964 után melegvizes kertészetek sora épült — ez alkalommal a mezőgazdaság volt a fürqébb: felismerték a hévízben reilő lehetőségeket, s ügyesen éltek az állami támogatás adta lehetőségekkel is. 1970 után azonban megtört ez a lendület — megvonták az állami támogatást. Pan^ási időszak következett ismét, majd kommunális téren kezdődött az újabb kibontakozás, a vízhiány uqyanis országos méreteket öltött, s miután hévíz nemcsak meleget jelent, hanem vizet is, az OVH érdeklődése előterébe kerültek a gyors ütemben szaporodó hévízkutak. A háztartási meleqvíz a lakások vízigényének többségét jelenti — kézenfekvő tehát az elhatározás: be kell vezetni a lakásokba a hévizet, mindenütt ahol érré mód van. Ez eqyszerre jelent víz- és eneraiamegtakarítást, hisz nem kell bojler, nem kell kazán .. „ — De vart 90, sőt 100 fokos melegvizünk is ... — Ezzel természetesen már fűteni is lehet. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Vízüqyi Hivatal, az ÉVM és a NIM közösen dolgozik az ezzel kapcsolatos programok pontosításán. Tizennégy kiieiölt város 40 ezer lakását érinti ez a terv. 4442 lakásban fűteni is foqunk a hévízzel, 36 ezerben Dedig megoldjuk a melegvízellátást. A tanulmányok készülnek - s ez azt ielenti, hoav új korszak kezdődött a hazai hévizek hasznosításának történetében. Hofr mi? A céltudatos hévízkutatás az 1960-as évek közepén kezdődött. Ezt meqelőzően a természetes feltörések, illetve az olaj- és ásványkutató fúrások eredményezték a hévízlelőhelyeket. A most ismert 415 lelőhely azt jelenti, hogy minden megyében van lelőhely. A legtöbb — 27 —, Csongrádban, a legkevesebb Nógrádban, aholis csak egy termálvizet adó kút van. Baranya 11 közséqében 16 hévízkút van, s ezzel a középmezőnyben helyezkedünk el. Az átlagos vízhozam országosan 5-600 köbméter ódánként - a maximum a 3000 köbméter körüli teljesítmény — ez Szigetvár. A legmelegebb vizet — 99 Celsius —» Zalában találták - az átlag vízhőmérséklet országos szinten 70 Celsius. A dunántúli hévizek karszteredetűek, kemények, sósak. Az alföldi fúrások az úgynevezett felső Pannon-rétegből nyerik a vizet, melyek lágyak, s jóval melegebbek, mint a dunántúli mélységi vizek. Ami pedig a hasznosítást illeti: a hévízzel fűtött növényházak összterülete ma mintegy félmillió négyzetméter, a fólióskerteké pedig közel 1 millió. Országosan 33 állattenyésztési telep használ hévizet, 21 ipari és 18 egyéb létesítmény. Kommunális célra 3336 lakásban hasznosítják a mélyséqi vizeket. Ez együttesen azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiség 20, a hőmennyiség 23 százalékát hasznosítjuk, a többi van, lezárt kutakban, illetve a naayvilágot fűti, mert a takarékoskodás e téren még ismeretlen fogalom ... Eldöntött tény Nincs elég energiánk — s mégis pazarolunk... De hagyjuk a múltat. Tizennégy város negyvenezer lakásába bekötik a hévizet — ez eldöntött tény, figyeljünk tehát a jövőre. Balogh Jenő: — Szigetváron 600 lakást és négy közintézményt—köztük az új kórházat -, kapcsolják majd be a hévíz-hálózatba. A szigetvári vízkészlet nagysága nemcsak a háztartási melegvízellátást, de a fűtést is lehetővé teszi, sőt a fennmaradó mennyiség bőven elegendő egy új, nagy- kapacitású strand üzemeltetéséhez. — Mit Jelent ez a beruházási, illetve pénzügyi szempontból? — Tízmilliós megtakarítást, s az üzemeltetés során további mintegy négymillió forinttal kevesebb kiadást — évente .. . — Szép terv ... — Valóság lesz, mert nemcsak az észérvek szólnak e megoldás mellett, hanem a kényszer is. Szigetváron nincs ivóvíz. Ha a melegvízellátást megoldjuk a hévízkúttal, gyakorlatilaq ivóvizet nyerünk... A tanulmányterv kész. — £s a rajt? — A lakótelep építése Idén nyáron kezdődik, jövőre beköltözés — s ez azt jelenti, hoqy addigra ott kell lennie a termálvíznek is... Békés Sándor Pécs és Tungsram házassága Új gyár Kertv interjú D enes Bélával, az EIV Rt. veiérigazgafojéva! Egy kis közvetlenkedés: a vezérigazgató csodálkozik, honnan szagolták ki az újságírók, hogy Pécsett tárgyal. A szokásos replika: minket ezért fizetnek ... A múlt héten a város vezetőivel tárgyalt az ElV Rt. vezérkara Pécs és az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. házasságáról, az időközben gyáregységévé előlépett Sopia- na Gépgyár jövőjéről és a majdani kertvárosi új vákuumtechnikai gépgyárról. Interjút készítettünk Dienes Béla vezérigazgatóval. 0 Mikorra épül meg a várva várt kertvárosi új gyár? — Tervünk, hogy 1975 végéig felhúzzuk és üzemszerű állapotba hozzuk az első, háromezer négyzetméter alapterületű csarnokot, majd a következő öt évben, megfelelő ütemben, további csarnokokat építünk. 1980-ban már kétezer munkást szeretnénk foglalkoztatni, többségükben szakképzett férfi munkaerőket % ön úgy nyilatkozott, elégedett a pécsi tárgyalások eredményével. Mi az, amivel nem elégedett? — A Nagy Jenő utcában le kellett bontanunk az ipari tanműhely felét, mégpedig az értékesebb felét. Három és félmilliót kaptunk a tanácstól. Ha ezt újra meg akarnánk építeni, 30—40 millióba kerülnek. Kellemetlen szituáció. Hagyjuk, ez már letárgyalt téma. Ami még megmaradt a Nagy Jenő utcában, 1975 végéig működik. Itt évente 60—70 ipari tanuló szabadul fel, akiket a vákuum- technikai profilban alkalmazunk. 0 Mi lesz az öreg gyárral? At kell-e képezni az embereket? — A Sopiana, miközben korábbi szerződéseinek eleget tesz, fokozatosan átáll a nagy A Finomkerómiaíparí Művek és a Pécsi Városi IPAR! VALLALAT Idegenforgalmi Hivatal gondnokPÁLYÁZATOT HIRDET, A magyar kerámia© a kiállítás üzemPécs, 1974, június 28— július 7. rendész PLAKÁTJÁNAK, OKLEVELÉNEK, EMBLÉMÁJÁNAK munkakör betöltésére EGYÜTTES TERVEZÉSÉRE FÉRFI MUNKAERŐT A jeligés pályázat beküldési határideje: KERES. 1974, február 20. Díjazás: 1. díj 5000 Ft Követelmény: kőzépiskoII. díj 3000 Ft III. díj 2000 Ft lai végzettség és erkölcsi bizonyítvány. Részletes felvilágosítás s Pécs város IdegenforPályázatokat: „Február 1.” galmi Hivatala, jeligére, a Hunyadi úti 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. félemelet 23. sz. hirdetőbe kérjük. keresletnek örvendő és nagy nyereséget hozó vákuumtechnikai gépgyártásra. Már az idén 29 millió forint értéket termelnek az anyagyárnak. Tavaly az izzólámpa-gépsor egységei közül a beforrasztó gépek befogó fejeit, az idén pedig magát o beforrasztó gépet készíti Pécs. És már dolgoznak a következő témán, az automata csomagológép elkészítésén. A koncepciónk az, hogy a Sopianának legyen saját gépcsaládja, amelyet teljes egészében ő gyárt, ezeket a berendezéseket üzembe is tudja állítani a vevőnél, legyen komoly konstruktőr gárdája, amely képes a gyártmányokat továbbfejleszteni, rendelkezik kellő ismeretekkel, hogy hol tart a világ. A Sopiana. az első lépcsőben az órán-., ként kétéz'er izzólámpát gyártó gépcsaládot kapja. Alkatrészei már az új gyárban készülnek, de a szerelés 1975 végén még a régi gyárban történik. A munkások különösebb átképzésére nincs szükség. Annyi a különbség, hogy nálunk a forgácsolásnál sokkal nagyobb jelentősége van a méretpontosságnak. A munkások korszerűbb gépeken dolgoznak, kvalifikáltabb munkát végeznek. 0 Lát-e valamilyen kooperációs lehetőséget a baranyai üzemekkel? — A Sopiana Gépgyár vezetőire bízzuk, hogy minden lehetséges kooperációs partnert termelésük szolgálatába állítsanak. Egyébként van partnerünk Baranyában. A szénbányák komlói központi gépüzeme. 0 Nagy nyereségről és nagy keresetről beszélt. De vajon meddig lesz ez így? — Aki izzólámpákat tud gyártani, nem ad el gépeket, inkább ő maga telepít gyárat. Itt van például az ismert Philips cég. Hatvan országban van saját termelő gyára. Nem a gépet adja el, mert azzal eladja a tudományt, hanem a tőkét. Ebben a furcsa szituációban érthető, a komplett fényforrás gyárak nemzetközi eladási ára igen magas. Piaci lehetőségeinket egyébként jól mutatja az átlagfogyasztás alakulása. A nyugat-európai átlagfogyasztás évi 11 izzólámpa, hazánkban 5, az USA-ban 22, Indiában évente 0,2. Nagyok a lehetőségeink, elsősorban a szocialista és a fejlődő országokban. Az ember lakásában egyre több helyre tesz lámpát és például az egyik Benelux államban van már egy nyolcvan kilométeres kivilágított országútszakasz is. Mi általában ötévenként meg szoktuk duplázni a termelési értékünket. Ma 5,6 milliárd, 1980-ban 10 milliárd forint lesz. ® Talán utópisztikusnak hat a kérdés, de hallottunk már fluoreszkáló falakról, mint a jövő fényeiről, -■■Nemi fenyegeti semmi az izzólámpa egyeduralmát? Vagy például az energia- válság nem szab határt? — A fluoreszkáló falat is meg kell először valamivel világítani. Ettől nem félünk. Az energiaválság? Az izzólámpa gyártásban éppen az az irányzat, hogy minél kevesebb energiafogyasztással minél nagyobb fényt. Ilyen például a nátriumgőzlámpa és a fémadalékos alogénlámpa. Ezeket természetesen mi is gyártjuk. Milyen más fenyegetést lát? A fény továbbra is az emberiség legalapvetőbb igénye lesz — mondta nem kis nyomatékkai Dienes Béla vezérigazgató. Miklősvári Zoltán A Budapesti Tempó tíz éve Indította a pótmamaszolgálatot, A szövetkezet elnöknője elégedetlen : — Sajnos, nem úgy megy, ahogy eleinte gondoltuk, tíz év alatt hatszázezret fizettünk rá. Az ember azt gondolná, az egyetemistákkal és a főiskolásokkal megoldhatnánk. Nem így van. Az ő idejük is körülhatp- rolt, gondolok a vizsgákra, beszámolókra, Aztán az anyagiak. Néqy órán belül 15 forintos órabért fize' az igénylő, ezen túl tízet. Azaz 4—5 órás munkával hozzávetőlegesen neqyven forintot kereshet a pótmama. Nem sok pénz, ' Sok édesanya, a gyermek- gondozási segélyt élvezve, egész napját otthon tölti. Nekik fokozottabban szükségük lenne a szórakozásra, a kikapcsolódásra, főként az esti órákban. Az egyetemisták vizsqaidőszakban ugyan nem tudják vállalni a pótmamaságot, de nem is állandó munkaviszonyról van szó. A szervezést meg lehetne például oldani egy kollégiumi összekötővel, aki számon tartja a jelentkezőket és értesítené a szolgálatot. S a pótmamaság végül is néhány órás könnyű elfoglaltságot. sok esetben a már alvó gyerekek melletti felügyeletet je. lenti, amit olvasással és tanulással ki lehet tölteni. A Pécsi Tempó szívesen megszervezné a szolgálatot, de saját anyagi kereteiből ezt nem tudja. Egyelőre emberük sincs. Ha állami támogatást kapnának, megcsinálnák. De csakis akkor. Nos, Tatabányán a lakosság sürgető kérésére részben társadalmi munkában szervezték meg a pótmama szolgálatot. A városi tanács egészségügyi osztályához tartozó kiszesek, az ápolónők, bölcsődei gondozók, védőnők vállalták ezt. A szolgáltatást itt is igénylik, bizonyára vállalkozók is lennének, sok család fogadná örömmel, csak lenne, aki megszervezné. Németh Szilvia Új gépok a növényvédelmi légiflotfában Kirepülnek a sárkányok A sárga PZL tavaly többször „ütött”. Most a műhely mennyezetéig emelték, s bonyolult műszerekkel a szárnyait szintezik. A sárkánynak becézett PZL lengyel gyártmányú növényvédelmi repülőgép: Kaposújlakon, egy jelzésekkel teli legelő szélén a hangárban szerelik. Vizsgálják a motorját, kiegyensúlyozzák a szárnyait, hogy ne „üssön" — azaz ne billegjen — feleslegesen a levegőben. Kaposújlak repülőterére minden 125 levegőben töltött óra után leszállnak a növényvédelmi gépek: a kötelező felülvizsgálatot akkor is szigorú szabályok írják elő, ha a pilótának nincs panasza. — A télen nagy munka volt itt — mondta Jámbor Csaba, a bázis műszaki vezetője. Akkor is átvizsgáltuk a repülőket, ha nem volt esedékes a javítás. Tanultak a hajózok is: nemcsak műszaki ismereteket oktattunk, hanem az új vegyszerekkel is meg. ismertetők őket. Az indulásnak csak egyetlen akadálya lehet: a rossz idő. A bázison — az oktatógépeket kivéve — csak addig maradnak a repülők, amíg a javítás tart. A 26 gép — és a pilóták — a dél-dunántúli gazdaságokban ködmentes napokra várnak: ha kitisztul az ég, levegőbe emelkednek. A sárga PZL-ek és a csehszlovák gyártmányú Z—37-es gépek mellett az elmúlt években már megjelentek növényvédelmi légi flottában az AN—2-es szovjet gépek is. Tavaly pedig az erősen szabdalt dél-dunántúli táj felett dolgozni kezdtek a növényvédelmi helikopterek. Császár Károly, a bá?is vezetője mondta el, hogy jól vizsgáztak az óriás szitakötők: gazdaságosabb és minőségben jobb a munkájuk, mint a repülőgépeké. IKefczss Itass j
