Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-17 / 16. szám
6 DUNANTOLI NAPLÓ 1974. január 17. Mérleg és tervek Zsákvászonnal, lódenkabáttal és micisapkával kezdődött iubiiált az állami kiskereskedelem Magyar Közgazdasági Társaság Dr. Várszegi Károly, az MKT megyei titkára: — Az országos elnökség a taglétszámot, a részvételt a rendezvényeken és a választott témákat tekintve, társaságunkat az egyik legjobb vidéki szervezetnek értékelte. Az elmúlt évben tagjaink száma 345 re emelkedett, jogi tagjaink száma 13. Kevés híján ötven rendezvényünk volt, tehát, a nyarat leszámítva, havonta öt. Előadást tartott többek között a Tervhivatal elnökhelyettese, a pénzügyminiszter és a városfejlesztési és építésügyi miniszter helyettese, az Országos Vezetőképző Központ igazgatója, és égy érdekes előadás a szabályozó rendszer várható változásairól, amelyet a Tervhivatal egyik osztályvezetője tartott. Egyben a múlt esztendő volt az az év, amikor a helyi előadók is nagyobb szerepet kaptak, nehogy azt az érzetet keltsük, hogy csak Pesten lehetnek okos emberek. — Tavaly, o Megyei Pártbizottság felkérésére, közreműködtünk a munka- és üzemszervezés helyzetének felmérésében és elemzésében, s mindezt elismerően értékelték. {A munkában az SZVT is részt vett. A szerk.) Felvettük a kapcsolatot az eszéki közgazdasági társasággal, az idén őket várjuk Pécsre. Említhetném méq a Pécsi Akadémiai Bizottsággal közösen meghirdetett pályázatunkat. Ilyeneket a jövőben is szeretnénk, elsősorban a fiatalabb korosztály érdeklődését megnyerve. A társaság életében jelentős dolog, hogy teljesen felújítottuk a Széchenyi-klubun- ikot. — Ami az idei nagyobb rendezvényeinket illeti, a műszaki és közgazdasági propaganda hónap központi előadójának dr. Tímár Mátyást szeretnénk felkérni. Dr. Szalai János, az Országos Vám- és Pénzügyőrség parancsnok-helyettese a GATT-ró! tart érdekesnek ígérkező előadást. Statisztikai szekciónk eqy regionális statisztikai konferencia szervezésére készül. A Gazdasági Szakemberek K'ubiában az Országos Vezető- kéoző Központ előadói tartanak előadásokat a legkorszerűbb vezetés elméleti és gyakorlati tapasztalatairól. — Hasznos megállapodásunk az MTESZ-szel, hogy az idén már együtt adjuk ki a Pécsi Műszaki Szemlét. Ebben o gazdaságosság és a műszaki követelmények szoros kapcsolata fejeződik ki. A második félév programja még kialakulatlan, mindenesetre előtérbe kerülnek a mechanizmus elemeinek módosításaival és az ötödik ötéves terv előkészítésével kapcsolatos kérdések. Már most gondolunk arra, hogy az idén már Pécsett is lesznek végzős közgazdász hallgatók. Szeretnénk megnyerni és bevonni őket a társaság Munkájába. Huszonöt éves a szocialista kiskereskedelem. Az alábbiakban részleteket közlünk az ünnepi megemlékezésből, amelyet cikkünk szerzője az évforduló alkalmából a múlt év végén tartott. * A felszabadulás előtt Baranya kereskedelmét az elaprózottság jellemezte. Az 1942. évi Magyar Statisztikai Zsebkönyvben olvasható, hogy megyénkben ekkor 1685 nagy- és kiskereskedő, ügynök és keteske- delmi vállalat működött. Pécs törvényhatósági jogú városban további 1001 kereskedőt és 1000 üzletet tartottak nyilván, a vásári kereskedőket, a piaci árusokat és a kofákat nem is számítva. A .kereskedelem alkalmazkodott az akkori állapotokhoz, a szegény agrárország viszonyaihoz, A szűkre szabott ipari termelés, a kicsiny, többnyire csak a legalapvetőbb cikkekre szorítkozó fizetőképes kereslet — az alacsony gazdasági hatékonyság és az ebből is következő tőkehiány — rányomta: a bélyegét a kereskedelemre is, megszabva lehetőségeit. Néhány nagyobb cég üzleteitől eltekintve szakosodásról aligha lehetett beszélni. A tőkeszegény kiskereskedők többnyire vegyes profillal dolgoztak, az üzlethálózat nagy részét a szatócsboltok alkották. Megszii'elik a Népbolt A háború utáni években uralkodó állapotokat, a közellátás súlyos gondjait, a feketekereskedelem felvirágzását, az általános drágulást, az inflációt aligha kell ecsetelnünk. Miután azonban kezdtek kibontakozni az országépítő munka körvonalai, a kereskedelemnek is alkalmazkodnia kellett az új helyzethez. A magánkereskedőktől és a különböző szövetkezetektől már nem lehetett elvárni a munkásság és a városi lakosság teljes ellátását. Ilyen körülmények között alakult meg Budapesten 1948 őszén országosan a NÉPBOLT Nemzeti Vállalat és 1948. november 15- én kirendeltsége Pécsett — a Csille Bányászellátó Rt, a MÁV Konzum, a KÖZÉRT, a Köz- tisztviselők Szövetkezete, a Hangya szövetkezetek, az OMTK tejboltok, a Pécsi Községi Élelmiszerkereskedelmi Vállalat és a Munkás Fogyasztási Szövetkezet Baranyában, Tolnában és Somogybán levő boltjainak átvételével. A NÉPBOLT működési területe Mohácstól a Balatonig, Szekszárdtól Nagyatádig terjedt és eleinte 22 boltot mondhatott magáénak. 1949. január elsejével megszűnt a kirendeltség és három megyében működő önálló vállalattá alakult: Baranya Vármegyei Népbolt Nemzeti Vállalat elnevezéssel. Átszervezés átszervezést ér 1949. október elsején az Állami Textilkereskedelmi Központ szervezésében Dél-Dunán- túlon is megalakult az ÁTEX, amely a ruházati kiskereskedelem állami kezelésbe vételét szervezte. A pécsi ATEX központhoz első lépésként hat magánkereskedő (Deutsch- Schmidt, Stärk Tibor, Mihólyi- Blum, a Földes testvérek, Vido- lovits István) önkéntes felajánlással csatlakozott. Az év végéig Mohácstól Keszthelyig 40 üzlet tartozott az ATEX-hez. Ezzel egyidőben a Cipőnagyke* reskedelmi NV. keretében is működött 4 cipőbolt 1949. december 6-ón az Állami Áruház is megkezdte működését Pécsett. A Népboltot nemsokára — terület és szakjelleg szerint — átszervezték,, öt vállalat jött létre Pécsett és Baranyában. Baranya megye kiskereskedelme még további három átszervezést ért meg, amíg a mai szervezete .kialakult. Közben fokozatosan tanácsi irányítás alá kerültek. Ők hárman Baranya megye tanácsi kiskereskedelmének mai szerkezete 1965. január elsején, a legutóbbi átszervezéskor alakult ki. A négy tanácsi vállalatból a Megyei Tanács irányítása alatt három szGkvallalat alakult a három árufőcsoport profiljó nak megfelelően. A Baranyo megyei Élelrpi szerkereskedelmi Vállalat ma az ország legnagyobb vidéki szakvállalata, amely már 1970 ben egymilliárd forintnál na gyobb éves forgalmat bonyolí tott le, 1973-ban pedig a for galom meghaladta az 1,3 mi liárd forintot. Boltjainak száma ! az 1948. évi 22-röl 364-re (32 1 ezer négyzetméterre)- emelkedett Magas színvonalon szervezett, jól vezetett vállalat, lendületes és jól képzett középvezetőkkel, szorgalmas és szakmailag állandóan fejlődő hálózati dolgozókkal. A megye élelmiszerforgalmának 54 százalékát bonyolítja le ez a vállalat, igen nagy felelősséggel. Évek óta új módszerek bevezetésére törekednek és forgalmuk 55 százalékát bonyolítják le önki- szolgáló rendszerben. Dolgozóinak 60 százaléka törZsgárda- tag. A MERUKER 1950-ben még 60 milliós, 1965-ben már 360 millió forintos forgalmat ért el, s már akkor az ország nagy forgalmú ruházati vállalatai között tartották számon. Baranya összes ruházati forgalmából jelenleg 50 százalékban részesedik. Hatvanhat (8100 négyzet- méternyi) bolttal rendelkezik. Korszerűségével különösen komlói üzlethálózata tűnik ki, Pécsett viszont több támogatást kellene kapnia fejlesztési törekvéseinek megoldásához. Dolgozóinak 70 százaléka törzsgár- datag. A BARANYAKER forgalma a vállalat megalakulása óta több mint kétszeresére emelkedett, 1972-ben 885 millió forint volt Részesedése a megye forgalmában évről évre növekszik. Ma 101 boltot üzemeltet, 25 ezernyi négyzetméter alapterületen. Az ország legnagyobb, és bátran mondhatjuk, a legjobban szervezett vidéki áruházával rendelkezik, ahol a forgalom *öbb mint 50 százalékát (önkiszolgáló 17, önkiválasztó 35 százalék) bonyolítják korszerű formában. Jól összeforrott szakgárdával rendelkezik, 60 száza'ékuk törzsgárdatag. Sajnálatos. hogy ez a dinamikusan fejlődő szakvállalat a fejlesztési olapok korlátái miatt nem tud elképzelései szerint fejlődni Jakahos Zoltánné, a Monyéi Tanács kereskedelmi osztályvezetője Tallózás a lapokban A magyar gazdaság új vágányokra való átállítása jelentős visszhangot váltott ki a szocialista és a nyugati országokban egyaránt. Az érdeklődést jól tükrözi az a rengeteg cikk, amely a világlapokban és a gazdasáqi sajtóban az utóbbi hat évben megjelent. Lapszemlénkben az elmúlt két évben megjelent cikkekből idézünk részleteket. Kezdjük a lengyel lapokkal, különösen sokat foglalkoztak a magyar reformmal. A múlt év októberében a varsói Polityká- ban jelent meg terjedelmes cikk, „Gyakorlótér — ingyen” címmel. Ebből idézünk: A „magyar kísérlet” ötéves tapasztalata — minden való- színűséq szerint — megdöntött r egy bizonyos mítoszt, amely egyes gazdasági vezetők és vezetéselméleti szakemberek cgyában kialakult. E mítosz lényege a szocialista qazdasóg azonosítása a vállalatokra gyakorolt adminisztratív, utasí- tásos jellegű ráhatási formák alkalmazásával, de azzal az „indirekt” típusú szabályozással is, amely részletekbe menően megszabta — egyebek között éppen az árak segítségével — a termelés, az új létesítmények választéki összetételét. A magyar reform bebizonyította, hogy meg lehet szüntetni a termelési eszközök központi szabályozását és a gyártmányválasztékkal kapcsolatos utasításokat, a vállalatok és az egyes tárcák működhetnek a tervkészítés kötelezettsége nélkül is, csak a többéves tervet kell a parlamentnek jóváhagynia. Az éves gazdasági tervnek csupán kisegítő, operatív jelentősége van, a gazdaság! élet „ennek ellenére" (vagy talán éppen ezért) dinamikusan fejKülföld a reformról lődhet. Ezért arra a kérdésre, hogy a vállalati önállóság növekedése nem csökkentette-e a központi tervezés hatékonyságát, a válasz így hangzik: éppen ellenkezőleg. Hogy a lengyelek mi mindenre odafigyelnek, íme egy részlet a Zycie Warszawy „Mi írunk róla, a magyarok megcsinálták” című cikkéből: „Budapesten, a Városmajor utca 52-ben kibérelt magánlakásban található az az intézmény, amelynek létezéséről eddig Lengyel- országban mit sem tudtak. Az intézmény neve: Újért. Bár nincs saját hivatali helyisége, és címét a telefonkönyv sem tünteti fel, s bár mindössze 10 —15 dolgozója van, mégis egyre nagyobb szerepet játszik a műszaki fejlesztés terén Magyarországon. Az Üiért ugyanis nem más, mint a KGST-orszá- gok első találmányi ügynöksége... Amikor megtudták, hogy Lengyelországban ma még nincs külön találmányi ügynökség, kijelentették, hogy az Üjért-et át lehetne alakítani egy olyan lengyel—magyar ügynökséggé, melynek működése mindkét fél javát szolgálná. Egy ilyen műszaki fejlesztési célzatú együttműködés értékes lehetne. Feleslegessé tenné azt, hogy mindegyikünk külön-küíön fedezze fel Amerikát, avagy — egy másik bevett kifejezéssel élve — régesrég nyitott kapukat döngessen." A kapitalista sajtóorgánumok közül a nyugatnémet lapok foglalkoznak a leqtöbbet a magvar reformmal. Tavaiy februárjában így kezdte cikkét a Die Zeit: „Magyarország tu importált tejjel és mézzel folyó Kánaán, ahol a EGK-vaj, a krimi pezsgő, a párizsi parfüm, az albán konyak és a japán tranzisztoros készülékek békés egymás mellett élésben vannak — így látja sok százezer turista a szocialista szomszédot. Ténylegesen a fogyasztás Magyarországon 1955-től 1970-ig majdnem megkétszereződött, ami még az igen feilett nyugati országok fogyasztásának növekedését is felülmúlja. Az 1968- ban elindított gazdasági -e- form még a munka termelékenységének is nagyon iót te't: tavaly egyedüli hordozója volt a gazdasági fejlődésnek .. S végül a szófiai Otecseszt- ven Front cikkéből idézünk, címe: Van-e magyar modell? , A mai magyar valóság különösen érdekes jelensége az új gazdasági mechanizmus. Már bevezetésekor egyes emberek Nyugaton, akik a szocializmus -e- formját szeretnék és várják, magyar modellről kezdtek beszélni." A lap, mielőtt megvizsgálná a magyar gazdaság új elveit, a vezetés és a szervezés új gyakorlatát, leszögezi: „Maguk a magyar elvtársak Is úgv vélik, hogy nem teremtettek semmiféle külön magyar modellt. De ugyanakkor kiemelik az új mechanizmus előnyeit az előző tervezési és irányítási rendszerrel, szemben. Mindamellett nem tartják azt, hogy csodatévő receo'et ta'áltak fel, hanem folytatók a bevezetett módszerek tökéletesítését és korrigálását." összeállította: Miklósvári Zoltán Mérleg és tervek Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Dr. Szemere Mátyás, az SZVT megyei titkára: — Az első komoly évünk volt a tavalyi. Társaságunknak jelenleg 130 tagja és 16 jogi tagja van, egyelőre nem törekszünk a létszám túlzott bővítésére. Tevékenységünk több Irányú. Végzünk társadalmi munkát, vannak megyei és országos rendezvényeink, szervezünk továbbképzéseket. Rendezvényeink közül kiemelném az építőipari árelemző konferenciát, o munka- és üzemszervezési koncepciók a bőripari vállalatoknál és az építőipar elképzelései a negyedik ötéves tervben rendezvényeinket. Pécs jelentős eseménye volt az a háromnapos országos konferencia, amelyen a korszerűen szervezett és vezetett vállalat témáját tárgyalta meg a szép számú hazai és külföldi vendégsereglet. Tavalyi rendezvényeinken körülbelül háromezren vettek részt. — Feladataink közé tartoz;k az alsó szintű munkahelyi vezetők továbbképzése. A tematika és a tananyag Budapesten elkészült, ennek alapján szervezetünk összeállította és felkészítette az oktatói gárdát, gondoskodik rendszeres továbbképzésükről. Az alsó szintű vezetőknek indított 24 tanfolyamra tavaly ezren jelentkeztek. Ezenkívül speciális szakmai tanfolyamokat is szervezünk, például a vállalati bel^ő ellenőrzéssel foglalkozó tanfolyamra százan jelentkeztek. — Ebben az évben az egyik központi téma az ötödik ötéves tervidőszakra való felkészülés. Miután megjelennek az ágazati irányelvek, a minisztériummal közösen szeretnénk egy regionális tanácskozást tartani, amelyre meghívnánk az építőipari ágazathoz tartozó és tervezésre kötelezett dél-dunántúli vállalatokat, s ahol tisztáznánk a módszertani irányelveket, s azt, hogy a szakmai kutatóintézetek ehhez mit tudnának tenne Tervezünk egy regionális oktatási ankétot, ahol a munkahelyi vezetőképzés tapasztalatait értékelnénk ki, nyáron pedig egy nagy országos konferenciánk lesz a belső ellenőrzés-öl. A kisebb rendezvények közül: a bőripari vállalatok ötödik ötéves terve, a Centrum Aruház feilesztési elképzelései, a KONZUM Áruház szervezeti és működési koncepciója. — A tanfolyamokat most már a járási székhelyeken is megindítjuk: részt veszünk a Könnyűipari Oktatási Intézettel a dél-dunántúli könnyűipari vállalatok közép szintű vezetőinek továbbképzésében. Vannak külföldi kapcsoltaink is, ezeket most az NDK-beli, a lengyel és a jugoszláv társszervezetekre is szeretnénk kiterjeszteni. Tapasztalatcsere utakra és előadók cseréjére gondolunk. V
