Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-17 / 16. szám
Világ proletárja?, egyesüljetekr Vonat©!« a feüufjér© aísf! Dunántúli tlanlo & /'; > ••• : * ■ XXXI-évfolyam, 16. sióm 1974. január 17., csütörtök Ära: @0 fillér AK2. ívtozlMiP Baranya megyei Bizottságának lapja Ne legyen titok ^ Erekben a napokban — február végéig — egymást követik a zárszámadó közgyűlések több mint kétezer termelőszövetkezetben és mintegy kétszáz szakszövetkezetben. A tavaiyi terméseredmények, bevételek, kiadások összesítése a legtöbb helyen megtörtént. Nagy meglepetés már nem érheti a szövetkezeti közösséget. Ma már a tsz-ek vezetői szinte mindenütt közelítő pontossággal meg tudják mondani, hogy az 1973- as év mit hozott a szövetkezet életében: mennyi pénzt Iehe9a tagoknak kiosztani, milyen ösz- szegekkel lehet a gazdálkodóshoz nélkülözhetetlen alapokat feltölteni, bővíteni. Ezek az éves számadások kiemelkedő gazdasági, politikai jelentőségűek. Minden szövetkezeti brigád, üzemegység, ágazat szigorú és őszinte önvizsgálatot tarthat: mit tett jól, miben hibázott a múlt esztendőben, milyen tanulságokat kell levonnia a jövőre nézve. Sok szövetkezetben jóval a közgyűlés előtt írásban is eljuttatják a tagokhoz a tavaiyi gazdálkodás legfontosabb adatait és a tsz általános helyzetét megvilágító számokat. így a tagság megalapozott véleményt formálhat a vezetőség tevékenységéről, az egyes ágazatok, részlegek munkájáról és valóban gazda módjára vehet részt a fontos közgyűlési döntésekben. Sajnos, még mindig akad olyan nézet, hogy a közgyűlésen, a sok meghívott vendég előtt nem kell kiteregetni a szennyest: a belső gazdálkodó, si, vezetési problémák nyílt megvitatása nem erre az „ünnepi” fórumra való. Vannak, akik — nem minden célzatosság nélkül — azt is terjesztik: annál jobb a szövetkezet, minél kevesebben kérnek szót a közgyűlésen. Szerintük a közgyűlési csend azt bizonyítja, hogy nincs nagyobb probléma a szövetkezetben. Ez néha valóban igaz lehet. Jól tudjuk azonban, hogy az ünnepélyes, csendes közgyűlés, legtöbb esetben a tagság tájékozatlanságának, visszahúzódásának a jele. Nagy hiba lenne azonban, ha a közgyűlési csendet az előre felkészített, semmitmondó felszólalók törnék csak meg. Ilyen színjátékra semmi szükség. Szövetkezeteinkben értékes, tapasztalt emberek dolgoznak, akik a közgyűlésen is hasznos észrevételekkel, javaslatokkal tudják kiegészíteni az esztendei számadást. Ezek az emberek szót is kérnek maid, ha érzik, hogy a vezetők adnak a véleményükre és az úgynevezett kényes kérdéseket is szóvá tehetik. A tsz-közgyűlések, így a zárszámadó közgyűlések is mindennél jóban erősíthetik azt az érzést, hogy a tagság valóban a szövetkezet gazdája és a legfontosabb ügyekben csak ők dönthetnek. A tsz tagsága elett. tehát semmit nem szabad eltitkolni. Jó évet zárt 1973-mal a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom. A tsz- ek közös ágazataiban kilenc, a háztáji gazdaságokban pedig négy százalékkai növekedett a termelés a megelőző esztendőhöz képest. Ä tsz-ek bruttó jövedelme is nagyobb, mint bármikor. A kedvezőtlen adottságú és o mintegy 100 veszteséges tsz mellett százával vannak olyan közös gazdaságok, melyek jelentős tervenfelüli jövedelemre tettek szert. Nagy Ichetű'ég nyílik tehát a tarta- íéko'ásrg, a jövedelmezőnek ígérkező — jövőt szolgáló — beruházásokra. K. S. Különleges hitelek cs mezőgazdaságnak Dr. Páles Gyulának, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesének tájékoztatója (Kiküldött munkatársunk jelenti) Az 1973-as év volt az első, amikor a szokásos háromnegyedévi fedezetvizsgálatok alapján készített banki prognosztika nem vált be. Az elmúlt év három utolsó hónapja pénzüqyi szempontból is igen kedvezően alakult a mezőqadaságban, s az ágazat lényegesen iobban zárta az évet, mint a Nemzeti Bank szeptemberi előrejelzése alapján várhattuk. E prognosztikai tévedés belső összefüggéseit ezután elemzik és tárják majd fel. Az utolsó negyedév nagy feljavulásának az oka minden bizonnyal a vártnál jobban sikerült őszi betakarítás, továbbá a mezőgazdasáqi üzemek által termelt áru kedvezőbb értékesítése volt Javult a fizetőképesség A lényeg azonban az, hogy a termelőszövetkezetek a tervezett 5 milliárd forint helyett az év végén 7,5 milliárd forint pénzeszközzel — bevétellel — rendelkeztek, s ez nagymértékben javította fizetőképességüket. A szövetkezeti bruttó jövedelem is, mintegy 2 milliárd forinttal — 7 százalékkal emelkedett, s körülbelül ugyanennyivel, 7 százalékkal, a felosztható jövedelem is. E kedvező pénzüqyi helyzetben a termelőszövetkezetek jelentősen növelték különféle alapjaikat A szociális, kulturális alap egy év alatt 12 százalékkal, a fejlesztési alap 9,5 százalékkal, a részesedési alap 5 és a biztonsáqi alap ugyancsak 5 százalékkal nőtt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek a tavalyinál orszáqosan 1 milliárd forinttal több pénzeszközt tartalékoltak az 1974-es esztendőre. Jelentősen csökkent a veszteséges tsz-ek száma és a veszteség összege. Míg az előző évben a termelőszövetkezeti veszteség országosan 400 millió forint, az alaphiány ugyancsak 400 millió volt, addig a most lezárult gazdasági évben mindössze 100 millió forint mérleg szerinti veszteség és 200 millió forint alaphiány várható Módosítják a hite pc l.i lkát E kedvező pénzügyi helyzethez alkalmazkodva a Nemzeti Bank 1974-ben némileg módo- , sítja hitelezési piliti kaját az élelmiszergazdaságban. Ezekről J a módosításokról tájékoztatta i dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a sajtó munkatársait szerdán dél- I előtt Budapesten a MUOSZ Székházban megtartott sajtótájékoztatóján. A bank hitelezési politikájának legfontosabb alapelve 1974-ben: élénkíteni a gazdasági életet, a mezőgazdaságban és az egész élelmiszergazdaságban. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az előző években tudatosan visszafogott beruházási kedvet ismét serkenteni kívánják sajátos eszközeikkel, a tervezettet meghaladó mértékben. A hitelezés '.igen fontos szerepet játszik ebben. Mire ad 1974-ben hitelt a Nemzeti Bank?. Nos, ezúttal mód nyílik arra, hogy a normál hitelkontingensen felül különleges plusz hiteleket is biztosítsanak a mezőgazdaságnak. Mindenekelőtt a mezőgazdaság gépesítését kívánják meggyorsítani azáltal, hogy hitelt adnak az üzemeknek a szocialista országokból importált gépek és berendezések vásárlására. Különleges hitelt adnak továbbá az úgynevezett konvertálható árualapok — hízómarha, pecsenyebárány stb. — termelésére, a tavalyi kontingenst meghaladó mértékben. Jelentősen növelik a deviza hitelek összegét is. Hitel - ryo*c évre A rendes hitelkontingest a tavalyihoz hasonló módon kívánja felhasználni a Bank, elsősorban a preferált, kiemelt ágazatokban - szarvasmarhaprogram, zöldségprogram stb. - és legújabban a juhtenyésztésben, mely az idén lesz preferált ágazat. Új vonás lesz az is. hogy a forgóeszköz feltöltésére kért hitelt a Bank beruházásnak tekinti és nem rövid, hanem 8 éves lejárattal adja ezt a hitelfajtát, az esetben, ha az üzem beruházás nélkül bővíti kapacitását. Tegnap délután százhetven- nyolcadszor gördült végig c Bolgár Néphadsereq útján a 31 méter hosszú, 36 tonnás feszi tett vasbeton-gerendákat szállító tréler, s százhetvennyolcad- szor a két 40 tonna teherbírású autódaru. Az 1974. januá 16-j műszakot azzal fejezték be Tehergépkocsikat vizsgáló műszersor a XlV es Autójavítónál Szervizfejlesztés három megyében Új szolgáltatást vezet be ebben az esztendőben — az AFIT vállalatok közt elsőként a pécsi XIV-es Autójavító Vállalat: tehergépkocsi diagnosztikai vizsgáló-sort szerelnek Tel. A közlekedés biztonságának javítása érdekében nagy szükség van ezekre a műszerekre és a minden vállalat által igénybevehető szolgáltatásra. Az ország teherautó állományának ugyanis több, mint 60 százaléka olyan vállalatok tulajdonában van, amelyek nem rendelkeznek a műszaki állapotot és az üzemA szezonra készül a CPS A Bábolnai Kukoricatermelő Közös Vállalat (CPS) már a tavaszra készül. Az ország legnagyobb közös vállalata a tavalyi 126 ezerrel szemben az idén 226 ezer hektáron termel kukoricát. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban kidolgozott termelési módszer iránt világszerte nő az érde’lődés. El'-érzült a vállalat úi sieniizc-crncka, ahol mér mast felülvizsgálják valamennyi gépüket. Már vizsgálják a teggazdaságekbó! behozott talajmintákat és az így kapott eredmények alapján határozzák meg a mülrágyázás mértékét, hatékonyságát. Az új szervizcsarnokban folyik a kukoricakom bájnok javítása. biztonságot vizsgáló műszersorral. A Bolgár Néphadsereg úti telepen létesítendő műszeres diagnosztikai soron hét szakaszban vizsgálják a tehergépkocsikat szinte a legkisebb csavartól a fődarabokig. A vizsgálat után írásos dokumentumot kapnak az ügyfélek a jármű állapotáról, a javítani valókról. Az AFIT természetesen a javítást is vállalja a „kórlap” alapján. A műszerek érkezésétől függően a tavasszal üzembe helyezik a vizsgáló sort, teljes felszerelésre azonban csak az év végén kerül sor. A Szigeti úton építendő 400 ezer munkaórás szervizállomás földmunkái jó ütemben haladnak. Az itteni használt tehergépkocsi-telep a Légszeszgyár utcába költözött, s a következő évben az Irányi Dániel téri telep is a Légszeszgyár utcába kerül. A három megyét — Baranyát, Tolnát és Somogyot — kiszolgáló XIV-es Autójavító Vállalat elkészítette szervizhálózat fejlesztési programját. Július 1-én megkezdik a kaposvári karbantartó állomás 10 millió forintba kerülő bővítését, korszerűsítését. A munkálatok 1975 végére készülnek el. A fejlesztéshez 4 millióval járult hozzá a Somogy megyei Tanács. A siófoki szervizállomáson új szociális létesítmény és korszerű ügyfélfoga dó helyiség épült, s a további fejlesztésről is tárgyalnak már a Somogy megyei Tanáccsal. A szekszárdi karbantartó állomáson a karosszéria javító és a fényező műhely szűknek bizonyul, ezért ezt szeretnék bővíteni. Két új szerviz építkezése kezdődik meg az idén: Marcaliban és Dombóváron létesítenek kar. bantartó állomást. Várhatóan mindkettőt jövő év végére átadják rendeltetésének. A köny- nyűszerkezettel épülő szervizállomásokat évi 115 ezer óra javítókapacitásra tervezték. Építési költségük egyenként 32,5 millió forint. a Hídépítő Vállalat pécsi építésvezetőségének munkásai, hogy a helyére tették az utolsó gerendát is. A hídpálya további szerelésre kész .., Kilenc hónappal ezelőtt — április 11-én adtuk hírül, hogy a helyére került az első négy tartógerenda. Izgalmas nap volt. Órák teltek el, míg minden úgy összejött, hogy indulhatott a munka. Előbb az egyik daruhoz hirtelenében új csapszeget kellett keríteni, majd meg kellett keresni azokat a pontokat, amelyekről a legkedvezőbb állásban lehet kezdeni az emelést... A csípős áprilisi szél ellenere is nagyon sokan voltak, akik tanúi akartak lenni a jelentő^ eseménynek. 5 eljött az a pillanat, amikor a kolosszus megemelkedett. Hosz- szú percekbe telt, amíg fölkerült a magasba, s továhbi negyedórákba. amíg átkerült a túlsó oldalra. Az első nap „terméseként" négy qerendát tettek fel az első nyílásba. És most az utolsó nap reggelén csak négy gerenda volt már g Volán előtti tárolótéren, s néqy gerenda számára volt szabad hely a hármas mezőben, a toronypince előtt. A tegnapi eseménynek máz nem volt nézője. Talán a nyirkos, hideg idő tette, talán ai megszokás, de még azok sem álltak meg, akiknek az Ipar utcából a Rózsa Ferenc utca felé vezetett az útjuk. Megszokás? Mitagadás, megszoktuk a kilenc hónap alatt, hogy a felüljáró szemlátomást nőtt, nyomult délről a vasút felé, majd indult még északról is... A vo. natok már napok óta a felüljáró alatt robognak el. Igaz, a felüljáró íqv még nem „véd” a sorompó ellen, de már biztatást nyújt arra, hogy valamikor a nyáron (?) megszűnik a Baj- csy-sorompó a forgalom gátja lenni. A 178. — az elsőhöz hasonlóan — lassan, óvatosan emelkedett. s az első centimétereken vele eqyütt emelkedett a terhétől szabaduló tréler is. Pillanatokig tartott, míg a kettő elvált egymástól, hogy aztán a gerenda eqyre magasabbra emelkedve türelmes centizgetés- sel kerüljön végső helyére. Annakidején, az elsőnél a hídépítők azt mondták: örülnek. mert végre látni fogják a pécsiek, hogy dolgoznak. Most az utolsó után azon sopánkodtak. hogy az építke-és olyan szakaszba jutott, amikor már kevésbé látványos az előrehaladás. Itt közöljük, hogy január 10-1 híradásunkkal ellentétben a Bolgár Néohadseren útjának január 18-tól tervezett lezárását későbbi időpontra halasztották. A Hídépítő Vállalat munkásai a felüljáró pályatestén a gerendák hézagolásának előkészítésén dolgoznak Helyére került a 178. gerets sfe is Nem zárják le pénteken a Bolgár Néphadsereg útját
