Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-03 / 2. szám
A DUNÄNT01! NAPI© 1974. |cmuar 3, Putrik a salakhányó tövében Hogy-hogy nem, néhány kicsinyke lurkó is o nagyobbak közé keveredett, amikor szeptemberben besodródtak az üszö- gi iskola kapuján, pedig egyikük sem ütötte meg még a hat esztendőt, de ez nem is számít, mert ők nem tanulni —, enni jöttek, úgy mint a kisvadak, ösztönösen a tapasztaltabbak mögött kullogva és kutatva táplálék után. Mert az „állami" vcgyis a napközis étlap igazán vonzó, főként! — ha mindebből e cigánygyerekek ingyenesen részesülnek. És azért ingyen — mert bár a napi háromszori étkezés díja mindössze 1 forint lenne számukra — a szülők még ezt sem hajlandók megfizetni, akármennyire is esküsznek istenre és gyehennára, hogy majd holnap behozzák a pénzt... Az udvar felől néhány lépcső után nyílik az ajtó közvetlenül o kis étterembe, a négyszemélyes asztaloknál vagy harminc gyerek csörömpöl kanalakkal, tányérokkal, majd hirtelen — igazán nagy illemtudással — rázendítenek, elnyújtva, vékony cérnahangon: — Jó-e-gész-sé-get kí-vá- nunk ...! A köszöntés nekünk szól, a tanárok kíváncsian jönnek ki oz irodából, olyan irodából, amelynek méreteivel a pedagógusok ugyan nincsenek elkényeztetve, de azért sok minden megfér egymás mellett e néhány lépésnyi helyiségben. Például egy jókora papirláda, tele új játékokkal: kisautók, pöty- työs labdák, tollaslabda-ütők, társasjátékok, babák, egyebek. Az ablakban kék papírdoboz, oz van ráírva, hogy „Ergo", azaz olyan por, „púder”, „pul- ver”, amelytől az apró és kellemetlen bogarak megvadulnak és elmenekülnek.., Na de szépítsük a dolgot: tetűpor, — Kell ez? — Ritkán, de kell, A koksz- mű mögötti -telepről nagyon elhanyagolt állapotban jönnek a gyerekek iskolába. Reggelente itt bent mosakodniuk kell és délután is, mielőtt hazamennek s ezzel vége, nem valószínű, hogy másnap reggelig egyáltalán szappant látnak. — Hány kis cigánygyerek Jár ki Oszögre? — Huszonötnek kellene, de ma például éppen tizenhárom hiányzik. És ez így megy majd tavaszig. Egyiknek cipője nincs, a másik beteg, de inkább az az igazság, hogy a szülők nem engedik el a gyereket, viszik magukkal kenyeret guberálni, hogy a disznót felhizlalják, bejárnak a városba .. . A pedagógusok: Kerner Ru- dolfné, Beleky Tünde, Bohár Istvánná és Halmi István. A Hollandiából érkezett vetési lúd Hollandiában gyűrűzött vetési ludat ejtettek Almásfüzitőn, a Duna melletti úgynevezett foktorokban. A gyűrű száma: 8 072 265. A szerencsés kezű vadász — Botlik József duna- olmási vadász, a madár adatait és a gyűrűt nyomban a Madártani Intézet Komárom megyei munkatársához továbbította. így gondoskodott az értékes lelet tudományos feldolgozásáról. Ez az újabb esemény is bizonyítja a márismert tényt, hogy a sarkvidéken, erdős folyók és tavak mentén fészkelő vetési ludak Nyugat- Európában is áttelelnek. Újabb Babits-ereklyék Szekszárdon Újabb jelentős ereklyékkel gyarapodott a szekszárdi Babits Mihály emlékház. Letétként Szekszárdra kerültek Ba bits Mihály és felesége. Török Sophie egykori könyvtárának fennmaradt kötetei az országos Széchényi Könyvtár kézirattárából. Decemberben a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum kutatómunkája során előkerült könyvegyüttessel bővült a gyűj temény. összesen mintegy 800 kötettel egészült ki az emlékkönyvtár. huszonöt kis cigánygyerek sor- sa-élete nyitott könyv előttük. Mindent tudnak: életkörülményeiket, a családi-rokoni összefonódásokat, a telepen uralkodó különös erkölcsi nézeteket, némely családapa é's anya örökös ingázását a börtön és a i telep között, látják a gyerme- | kék ruhátlanságát és a kuny- | hók szennyét, és ... most csak képzeljék el, hogy e szinte áthághatatlan dzsungelból kell kiterelniök az értelem és a tisztaság világába ezeket az apró gyerekeket. Hogy aztán sikerül-e? Ki tudja? A tapasztalatok nem sokat ígérnek, — Hány osztályt végeznek el a gyerekek? — Még jó, ha négy évig ide járnak... A felső tagozatot egyik sem éri el . . — Hogyhogy nem? — Részben mert már jo néhányon eleve nem hat, hanem hét-nyolc esztendős korukban kezdik az első osztályt és négy év múlva elég idősek ahhoz, hogy „kilógjanak" társaik közül. Pedig van köztük nem is egy, mint például a Lakatos Gyuszi, aki értelmes, okos kis fiú, nem is hiányzik az órákról, vaqy a Lakatos Sanyi, aztán a Petro- vics Sanyi, akiket érdemes lenne tovább taníttatni, de egyelőre nem tudjuk, hoqy a szülők hogyan „döntenek" . . .? A kérdésben benne van a ki nem mondott válasz: sehogy sem, A nagyobbakat már az étlap sem vonzza, A Kozármislenyi Községi Tanács VB-elnöke Szántó Tibor mondja: — Az iskoláskorú cigánygyerekeknek befizetjük a napközi- ellátást, megvásároljuk nekik a szükséges tanszereket, az iskolaköpenyeket — amelyeket persze nem vihetnek haza — megváltjuk nekik a havi buszbérletet, hogy ne kelljen gyalogolniuk a telepről ki az üszögi iskolába. Évente tízezer forintnál jóval többet fordítunk ilyesmire, ezenkívül szintén komoly összeget segélyekre, — Miért nem vihetik haza ° köpenyt? — A kicsik még vigyáznának rá talán, de a családban egészen biztos „elkallódna". Mondok eqy példát. Egy alkalommal mintegy 33 ezer forint értékű ruhaneműt osztottunk szét a telepen és az ipari tanulóintézeteknél leselejtezett — de végül is jó állapotban lévő — matracokat. Néhány héten belül eladták, hol a vásáron, hol a kocsmákban, vagy a jóéq tudja hol nem? — Törvény írja elő, hogy minden iskolaköteles gyereknek el kell végezni a nyolc osztályt ... — A pedagógusok rendszeresén jelzik a hiányzásokat, mellesleg az alsótagozatosoknál az utóbbi években talán három-négy alkalommal küldtünk ki figyelmeztetést és ez a viszonyokat ismerve nem is sok. A baj a felsőtagozat-korabe- lieknél van: egyszerűen nem folytatják a tanulást a negyedik osztály után. — Mi következik ebből? — Szabálysértésként kezelhetnénk az ügyet, a büntetés felső hatóra elérhetné a 3 ezer forintot. De azt mondja meg nekem: ki fizeti meg a büntetést? Ha a kenyérkereső éppen büntetését tölti, nyilván senki, j Ha nincs börtönben, akkor meg nem dolgozik. Aki dolgozik és ráadásül folyamatos munkaviszonyban áll, nem ad okot szabálysértésre, mert ezeknek a gyermekeik eljárnak iskolába. De persze, többnyire csak négy-öt osztályt végezj nek . . . Nem is egy olyan is- | kolaköteles van, akit a nagy- j I mama tart el úgy-ahogy, mert i j se apja, se anyja, • legalábbis l j a közeiben . . , Most büntessük i i meg a nagymamát? Wgy a | | rokont? Fizetni azok sem tud- j | nak, vagy ha igen, annyival kevesebb élelem jut az asztal- ! ! ra, ki sínyli meg, megint a j I gyerek. Rettenetes körforgás ez, amelynek középpontjában áll az egyelőre ártatlan, tehetetlen gyerek. Dr. Nemes Alajos, a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjének előadásából tudom, hogy a fiatalkorú bűn- cselekmények egynegyedét tizenéves cigánygyerekek követik el, pontosan abban az életkorban, amikor — éppen « felsótagozatos években — bizonyos általános műveltségi alapokat megszerezhetnék, megtanulhatnának . gondolkodni, felismerhetnék a logikai ösz- szefüggéseket, társadalmi erkölcsi normákat, felismerhetnék a jó és rossz fogalmait, mások iránti megbecsülést, emberi tartást, a munka tiszteletét, ha .., képesek lennének végigjárni a nyolc osztályt. De a kunyhók világából — egyelőre — úgy tűnik, nem tudnak szabadulni, — Tervezte-e a községi tanács a telep felszámolását? — Csak terv maradt — mondja a tanácselnök. — Négyöt esztendeje a község előtti újtelepen tartalékoltunk körülbelül tíz házhelyet, azzal, hogy néhány családot ide költöztetünk, s folyamatosan — évek múlva — tafán a többi is követi ezeket. A kedvezményekben elmentünk a lehető legmesszebb. de talán három jelentkező akadt, viszont a legszükségesebb „tőkével”, néhány ezer forinttal, ők sem rendelkeztek. De mondom, itt is csak azok jöhettek volna számításba, akik dolgoznak, következésképpen biztos keresettel rendelkeznek. Egyébként a mi anyaqi lehetőségeink eléggé korlátozottak. — Nem találja furcsának, hpgy Kózármislenyhez tartozik az a cigánytelep, amelyik egyébként Pécs területén,, a Kokszművek mögött fekszik?. <— Furcsa vagy nem, ez. így van. Nézze: méq évekkel ezelőtt a telepiekkel lehetett szót érteni. Gyakran bejártunk a telepre, a kunyhók között tüzet gyújttattunk, körülálltuk, sok mindent megbeszélhettünk velük. Ma mór hallani sem akarnak semmiről, sőt, ha említem, hogy a községben akadt volna néhány telek, kiköltözhettek volna, azt válaszolják, hogy „falura" nem jönnek, inkább beljebb a városba. És különben is, hogyan agitáljak én, amikor vízgondjaikat nem tudom megoldani, pedig 80 ezer forintot erre a célra még most is tartalékolunk, csupán annyit kellett volna a Mohácsi úti üzemeknek megengedniök, hogy a fővezetékről egy leágazást csatlakoztassunk a néhány lépésnyire lévő telepre. Nem mentek bele. Pedig ha valahol hiányzik a víz, akkor itt — éppen a Kokszművek mögött és a nyomasztóan óriási salakhányók tövében még a levegő is piszkos és fekete. Ez persze nem ad menlevelet a mosdatlanságra, áporo- dott bűzre, amely uralkodik a kunyhókban, mert a látvány azonos a tiszta levegőjű erdei cigánytelepekével. Nincs a világon statisztikus, aki itt pontos felmérést végezhetne, hiszen a létszám örökké változik, állítólagos „rokonfiúk", „rokonlá- nyok” érkezésével, elmenetelével. Tehát a telepen élők száma 190, a családok száma 40, férfiak, illetve nők száma 70 és 60 fő, munkaképesek száma (16—60 év között) 87, ebből dolgozik 40 fő, beleértve az „alkalmi” munkásokat is. Folytassam? A felnőttek 80 százaléka büntetett előéletű. És ebben a közegben é| az a 25 cigány kisiskolás, akinek „priusza” még tiszta . . . — Megmondanád a nevedet? I — Lakatos György. — Hány éves vagy? — Tizenöt. — Hány osztályt jártál? — Hármat. . . — Dolgozol valahol? — Igen. Kuglipályán álloga- | tok. Havi ezerkétszázat kapok J — Szép összeg. Mennyi ideje csinálod? — Jövő héten kezdem csak. — Értem . .. Borotváit arcú, orkán-dzsekis férfi, középkorú. — Ne írja a nevemet. Meg sem mondom. Van négy hízóm, egyet levágok, a többit eladom. Bányában dolgozom hét esztendeje. Egy nagylányom van, meg az asszony, azok ni! Nyúlánk, csinos nők mindketten, tiszták, támaszkodnak a kunyhó ajtajához, pironkodva nevetgélnek. Jön egy szikár, vékonynyakú, nagyhajú, idős férfi. O a Vadhajas Kovács. — Hol az Anna? Két hete nem jár iskolába ... — Agyonvágom, ha meglátom ! — üvölti az öreg és jön felém, arcomba fröcsögteti a szavakat, mondom, álljon már | meg, nem vagyok süket. — Mi van a'iánnyal? — A fiam a börtönből küldött ezer forintot, képzelje, gondolom, veszek egy rádiót, amíg bementem a városba, a lány férjhez ment Mire hazajöttem, hallom, hogy a Gyuri elvitte. De ez semmi! Egy hét múlva el is zavarta, most egy másik lóry- nyal állt össze, az Annus meg most senkinek sem kell. Nos, az Annus ugye tizennégy éves múlt, de ha jól emlékszem a pedagógusok szavaira, még a negyedik osztályt járta. Ezt a kislányt az iskolába már a legjobb akarat mellett sem vehetik vissza, de még azt a másik kettőt sem, akik szintén ez év őszén maradtak el a suliból . .. „férjhezmenés" céljából. — ... És a rádió is rossz, meg sem mukkan! — Űj volt nem? — Persze! — ordít tovább az öreg. — De amikor megtudtam, hogy a lányom elment, annyira fájt, hogy földhözvág- tam ... Hirtelen elkezd zokogni, majd ugyanolyan hirtelen elhallgat és megnyugodva kérdezi tőlem: — Nem tud valami szerelőt, | aki megcsinálja? Hároméves forma kicsi lány csoszog ki Vadhajas kunyhójából, olyan göndör-szép, mint az oltár-festmények felhőin üldögélő glóriés aprószentek. Kis in- gecskéjét följebb húzza, pisil egyet a fal mentén, föláll és hosszan néz rám tiszta, fekete gyémántszemével. Túlzás lenne azt állítanom, hogy tekintetében benne van a telep valamennyi gyerekének nem éppen re- ménytkeltő sorsa . . . Rab Ferenc A külkereskedelem intézkedései a tőkés világpiac árhatásainak csökkentésére Arutoigalinunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, ezért néDgazdaságunk kevésbé van kitéve a tókés piaci helyzet szélsőségeinek, jóllehet e világpiaci hatásoktól népgaz dóságunkat sem lehet elszigetelni. Somogyi Lajos, az MTI főmunkatársa a külkereskedelmi minisztériumban tájékoztatást kért arról, hogy a tőkés világpiaci árak emelkedése milyen mértékben hat a magyar külkereskedelemre, s milyen intézkedésekkel csökkentik e kedvezőtlen hatásokat. ÁREMELKEDÉSEK A VILÁGPIACON Mint a minisztériumban elmondták, a tőkés országok belső inflációjának gyorsulása, valutáris bizonytalansága, az olajválság, számos fontos alapanyag hiánya minden eddiginél nagyobb áremelkedést idézett j elő a világpiacon. A világpiaci j árszínvonal összevont mérésére általánosan használt Reuter nyersanyagindex szerint az árak 1973. eleje óta mintegy 80 százalékkal emelkedtek. A rézárak egy év alatt megduplázódtak, a gyapot és a nyersgumi is kétszer annyiba kerül, mint az előző év elején, a rizs tonnája jelenleg 800 dollár az egy évvel ezelőtti 270 dollárral szemben, a búza tavaly januári tonnánkénti 96 dolláros ára az év végére 172 dollárra ugrott. A kakaóbab jelenleg 1200 dollárba kerül tonnánként, 450 dollárral drágább, mint egy évvel korábban. A növényi fehérjetakarmányok ára 1973 utolsó hónapjaiban némileg csökkent ugyan, de a szójababot még mindig 210—220 dollárért árusítják tonnánként a tavaly januári 160— 170 dollárral szemben. Óriási mértékben drágultak az energiahordozók. Egy-egy tonna gázolaj most már csak 180 dollárért kapható, pedig az ár tavaly januárban még 37 dpllár volt. Emelkedett a cukor, a kávé, a citrom, s egész sor más fontos cikk ára. Külkereskedelmi vállalataink jobb piackutató munkával és megfelelő kereskedelempolitikával igyekeznek csökkenteni az árak erős emelkedésének hatásait. Árszempontból a lehető legkedvezőbb időpontban igyekeznek megkötni külkereskedeb mi szerződéseiket, hosszabb időre előre megvásárolnak olyan árucikkeket, amelyekre csak később lesz ugyan szükség, de áruk várhatóan tovább emelkedik. MIT TESZ A KÜLKERESKEDELEM ? A minisztérium támogatja azt a módszert is, hogy a felhasználók rendeléseinek összevonásáA tokszmövel melfeHf cigánytelep egy részlete. fzokoíai felvétele val egy-egy alkalommal nagyobb mennyiségű árut vásárolnak külföldön, mert ezzel bizonyos engedményeket érhetnek el. A helyes piackutató munka segítségéve! vállalataink újabb beszerzési forrásokat is igyekeznek feltárni, ahol kedvezőbb áron vásárolhatják meg a különböző termékeket. Az intézkedések ellenére a nem szocra- lista országokból származó magyar import árszínvonala fova!y mintegy 15 százalékkal magosabb volt az 1972. évinél, ezen belül az energiahordozók, különféle élelmiszeripari anyagok, élelmiszerek ára 40—45 százalékkal emelkedett. Természetesen nemcsak at importcikkek, hanem a Magyar- országról a nem szocialista országokba exportált termékeit átlagos árszínvonala is növekedett, jóllehet kisebb mértékben, hiszen exportcikkeink között kevés az olyan termék, amelynek az ára olyan nagymértékben nőtt, mint az energiahordozóké és a különböző alapanyagoké. Lehetőségeiket azonban a magyar külkereskedelmi vóllclatok is igyekeznek kihasználni. A korábbiaknál jóval magasabb áron sikerült elhelyezniük olvan magyar exporttermékeket, mint a feketefém-hengerelt áruk, a* alumínium, különféle élelmiszerek, élőállatok. Exporttermékeink árszínvonala 12—14 százalékkal volt magasabb 1973-ban. at előző évinél, nem érte tehát el az importcikkek árának 15 százalékos növekedését. S mi várható 1974-re? A tőkés országok gazdaságának változásaira prognózist készíteni még kiegyensúlyozottabb viszonyok között sém könnyű, most pedia különösen nehéz felmérni a tőkés világpiaci hel 'Zet yárhotó alakulását. Sok bizonytalansági tényezőt rejt magában az energiaválság, egyes árak hiánya. Mindenképpen szinte kizártnak tarthatjuk azonban. Hogy a tőkés piac jelenlegi magas árszintje visszatérjen a másfél, két évvel ezelőtti színvonalra. A világpiaci árak okozta veszteségek mérséklésére a magyar külkereskedelem továbbra is élni kíván az úgynevezett taktikai vásárlásokkal, vagyis kedvezőbb időpontbon hosszabb időszatrö is megvásárol különféle cikkeket. Ehhez megfelelő hitelkeretek is rém-" delkezésre állnak. Ugyanakkor a külkereskedelmi vállalataink további erőfeszítéseket tesznek, hogy a magyar exporttermékeket a lehető legjobb áron értékesítsék. Az ipari vállalatok munkája is jelentős mértékben segítheti magasabb exportárak elérését. Jobb minőségű, versenyképes szállítási határidőkre vállalt exporttal lényegesen javíthatjuk értékesítési lehetőségeinket. A LAKOSSÁG NEM ÉRZI MEG A VILÁGPIACI ÁREMELKEDÉSEKET Mint ismeretes, az importárak emelkedésének hatásaitól az állami költségvetés jórészt megkíméli a lakosságot, a felhasználókat Erre a célra az állam 1973-ban 5.3 milliárd forintot fordított, 1974-re pedig ennek kétszeresét irányozza elő. Ezen intézkedések nélkül a fogyasztói árak 1974-ben legalább 6—7 százalékkal emelkednének. Az állam közbeavatkozása teszi lehetőivé tehát, hogy a világpiaci áremelkedések ellenére g fogyasztói árak emelkedése idén 2 százalékon belül marad. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelem árai a jelenlegi ötéves tervidőszak során alapvetően változatlanok, s s az mivel a forgalom döntő részét ezekkel az országokkal bonyolítjuk le — nagymértékben mérsékli o világpiaci árfolyamotok hatásait — a magyar gazdasági életre.
