Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-04 / 3. szám
1974. január 4. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Talpra álltak? Vizsgaszünet — tanulás nélkül A beteg előtt felel a hallgató Orvostudományi ágak helyett szervrendszerek szerint osztják fel a tananyagot — Cél: a korszerű felsőoktatás A szudáni tevék hirdi ponyvából varrt zsákból fogyasztják el napi vizadagjukat: a kenderből készült viztömlöből nem párolog el a víz és nem poshad meg. Norvégia továbbra is ragaszkodik a kender alapanyagú pénzeszsákokhoz, a Szovjetunió úgyszintén a kenderponyvát kéri tőlük. A tüzoltótömlö, az ipari szövetek, a kötelek alapanyaga évszázadok óta kender, s úgy néz ki, hogy még sokáig az is marad. Olyan területek ezek, ahol a műanyag egyelőre nem vetheti meg a lábát: a rostipar jövője tehát biztosnak látszik. Egyesítés, fenntartással Ennek ellenére egy évvel ezelőtt nem így vélekedtek a dolgokról a volt Rostkikészitő Vállalat munkásai. A ráfizetéssel termelő üzemek éveken át nem fizettek nyereséget, az emberek elkedvetlenedtek, elvesztették a vezetőik iránti bizalmat. A tarthatatlan helyzeten olymódon kívánt segíteni a kormány és a tárca, hoqy 1973. január 1-től a Rostkikészítő Vállalatot beolvasztotta a Szegedi Kender- és Szövőipari Vállalatba.. A változások Hirdet is érintették, hiszen az üzemhez került a duna- földvári, a tolnanémedi, valamint a szekszárdi rostkikészitő, s ezzel eayütt a kender-termeltetés is. Ezzel Hird a vállalat második üzemévé lépett elő. A. hirdiek egyáltalán nem örültek az egyesítésnek, attól féltek, hoqy az üzemhez kapcsolt három gyár visszaveti a kenderfonó termelési eredményeit. Szerencsére nem így történt. Ennek ellenére az emberek még ma sem hiszik, hogy végre nyereséget kapnak a rostkikészítőkben. Megtudtuk, hogy legalább három heti keresetnek megfelelő nyereséggel zárják az évet. Ennyit tehát a hangulatról. De lássuk milyen változásokat jelentett Hirdnek a házasság, milyen feladatokat rótt a gyár vezetőire az 1973-as esztendő! A gyár létszáma az egyesítés előtt nem haladta meg a nyolc- száz főt, a három rostkikészítővei együtt ma a hirdi központi üzem munkósgárdája 1650. Ez adta tehát az első feladatot. Megismerni az embereket. a Hirdhez került üzemeket. a termelőket. At kellett alakítani a gyár eddigi szervezeti felépítését, információs tendszerét. Ehhez létszám bővítésre volt szükség. Csakhogy ez nem ment simán. Még ma sincs betöltve négy műszaki státusz. A három rostkikészítő tehát plusz feladatokat adott a gyár műszaki vezetőinek: el kellett sajátítani a rostkikészítéssel kapcsolatos tudnivalókat. Ez egyáltalán nem ment simán, hiszen ilyen szakemberrel Hird nem rendelkezett, az igazgatót kivéve. Ma már kedvezőbbnek tűnik a helyzet, hiszen mindössze hat hónapot kell várni a gyáriaknak arra, hogy ösztöndíjasaik elvégezzék az egyetemet. Jövő nyárra ugyanis négy mérnök érkezik Hirdre. Álló szövőgépek A létszám-qondok a technológiát is érintik. A hirdi Kenderfonó évek óta munkáshiánnyal küszködik. Erre csupán egy példát. Az elmúlt két esztendőben kétszázan hoqyták ott a szövődét, a fonodát, idén további hatvanon kérték a munkakönyvüket. A város, a bánya, no meq o körnvező termelőszövetkezetek elszíviák a munkaerőt. Az üzem vezetői számos kezdeményezéssel arábálkoznak. Segítették a hirdi óvoda megépítését, az albérletben lakóknak kétszázötven forint támogatást adnak havonta. Évente nyolc-tíz főnek nyújtanak 10—40 ezer forint összegű támogatást o házépítésre. De mindez kevésnek tűnik: ugyanis csak a szövődében eoy műszaknyi qép áll munkáshióny miatt. Ez közel negyven fős létszámhiányt ie- lent. A qondokat az sem oldja meq teljes mértékben, ha be- léonek a nyáron a végzős fo- nóioari tanu'ók. A avár vezetői szerint a létszámhiány csökkenthét szoloá'ná eqy leányszálló m^népítése, de erre a körel:övőben sajnos nincs saiát pénz, a központ fejlesztési o'ap’ai pedig a gépkorszerú Illésekre kellenek A létszámhiány hátráltatta a termelést is. A munkáskezeket a termelékenység fokozásával, új gépek beállításával kívánták pótolni. Például a fonodában kicserélték a régi gépeket, ma csak MACKIE típusú fonógépekkel dolgoznak, azóta a termelés tíz százalékkal emelkedett. Ennek ellenére nem beszélhetünk a termelés felfutásáról, mert a létszámhiány miatt csak az 1972-es termelési szintet tudták tartani, ami jövőre sem változik. di gyár vonzáskörébe tartózó i tsz-ek és állami gazdaságok | 2600 hektárról takarították be a kendert: ez a mennyiség szükséges a jövőben is, ez a zavartalan termelés feltétele, A \ gyár szoros kapcsolatot tart a , termelőkkel, persze a távolság ; sok esetben akadályozó. A legtávolabbi termelő Sárbogárd. | a legjobb minőségű kendert a j mohácsi tsz-ek adják. Az egyesítés óta egyébként nőtt a termelői kedv is. Érthető, hiszen j a felvásárlási árakat harminc | százalékkal felemelték: így már | érdemes a kenderrel foglalkoz- | ni a közös gazdaságoknak. Az ; üzem ezen kívül minőségi fel 1 árat is fizet, megtermelteti a J kendermagot, megtéríti a fuvar- , dijat, segít a kenderarató qé- j pék beszerzésében: az idén j például harminc kombájnt várnak a gazdaságok a kiöregedettek pótlására a Szovjetunióból. Salamon Gyula Felfordult a világ az orvos- j egyetemen már szeptemberben ! lehet vizsgázni, lassan nem is- j merik a kollokvium fogalmát, nem tantárgy már a belgyógyó | szat, helyette szinte tantárggyá I lépett elő a kóros elhízás, a cu- | korbetegség, s aki ügyesen gaz- j dálkodik az idejével, annak számára megmarad a félévi vizs- | gaszünet, kizárólag magáncél- i ra. A legfurcsább azonban az, I hogy bizonyos vizsgákat a betegágy mellett kell letenni, me- j gyei kórházakban, a páciens I szurkoló tekintete előtt. A ne- j gyedévesek számára a napokban éppen befejeződött egy | félév. Ök már ebben a szokat- i lan rendszerben tanultak és vizsgáztak. A rendszer neve: in- | tegrált oktatás. Európádon, j Amerikában, de még Törökor- J szágban is kísérleteznek vele, ! viták követik az útját és Pécsett a napokban a következőképpen fejeződött be az integrált tanítás féléve: A negyedévesek beültek a négyszázáicjyas klinikai tönb nagy előadótermébe, fiúk-iá- nyok divatos hosszú hajjal, imitt-amott a fiúk is vastag sarkú cipőben, ám többnyire a szorongás egyik megbízható tünete; tenyérizzadás nélkül. Pedig hajdanában, egy-egy igazi „rázós” kollokvium után alig akadt medikus, aki száraz kézzel tudta fogadni a gratulációt, no persze, ha volt mihez gratulálni. Szóval a negyedéves gá'da megkapta a száz kérdést. Közismerten tesztet, de nevezzük csak magyarul próbának, pontosabban próbakérdésnek. Aki szeptemberben, meg októberben kiállta az ilyen próbakérdésenet, jól felelt rójuk, annak jegyet ajánlottak, s a kötelező négyből két-három vizsga esetében szinte az egész évfolyam élt is ezzel, s félév közben letette a gondot. A hátramaradt tárgyakból a napokban fejezték be az integrált félévet, az elsőt ilyet a Pécsi Orvostudományi Egyetem történetében. Parába burkolózik a szövődé csarnoka. lanuár l-től három megyét lát el Megalakult a Bél-dunántúli lÜZÍP Váliaíat Nagyobb áruválaszték, vidéki bázisok — Gépesítik az ügyvitelt Az építőanyagot is házhoz szállítják Baranyában 1974. január 1-én egysült a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP, valamint a Somogy megyét ellátó Kaposvári TÜZÉP. Az így létrejött új nagyvállalat Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat néven, pécsi központtal működik, három megyére kiterjedő hatáskörrel. Az összevonás célja: lehetőséget teremteni az eredményesebb gazdálkodásra, csökkenteni az adminisztratív létszámot, a költségeket, koncentrálni oz árualapokat, a fejlesztésre fordítható összeget, s mindezek eredményeként bővíteni a választékot, javítani az áruellátást. Az új vállalat igazgatója, Ka- bács Béla tájékoztatása szerint, rövid időn belül tapasztalhatják a vásárlók a választékbővülést. Mód nyílik arra. hogy a vállalat — figyelemmel az igényekre — azonnal oda irányítsa a szállítmányt, ahol a kérdéses árut leginkább keresik. Ez gazdasági szempontból is rendkívül fontos, hiszen korábban tetemes többletkiadást okozott például oz építőanyagok „utaztatása” eqyik megyéből a másikba. Az elkövetkező években előtérbe kerül a vidéki lakosság jobb ellátásához szükséges bázisok kialakítása. A várhatóan — egyenként — 12—16 millió forintos költséggel létesülő vidéki központokból könnyen és gyorsan szerezhető be számos olyan áru, amelyből nem célszerű készletezni a környező kisebb TÜZÉP telepeken. Kevesebb lesz az elfekvő áru, csökkenthető az árukészlet úgy, hogy egyidejüleq megfelelő választékot garantálnak. Az új, nagy vállalat versenyképesebb az egyesülő vállalatoknál, mint „komoly vevő”, tekintélyes partner előnyös üzleteket köthet. Több, korszerűbb szállítóeszközt kívánnak üzemeltetni, s fokozottan együttműködni a szállító vállalatokkal. Ilymódon nemcsak a megyeszékhelyeken, de vidéken is vállalhatják a fűtőolaj házhozszállítását. A Déldunántúli TÜZÉP Vállalat első intézkedése: valamennyi baranyai TÜZÉP telepről házhoz- szóllítják az építőanyagot. Ha a kísérlet beválik. Tolna és Somogy megyében is bevezetik ezt a szolgáltatást. Pécsett van az új vállalat központja, Kaposváron kirendeltség működik, Szekszárdon pedig egy megyei instruktor látja el a teendőket. Már az indulásnál „megtakarították” 12 fő munkáját, 5 újabb létszámcsök kentésre kerül sor. Ugyanakkor, a gyorsabb, korszerűbb ügyintézés érdekében megkezdték Oz ügyviteli munka gépesítését a 120 milliós árukészlettel rendel kező vállalatnál, Az integrált oktatás lényege Kívülről, o vizsgázókat elzáró nagy előadóterem bejárata felől, ez úgy festett, hogy jó darabig csönd, lélek az ajtón csak be, és nem ki. A külső falon ugyanis már ott állt 0 helyes válaszokkal kitöltött teszt-lap. Aki végzett, s felelt a száz kérdésre, az kijöhetett és idekint lemásolhatta egy üres lapra a saját válaszait is, meg a falra függesztett helyes feleleteket is, aztán már tudta, hogy mi kerül az indexbe. így jött ki egy barna hajú fiú, Csingár Antal, aki lényegretörő mondatokkal magyarázta meg az integrált oktatást: — Nem a hagyományos tantárgyak szerint tagoltuk az anyagot, tehát például nem belgyógyászatra, sebészetre felosztva, hanem az emberi testrészek működése szerint. Például a légzőszerveket külön tanuljuk, de ebbe beletartozik a légzőszervek kórbonctana, gyógyszertana, belgyógyászata és így tovább. Minden orvostudományi szempontból megtárgyaltunk egy- egy szervrendszert. Avagy a cukorbetegség tanításakor eljön hozzánk a kórtanász és elmondja annak kórélettani alapját, a belgyógyász a klinikai megjelenését, gyógyítását. De minden betegségnek vannak sajátos tünetei. Például nagyon sok sajátossága van egy gyermekkori cukorbetegségnek, ezért a gyermekbelgyógyász elmondja ennek a gyermekgyógyászati vonatkozásait. Sok szövődménye lehetséges terhes nőknél, illetve szüléskor, emiatt a megfejelő szakember ismerteti ennek szülészeti, nőgyógyászati problémáit. Ez az első integrált évünk. Két tantárgycsoportba integrálva tanulunk, egyik a klinikai, másik a társadalmi orvos- tudományok csoportja. UtóbbiA fonoda teljesítette éves tervét. A 2640 tonnás tervet nyolcvan tonnával teljesítették túl az év végéig. Ponyvából 1,55 millió négyzetméter volt a terv, ezt „csupán" 15 ezer négyzetméter plusz ponyva legyártásával teljesítették túl, az említett okok miatt. • Nagyobb önállóságot De szóljunk a rostkikészítő telepekről is. 1973-ban tizenötezer tonna ázott kárát és 4400 tonna rostot készítettek. A rost- kikészítők közül a dunaföldvári a legnagyobb: az ózott kóró termelés felét ez az üzem adja, a képződő pozdorjóból pedig bútorlapot sajtolnak: 1973-ban 8500 köbmétert szállítottak a különböző bútorgyáraknak. Az üzem termelése kiegyensúlyozott, a műszaki és emberi feltételek biztosítottak. Nem így a tplnanémedi rostkikészítőbein. Itt súlyos gondokat okoz a létszámhiány, ennek következtében a kapacitást képtelenek kihasználni: legalább harminc ember hiányzik. A három rostkikészítő közül a szekszárdi a legkisebb, mindössze hetven munkása van, de innen is nagy az elvándorlás. Termelése, léte a létszám függvénye. Az egyesítés óta sok minden változott. Míg korábban csak utasítások jutottak el a rostkikészítőbe. addig ma nagyobb az önállóságuk, ezzel együtt a felelősségük is. A rostkikészitők maguk gazdálkodnak a bérrel, egyéb költségekkel. A cél az, hogy teljesen önelszámoló egységekké váljanak. Teljes vertikum Amíg az előző években a Rostkikészítő Vállalat termeltette a rostkendert, addig az egyesítés Ota a gyárakhoz tartozik a kendertermeltetés is: így teljes vertikum jött létre. A hír A Pécsi Köztisztasági Vállalat locsoloautói megtisztít jéA 0 hnmqk- tél. salaktól o belváros utcáit, tereit. Ismét nyereséget fizetnek a rostkikészitők Hird — egy évvel az egyesülés után nak a klinikai orvostanhoz való kapcsolódása most már nagyon nyilvánvaló o számukra: a cukorbetegség esetében például o betegség százalékos megoszlása, összefüggése az életmóddal, a civilizációval, a kevesebb mozgással, egyáltalán a szocio'ó- aiával. A társadalmi orvostanhoz tartozik például az egészségügyi szervezéstan, az igazságügyi orvostan, a közegészségtől de szintén szervrendszerek szerint felosztva. — Két nagy kérdést kíván az integrált oktatás: vajon köny- nyebb-e így tanulni, mint a hagyományos módon, és vajon a leendő örvösök leendő betegei nagyobb hasznát látják-e majd? — A betegek szempontjánál e$ mindenképpen jobbnak látszik, a számunkra pedig arányosabb a megterhelés, mert évközben is tanulnunk kell. A tanulás? — Hát arra nehéz válaszolni, hiszen ahány hallgató, szinte annyi egyéniség, annyiféle tanulási képesség. Valóban sokféle lehet, mert Janda Györgynek már más a véleménye: — Nekem sokkal erősebben kell tanulnom a teszt-, mint a szóbeli vizsgára. Az indexemben is látszik: szóbelim hármason alul, tesztem pedig hármason felül még nem sikerült, — Nem azért van ez, mert — némi túlzással — a feszi túlságosan átlagol, ön pedig túlságosan egyéniség? — Nem tudom. Tény, hogva szóbeli vizsga izgalma engem nagyobb tudásra serkent. Persze tudom, hogy ez nem álto'á- nos jelenség. 67-es találatarány Persze Janda György így is 67-es „találataránnyal" hagyta el a termet. Vitatkozni azért sokan vitatkoznak az integrált oktatásról, itt Pécsett és világviszonylatban egyaránt. Ez a vita szerény jóslások szerint is még legalább tíz évig eltart. Akadály, hogy Magyarországon nincsen ily módon integrált tankönyv. Igaz, egyes angolszász államokban is csupán tíz könyvre és egyetlen monográfiára osztott tankönyvsorozatot használnak végig az egyetemi tanulmányok alatt az integrált oktatásban. Egy azonban már most is kétségtelen eredmény nálunk: a hallgatók most előbb megtanulják az egyes szervcsoporiok elméletét, s aztán a gyakorlatát. Eddig viszont csupán általánosan, egyes orvostudományt ágak elméletét ismerték meg, 0 gyakorlat előtt. De most akad olyan gyakorló kórház, ahol a pécsi orvosnövendékeket addig nem engedik vizsgázni, amíg legalább húsz szabályosan ösz- szeállított kórlapot nem tudnak a szóbanforgó betegségről felmutatni, saját munkájuk eredményeképpen. És egyáltalán: jó dolog, hogy a magyar orvosképzés a korszerűség tekintetében együtt halad Európával. Földessy Dénes