Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-28 / 345. szám

19TJ. december 28. OUNÄNTOll NÄPIO 5 1971 DECEMBER 28 PÉNTEK Szeretette) koszőnt/ük névnapiak alkalmába' KAMILLA nevű kedves olvasóinkat * A Nap kél 7.31, nyugszik 15.59 órakor. — A Hold kél 9.23, nyugszik 20.02 órakor. Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat létesítettek A művelődésügyi miniszter a pályakezdő fiatal írók, költők, kritikusok számára „Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj"-at létesített. Az ösztöndíj célja: Hogy a pályakezdő íróknak, köl­tőknek, kritikusoknak segítséget nyújtson a szocializmust építő társadalom minél mélyebb, ala­posabb megismeréséhez, és kedvező feltételeket teremtsen a művészileg magas színvonalú, szocialista szellemiségű alkotó tevékenységhez. Az ösztöndíj egy év tartamá­ra szól, összege havonta há­romezer forint, amely több sze­mélynek megosztva is adomá­nyozható. Az ösztöndíjban 35 évesnél fiatalabb írók részesít­hetők, akiknek a megjelent mű­vei megfelelő tehetségről és a szocializmus iránti elkötelezett­ségről tesznek bizonyságot. Nem részesülhet ismételten ösztön­díjban az — a feltételeknek egyébként megfelelő író —, aki egy évig mór a teljes összegű, háromezer forintos ösztöndíjat élvezte. Az ösztöndíj odaítélésénél előnyben részesülnek azok az írók, akik vállalják, hogy huza­mosabb időn keresztül részt vesznek — illetve, akik részt vettek — a termelőmunkában, és tapasztalataikat, élményeiket szépírói, vagy közvetlen való­ságfeltáró (riport, szociográfia, tanulmány stb.) műfajban folya­matosan fel kívánják dolgozni. Előnyt élveznek azok is, akik olyan művön dolgoznak, amely e szocialista társadalom alap­vető osztályainak életproblémáit ábrázolja és ehhez további anyaggyűjtésre, vagy anyagi gondoktól mentes alkotói felté­telekre van szükség. Az ösztöndíjat közvetlen pá­lyázattal, vagy a Magyor írók Szövetsége KlSZ-alopszerveze- tének, a fiatal írók József Attila köre vezetőségének és az iro­dalmi folyóiratok szerkesztősé­geinek javaslata alapján ado­mányozzák. Megvonható az ösztöndíj, ha oz ösztöndíjas nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, vagy erkölcsi-politikai magatartása erre érdemtelenné teszi. A Mó­ricz Zsigmond ösztöndíj adomá­nyozásáról, esetleges megvoná­sáról a bíráló bizottság hatá­roz, melynek határozata a mű­velődésügyi miniszter jóváha­gyásával lép hatályba. A pá­lyázók és a javasolt jelöltek munkaprogramot kötelesek be­nyújtani a bíráló bizottsághoz, és teljesítéséről kötelesek be­számolni a bizottságnak. A bí­rálóbizottság elnökét és tagjait a művelődésügyi miniszter ne­vezi ki. Az adminisztrációs fel­adatokat a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapja látja el. A pályázatokat és javaslatokat a Művelődésügyi Minisztérium irodalmi osztályához kell be­nyújtani. Az ösztöndíj adományozása első alkalommal 1974. január 1-től töhténik. Esküvő KOTHRBIBÉR ERIKA és KAPÁSI JÁNOS ezúton értesítik minden kedves ismerősüket, hogy 1973. decem­ber 29-én 14.30 órakor házas­ságot kötnek a Pécsi Központi Házasságkötő Teremben (Hu­nyadi út 2.). SCHMIDT ÁGNES és PÁL ATTILA ezúton értesítik minden kedves ismerősüket, hogy 1973. decem­ber 30-án délután 13.30-kor há­zasságot kötnek a Pécsi Köz­ponti Házasságkötő Teremben. (Hunyadi út 2.) A HÉT FILMJEI FELSZARVAZZAK ŐFELSÉGÉT A színes francia—olasz—spanyol—nyugatnémet filmvigjátékot Victor Hugo: A királyasszony lovagja című romantikus drámája alapján Gerard Oury rendezte. A főszerepeket a mulattatás mes­terei játsszák; így Louis de Funes és Yves Montand. NEMO KAPITÁNY ÉS A VÍZ ALATTI VAROS Verne Gyula sok-sok regényének motívumaiból készített szí­nes angol filmet James Hill rendező. Az operatőr Alan Hume. A főszerepben Robert Ryant láthatjuk. A kalandos és tudományos­fantasztikus filmben találkozhatunk többek között Chuck Connors- sal és Nanette Newmannal. A SARGA FIAT HÁROM UTASA A színes, szinkronizált lengyel filmet fényképezte és rendezte Andrzej Kostenko és Witold Leszczynski. A film arról szól, hogy egy anya, a barátnő és a kamaszfiú kapcsolatai hogyan alakul­nak a határincidens alkalmával. A szerepeket többek között Wieslawa Mazurkiewicz és Katarzyna Kaczmarek alakítják. Nemo kapitány és a víz aiatti város 1973. évi utolsó ülését tartotta tegnap a Baranya Megyei Párt Végrehajtó Bizottság. A vb-ülésen dr. Nagy József, a pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte Ambrus Jenő elvtár- sot, a Pécs Városi Pártbizottság első titkárát abból az alkalomból, hogy huszonöt éve dolgozik vezető pártfunkcióban Baranyában másodikként MTESZ-díj 23 év munkájáért Más azt mondaná: „két év a világ, s aztán nyugtom lesz vég­re”. Róla nehezen tudom elkép­zelni, holott 1975-ben nyugdíjas főosztályvezető lesz. Mindennek ellentmond Fodor György eddi­gi életútja, s az, hogy életideál­ja ma is o polihisztor, habár a huszadik század hetvenes évei­ben mór szinte anakronizmusnak tűnhet ez a felfogás. Néhány napja vptte át a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bu­dapesten tartott jubileumi köz­gyűlésén az MTESZ-díjat. A tu­dományok társadalmi munkásai közül, a megyében másodikként kapta meg ezt az erkölcsi elis­merést. Mögötte huszonhárom év munkája rejlik. Az MTESZ legnagyobb eré­nyének azt tartja, hogy társa­dalmi szinten bírálja és segíti a megye, o város fejlődését. Hibá­jának rója fel, hogy nem adnak elég feladatot az MTESZ fiatal tagjainak, következésképpen a fiatal műszakiakat sokkal job­ban be kellene vonni a vezetés­be. * A Kaposvári Felsőkereskedel­mi Iskolából került a pécsi Bőr­gyárba, s éppen .akkor ünnepli négy évtizedes jubileumát, ami­kor nyugdíjba vonul. A jelesen ért kereskedelmi gyakornokot azzal fogadták Pécsett, hogy: „úgy látszik tanulni tudsz, hát akkor megtanítunk dolgozni is". Fodor György nem tehetett mást. Esténként a gyakornoki munka mellett kitanulta a cipész mes­terséget, mert az idő tájt csak az lehetett igazi tisztviselő a bőrgyárban, akinek a „diploma" mellett ott lapult a zsebében valamely rokon szakma mester­levele is. — Később cipőgyári összekötő lettem,-majd az import osztályra kerültem. Onnan a bakancs- konfekció részleghez, aztán az anyagbeszerzésre, később az üzemgazdasági osztályra az ál­lamosítás után. Negyven éves fejjel kezdtem újra tanulni. Nem tehettem mást: a műszaki főosz­tályvezetői beosztás megkövetel­te a megfelelő végzettséget. Ti­zenkét éve szereztem meg a má­sodik technikusi oklevelet. Azóta bőrvegyész vagyok. És MTESZ-aktíva, 1951 óta. Akkor hívta életre az üzemszer­vezési Tudományos Egyesület he­lyi csoportját, ami a mai Szer­vezési és Vezetési Tudományos Egyesület elődjeként fogható fel. j A tmk, az egyszámla, és más ki­fejezések ma már a gazdasági életben, a munkások körében is közismert fogalmak. Az államo­sítás után azonban újként ha­tottak: az egyesület, amelynek titkára volt Fodor György, nagy segítséget nyújtott a vállalatok előtt álló feladatok maqyarázá- sában. Ez jelentette tehát a kez­detet, a műszaki tudományos társadalmi munkában. A folyta­tás pedig az volt, hogy a volt kaposvári felsőkereskedelmista tizenhét éven át (1963-ig) az MTESZ pécsi titkári funkcióját töltötte be. Ma is több egyesü­letnek vezetőségi tagja: így a Bőripari, a Szervezési és Veze­tési Tudományos Egyesületben dolgozik, a Pécsi Műszaki Szem­le alapító tagia, a Bőrgyári Hír­adó szerkesztője. — Nem sok ez egy kicsit? — Nézze! A műszaki társada­lom vitafórum és tapasztalatát- odós nélkül halottá válna. És így vagyok én is. Csak azt sajná­lom, kevés köztünk a közép mű­szaki végzettségű. . . Mert azt hi­szik, ha hatvan nyolcvan embert* irányítanak, akkor az már elég , a boldoguláshoz. Kevesen tudják: az MTESZ ke­belén belül működik egy négy fős munkabizottság, amely mű­szaki nagyjaink életútját dolgoz­za fel. Ennek tagja Fodor György is. Egy éve kutatják, ke­resik azokat a baranyai, pécsi származású mérnököket, akik so­kat tettek a műszaki haladásért. Még többen ismerhetnék Zech- meister László vegyészprofesz- szort, vagy a Nendtvich testvé­rek nevét. Tucatnyi tudósról tud7 ták meg eddig, hogy innen in­dultak el. Azt akarják, hogy ne­vüket utcák, emléktáblák örö­kítsék meg . . . * Mint műszaki főosztályvezető­nek ma az adja a legnagyobb feladatot, hogy megoldják a bőrgyári szennyvízderítést, kor­szerűsítsék a gyári elektromos hálózatot. Szerinte ért már ném tudja befejezni: ehhez legalább öt év szükséges. De a műszaki tudományos fejlődés segítését később sem mellőzi... Salamon Gyula Elkészült az átai út Az átai — csaknem 4 kilo­méter hosszú aszfaltút műszaki átadását tegnap tartották a községben. A Szőkédnél kez­dődő, Áta községen átvezető bekötőút 9 millió 200 ezer fo­rintért készült. Beruházó a Köz­úti Igazgatóság volt. A kivitele­zés munkálatait a Közúti Építő Vállalat szakemberei végezték. A befejezési határidőt kez­detkor 1974. júniusra tűzték ki, de az útépítő munkások jó munkájuk eredményeként 6 hó­nappal előbb fejezték be az útépítést. ♦ Fefczarvazzák áfeMgét — Folytatásos regényünk mai számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt. — Szocialista brigádok térí­tésmentes véradása. December 27-én a Megyei Véradó Állo­máson megtartott térítésmentes véradáson a Görr.söny-Keresz- tespusztai Állami Gazdaság szocialista brigádja és a Szent- lőrinc-Tarcsapusztai Tangazda­ság szocialista brigád tagjai, mintegy 22 nő összesen kilenc és fél liter vért adtak. — A Centrum Áruház munkaruha zati boltja — Pécs, Sallai u. 8. (x) — Az Országos Takarékpénztár Bo ranya megye- Igazgatósága értesíti a tisztelt ügyteleket, hogy az évvégi zárlati munkálatok miatt a mohácsi fiók december 29-én, január 2-án és 3-án, a sásdj fiók december 27— j 29-ig, a sellyei fiók december 27— ; 29-ig. a szigetvári fiók december 28, 29-én és január 2-án, a villányi fiók derembe , 27-én és 23-án, o Pécs. Doktor S utcai fiók dec. 27—29-ig, j o pécs-meszesi fiók déc. 27—29-i£ naponta csak 8—12 óráig tart nyitva M És mégis mozog a palacsinta A három napra terjedő ün­nepi műsor egészével elégedet­tek lehetünk. Gondosabbon szerkesztett, magasabb átlag­színvonalú karácsonyi progcü- mot talán televíziónk fennállása óta nem láthattunk. A korábbi években hol az ünnepet ünnep­pé avató elképzeléseket hiá­nyoltuk, hol az ismétléseket so­kalltuk, hol pedig a disszonáns hangulatokat — pl. a hullák sokaságát — kifogásoltuk. Most jó műsort láthattunk krimik nélkül, most örömmel néztük a jól válogatott — s neu nyomasztó mennyiségű — Is­métléseket, s több szép és gaz­dag eszmeiségű ünnepi ajándé­kot is kaptunk. Szívesen dicsér­jük a legkülönbözőbb nézőreto- gek igényeire figyelő, gondos műsorszerkesztést, kiváltképpen ) a gyermekek és fiatalok „szem­pontjának" minden eddiginél sikerültebb érvényesítését, s a magas művészi színvonalú mű­sorok kedvező arányát. A sokrétű, változatos prog­ramból a két több részes főmű- sort emeljük ki, amelyek legin­kább meghatározták a három nap jellegét. A palacsintás ki­rály c. zenés mesejáték első­sorban gyermekeknek készült, de — mint minden jó mesejá­ték — a felnőtteknek is jó szó­rakozást nyújtott. Az És mécis mozog a föld is azért szerion- esés választás, mert a legkülön­bözőbb korúak és műveltségi szintűek számára volt mondan­dója. Mielőtt túllelkesednénk a dol­gokat, jegyezzük meg, hogy egyik produkció sem sosem lá­tott páratlan remekmű. Mind­kettő iá a maga nemében, de mindkét műfajban láttunk már jelentősebbet. A palacsintás ki­rály meséje — különösen a mellékszálakban — sem a nép­mesékkel, sem a műmesék klasszikusaival nem állja a ver­senyt, s az És mégis mozog a föld is az ' irodalmi példakép vérszegény váza, amely emellett a maga műfajában is elmarad pl. A fekete város sikerétől. Ezek után szívesen dicsérjük A palacsintás király időszerű alapötletét, a nagyevő király meséjét, amely a maga eszkö­zeivel szól bele a szénhidrát­fogyasztás körüli országos vitá­ba, sőt érinti a munkamorál és a protekcionizmus ugyancsak nem időszerűtlen problémáit is. Ha a felnőtt nézőknek ilyesmi is eszébe jutott, ez egyáltalán nem hiba. A gyerekek pedig ettől j függetlenül is élvezhették a mu­latságos történetet, a remek fl« | aurákat és helyzeteket. Tetszet- j tek a mozgalmas, tiszta képek, az előadás iá ritmusa s a lúl- nyomórészt fiatal művészekből j válogatott szereplőgárda. Külön j értéke volt a mesejátéknak Ta- I mássy Zdenkó kitűnő zenéje. Az És mégis mozog o föld legfőbb erénye Jenőy Kálmán ! alakjának kidolgozása és Ko- I zák András alakítása. A regé->y- I nyel persze nem érdemes ösz- j szehasonlítani, mert a mellek- szálak elmetszése Jenőy olakját i is szenényítette. A rendező, Hcj- dufy Miklós, Rádió- és Televí- j zió-újságbeli nyilatkozata sze- | rint eleve kissé „hasadtlelkűen" kezdett bele a vállalkozásba. ,,A naqylélegzetű mű átültetése válaszút elé állított. Ha azt ad- ] juk vissza, amit Jókai írt. sze­münkre vethetik hogy csupán j illusztráltuk a regényt, s nem j végeztünk önálló munkái. Ha | viszont szükség szerint elszaka­dunk az írott műtől, nekünk sze­gezhetik a kérdést: milyen jo- I non mertünk ennyire önállósod- j ni? így hát sem ezt, sem azt az I utat nem !<öveih~*tük, honem az «arany közepet« igyekeztünk megjárni" — írja a rendező. Nem vagyunk benne biztosak, hogy o rendező helvesen tette fel manónak a kérdést, hiszen I a látott „arany közén" esetében is fehehető m — dkét kérdés, amelyet el akart kerülni. Ezek n kérdések azonban nem is túl lénveossek. Az adaptáció elfo­gadható egy lehetőségnek, s ennek varinak is szép erediné- ! r.vei. Jenőy jegemének ..hamle­ti” vonása, a ,-orrier és n vál­lalt fe'adot ';;,,rrir’,in világo- [ san kirajzolódott, s á!dozata, halála tiszta és felemelő eszmét í sugárzott. * Szederkényi Ervin 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom