Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-04 / 3. szám

1974. jcmuór 4. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nincs elég fiatal? Szakma nélküle felnőttekből — szakmunkásak Dunaszekcsőn és Bárban A Városi Tanács munkaügyi osztálya egy felmérést végzett, hogy melyik vállalattól, hány dolgozó kíván a szakmunkás- kéoző tanfolyamokon résztvenni. 118 pécsi munkáltatót kerestek meg, s az eredmény: nem ép­pen lelkesítő. Mindössze 82 munkáltató válaszolt a tanács kérdéseire, közülük harminc­egyen szándékoznak a szakmun- káskéozéssel foglalkozni. Alig hihető, hogy a többiek bővel- I kednek szakmunkásokban. Számon tartanak úgynevezett hiányszakmákat. Ezeknél még I jónéhóny évig nem várható je- j lentősebb javulás, hiszen vas- i betonkészitőnek idén egyetlen j tanuló sem jelentkezett, kevés i a kőműves, férfiszabó, cipész, i ács-állványozó — hogy csak í néhányat említsünk. Ezekben és ! méq jónéhóny más szakmában | a felnőttképzés jelentheti a ! meaoldást még hosszú ideig. Egész Pécsen összesen 27 vas- j esztergályost, 22 vasbetonszere­lőt, 20 betonozó és vasbeton- elemgyórtó (közülük tíz nő!) szakmunkást kívánnak képezni 1974/75-ben. Rajtuk kívül még negyvenhárom szakmában kez­denék meg a felnőttkéozést. Egyedül a vasbeton-készítő szakmára nem akadt jelentkező. A harmincegy munkáltató ösz- szesen 800 dolgozójának akar lehetőséget biztosítani a szak- munkásbizonyítvóny megszerzé­séhez. Ez a szám önmagában igen szép, hiszen egy'hasznos törekvés szén kezdetét bizonyít­ja. Méq szebb lehetne azonban azoknak a részvételével, akik eddig figyelemre sem méltatták a tanfolyam adta lehetőségeket. A tanfolyamoknak négy szer­vezési formája létezik: a csök­kentett idejű esti tagozat, a munkaviszony keretében szerve­zett intenzív szakmai tanfolyam, a legalább másfél éves szakmai gyakorlattal rendelkezők és a legalább két és fél éves szak­mai gyakorlattal rendelkezők tanfolyama, illetve az utóbbiak- 'nak egyéni tanítása. Hogy gondot, plusz megter­helést jelent az üzemeknek, vállalatoknak a tanfolyamok megszervezése, az nem vitás, de nem lehet hivatkozási alap sem. Saját érdekük is a iólképzett szakembergárda kialakítása. Ha üzemen belül nem sikerül meg­szervezni, akkor a szakmunkás­képző intézetek, szakközépisko­lák segítségét kell igénybeven­ni. A Mechanikai Laboratórium pécsi gyára már tárgyal a Szé­chenyi Gimnázium és Szakkö­zépiskolával p betanított mun­kások kétéves továbbképzésével kapcsolatban. Jó példát mutat a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat, ahol nemcsak a saját dol­gozók, hanem más vállalat dol­gozói részére is vállalják a kép­zést. Többen jelentkeztek olyan igénnyel, hogy más munkáltató szervezéséhez szívesen csatla­koznának. íov például a Pécsi Építőipari Szövetkezet, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, a Pannónia Sörgyár, a DÉDASZ, a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet, a Pécsi Közúti Építőipari Válla­lat, valamint a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat. A Városi Tanács munkaügyi osztályának véleménye szerint ,,a munkáltatók még nem érzik át" a felnőttképzéssel kapcso­latos MŰM utasítás jelentőségét és szükségességét. De ha „át­éreznék", tenni is kellene vala­mit. Például az „Egy üzem — egy isko!a" akció szocialista szerződésében helyet kaphatna ez is. K. Gy. Óvoda bővítés, javítják a vízellátást Az óvodai férőhelyek számá­nak bővítéséhez, illetve a víz­ellátás megjavításához Duna- szekcső és Bár községekben a lakosság anyagi támogatását kérte a közös Községi Tanács. Mindkét település magasabb fekvésű helyein az esti órákban vízhiánnyal küzd cf lakosság, az óvodáskorú gyerekek közül pedig méq a legrászorultabba- kat is kénytelenek visszautasí­tani férőhely hiányában. A most kezdődő akció kereté­ben beérkező pénzösszeq egy részéből újobb víztartályokat építenek, mert a kutak elegen­dő vizet tartalmaznak, csupán a tárolás nem megoldott. Ezen­kívül mindkét közséqben a lo- kossáa számának és a jelent­kező igényeknek megfelelően a befizetett összeg arányában fordítják a pénzt az óvodák bővítésére, esetleg újak építé­sére. Dunaszekcső közös Községi Tanácsának választótestülete határozata alapján a közel­múltban nyolcszáz dunaszek- csői és kétszáz bári családnak küldték meq az önkéntes segít­ségre felkérő nyomtatványokat. Mint az már a korábbi taoasz- talatok alapján beigazolódott a települések lakói szívesen vállalnak az anyagi áldozato­kon kívül társadalmi munkákat is lakóhelyük éaető gondjainak enyhítése érdekében. Az előzetes számítások sze­rint minteqy 130 ezer forintot használhatnak ma'd fel a terve­zett célra az akció keretében. A műveszklub javára Gazdára találnak a képek A készülő pécsi művészklub javára képzőművészeti aukciót hirdetett a városi tanács. Erre a pécsi képzőművészek adtak lehetőséget, akik 62 alkotásu­kat ajánlották fel erre a célra. Az aukciót Meszesen, a József Attila Művelődési Házban ren­dezték meg. Tekintettel azonban arra, hogy ez a rendezvény a múlt év végén volt, tehát ütkö­zött a vállalatok év végi pénz­ügyi gondjaival, — ismét meg­hirdetik majd. Az aukciónak azonban már eddiq is születtek eredményei. Pécsi és komlói vállalatok, üze­mek mutattak példát annak ér­dekében, hogy a megyeszék­hely művészeti életét a tervezett müvészklub létrehozásával is se­gítsék. A Magyar Szocialista ! Munkáspárt Baranya megyei Bi- j zottsága volt az első vásárló: I 4 ezer forintért megvásároltok ; Martyn Ferenc egvik tusrajzát. ; Barakonyi Klára: Hidak cmű színes grafikáját a MÁV Igazga­tósága vette meg 3 ezer forint­ért. Vásárolt a Komlói Vár-isi Tanács is: Pandúr József: a Komlói szénosztályozó című munkáját 4000, illetve Soltra Elemér Fák című képét 5 ezer forintért. A Kesztyűgyár pedig Gazder Antal mázos pirogránit virágtartóját vásárolta meg 3 ezer forintért. így a 180 ezer fo­rintot érő 62 képzőművészeti al­kotásnak több, mint tized- része gazdára talált. Február végéig megtartják a közgyűléseket Ktszüiie.; a iermelőszöveí ozssek zárszámadásai MŰANYAG BÚTOROK: A Hungária Műnnyagfe'dolgozó Vállalat debreceni gyárában megkezdték a háromféle színű műanyag pol­cok sorozatgyártását. A polcokból telefonasztal, zeneasztal, köny­vespolc, térelválasztó és még sok egyéb variálható polcrendszer alakítható. Képünkön: A gyár kiáll-tótermében a jövő év új termé­kei: a műanyag fotel és ülőke. Az elmúlt év eredményeit ve­szik számba ezekben a napok­ban a termelőszövetkezeti üze­mekben. Annyi máris bizonyos, hogy a közös gazdaságok az 1973-as esztendőt jó eredmény- nyel zárták, az évek óta mu­tatkozó fejlődés tavaly is töret­Évente húsz-huszonöt modell A kétszintes Otthon Áruház — mely most épül Pécsett, a Szi­geti úton — egy utazótáskában is elférne. Az Orfűi tó nem na­gyobb, mint egy jókora habar- csoskanál, s környékével együtt — beleértve a Kalap-hegyet és a lábánál elhelyezkedő cam- pinget — két markos legény el­hurcolhatná. Körömnyi autók parkíroznak egy másik épület- csoport szomszédságában. A szekszárdi szakmunkásképző in­tézet sátortetővel együtt csupán négy centiméter magas . . . Lilliput-ország. Az ember leg­szívesebben odakuporodna a Pécsi Tervező Vállalat folyosó­ján lévő — a valóságot hajszál­nyira utánzó — minivárosok, épületek mellé. Játszana. Elszó­rakozna az aprólékos munkával készült vagyont érő modellek­kel. Wéber János hobbyból mái­két évtizede, főállásban pedig hat esztendeje épít „városo­kat". Az elmúlt években keresett cikk lett a modell. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer be­vezetése óta a megrendelők, a beruházók igencsak megnézik mire adják ki a pénzüket. A mini épületek pedig már sejte­tik, miképp is néz majd ki a terv a valóságban. Az építészek is mindinkább igénylik munká­jukhoz a moJn"‘. A modellek szánta nett. a készítők tábora azonban alig gyarapodott az évek során. A „városépítő il , Az ok: a modellkészítés jo- ] gilag szakma ugyan, de a mes- j térségbeli képzés nem megol- j dott. Pedig a modell „csinó- i lás" igen ősi szakma, együtt született az építészettel. Hajda­nán maguk az építészek voltak a modell-készítők, ők faragták ki fából, öntötték gipszből az általuk elképzelt épületet. Az­tán különvált a két szakma, s 1 ma majd minden nagyobb ter­vező intézet foglalkoztat kisebb- nagyobb modellező csoportot. Pécsett az iparszerű modell­készítés alig néhány esztendős múltra tekint vissza. Gyakorla­tilag Wéber János, az egykori kirakatrendező teremtette meg hot évvel ezelőtt a PTV-nél, s egyben Pécsett a modellek tö­meggyártását. Az ő javaslatai alapján alakította ki a válla­lat azt a kis műhelyt, amelyben évente átlag 20—25 mode'l készül. Úgy tartják, ahány épület, annyiféle modell. Mégis lássunk néhány fő típust: a városren­dezői modell kisléptékű, e'na- qyolt, a tömeghatást illusztrál­ja. Az épület csoportok modell­je a, terep és az épületek egy­máshoz való viszonyát szemlél­teti. A részleteket is híven tük­röző épületmodell egy-egy épü­letet a maga valójában mutat be. Aztán ott vannak oz úgy­nevezett munkaközi modellek, melyek a tervkészítéshez szol­gálnak segédanyagként. Valamennyi modell fontos az építészeknek, s a készítő mun­káját jól jelzi Dénesi Ödön, Ybl-díjas városrendező megál­lapítása : — Ügy írja le az építész az elképzelést, mint a gépírónő egy dolgozatot. Az elképzelt épület­részletet, épületet, vagy város együttest három dimenziós szemlélettel készíti el. Apró kis szobácska, dugig szerszámokkal. A falakon fotók, száradt kórók. Van itt minden, a vonalzótól a köszörűig, a fűrésztől a csi­szológépig — magyarázza Wé­ber János, közben kis doboz­kát vesz elő. — Ebben tartom a féltve őrzött gyémántköszörű korongokat, a gyémánt fúrót, a különböző finomságú acéltű­ket. De van raktáron tucatnyi fajta festék, számos lekkféle, meg szivacs . .. — A száraz virág mit keres itt? — Nemegyszer begyűjtő kör­utat teszek a Mecseken, füve­ket, gazokat, különböző virágo­kat szedek. Ebből lesznek a fák. Mert nekünk mindenre szükségünk van, ami a termé­szetben található. A modellké­szítéshez keli karton, műanyag, plexi, szivacs, s különböző fé­mek. Ahányféle modell, annyiféle technika. S arról sem szabad elfelejtkezni, hogy milyen célt fog majdan szolgálni a pará­nyi, vagy annál jóval nagyobb épületmodell. Mert használhat­ják a terv mellé bizonyító erejű dokumentumként, szolgálhat a nagyközönséq tájékoztatására, lehet impozáns kiállítási darab is. — Míg egy modell elkészül, bizony megizzadunk. A modellt is meg kell tervezni. A terveknek megfelelő arányokat kell kiala­kítani, s aztán meg kell hatá­rozni, hogy egyes részeket mi­ből csinálja meg oz ember, majd kezdődik a babra munka. — Egy-egy darab mennyi idő alatt készül el? — Az megint csak a modell­től függ. Ezt órákban számoljuk. Minden modellről úgynevezett anyakönyvet vezetünk. Ennek ta­; nulsága szerint például az Qrtű kiróndulókö’pont modellje 270 óra alatt lett kész. Ha érdekli az pnyag ára is? — 2280 forint. — Nem is olyan drága! — Tessék ehhez hozzászámí- | tani a 70 forintos rezsiórabért, mea miegvmást, akkor mór nem is olyan olcsó . . . — Évente 20—25 modell. Mi lesz a sorsuk? — Van, amelyik a világot jár­ja, különböző kiállításokon sze­repel, s aztán cafatokban kerül vissza hozzánk. A többi modell pedig a ra'rtqrbn — igaz. má" csak eszmei értékük van, mégis sajnáljuk eldobni Mécs László lén volt. A téeszek bruttó ter­melése 1972-höz képest mint­egy 10 százalékkal nőtt, bruttó jövedelmük pedig — nem vég­leges számok szerint — 9 szá­zalékkal nagyobb, és több mint az elmúlt években bármikor. A gazdaságok jövedelme le­hetővé teszi a különféle alapok képzését; az üzemekben a ré­szesedési alap (a munkadíj és a kiegészítő részesedés együtt) 3—4 százalékkal lesz nagyobb az elmúlt évinél, a fejlesztési alapra fordított jövedelem pe dig csaknem 12 százalékkal emelkedik. Ezek szerint a téeszek jövedelmüknek az elő­ző évinél nagyobb hányadát fordíthatják felhalmozásra. Az egy évvel korábbihoz képest lé­nyegesen több szövetkezetben nyílik lehetőség a tartalékok képzésére, illetve a felhasznált tartalékok pótlására. Az előze­tes számítások szerint egy év alatt csökkent a veszteséges, pénzügyi hiánnyal záró téeszek száma. Ezekben a gazdaságok­ban különben szanálási eljárás­ra kerül sor. A zárszámadás jóváhagyása öt év óta a közgyűlés kizáróla­gos joga. Semmilven szerv nem jogosult és nem köteles a köz­gyűlés előtt felülvizsaálni a szövetkezet zárszámadását. A MÉM illetékesei azonban azt ajánlják, hogy az összeállított zárszámadást jóváhagyás előtt a téeszek vezetői ismertessék a bankok és a téeszek területi szövetségeinek szakembereivel; ezeken a konzultációkon meg­győződhetnek arról, hogy a zár­számadás tartalmilag és for­mailag megfelel-e a követelmé­nyeknek. A zárszámadást megtárgyaló közgyűlések időpontját a gaz­daságok önállóan határozzák meg. Az első közgyűlésekre már az új év első napjaiban sor ke­rül és február végéig várhatóan mindenhol megtartják a köz­gyűlési. Megkeiülte a Na&ot az üstökös A Kohoutek-üstökös, miutói az előre számított időpontban, december 23-án erve napközei­be, 21 millió kilométeres távol­ságba. megkerülte a Napot, most már rohanását fokozato­san lassítva, távolodik tőle. Földünkhöz viszont közeledik. Legnagyobb közelségét január 12-én éri el, de akkor is 121 millió kilométeres távolság vá­laszt el majd bennünket. Csó­vája akkor majdnem derékszö­get zár be a höld mozgási irá­nyával, s ott metszi a Föld pá­lyáját. E szakaszt már decem­ber elején elhagytuk, íqy csó­vája sem érinthet bennünket. A pályaadatokat a csillagá­szok az égi mechanikai tör­vényszerűségek segítségével ki tudják számítani. Nem így a várható fényességet. Különösen a ritkán visszatérőkét, mint amilyen a Kohoutek üstökös is. Ezt ugyanis — ha pályája el­lipszis — értelmes ember még nem figyelhette meq, olyan rég járt közelünkben. Ha útvonala parabola, most jár itt először, így személyazonosságának is­mertető jeleit nem ismertük. Márpedig minden üstökös a méretnövekedését, a csóvahosz- szát, a fényességét tekintve kü- lön egyéniséq, összetételétől függően válhat napközeiben gázneművé, több vagy keve­sebb a naptávolban az üstö­kösmagra fagyott anyag, és így az egyébként pár kilométer át­mérőjű üstökös akár napkorong méretűvé, vaqv méq nagyobb­ra is megnőhet, Az íav keletke­zett üstökből a napszél — a Napból áradó anyagi részecs­kék áramlása — több tíz­vagy több százmillió kilométer hosszúságú ritka gáz- és por­felhőt, csóvát lökhet hátra min­dig a Nappal ellentétes irány­ba. Az üstökös sorsában a mos­tani napok kritikus időszaknak számítanak. Sok társával előfor­dult már, hogy a Nap melegé­től a magban üregek képződ­tek. A további melegedés so­rán beomlások, robbanásszerű gázkitörések következtek be. Ezek anyaga o csóva méretét megnövelte, vagy a magot is több darabra szakította. Az üs­tökös széttöredezve folytatta út­ját külön magokkal, külön csó­vákkal. így járt 1846-ban a Biela-üstökös, és 1889-ben a Brooks-üstökös. A szabad szemmel is látható üstökösök csóvája általában 10-r20 millió kilométer hosszú, vannak azonban kivételes óriá­sok is. így például az 1858-as Donáti-üstökös 320 millió, az 1882, évi üstökös csóvája 900 millió kilométer hosszúságúra növekedett, Az 1910-es Holley- üstökös csóvája napközeiben 50 millió kilométer hosszú volt, de ezután még hetekig nőtt, és maximálisan 150 millió kilomé­tert is elért. Természetesen a látszólagos méret a Fö'dtől va­ló távolságtól és a rálátás) szögtől is függ, A mostani üstökös esetében mindkét okból javulni fog a rá. látási helyzet a további két hét. ben, Uqyanis közeledik felénk, s a csóvája is merőlegesebbé válik. Rendkívüli napközelsége pedig fokozott gázkitörésekre, az üstök és a csóva méreté­nek növekedésére ad lehetősé­get. Mivel hétszer közelebb ke. rült a Naphoz, mint Földünk, a felületegységére eső nap­energia negyvenkilencszeresen nagyobb. Az a tény, hogy rit­kán, vagy talán először jár napközeiben, bőséges anyag- készletre enged következtetni. Felületén a naqy melegben a fémek is elpárologhatnak. Ezen adatok alapján lehettek meré­szek és optimisták az előzetes íényességbecslések. Ez ideig azonban a vártnál sokkol hal­ványabbnak bizonyult. Az üstökös csóvája nem té­vesztendő össze a Pécsről néz­ve ugyanabban az irányban látszó, napnyugta körül a ju­goszláv határon túl járőrszolgá­latot teljesítő repülőgépeknek az üstököscsóvához hasonló kondenzcsíkjaival, melyek azon­ban néhány perc alatt szétosz­lanak. Városi fényektől nem zavart, a délnyugati égboltra jó rálá­tást biztosító megfigyelő helyet kell keresni napnyugta után. Ja­nuár 4-én sötétedés után már nemcsak a csóva, hanem az üs. tökös feje is láthatóvá válik. Dr. Tóth László Itt is, ott is felhangzik a jogos panasz, hogy kevés a szak­munkás. Van viszont segéd- és betanított munkás. Nincs elég fiatal? Kész a megoldás: a felnőtteket kell szakmunkássá képezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom