Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-14 / 13. szám
Vaskos könyv lesz a ... „Nagy-Orfű rrll A Drávától a Szálai András útig Á2 idézőjel mindenkit megnyugtat^ hats älyeirs elnevezés nem lesz ezután sem Baranya helységnévtárában és gigantomániát sem keli keresni a szándék mögött, ami e nevet leíratta velünk. Egyszerűen ar-ól van szó, hogy felvetődött a gondolat: Orfű és Mecsekrákcs korábbi egyesítése után (ami köztudomásúan Orfű néven történt megí, “ndokoli ‘enne Mecsekszakái és Tekeres egve sítése is a központi községgé«. Mi indokolja ezt? Elsősorban is az, hogy a községek az üdülőterület é- vén gyakorlatilag máris egybeépül lek. Másodsorban - az üdülőferü’et országszerte úgy vonult be a Scöztu- datba, mint orfűi üdülőterület. A közelmúltban megtartott lekeresi es mecsekszakáli falugyűléseken értől tárgyait az érdekelt falvak lakosságé. A községösszevonás tervét az orfű; közös községi tanács ülésének keli előbb jóváhagynia, majd a Megyei Tanácsnak kell az egyesítést jogerőre emelnie. A híd szekrényszerkezete már ^ magyar oldalon van. Ennyi olvasható rajta fehér betűkkel: OVIC SLAVONSK1 BROD azaz oyuro Gyakovics gyár, S!a- vonski Brod. Még nyolc tag hiányzik, hogv n híd elérje a Dráva innenső hídfőjét, amelyen az erdősmecskel gránitból készült kőkúp befejező munkáit végzik ezekben a napokban a Hídépítő Vállalat munkása íuroszláv munkások a Dráva medrének magyac oldalán a cölöpöket verik *e a korábbiakat a november-» decemberi zailás elvitte —• hogy ha érkeznek az új mdta- gok. c szerelőállvány mát kész legyen. A határállomás valamennyi építménye kész már, csupán az utak maradtak eíB dehát ezek már megvárják «3 tavaszt. Kinn a kötvény, benn a pénz ív végéig hiánytalanul visszafizetik a békekölcsönt Mennyi pénz! Milliárdokról beszélnek, százmilliók röpköd- tnek a levegőben — a takarék- pénztári fiókokban, postahivatalokban pedig görbedt hátú (nénikék adják be ötven- és százforintos címletű kötvényeiket ... Ezekből a hajdan jegyzett fillérekből tevődik össze ez a mérhetetlen összeg, amelyet már eddig kifizettek nyeremény címén, illetve a kötvények névértékében. Kétszázötven sorsolás afatt th'zmilliórd és hétszázmillió forint talált — illetve még a hátralévő sorsolásokon talál — gazdára, amelyből három és félmilliórd a nyeremény. Ez évben 111 millió forint nyereményt sorsolnak még, a névértékben visszafizetendő pénzösszeg pedig hatszázhuszonkét millió. Ez év végéig hiánytalanul visszafizetik a békekölcsönöket — Elérte-e célját a békekölcsön jegyzés, mire használták te/ akkor azt a pénzösszeget? Or. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója, Hoffmann József vezérigazgató-helyettes és Bárány Ferenc főosztályvezető válaszol es HDN munkatársának: — Akkoriban meghatározott tóélok megvalósulásához kellett (3 kölcsön, amelyet hasznosan költöttek el. A legfontosabb (feladat az iparosítás, újjáépítés, nagyberuházások megindítása volt És mindezt sikeresnek mondhatjuk, hiszen jelen eredményeinket ebben az időben kellett megalapoznunk. — Hírlik, hogy Igen nagy összegű nyereményt nem vettek még fel.,. Mennyi pénzt hagytak még lel.,. Mennyi pénzt hagytak az emberek a „takarékban" és vajon ml lehet az oka, hogy nem jelentkeztek érte? — A hír igaz, -jelentős összegekért nem jelentkeztek. Ez nyeremény is, névértékben kihúzott kötvény is. Az oka, fele- dékenység, tájékozatlanság, nem eléggé alapos utánané- zés. Egyébként gyakorlattá vált, hogy fiókjaink munkatársai elmentek községekbe, üzemekbe, és segítettek az ott élő, dolgozó embereknek. Sokszor százezreket fizettek ki a helyszínen. A jövőben már nem követjük ezt a gyakorlatot, hiszen elkészül az összesített jegyzék, amelyen megtalálható majd minden nyereménnyel kihúzott kötvény. Ez vaskos könyv lesz, 140 oldalnyi. — Ez a jegyzék hol kapható? — Nem kapható, hanem minden beváltóhelyen, OTP fiókban, postahivatalban és takarékszövetkezetben ebből állapítják meg hogy a kötvény nyereménnyel vagy névértékben váltható-e be? — Sokan csak névértékben kapják vissza pénzüket. Hallani '-'•on- ha-'noknt, hogy az ak'-.yi pénz értéke nagyobb volt... — A pénzérték változását 0tm itt. sem a hiteltörlesztéseknél nem vesszük figyelembe. Jelenleg is adunk ki 30 évre költsönt, s egyenlő részletekben is kérjük vissza. Egyébként az a tapasztalat, hogy az emberek örülnek a névértékben visszaváltott kötvényeiknek is. — Egészen biztos, hogy vannak szakadt, netán hiányos kötvények is. Ha ilyennel jelentkezik valaki mi lesz a sorsa? — A fiókok széles körű felhatalmazást kaptak a sérült kötvények beválthatóságának elbírálására. A problematikusabb eseteket a központban ellenőrzik és ezután döntenek. Félkötvénnyel például nem támaszthat igényt senki sem. — Beváltás után mi lesz a Békekölcsön-kötvényekkel? — Az előírt határidőig őrizzük őket, majd megfelelő ellenőrzés mellett a zúzdába, megsemmisítésre kerülnek. — Végül: mikor kezdik sorsolni, Illetve kifizetni az egyes békekőícsönöket ? — Az elsőt január 15-én sorsolják, és február 12-én kezdik fizetni. A másodikat március 5-én húzzák, április 9-től fizetik. A harmadikat április 10-én húzzák, május 7-én kezdik fizetni. A negyedik békekölcsönt június 25-én sorsolják, és július 16- tól fizetik. Ugyancsak ettől az időponttól kezdve fizetik visz- sza a négy százalékkal kamatozó államkölcsönöket is. Az ötödik békekölcsönt augusztusztus 17- én húzzák, szeptember 10- től fizetik. És a hatodikat szeptember 17-én sorsoliák, s október 8-tól kezdve fizetik. Ezek a közlések azt hiszem, azt fogják eredményezni, hogy az első napokban biztosan nagy íömeg lesz az OTP-fíókokban, postákon, takarékszövetkezetekben. Ezen talán segít majd, hogy kisegítő pénztárakat állítanak fel, ahol kizárólag kötvényeket váltanak be. És még annyit szeretnék megemlíteni, hogy a kötvények végleges beválthatósági határideje: 1977. december 31. Kampis Péter Miért nincs előrehaladás? Vélemények egy veszélyes álleszakadás ürügyén A január 7-i útleszakadás biztosította a folyamatosságot: az aknamélyítők nem maradnak munka nélkül Pécsett. Az esemény a közfigyelmet ismét Pécs akut és — úgy látszik — soha meg nem szűnő problémájára irányította. Nem az első eset volt ez, amikor a város „alvilága” látványos módon hallatott magáról, s mint a megelőzőknél mindig, most is az volt az első kérdés: „hol lesz a következő?..." 13 millió a föld alá 1973-ban 14 helyen kellett a belvárosban pincét helyreállítani, üregbeszakadást megszüntetni. A végzett munka értéke meghaladta a 13 millió forintot. S mit nyertünk általa? A probléma sokakat foglalkoztat Pécsett, mégsem jutunk előbbre. Évek óta folyik az ismert — és az ezek nyomán ismertté váló, elfalazott és veszélyes — pincék kutatása. — Ennek eredményeként néhány éve megállapították 39 ismert pince helyreállításának fontossági sorrendjét — mondja ezzel kapcsolatban Vidéki József, a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat műszaki ellenőre. Közülük eddig hármat lehetett rendbehozni, a Janus Pannonius utcait, a Hunyadi út 2. előttit, és az István tér 13. előttit Az erőket mindig a váratlanul jelentkező leszakadásokra, roskadásokra kellett fordítani. Ez mindenképpen méltányolható. De hát tovább is kellene lépni. Ismét Vidéki Józsefé a szó: — Folytatni kellene a szisz- tematikus geofizikai kutatást Ugyanis a sok közbejött probléma miatt a korábban indult kutatómunka pillanatnyilag szünetel. Kormányzati támogatással? A közbejött problémák zöme a II. kerületben, s ott is a törügy Bttgy Itenrébb , ténelmi városközpontban jelentkezik. Az említetteken kívül veszélyes üreg vár helyreállításra a Felsőmalom utcai piacon, hetek óta dolgoznak az aknamélyítők a Rákóczi út alatt, a zeneiskola előtt, s bontásra vár az Anna utca 6. és 'a Kazinczy utca 3/1. számú ház. A pincék, üregek okozta gondok többségével tehát a II. kerület birkózik, ott érzik elsősorban a bizonytalanság terhét is. Mi erről dr. Somfai Csabának, a kerületi műszaki osztály vezetőjének a véleménye? — A mostani gyakorlattal nem lehet előbbre jutni, hiszen amit csinálunk, az csak tűzoltó- munka, A rendelkezésre álló pincétérkép már alapot nyújthatna a tervszerű munkához, ha évente 20—25 millió forintot kapna a város hosszabb távon erre a célra, és nem a váratlanul jelentkező helyreállításokÁ megelőzés mád ja i Az ilyen jellegű állami támogatás szinte csak óhaj. A további — esetleg tragikussá váló — bajok megelőzésére vannak alkalmazásra váró, nem túl költséges módszerek. Ezekről mondja dr. Szederkényi Tibor, a Központi Földtani Hivatal déldunántúli területi osztályának vezetője: — Végre meg kellene kezdeni a város évek óta halogatott mérnökgeológiai térképezését, hogy egyáltalán megismerjük, mi van a város alatt. A rutinszerű talajmechanikai vizsgálatok ezt nem pótolják, minthogy összefüggő és általánosítható ismereteket nem nyújtanak. A földtani ismeretek birtokában széles körű talajvízszint-figyelést kellene a városban végezni. Ezt négy szelvényben 23 kút lemélyítésével megkezdtük, a kutak közül 13 működik, a többit valamilyen formában tönkretették. Legalább 35—40 működő kútra lenne szükség, hogy előre tudjuk: a talajvízszint emelkedése mikor okozhat problémákat azokon a területeken, ahol ún. úszóhomok van a város alatt Meggyőződésünk, hogy a talajvízszint mozgása sok probléma forrása. És még egy módszer: a kritikus helyeken geodéziai szelvényeket kellene kijelölni, amelyek rendszeres ellenőrző méréseivel, a talajszint milliméteres elmozdulásait is ki lehet mutatni. A Jókai téri süllyedést is bizonyára már hónapokkal ezelőtt észlelni lehetett volna. Ezt ö módszert alkalmazzák egyébként Budapesten, a Metró vonala felett évek óta, hogy a fővárost ne érhesse meglepetés. Hol lesz tehát e következő? Ma még nem tudhatjuk, de ha élünk a megelőzés minden lehetőségével, néhány óv múlva talán a pécsieket sem érheti már meglepetés. IHáRsfdi toé» Etekben a hideg januári napokban, amikor a Dráva hídnál mindössze 8 magyar munkás dolgozik, a Fekete-vit közeli hídjára összpontosította erőit a Hídépítő Vállalat. A töltésekhez a Dráva árterületéről 540 ezer köbméter tőidet hoztak ide, a dózerek most a kitermelt föld helyét rendezik, hogy ismét termelésre alkalmas legyen a terület. A híd pillérei mór készek, összeállt a zsaluzat is, a betonozást most kezdik. Az 52 méter hosszú, 12 méter széles hiába 320 köbméter betont dolgoznak bele. A Dráva és Harkány között csaknem végig új úton lehet már menni, kisebb hidak és új átereszek épültek, a veszélyes útkanyarokat „kiegyenesítették"1 — képünk egy ilyent ábrázol Drávaszabolcs előtt. Egyes helyeken kisebb útkorrekciókra ezután kerül sor és készül a tanulmányterv, amely szerint S3 58-as utat Szalánta és Turony megkerülésével új nyomvonalra viszik, s ezzel} a Pécs—Harkány közötti távolságot néhány kilométerrel le lehet rövidítésé. Pécsett, a Bolgár Néphadsereg útján épülő felüljáró már csaknem „össze, állt”. Munkatársaink mint a vasút felett készült felvétel is tanúsítja —V végigsétáltak már a hídon, amelyen az utolsó tartégerendákat e hét végéig a he'yükre emelik. A fe'üljáró déli szakaszán a gerendák közöt'i hézagoláson dolgoznak a Hídépítő Vcilalat munkásai, s ezzel már slőkészítik a kővetkező munkafázist: a hosszirányban e'ő-e'eszíteti tartógerendák egymáshoz 'feszítését, üíérsifal—SfefceM j
