Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-27 / 26. szám

19Tt. Január 27. DU N Ä NT Ol I NAPLö Jószomszédi együtt ■— gazdasági egyesülés Közős útra lépett a pellérdi és görcsönyi termelőszövetkezet tagsága Csak arak lepődtek meg a (pellérdi és görcsönyi termelő- szövetkezet váratlan egyesülé­sén, akik nem ismerték korábbi kapcsolataikat Az egymáshoz való útkeresés két-három évre nyúlik vissza. Nem nyilvánult ez meg látványos külsőségekben, nem hoztak létre közös objektu­mokat nagy beruházásokat — de azért odafigyeltek egymás munkájára, tudtak egymás fej­lesztési elképzeléseiről. Nem es­tek bele abba a hibába, amibe sajnos néhány szomszédos tsz Baranyában is beleesett hogy szinte tüntetőén ugyanazt a szakosított telepet építette meg mindkettő, gyakran egy kőhají- tósnyina a másiktól. Az anyagi eszközök szétforgácsolósa, a pa­zarlás az üzemnek éppoly ká­ros, mint a népgazdaságnak. Akit kicsinyes szempontok ve­zetnek, az nem képes távlatok­ban gondolkodni s előbb-utóbb szembetalálja magát a közös­ségi érdekkel. A tagság egyetértésével A jövő szavának felismerése, ez a kicsinyes szempontokon való felülemelkedés jellemezte a pellérdi és görcsönyi tsz egye­sülését a két tsz tagsága és ve­zetősége részéről egyaránt Nem bocsátkoztak részletkérdésekbe, nem vitatkoztak olyan másod­rendű kérdésekben, mint a székhely, o központ kijelölése, sem azon, hogy ki milyen posz­tot foglal majd ei A lényegre Dr. Bíró József hazaérkezett Finnerszógbéf Külkereskedelmi! miniszterünk három napot töltött a finn fc- rórosben Jermu Laine finn kül­kereskedelmi miniszter meghívá­sára, akivel gazdasági kapcso­latokról folytatott megbeszélése­ket A két ország közötti áru­forgalom az elmúlt évben mint­egy 50 százalékkal halodta meg űz előző évit és a magyar—finn gazdasági kapcsolatok történe­tében csúcsszintet ért el. A leg­utóbbi időben megélénkült a két ország vállalatainak, érdek. Sődése a gazdasági, ipari, mű­szaki együttműködés Iránt is. Csaknem nyolcvan kooperációs megállapodás létrehozásáról folynak tárgyalások. koncentráltak, magára az egye­sülésre. Ezt azonban mind a hét községben falugyűléseken vitat­ták meg, ezeken nemcsak tsz- tagok kaptak szót, de kifejthet­ték véleményüket a kívülállók is. Ezután következtek a közgyű­lések, ahol már csak az érde­keltek, a szövetkezeti tagok sza­vazhattak. Karcolásnyi csorba sem esett a szövetkezeti demok­rácián. A nyugdíjasok is lead­ták szavazatukat, s az ő szavuk döntő volt, mivel számarányuk magasabb a dolgozó tagoknál. Az egyesült Mecsek Völgye Tsz- nek 845 tagjai és ezen belül 430 nyugdíjasa — és járadékosa — van. Tehát az egykori alapító tagok tették le megint a voksot az új mellé helyzetük jobbra fordulósát várva ettől. Különö­sen a pellérdi idős tsz-tagok helyzete romlott átmenetileg. Amikor 1969-ben az Új Barázda Tsz-t szanálták, átmenetileg megvonták tőlük a 100—150 fo­rintos nyugdíjkiegészítést, a tsz anyagi erejéből ez tovább nem futotta. Az őregek helyzetének javítá­sa egy kicsit meg is határozza az egyesülés első évének lehe­tőségeit Görcsőnyben maga­sabbak a szociális juttatások, lényegesen több kedvezményt kapnak itt az öregek. Ezeket a kedvezményeket és juttatásokat már az első évben ki akarják terjeszteni a pellérdi tagságra is, ami egy ekkora tsz-ben éves szinten nem kis összeg. Ki kell gazdálkodni továbbá azt a 2 5 millió forintot is, amit a pellér- diek a szanálási hitel utolsó részleteként hoztak a fúzióba. Nem lennénk tárgyilagosak, ha most azt állítanánk, hogy ezt az ősszeget Pellérd önmagában nem tudta volna kigazdálkodni. A tsz annakidején 10 millió fo­rint szanálási hitelt kapott és ebből, a mai napig már 7,5 mil­liót önerőből kigazdálkodott Ez lett volna az utolsó részlet, amit a görcsömyiek nagyvonalúsága folytán 'most má<r a „nagy ko- tepbá!““ keö vfsszaadsA Mindketten nyertek Mást Is hozott azonban, nem­csak adósságot Pellérd ebbe a társulásba. Hozott 2750 hektár földet — szemben a görcsönyi 1950 hektárral — egy 340 férő­helyes tehenészeti telepet — amit már a szanálás óta fejez­tek be —, egy 5 millió forint ér­tékű lucemaszárító üzemet, ami szintén azóta épült fel. Továbbá 22 traktort — jó állapotban lé­vő és egészen új gépeket — át hozta a terméseredményeit, amelyek nem rosszabbak a gör- csönyieknél. Búzából 1973-ban mindkét tsz 41 mázsát termelt hektáronként Pellérd tehát sza­nálása ellenére sem játszik alá­rendelt szerepet ebben az egye­sülésben, noha jövedelmi muta­tói elmaradtak a görcsönyieké- től. Ennek a tsz-nek a szanálá­sa, ha lehet így fogalmazni, jól sikerült, beváltotta a hozzá fű­zött reményeket, a tsz a segít­ségtől úgyszólván teljesen talp- raállt Görcsöny egy jól szervezett, modem üzemet hozott a fúzió­ba. Négy év alatt 6 milliót for­dítottak a gépesítésre, s gyak­ran besegítettek gépi munkával a pellérdieknek nyári és ószi kampányok idején. Felduzzasz­tott gépparkját Görcsöny egye­dül nem is tudta kihasználni. Eddig bérmunkában kamatoz­tatta a felesleges gépkapacitá­sát, most a 8200 holdas nagy­üzem felveszi ezt a kapacitást A görcsönyiek egy lépéssel min­dig előbbre jártak, már tavaly beléptek a bajai zárt kukorica- termesztési rendszerbe. Pellérd csak ebben az évben akart be­lépni, de most ez feleslegessé vált A megrendelt gépeket visszamondják, a görcsönyi gép­sorok fedezik a megnövekedett területi igényeket A zárt rend­szer előnye már az első évben jelentkezett. Egyik évről a má­sikra 40 százalékkal nőtt a ku­korica átlagtermés Görcsőnyben s 64,3 mázsás hektáronkénti át­lagtermésükkel alaposan elhúz­tak Pellérd mellett Most az egyesült Mecsek Völgye Tsz a Bajai Állami Gazdaság legsta­bilabb baranyai partnere lesz, irodát nyit itt a Bajai Állami Gazdaság, itt lesz a baranyai központjuk és kísérleti üzemük. Érlelődnek a közös tervek emellett Görcsöny a megye egyik fontos tenyész-bankja is, 1100 darab ún. intervenciós te- nyészüszŐt nevelnek itt fel és értékesítenek öt éven ói, a most épült szakosított telepek bené­pesítésére. Az egyesülés gazda­sági haszna már az első na­piokban jelentkezik, egy sor pénzeszköz szabadul fel. Pellérd nem veszi meg a gépsorokat, azt a pénzt másra fordíthatják, nem kell felépíteni a pellérdi borjúnevelőt. mivel a szakoso­dás folytán a borjakat Gőr- csőnyben nevelik s ez újabb, 2,5 millió fejlesztési atop felsza­badítását jelenti, A közös tervek most érlelőd­nek, s ezeket a rövidesen sorra kerülő közgyűlések elé tárják. Az 1973-as évet mindkét tsz jó eredménnyel zárja, Pellérden 23 ezer forint, Görcsőnyben 28 ezer forint körül alakul az egy tagra eső éves átlagkereset. Az idei tervben a magasabb gör­csönyi jövedelmet veszik alapul s ez a tagság nagyobb részének váratlan jövedelemtöbbletet, életszínvonalemelkedést jelent. — RnS — Naponta mintegy 200 bányász fizikotherapiás gyógykezelését látják el a Tatabányai Szénbányák Fürdő és Fizikotherapiás Gyógyinté­zetében. Két orvos irányításával nemcsak vizgyógyászati kezelés) kapnak a rászorulók, hanem a legmodernebb elektromos készü­lékekkel és gyógytornával is segítik a gyógyulást Könnyű bekerülni, még könnyebb kikerülni A jugoszláv közgazdászképzésről Interjú Rotor Anie$ eszéki dékánnal Pécs és Eszék bontakozó test­vérvárosi kapcsolatainak egyik szála a két társintézmény: a Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett nappali tagozatának és a zágrábi egyetem eszéki tagozatának kézfogása. A múlt héten Péter Anícs dékán veze­tésével eszéki professzorok láto­gattak Pécsre. Interjút készítet­tünk Peter Anics dékánnal — Milyen Irányzatú a jugo­szláv közgazdászképzés? Mak­ro-, vagy inkább mikroökönó- miai szemléletű? — Ez mindenkor a szükségle­tekhez igazodik — mondja Pé­ter Anics a tizenegy jugoszláv közgazdasági fakultás egyik fe­je. — A kereslet kétségtelenül mikre, vagyis a vállalod köz­gazdászok iráni nagy. Ezen belül is a specialisták Iráni, — Milyen a jugoszláv egyeée- w3 jelvételi rendszer? — Nem egységes, különböző. A fakultások töbsége korlátlanul vesz rél hallgatókat és az első években szelekciót végez. Az el­ső félévi kollokviumok alkalmá­val általába» soka» Sószóród­nak, — Mennyien? — Például őt-hatszáz hallga­tóból a második évfolyam végé­re kétszáz-kétszázötven hallgató marad. Eddig von a legnagyobb szelekció. De e negyedik évet Is csak százan-százhusza* fe­jezik be. — Jő az, hogy «sJmdentó fel­vesznek? — Az egyetemek ahhoz az elvhez tartják magukat, amit az alkotmány előír: mindenkinek joga van a tanuláshoz. De vi­szont nem végezheti el az egye­tem« az, akinek nincsen meg ehhez a képessége és tu­dása, szorgalma és akarata. Akik pédóul csak azért jelent­keznek, hogy kibújjanak a ka­tonai szolgálat alól, hamar ki­buknak. — Mennyi ösztöndíjat kapnak a hallgatók? Van-e társadalmi ösztöndíj? — A hallgatók sssocfáMs hely­zetüktől függően kapnak ösz­töndíjat, minimum annyit, hogy a lakást és az étkezést biztosí­tani tudják. Ez kölcsön. Ha eredményesen és időben elvég­zik az egyetemet, nem kell visz- saoadni, de ha nem, akkor visz- sza kell fizetni az ösztöndíjat Ez a rendszer kellően serkenti a hallgatókat hogy Időben és eredményesen végezzenek. — JCí biztosítja erre o pénz­ügyI alapokat? — Minden egyetem egy kör­zethez tartozik és ennek a kör­zetnek a gazdasága biztosítja aj alapot amelyből, mint mondtam, szociális helyzetüktől függően, kölcsönt kapnak a hallgatók. A szökvén rvytl üveglapok tS~ nyörteleti makacssággal jönnek. Műszakonként «egyszáz. A munkások lekap­tak az asztalról egy tíz-tizenkét kilós, lucskos, ragacsos marha­bőrt s az üveglapra simítják. Erősen kell nyomni a kis acél- lapátot, különben hiába szán­tanak át a bőrön, levegő ma­rad az üveg és a bőr között Ilyenkor foltos marad, rosszul szárad. Talán fél percig tart a munka, sietni kell, az üveglap gyorsan végigkúszik a munka­helyen s befordul a szárítóba. Jön a másik ... Félmeztelen és atlétatrikói, bőrkötényes, csizmás férfiak kö­zött dolgozik Vastag Józsefné. Talán negyvenöt kiló lehet test­súlyának talán ötvenszeresét is megemeli nyolc óra alatt S ak­kor még az üvegre kell simítani a bőrt, ha jól számolom, mint­ha kézilabda-pálya nagyságú ablakot kellene megtisztítani. Vegyszer és bőrszag. ütemes gépzaj. Gőz. A férfiak nagyizmúak, vékony egy sincs köztük. Az asszony talán negyvenöt kiló lehet... Szándékosan írtam le még egy­szer. Harmadik esztendeje dol­gozik férfimunkán. A művezető már többször is ajánlott neki más beosztást, de kell a pénz. A gyerek most érettségizik, férje hosszú ideig betegeskedett Csak ál'ck vele szemben te­hetetl'n'T. P.öviH idő-e otthagy­ta az üvőptepckat, most a töb­bieknek kell helyette is dolgoz­at Mögöttünk tucatnyi óriás­Férfimunkán hordó fainog. a bőrkiVészftéí va­lamelyik fázisa történik ott Időnként kilottyan vagy húszli- te-nyi folyadék, kissé megtörik az üzem monoton zaja ... Vas- tagné gumicsizmában áll mel­lettem, kérdés nélkül Is tudom, hogy három műszakban kell dolgoznia... Az arca árulko­dik: valakitől hallottam, hogy 35 esztendő alett sem szokott a szervezete az állandó átállás­hoz. Egyik héten fél ötkor kell kelni, a másikon éjfélkor kerül ágybo, majd amikor éjszakás, a tv főmúsorakor van ébresztő, indulás. Mit kérdezzek? Nehéz-« a munka? Fél-e attól, hogy ekcé­mát kap a ragacsos bőrtől? Já--e színházba? Beleszólhat-e a gyár ügyeibe? Mit tud a világ eseményeiről? Fáj-e estére a lá­ba? Mikor volt fodrásznál? Mennyi a fizetése? Állunk. Hall­gatunk. A művezető segít E z a munka férfiaknak sem könnyű. Az automatikus gép diktálja a munka­tempót Műszakonként egy-egy nő dolgozik az üveglapok mel­lett, a másik kettő erősebb volt miit Vastagné, de nagyon le­fogytak az utóbbi időben ... — Igen — jön meg az asz- szony szava is — ha kimegyünk, sietni kell, az üveglapok jönnek s másoknak kell helyettünk dol­gozni. Régen, amiig az asztalira felraktuk a bőrt. leállították a gépet addig magunk szabhat­tuk meg mozdulatainkat Most nem lehet Pedig jól jönne, ha legalább műszakonként kétszer kapnánk egy kis cigarettaszü­netet ... Ha egy kicsit elenged­hetnénk magunkat... Számos jé példáról tudok. Sok helyen minden órában le­állítják a gépeket 5—10 perc­re. Lehet pihenni, beszélgetni, sőt üzemi tornáról is hallottam. Ezekben az üzemekben minde­nütt nőttek a teljesítmények... — Persze a többség nem akarja — mondja a munkásnő —, a zsebükre menne. Mi a fizetésemelést is mindig a tel­jesítményeink emelésével keres­sük meg. A szabadszombat mi­att is a normánk emelkedett. A pártirodában mór jobban beszélgetünk. Vastagné átöltö­zött. ülünk. Csak a szék szélére ül, kezében szorongatja eser­nyőjét. Tizenhét esztendeje dol­gozik a bőrgyárban. Korábban a blankosban volt, ott sertés­bőrökkel dolgozott, az könnyebb munka volt Maga határozta meg a munkatempót Igaz a fi­zetés sem volt annyi mint itt: egyenlően a férfiakéval, 2800— 2900 forint Persze az éjjeli pót­lékkal együtt. Három esztende­je csinálja ezt... — Még egy-Wk Az­tán majd a fiam is révbe és, akkor már ne*n kell annyira a pénz. Tudja, amikor idekerül­tem, azt hittem, hogy fél mű­szakot sem bírok lel Már az első óra utón szóltam a műve­zetőnek, hogy nem megy... És látja ...? Szeretem is ezt a mun­kát Hogy miért nem tudnám megmondani. Szeretem. Bár műszak végén, amikor a leesett bőrökért bemegyünk a szárító­ba, az egészet a pokolba kí­vánom, mint ahogy pokol is, ötven-hatvan fok lehet ott a hőmérséklet kint talán fele. A hőmersékletkülönbség sokszor okoz hörghurutot... De azért hajtunk, mint az állatok. De­cemberben 127 százalékot ér­tünk el. Ilyen kiugró teljesítmé­nyünk még nem is volt De a szó szoros értelmében, rohan­tunk oda-vissza, ha ki kellett mennünk. Ezt így higgye ell Mert az úgy van, ha a hivatal­ban emelik a béreket azok a következő hónapban annyival többet kapnak, azt látni a fi­zetéscetlin. De nálunk? A beso­rolásunk igaz emelkedett de mi azt szerettük volna, ha a darabbért emelik. Néhány szót a pihenésről Is ejtünk. Az elmúlt esztendőben kapott először beutalót. A föld­vári üdülőbe. Együtt nyaralt as jigész csalód. Az Idén szereimé­inek még egyszer elmenni, amíg a gyerek kiskorú és velük me­het Most a szakszervezetire számítanak, mert a tavalyi az önköltséges volt... — Beleszólás? Mibe? Ml «megkapjuk, hogy mit kell dol­gozni és azt megcsináljuk. Jól. A szakszervezet biztos képviseli a mi akaratunkat most is, a törzsgárdapénx elosztásánál így volt... A termelési tanácsko­záson Is megbeszéljük a prob­lémáinkat ... — Nézze, ml kaptunk nem­régiben új lakást, ott is van ten­nivaló, minden este meleg va­csorát eszünk, a család na­gyon Igényli, hogy főzzek ... Másra, most már nemigen gon­dolhatok. Annak idején, Békés­csabán — a ruhagyárban dol­goztam — közéleti embert akar­tak belőlem csinálni Két gim­náziumot végeztem, mozgalmi iskolára szerettek volna beírat­ni... Munkósnő maradtam. Es­ténként keresztrejtvénnyel bíbe­lődöm, olvasok. A fiam nemso­kára saját lábára áll, szeren­csére a férjem is jobban van. C saknem két évtizedet le­dolgoztam itt a gyárban, ha nem érezném jól ma­gam, más munkahelyet keres­tem volna. Csinálom a dolgom. Meabecsülnek. Ha majd nem bírom tovább, könnyebb mun­kát kérek ... Hót valahogy így vagyunk... — Vannak-e a fiatal közgáz dászoknak elhelyezkedési gond­jaik? — Ez nem probléma. Nincs olyan hallgató, aki az egyetem elvégzése után egy-két hóna­pon belül ne kapna munkát — Mennyi a kezdők fizetései — Egy év a gyakornoki idő. A fizetést minden vállalat kü­lőn-külön, saját belátása szerint állapítja meg. — Általában hány évnek kell eltelnie, hogy egy fiatal közgaz­dász vezető legyen? — Nehéz kérdés. Három, mégy, öt év? Ez egyéni. Egy jól képzett közgazdászból előbb lesz vezető. Van oki eqy év olatr eiéri. Ez persze a helytől is függ. Eszéken nehezebb előbbre lépni, vidéke« Icöny- nyebb. — A vezetési és szervezési te­rriereteket az egyetemen okcaé­I jók, vagy van külön menedzser j iskola? — Menedzser tsfcote nines. Az egyetemen az egyes tantár­gyak magukban foglalják a ve­zetési-szervezési ismereteket, Például a könyvvitel keretében ; azt is megtanulják, hogyan kei megszervezni a könyvelést ■— Milyen a közgazdászok társadalmi megbecsülése Jugo- , szlávi óban? — Az utóbbi években, ágy ( érzem jelentősen megnőtt. A te­kintélyük és az anyagi megbe­csülésük 1*. I •— Akkor most biztos több m jelentkező a közgazdaság] ten ! gozatokon, j “ "9°* — Melyek azok a szakmát, amelyek a jugoszláv fiatalok ideálját képezik? — Jogász, orvos, mérnök, közgazdász. Az első négy kS- j zött vagyunk. — önöknél tehát nem akerr mindenki festő és színész lenni.? — Nem, az utóbbi időben, « lehetőségeket és az elhelyezke­dést mérlegelve, reálisabban gondolkodik a fiatalság. Inkább az említett négy szakma iráni nagy az érdeklődés. Ez reáli­sabb életszemléletre vall. — Mi a véleménye a magyar I közgazdász képzésről? — önök a szelekciót mór a ; felvételi alkalmával elvégzik. I Kevesebb az első évfolyam hall­gatóinak a száma, és így sok­kal jobb egyéni kapcsolatokat lehet kiépíteni a hallgatók és az oktatók között. Ez pozitív. De, ismétlem, mj azt az elvet követ­jük, hogy mindenkinek joqa van a tanuláshoz — mondta végül Petar Anics. — Hvala — azaz köszönöm. Annál is inkább, mivel a rend­kívül szoros program miatt az ebédelésben zavartuk meg az eszéki professzort. (Lombos! Jenő Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom