Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-04 / 3. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! punontaii napio XXXI. évfolyam, 3, szám 1974. január 4., péntek Ara; 80 fillér Az IVSZIVP Baranya megyei Bizottságának lapja Új szabályozók a lakosság érdekében K evesen tudják, hogy a költségvetés a felemelt lakbérek ellenére, nem­csak az állami tulajdonban lé­vő lakóházak karbantartását kénytelen pénzügyileg támogat­ni, hanem közvetve a személyi tulajdonban lévő lakások kom­fortját is dotálja A víz-, a csa­tornázási-, a távfűtő-műveknek, a köztisztasági- és fürdő válla­latoknak a lakosság részére végzett szolgáltatásai jelentős állami ártámogatásban része­sülnek. Ezenkívül a kommunális szolgáltatásokat végző vállala­tok fennmaradásához és fejlő­déséhez szükséges anyagi ala­pok képzését az általános gaz­dasági szabályozástól eltérő módszerek és kedvezmények is segítik. Bár a szolgáltatósok bevételei nem fedezik a kiadá­sokat, valóságos nyereség te­hát nem képződik, mégis a kommunális intézmények 1968 óta lényegében a termelő vál­lalatokéhoz hasonló nyereség­érdekeltségi rendszerben dol­goznak. A sok kivétel, kedvezmény és támogatás tulajdonképpen kü­lönlegessé, bonyolulttá és bü­rokratikussá tette a szabályo­zást, zavarva a gazdasági tisz­tánlátást és a vezetői felelősség érvényesítését. Ezért olyan kor­mányzati döntés született, hogy a tanácsi, kommunális és köz­üzemi vállalatok szabályozó rendszerét 1974 januárjától mó­dosítani kell. Énnek lényege, hogy megszűnik a nyereség- érdekeltség,' s olyan új szabá­lyozást léptetnek életbe, amely lehetővé teszi, hogy az urbani­záció e fontos intézményei meg­felelő szinten elégíthessék ki a társadalom, a lakosság nö­vekvő szükségleteit. Az életbelépő szabályozás új elemei közül első helyen említ­hetjük, hogy a vállalati nyere­ségtől függetlenítik a személyi jövedelmek alakulását. így már az 1974. évi népgazdasági terv tartalmazza a kommunális és közüzemi dolgozók központi bérfejlesztését a vállalati ön­költség terhére. Sőt a személyi jövedelem kiegészítését szolgáló jutalmazási alap nagy részét is garantálják a vállalatoknak. A képződő nyereséget csak a szükséges alapokon felül adóz­tatják, de nem progresszív, ha­nem egyenletesen növekvő mó­don. Az így adózott vállalatok­nál maradó nyereségrészből ki­egészíthetik a garantált jutal­mazási alapot, illetve abból a szükséges összeget fejlesztésre fordíthatják. (Jövőben gyakorla­tilag teljes egészében vissza­tarthatják az értékcsökkenési leírás összegét fejlesztési célok­ra.) A kommunális és közüzemi szolgáltatások zömét — az álta­lános szabályoktól eltérően — eddig sem terhelte eszközlekö­tési járulék. Az új szabályozás 1974-től mindenféle eszközlekö­tési járulék fizetését megszün­teti ezeknél a tanácsi vállala­toknál. Azért, mert a járulék­nak ebben az ágazatban nincs reális közgazdasági tar­talma, az eszközök kihasználá­sa ugyanis nemcsak a közmű­vektől, hanem a természeti vi­szonyoktól, a lakossági szoká­soktól is jelentős mértékben függ. Tehát nincs szó az esz­közlekötési járulék létjogosult­ságának általános érvényű ta­gadásáról. A szakmai vita már eldőlt: a szabályozó rendszer 1976. évi átfogó módosításával nem törlik el az eszközlekötési járulék fizetését, legfeljebb an­nak eddigi mértékét korrigálják, hogy ezáltal is ösztönözzék a műszaki fejlesztést Megdrágít­ják viszont a munkaerőt na­gyobb bérjárulék fizetésére kö­telezik majd a vállalatokat 1976-tól. A kommunális- és közüzemi vállalatokra viszont nem vetnek ki újabb bérjárulé­kokat, mivel jelenleg is nyomasz­tó a munkaerőhiány, s a szol­gáltatások jellege, technikai színvonala még jó ideig az ex- tenzív fejlesztést kívánja. vezetők anyagi érdekelt­sége 1974-től döntően nem a jövedelmezőség javulásától, hanem a kommu­nális szolgáltatás színvonalától függ. A konkrét prémiumfela­datok kitűzése, illetve a végre­hajtás értékelése a jövőben a helyi tanácsok feladata lesz. A tanácsi hatáskört azzal is növe­lik, hogy a kifejezetten helyi jellegű szó Igái tatások (fürdők, lakóház javítások) állami ár­támogatását az ötödik ötéves terv kezdetétől decentralizáltan oldják meg, vagyis a szükséges összeget a területi közigazga­tási egységek költségvetésébe utalják, X, J. A Ma rendhagyó tanácsülés Pécsett Hapirenden a város 1974. évi költségvetése és fejlesztési terve A TARTALOMBÓL Felhíváe a szovjet néphez! (2. old.) Talpra álltak? (3. old.) A beteg eiótt felel a hallgató (3. old.) Megalakult a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat (3. old.) 0—-4 0—5 0—*7 (4. oldal) Nincs elég fiatal? (5. old.) Heti rádió- és tv-műsor (6. old.) Rendhagyó módon januar első hetében — ma délelőtt — tartja 1973. évi utolsó ülését Pécs megyei Város Tanácsa. Az ülés napirendjén fon­tos, közérdekű témák szerepelnek. A tanácstagok jelentést hallgatnak meg a tanács bizottságainak eddig végzett munkájáról és az elmúlt években alkotott tanácsi rendeletek hatályosulásáről, ren­deletet alkotnak a lakóbizottságok választásáról, szervezetéről és működéséről, valamint a város zöldterületeinek, szobrainak, szökőkútjainak és játszótereinek védelméről és megvitatják a ta­nács, illetve a végrehajtó bizottság 1974, évi munkatervét Magasabb költségvetési előirányzat Ez alkalommal terjeszti a végrehajtó bizottság a tanács­ülés elé elfogadásra a város 1974. évi költségvetését és fej­lesztési tervét. Az idei költségvetés igen fontos jellemzője, hogy a bevé­teli előirányzat mintegy 5 szá­zalékkal — 19 millió forinttal — magasabb, mint az előző esztendőben volt, így a város 1974-ben 392 millió forinttal gazdálkodhat. 9 millió forinttal csökkent a költségvetés állami hozzájárulása, ugyanakkor a város a saját és a megosztott bevételeknél — ez alábbi a WSl- lalatok, szövetkezetek befizeté­seiből áll — 28 millió forintot kitevő bevétel-növekedéssel számolhat. A magasabb bevételi elő­irányzat lehetővé teszi, hogy a költségvetési ágazatok is ma­gasabb összegekkel gazdálkod­janak, mint 1973-ban. Megjegy­zendő, hogy a 392 millió forin­tot felhasználó, önállóan gaz­dálkodó költségvetési intézmé­nyek — egészségügyi és szo­ciális, oktatási és művelődés- ügyi intézmények stb. — mind­össze 33 millió forint saját be­vétellel rendelkeznek. A költ­ségvetésből 2366 forint jut min­den egyes pécsi lakosra. Ez ágazatokra bontva azt jelenti, hogy lakosonként 579 forint jut kommunális kiadásokra, 571 fo­rint a szociális- és egészség- ügyi kiadásokra, 997 forint kul­turális kiadásokra, 216 forint igazgatási kiadásokra és 3 fo­rint rend- és jogbiztonsági ki­adásokra. A költségvetési előirífnyzat növekedése lehetővé teszi, hogy A Talajerőgazdálkodási Vállalat kovácshidai tőzegbányája mellett keverőüzem is működik. A trá­gyával vegyített tőzeggel mind a megyén belül, mind azon kívül jelentős területek termőképessé­gét növelik^ illetve javítják talaját. a tanács intézményei tovább fejlődjenek. így egyebek között két új orvosi és egy gyermekor­vosi körzet létesül, 160-nal emelkedik a területi bölcsődei helyek száma. Az „Építsünk óvodát!" akció hatása jelentkezik a költségve­tésben is. Az 1973-as előirány­zat 20,6 millió forintot tett ki, az idei előirányzat -26,7 millió forint. A 6 milliós többlet 1100 új óvodai hely költségeit fedezi. A költségvetés ugyanis az ed­digi 3436 óvodai hely helyett 1974-ben 4536 hellyel számol, ezek egy része mór belépett, egy része azonban az év folya­mán lép be. A város fejlesztési alapja eb­ben az évben a 298 millió forint összegű állami hozzájárulással 558 millió forintot tesz ki. Az előző évi bevételi tervhez viszo­nyítva jelentős lemaradás vár­ható az ún. egyéb bevételi for­rásoknál — az 1973-as várható 34.7 milliós bevétellel szemben 11.7 millió forint az idei javas­lat —, ami nagyrészt ■ az idei alacsony lakásszám számlájára írható. Mintegy 50 százalékkal csökken az 1974-ben átadásra kerülő, elosztható lakások szá­ma, aminek egyenes következ­ménye, hogy csökken a lakos­ság építési hozzájárulásának összege, s a korábbi években jelentő? bevételi forrásnak szá­mító vevő- és bérlőkijelölési jog értékesítése is visszaesik. A fejlesztési alap javarészét — 342 millió forintot — célcso­portos lakásépítésre fordítja a város, a megépülő lakások szá­ma: 526, a városban rohamosan növekvő lakásigényekhez képest rendkívül kevés. Az idei lakások nagy többsége a Kertvárosban épül, néhány helyen foghíjbe­építésre kerül sor, a város kü­lönböző részein pedig területet biztosít a város az OTP-lókások építéséhez. A csajádi házas épít­kezések meggyorsítására új épí­tési területet készítenek elő a Kispiricsizma-dűlőben kisajátí­tással és parcellázással. Pécs idei tervében számos fontos létesítmény építésének befejezése, másoknak pedig az elkezdése szerepel. Elkészül, s át is adják rendeltetésének az MHSZ kiképzési bázisát, az SZMT székházát és az Ifjúsági | Házat, megépül a Komarov Gimnázium tornacsarnoka, s megnyílik az Uitz Béla emlék­múzeum. Teljes egészében el­készül a Déli ipari útnak a Fel- szabadulás útja és a Bolgár Néphadsereg útja közötti sza­kasza, Meszes vízellátásának ja­vítására kiépül a Rigóder tetői és a fehérhegyi víztározókat összekötő gerincvezeték, Vasa­son törpevízmű-társulatot hoz­nak létre, kutakat fúrnak és megkezdik az ötödik ötéves tervi lakásberuházás előkészíté­sét. Tovább folytatódik a sport- csarnok ' építése, megkezdődik oz új szálloda, a Hotel Pannó- sia építése. A város saját fej- | lesztési alapjából közel 20 mil­lió forinttal' támogatja egyéb­ként a kenyérgyár, a Szikra Nyomda és a szálloda építését. A város idei költségvetése és fejlesztési alapja reális lehető­ségeken nyugvó, megfontolt és kiegyensúlyozott gazdálkodást tesz lehetővé, s eleve lemondott az erőket meghaladó és ezért meg nem valósítható célkitűzé­sekről. A cél az, hogy ami az 1974-es tervben szerepel, az meg is valósuljon. H. I Waldheim Mexikóban Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára, szerdán e késő esti órákban háromnapos hivatalos látogatásra Mexikóba érkezett. Látogatása során pénteken Echeverria mexikói elnökkel fog tárgyalni az országok gazdasá­gi jogaira és kötelességeire vo­natkozó Charta-tervezetről, amelyet 1972 áprilisában a mexikói államfő kezdeménye­zett Az okmányt mintegy negy­ven ország képviselőiből álló munkacsoport szerkeszti meg és Waldheim azt szeretné, ha oz ENSZ közgyűlése mielőbb elfo­gadná. Kissinger üzenete Kairóba Jelentős fejlemények várhatók Gentben? A haladás jelei mutatkoznak o-Közel-Kelettel foglalkozó genfi katonai tárgyalásokon. Mint már jelentettük, a szerdán csak­nem három órán át tartott egyiptomi—izraeli megbeszélés utón kiadott közlemény rámu­tatott, hogy az ügy „fontos sza­kaszába jutott”. A küldöttségek tagjai nem nyilatkoztak a tárgyalások állá­sáról, a két küldöttséghez kö­zelálló források azonban „ko­moly fejleményeket” jósolnak a hét végére.. A válság megoldását célzó diplomáciai lépésekhez tartozik az AI Ahram című kairói lop csütörtöki számában közzétett jelentés is, amely szerint Isz- mail Fohmi egyiptomi külügy­miniszter „sürgős üzenetet" ko­pott amerikai kollégájától. Henry Kissingertől. Az üzenet tartalmáról részletek nem szívó, rogtak ki. Fahmi szerdán talál, kozott Richard Smith amerikai misszió-vezetővel és Philip Adams kairói brit nagykövettel is Határozott jobbrato/ödás Kormányátalakítás Spanyolországban Madrid. A Spanyol Tájékortatásügyi Minisztérium csütörtök este be­jelentette, hogy Carlos Arias Navarro, a meggyilkolt Carrera Blanco örökébe lépett új mi­niszterelnök kormányátalakítást hajtott végre. Az előző kormány 19 minisztere közül 11 helyébe új minisztert nevezett ki, és meg­változtatott két tárcát. A régi kabinet-miniszterek közül csu­pán hat maradt meg az új kor­mányban. A kormányból kihagyott mi­niszterek közül a legismertebb Torcuato Fernandez Miranda volt miniszterelnök-helyettes, aki Blanco miniszterelnök meggyil­kolása után, Navarro felesküdé- séig ügyvezető miniszterelnök volt, továbbá Laureano Lopez Rodó külügyminiszter, akinek tá­vozásával a kormányban most már senki nem képviseli az Opus Dei elnevezésű katolikus mozgalmat Navarro egyidejűleg átszer­vezte a kormányt: három mi­niszterelnök-helyettesi posztot hozott létre — első ízben a Franco rezsimben. Az is első alkalommal fordul elő, hogy a miniszterelnöki és a miniszterel­nök-helyettesi posztokat nem katonák, hanem polgári politi­kusok töltik be. Politikai meg­figyelők szerint a kormányátala­kítás határozott jobbratolódást jelöl. A kormányból eltávolították az utolsó technokratákat is, és az új miniszterekre politikailag csupán az jellemző, hogy felté­tel nélkül hűségesek Franco tá­bornokhoz. A főbb tárcpk birto­kosai: miniszterelnök: Carlos Arias Navarro, első miniszterel­nök-helyettes és belügyminisz­ter: Jósé Garcia Hernandez (a parlament költségvetési bizott­ságának eddigi elnöke), külügy­miniszter: Pedro Cortina y Mauri (eddigi párizsi spanyol nagykö­vet)­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom