Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-17 / 16. szám

6 DUNANTOLI NAPLÓ 1974. január 17. Mérleg és tervek Zsákvászonnal, lódenkabáttal és micisapkával kezdődött iubiiált az állami kiskereskedelem Magyar Közgazdasági Társaság Dr. Várszegi Károly, az MKT megyei titkára: — Az országos elnökség a taglétszámot, a részvételt a rendezvényeken és a választott témákat tekintve, társaságunkat az egyik legjobb vidéki szerve­zetnek értékelte. Az elmúlt év­ben tagjaink száma 345 re emelkedett, jogi tagjaink száma 13. Kevés híján ötven rendezvé­nyünk volt, tehát, a nyarat le­számítva, havonta öt. Előadást tartott többek között a Tervhi­vatal elnökhelyettese, a pénz­ügyminiszter és a városfejlesz­tési és építésügyi miniszter he­lyettese, az Országos Vezető­képző Központ igazgatója, és égy érdekes előadás a szabá­lyozó rendszer várható változá­sairól, amelyet a Tervhivatal egyik osztályvezetője tartott. Egyben a múlt esztendő volt az az év, amikor a helyi előadók is nagyobb szerepet kaptak, ne­hogy azt az érzetet keltsük, hogy csak Pesten lehetnek okos emberek. — Tavaly, o Megyei Pártbi­zottság felkérésére, közremű­ködtünk a munka- és üzem­szervezés helyzetének felméré­sében és elemzésében, s mind­ezt elismerően értékelték. {A munkában az SZVT is részt vett. A szerk.) Felvettük a kapcsola­tot az eszéki közgazdasági tár­sasággal, az idén őket várjuk Pécsre. Említhetném méq a Pé­csi Akadémiai Bizottsággal közösen meghirdetett pályáza­tunkat. Ilyeneket a jövőben is szeretnénk, elsősorban a fiata­labb korosztály érdeklődését megnyerve. A társaság életében jelentős dolog, hogy teljesen felújítottuk a Széchenyi-klubun- ikot. — Ami az idei nagyobb ren­dezvényeinket illeti, a műszaki és közgazdasági propaganda hónap központi előadójának dr. Tímár Mátyást szeretnénk felkérni. Dr. Szalai János, az Országos Vám- és Pénzügyőr­ség parancsnok-helyettese a GATT-ró! tart érdekesnek ígér­kező előadást. Statisztikai szek­ciónk eqy regionális statisztikai konferencia szervezésére készül. A Gazdasági Szakemberek K'ubiában az Országos Vezető- kéoző Központ előadói tartanak előadásokat a legkorszerűbb vezetés elméleti és gyakorlati tapasztalatairól. — Hasznos megállapodásunk az MTESZ-szel, hogy az idén már együtt adjuk ki a Pécsi Műszaki Szemlét. Ebben o gaz­daságosság és a műszaki köve­telmények szoros kapcsolata fe­jeződik ki. A második félév programja még kialakulatlan, mindenesetre előtérbe kerülnek a mechanizmus elemeinek mó­dosításaival és az ötödik ötéves terv előkészítésével kapcsolatos kérdések. Már most gondolunk arra, hogy az idén már Pécsett is lesznek végzős közgazdász hallgatók. Szeretnénk megnyer­ni és bevonni őket a társaság Munkájába. Huszonöt éves a szocialista kiskereskedelem. Az alábbiak­ban részleteket közlünk az ün­nepi megemlékezésből, ame­lyet cikkünk szerzője az évfor­duló alkalmából a múlt év vé­gén tartott. * A felszabadulás előtt Bara­nya kereskedelmét az elapró­zottság jellemezte. Az 1942. évi Magyar Statisztikai Zsebkönyv­ben olvasható, hogy megyénk­ben ekkor 1685 nagy- és kis­kereskedő, ügynök és keteske- delmi vállalat működött. Pécs törvényhatósági jogú városban további 1001 kereskedőt és 1000 üzletet tartottak nyilván, a vásári kereskedőket, a piaci árusokat és a kofákat nem is számítva. A .kereskedelem al­kalmazkodott az akkori állapo­tokhoz, a szegény agrárország viszonyaihoz, A szűkre szabott ipari termelés, a kicsiny, több­nyire csak a legalapvetőbb cik­kekre szorítkozó fizetőképes ke­reslet — az alacsony gazdasá­gi hatékonyság és az ebből is következő tőkehiány — rányom­ta: a bélyegét a kereskedelem­re is, megszabva lehetőségeit. Néhány nagyobb cég üzle­teitől eltekintve szakosodásról aligha lehetett beszélni. A tő­keszegény kiskereskedők több­nyire vegyes profillal dolgoztak, az üzlethálózat nagy részét a szatócsboltok alkották. Megszii'elik a Népbolt A háború utáni években uralkodó állapotokat, a közel­látás súlyos gondjait, a fekete­kereskedelem felvirágzását, az általános drágulást, az inflációt aligha kell ecsetelnünk. Miután azonban kezdtek kibontakozni az országépítő munka körvona­lai, a kereskedelemnek is al­kalmazkodnia kellett az új helyzethez. A magánkereske­dőktől és a különböző szövet­kezetektől már nem lehetett el­várni a munkásság és a városi lakosság teljes ellátását. Ilyen körülmények között alakult meg Budapesten 1948 őszén orszá­gosan a NÉPBOLT Nemzeti Vállalat és 1948. november 15- én kirendeltsége Pécsett — a Csille Bányászellátó Rt, a MÁV Konzum, a KÖZÉRT, a Köz- tisztviselők Szövetkezete, a Hangya szövetkezetek, az OMTK tejboltok, a Pécsi Községi Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat és a Munkás Fogyasztási Szövetkezet Bara­nyában, Tolnában és Somogy­bán levő boltjainak átvételé­vel. A NÉPBOLT működési te­rülete Mohácstól a Balatonig, Szekszárdtól Nagyatádig ter­jedt és eleinte 22 boltot mond­hatott magáénak. 1949. január elsejével meg­szűnt a kirendeltség és három megyében működő önálló vál­lalattá alakult: Baranya Vár­megyei Népbolt Nemzeti Vál­lalat elnevezéssel. Átszervezés átszervezést ér 1949. október elsején az Ál­lami Textilkereskedelmi Köz­pont szervezésében Dél-Dunán- túlon is megalakult az ÁTEX, amely a ruházati kiskereskede­lem állami kezelésbe vételét szervezte. A pécsi ATEX köz­ponthoz első lépésként hat magánkereskedő (Deutsch- Schmidt, Stärk Tibor, Mihólyi- Blum, a Földes testvérek, Vido- lovits István) önkéntes felaján­lással csatlakozott. Az év vé­géig Mohácstól Keszthelyig 40 üzlet tartozott az ATEX-hez. Ez­zel egyidőben a Cipőnagyke* reskedelmi NV. keretében is működött 4 cipőbolt 1949. de­cember 6-ón az Állami Áruház is megkezdte működését Pé­csett. A Népboltot nemsokára — terület és szakjelleg szerint — átszervezték,, öt vállalat jött létre Pécsett és Baranyában. Baranya megye kiskereske­delme még további három át­szervezést ért meg, amíg a mai szervezete .kialakult. Közben fo­kozatosan tanácsi irányítás alá kerültek. Ők hárman Baranya megye tanácsi kis­kereskedelmének mai szerkeze­te 1965. január elsején, a leg­utóbbi átszervezéskor alakult ki. A négy tanácsi vállalatból a Megyei Tanács irányítása alatt három szGkvallalat alakult a három árufőcsoport profiljó nak megfelelően. A Baranyo megyei Élelrpi szerkereskedelmi Vállalat ma az ország legnagyobb vidéki szakvállalata, amely már 1970 ben egymilliárd forintnál na gyobb éves forgalmat bonyolí tott le, 1973-ban pedig a for galom meghaladta az 1,3 mi liárd forintot. Boltjainak száma ! az 1948. évi 22-röl 364-re (32 1 ezer négyzetméterre)- emelke­dett Magas színvonalon szer­vezett, jól vezetett vállalat, len­dületes és jól képzett középve­zetőkkel, szorgalmas és szak­mailag állandóan fejlődő háló­zati dolgozókkal. A megye élel­miszerforgalmának 54 százalé­kát bonyolítja le ez a vállalat, igen nagy felelősséggel. Évek óta új módszerek bevezetésére törekednek és forgalmuk 55 százalékát bonyolítják le önki- szolgáló rendszerben. Dolgo­zóinak 60 százaléka törZsgárda- tag. A MERUKER 1950-ben még 60 milliós, 1965-ben már 360 millió forintos forgalmat ért el, s már akkor az ország nagy forgalmú ruházati vállalatai kö­zött tartották számon. Baranya összes ruházati forgalmából je­lenleg 50 százalékban részese­dik. Hatvanhat (8100 négyzet- méternyi) bolttal rendelkezik. Korszerűségével különösen komlói üzlethálózata tűnik ki, Pécsett viszont több támogatást kellene kapnia fejlesztési tö­rekvéseinek megoldásához. Dol­gozóinak 70 százaléka törzsgár- datag. A BARANYAKER forgalma a vállalat megalakulása óta több mint kétszeresére emelke­dett, 1972-ben 885 millió forint volt Részesedése a megye for­galmában évről évre növekszik. Ma 101 boltot üzemeltet, 25 ezernyi négyzetméter alapterü­leten. Az ország legnagyobb, és bátran mondhatjuk, a leg­jobban szervezett vidéki áru­házával rendelkezik, ahol a for­galom *öbb mint 50 százalékát (önkiszolgáló 17, önkiválasztó 35 százalék) bonyolítják kor­szerű formában. Jól összeforrott szakgárdával rendelkezik, 60 száza'ékuk törzsgárdatag. Saj­nálatos. hogy ez a dinamiku­san fejlődő szakvállalat a fej­lesztési olapok korlátái miatt nem tud elképzelései szerint fejlődni Jakahos Zoltánné, a Monyéi Tanács kereskedelmi osztályvezetője Tallózás a lapokban A magyar gazdaság új vá­gányokra való átállítása jelen­tős visszhangot váltott ki a szocialista és a nyugati orszá­gokban egyaránt. Az érdeklő­dést jól tükrözi az a rengeteg cikk, amely a világlapokban és a gazdasáqi sajtóban az utób­bi hat évben megjelent. Lap­szemlénkben az elmúlt két év­ben megjelent cikkekből idé­zünk részleteket. Kezdjük a lengyel lapokkal, különösen sokat foglalkoztak a magyar reformmal. A múlt év októberében a varsói Polityká- ban jelent meg terjedelmes cikk, „Gyakorlótér — ingyen” címmel. Ebből idézünk: A „magyar kísérlet” ötéves tapasztalata — minden való- színűséq szerint — megdöntött r egy bizonyos mítoszt, amely egyes gazdasági vezetők és ve­zetéselméleti szakemberek cgyában kialakult. E mítosz lé­nyege a szocialista qazdasóg azonosítása a vállalatokra gyakorolt adminisztratív, utasí- tásos jellegű ráhatási formák alkalmazásával, de azzal az „indirekt” típusú szabályozás­sal is, amely részletekbe menő­en megszabta — egyebek kö­zött éppen az árak segítségé­vel — a termelés, az új léte­sítmények választéki összetéte­lét. A magyar reform bebizo­nyította, hogy meg lehet szün­tetni a termelési eszközök köz­ponti szabályozását és a gyárt­mányválasztékkal kapcsolatos utasításokat, a vállalatok és az egyes tárcák működhetnek a tervkészítés kötelezettsége nél­kül is, csak a többéves tervet kell a parlamentnek jóváhagy­nia. Az éves gazdasági tervnek csupán kisegítő, operatív je­lentősége van, a gazdaság! élet „ennek ellenére" (vagy talán éppen ezért) dinamikusan fej­Külföld a reformról lődhet. Ezért arra a kérdésre, hogy a vállalati önállóság nö­vekedése nem csökkentette-e a központi tervezés hatékonysá­gát, a válasz így hangzik: ép­pen ellenkezőleg. Hogy a lengyelek mi minden­re odafigyelnek, íme egy rész­let a Zycie Warszawy „Mi írunk róla, a magyarok megcsinál­ták” című cikkéből: „Budapes­ten, a Városmajor utca 52-ben kibérelt magánlakásban talál­ható az az intézmény, amely­nek létezéséről eddig Lengyel- országban mit sem tudtak. Az intézmény neve: Újért. Bár nincs saját hivatali helyisége, és címét a telefonkönyv sem tünteti fel, s bár mindössze 10 —15 dolgozója van, mégis egy­re nagyobb szerepet játszik a műszaki fejlesztés terén Ma­gyarországon. Az Üiért ugyanis nem más, mint a KGST-orszá- gok első találmányi ügynöksé­ge... Amikor megtudták, hogy Lengyelországban ma még nincs külön találmányi ügynök­ség, kijelentették, hogy az Üjért-et át lehetne alakítani egy olyan lengyel—magyar ügynökséggé, melynek működé­se mindkét fél javát szolgálná. Egy ilyen műszaki fejlesztési célzatú együttműködés értékes lehetne. Feleslegessé tenné azt, hogy mindegyikünk külön-küíön fedezze fel Amerikát, avagy — egy másik bevett kifejezéssel élve — régesrég nyitott kapu­kat döngessen." A kapitalista sajtóorgánumok közül a nyugatnémet lapok foglalkoznak a leqtöbbet a magvar reformmal. Tavaiy feb­ruárjában így kezdte cikkét a Die Zeit: „Magyarország tu importált tejjel és mézzel folyó Kánaán, ahol a EGK-vaj, a kri­mi pezsgő, a párizsi parfüm, az albán konyak és a japán tran­zisztoros készülékek békés egy­más mellett élésben vannak — így látja sok százezer turista a szocialista szomszédot. Tényle­gesen a fogyasztás Magyaror­szágon 1955-től 1970-ig majd­nem megkétszereződött, ami még az igen feilett nyugati or­szágok fogyasztásának növeke­dését is felülmúlja. Az 1968- ban elindított gazdasági -e- form még a munka termelé­kenységének is nagyon iót te't: tavaly egyedüli hordozója volt a gazdasági fejlődésnek .. S végül a szófiai Otecseszt- ven Front cikkéből idézünk, cí­me: Van-e magyar modell? , A mai magyar valóság különösen érdekes jelensége az új gazda­sági mechanizmus. Már beve­zetésekor egyes emberek Nyu­gaton, akik a szocializmus -e- formját szeretnék és várják, ma­gyar modellről kezdtek beszél­ni." A lap, mielőtt megvizsgál­ná a magyar gazdaság új el­veit, a vezetés és a szervezés új gyakorlatát, leszögezi: „Ma­guk a magyar elvtársak Is úgv vélik, hogy nem teremtettek semmiféle külön magyar mo­dellt. De ugyanakkor kiemelik az új mechanizmus előnyeit az előző tervezési és irányítási rendszerrel, szemben. Mind­amellett nem tartják azt, hogy csodatévő receo'et ta'áltak fel, hanem folytatók a bevezetett módszerek tökéletesítését és korrigálását." összeállította: Miklósvári Zoltán Mérleg és tervek Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Dr. Szemere Mátyás, az SZVT megyei titkára: — Az első komoly évünk volt a tavalyi. Társaságunknak je­lenleg 130 tagja és 16 jogi tag­ja van, egyelőre nem törek­szünk a létszám túlzott bővíté­sére. Tevékenységünk több Irá­nyú. Végzünk társadalmi mun­kát, vannak megyei és orszá­gos rendezvényeink, szervezünk továbbképzéseket. Rendezvé­nyeink közül kiemelném az épí­tőipari árelemző konferenciát, o munka- és üzemszervezési kon­cepciók a bőripari vállalatok­nál és az építőipar elképzelé­sei a negyedik ötéves tervben rendezvényeinket. Pécs jelentős eseménye volt az a háromna­pos országos konferencia, ame­lyen a korszerűen szervezett és vezetett vállalat témáját tár­gyalta meg a szép számú ha­zai és külföldi vendégsereglet. Tavalyi rendezvényeinken körül­belül háromezren vettek részt. — Feladataink közé tartoz;k az alsó szintű munkahelyi ve­zetők továbbképzése. A temati­ka és a tananyag Budapesten elkészült, ennek alapján szer­vezetünk összeállította és fel­készítette az oktatói gárdát, gondoskodik rendszeres to­vábbképzésükről. Az alsó szintű vezetőknek indított 24 tanfo­lyamra tavaly ezren jelentkez­tek. Ezenkívül speciális szakmai tanfolyamokat is szervezünk, például a vállalati bel^ő ellen­őrzéssel foglalkozó tanfolyam­ra százan jelentkeztek. — Ebben az évben az egyik központi téma az ötödik ötéves tervidőszakra való felkészülés. Miután megjelennek az ágazati irányelvek, a minisztériummal közösen szeretnénk egy regio­nális tanácskozást tartani, amelyre meghívnánk az építő­ipari ágazathoz tartozó és ter­vezésre kötelezett dél-dunántúli vállalatokat, s ahol tisztáznánk a módszertani irányelveket, s azt, hogy a szakmai kutatóinté­zetek ehhez mit tudnának tenne Tervezünk egy regionális okta­tási ankétot, ahol a munkahe­lyi vezetőképzés tapasztalatait értékelnénk ki, nyáron pedig egy nagy országos konferenci­ánk lesz a belső ellenőrzés-öl. A kisebb rendezvények közül: a bőripari vállalatok ötödik öt­éves terve, a Centrum Aruház feilesztési elképzelései, a KON­ZUM Áruház szervezeti és mű­ködési koncepciója. — A tanfolyamokat most már a járási székhelyeken is megindítjuk: részt veszünk a Könnyűipari Oktatási Intézettel a dél-dunántúli könnyűipari vállalatok közép szintű vezetői­nek továbbképzésében. Vannak külföldi kapcsoltaink is, eze­ket most az NDK-beli, a len­gyel és a jugoszláv társszerve­zetekre is szeretnénk kiterjesz­teni. Tapasztalatcsere utakra és előadók cseréjére gondolunk. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom