Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-08 / 327. szám
1973. december 8. DUNANTOLI NAPIO Zajlik a Duna Mohácsnál. Erb János felvétele Mohács: az eddigi legjobb Az „orvosnapok" számvetése Pállal Árpád látogatása Angyalföldün Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken Vida Kálmán- : nak, a Budapesti Pártbizott- ‘ ság osztályvezetőjének társa , ságában látogatást tett Bu- I dapest XIII. kerületében. A / vendégeket a kerületi párt< bizottság székházában Kovács Károly, az MSZMP XIII. ;> kerületi bizottságának első titkára, Földes Róbert, a ke- , rületi tanács elnöke fogadta. A kerület vezetői tájékoztatást adtak a városrész politikai, gazdasági helyzetéről. Ezt követően a vendégeket elkísérték az Elzett Fémle- i mezipari Művekhez, ahol Molnár Ernő vezérigazgató, Dutka Antal vállalati pártbi- ' zottsági -titkár tájékoztatást adott a vállalat munkájáról, t < feladataitól. \ • A tájékoztatást üzemíátof gatás követte, majd Pullai ) Árpád beszélgetést folytatott ’ a vállalat munkásnőinek cso< portjával. A látogatás dél- : után a fémmunkás kultúr- '! házban megtartott nagyak- , tívával zárult, ahol Pullai Árpád időszerű politikai kérdé' sekről szólt Végrehajtjuk az ifjúsági törvényt I fiatalok erénye az őszinteség, a szikimondás Csaknem eay év telt el azóta, j ványos összegekkel segíti a hogy az országgyűlés megsza- \ KISZ-szervezetet. Ez nagyszérű Egyre több előadás - jó kapcsolat az egyetemmel — Jövőre Pécsett Pécs, Szigetvár, Mohács — három jelentős állomás Baranya egészségügyének életében. Sorrendben itt tartották a Baranyai Orvosnapokat, három esztendeje Pécsett, tavaly Szigetváron, s az idén Mohácson. Nemrég fejezte be munkáját Duna-parti városunkban e tudományos fórum, itt az alkalom a számvetésre. Mit jelent a Baranyai Orvosnapok rendezvénysorozata az orvosoknak, a betegeknek, van-e fejlődés, mi az elképzelés a jövőről? Ezekre a kérdésekre válaszol dr. Kóbor József megyei főorvos. A rendezvény eddig mindig valamilyen jelentős eseményhez kapcsolódott. A jövőben is így lesz? — Igen. Szigetváron is, Mohácson is jubilált a kórház. Az idén persze a mohácsi kórház 125 éves jubileuma azt is jelentette, hogy felavattuk az idegelme pavilont, s ezzel megyénk egyetlen komplett kórházává lépett elő a mohácsi. Jövőre természetesen ugyanez a szándékunk. hogy kapcsoljuk a tudományos előadásokat valamilyen eseményhez, de erről egyelőre még nem szívesen beszélek. Hogyan alakult a tudományos előadások színvonala a három év alatt? — Elsősorban art kell megállapítani, hogy egyre többen jelentik be részvételüket a rendezvényre, amely önmagában is örvendetes, tulajdonképpen elismerést jelent, rangot. A szóm- szerűséq azonban méq nem minden. Szélesedik a skála, tehát nagyobb területet ölelnek Napirenden Áz ellenőrzés hatékonysága Az ellenőrzés fejlesztésére hozott intézkedések tapasztalatairól, a felügyelő (ellenőrző) bizottságok munkájának javításáról, a belső ellenőrzés erősítéséről tárgyalt pénteki ülésén az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, s ajánlással fordult a szövetkezetekhez. Egyebek mellett — felhívja a figyelmet az ellenőrzés tervszerű és kollektív jellegének fokozására. Hangsúlyozta: ehhez az is szükséges, hogy a felügyelő bizottságok a jövőben az eddigieknél sokkal inkább vegyék figyelembe a hozzájuk intézett jelzéseket, észrevételeket, s a szövetkezeti vezetők minden esetben biztosítsák részükre a rendszeres információt, támogassák azt a törekvést, hogy a felügyelő bizottság szakértőket vonjon be az egyes kérdések vizsgálatába. Az országos tanács felkérte a szövetkezeteket, hogy az 1974. első felében soron következő közgyűléseken tűzzék napirendre, tárgyalják meg a belső ellenőrzés helyzetét, készítsenek és fogadjanak el az ellenőrzési munka hatékonyabbá tételére alkalmas intézkedési tervet fe| a bejelentett előadások. S ha utoljára említem is, nem utolsó sorban: az idén a Pécsi Orvostudományi Egyetem 50 előadással képviselte magát rendezvényünkön, Ez feltétlenül annak is a iele, hogy a megyei egészségügy és az Egyetem kap. csolata az utóbbi időben javult, elmélyült és a jelek arra mutatnak, hogy egyre jobb lesz. Az előadások számának növekedése és a témakörök bővülése nem okozott-e szervezési gondokat?-—Nem. yitós, hogy nagyobb számú és egymástól távol eső témájú előadást jóval nehezebb megszervezni, mintha például egyetlen témakörben forognánk. De a szervezés is minden esztendőben javul. Törvényszerű, hogy az új rendezvény a régi tapasztalataival szerveződik, minden évben jobban sikerül tehát ezt a tudományos fórumot megszervezni. Mohácson sikerült ez eddiq a legjobban. Feltétlenül a legnagyobb elismerés illeti a házigazdákat, hiszen nemcsak a szívélyes vendégfogadás, hanem a technikai felkészültség is dicséretre méltó volt. Percre készen bárki megtudhatta, hogy a négy szekció valamelyikében éppen melyik előadás folyik? Nagyszerűen ment minden, jó példája volt egyébként az ösz- szefogásnak, hirtelen nem is tudnám, kit említsek meg név szerint, mint aki a legtöbbet tette ennek érdekében? Mindenki kivette részét a munkából. Ez a tudományos fórum elszigetelt-e a betegágytól? Pontosabban: ml hasznát látja az itt elhangzottaknak a beteg ember? — Nagyon szorosan összefüggő kérdések ezek. A megyei egészségügyben nemcsak önálló tudományos munka folyik, hanem sokan részt vállalnak egy- egy másutt folyó nagyobb munkából is. A körzeti orvos is végez tudományos munkát, statisztikai felméréseivel, s ha közvetlenül nem is látja az eredményt, másutt messzemenő következtetésekre juthatnak a puszta számokból is. Mindennek megvan a maga rangja, az az érzésem, hogy ezt egyre jobban felisme- rik a qyakorló orvosok, s ez mutatja a nagyobb érdeklődést is. Egyébként olyan qyakorlati kérdésekkel foglalkozunk ezeken a rendezvényeken, amelyek az egészségügy egész területén feltétlenül a gyógyító munkát segítik. Jövőre hol rendezik meq az „Orvosnapokat”? — Ez már nem ttok: Pécsett. Kampis Péter Tárlat a színházban A kecskeméti Katona József Színház előcsarnokában, új kezdeményezésként, képzőművészeti tárlatokat rendeznek. Megnyitásukra egy-egy színmű premierje előtt kerül sor. Amennyiben a közönség megkedveli a képzőművészet új fórumát, nemcsak az évad további részében, hanem azt követően is rendszeresítik a képzőművészeti kiállításokat a nagyszínházban és az új kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban is. vazta az, ifjúsági törvényt. Hatályba lépett, aztán késtek a tárcaszintű végrehajtási utasítások, az ágazatok vonalán is telt-múlt az idő, amíg történt valami. Bizony, akad még olyan hely, ahol e töivény szellemét — hiszen egy törvény az nem direktíva, tágan és rugalmasan kJI és lehet értelmezni — nem értették meg, vagy nem akarták megérteni, s így „ifjúságügyben" minden maradt a régiben. Néhány olyan gondolat merül fel a vizsgálódó emberben, hogy mi lehet az oka ennek, hogyan lehetne a hiányosságokat megszüntetni, miképpen fogadtathassuk el a fiatalokat úgy, ahogy vannak: türelmetlenül, szókimondóan, és telve lendülettel, azzal a vággyal, hogy véleményüket, munkájukat, ötleteiket elfogadják. A sort természetesen jó példával kell megnyitni. Baranyában — de országosan is — a mezőgazdasági terület kapott leghamarabb észjje, nem vitás, hogy a legsürgősebb tennivalók is itt voltak. De van megyénkben olyan hely, ahol nem várták meg a törvényt, jóval hamarabb felismerték annak szükségét, hogy a fiatalokat letelepítsék, rangot és megbecsülést adjanak nekik. Üjpetrére gondolok, ahol több, mint öt éve végzik az ifjúsági politikát — magas szinten és úgy, ahogy azt a „nagykönyvben” megírtak ... Magas az eszközállomány, sok a gép, szakosított telepeket indítottak, kellett a szakember. Minden szinten beiskoláztak fiatalokat. Ha nem akadt helyi, kerestek másutt — és találtak. A megye, de az ország különböző helyeiről sereglettek össze a fiatalok, fogadták el a termelőszövetkezet ösztöndíját és hitték el az ígéreteket Ma nincs munkaerőgond. Nincs elöregedési probléma. Az átlagos életkor 40 év. Nyolcvan fiatalt „taníttattak” ki, agrármérnöktől kezdve üzemmérnökig, technikusig és mező- gazdasági szakmunkásig. A traktorost ott úgy hívják, hogy növénytermesztő gépész. És a fiatalok nem mennek el a faluból. Segítettek nekik a letelepedésben, biztosították mindazt, amiért voltaképpen szeretnek ott élni. Ifjúsági törvény? Nekik csak azt kellett csinálni tovább, amit eddig. így is lehet Persze, ahol jók a gazdasági adottságok, köny- nyebb a helyzet. Baranyában azonban a mezőgazdasági területen élő fiatalok ügyében sokat tettek a termelőszövetkezetek, gazdaságok. Az ipari üzemekben más a helyzet, mások a gondok, és másképpen kell hozzálátni a törvény végrehajtásához is. Sok nagyüzem latdolog, azonban édeskevés a megoldáshoz. Ez talán rossz példa, sajnos ez a ragadós. • Mi történik, ha egy KISZ- alapszervezet — vállalati — kap a gazdasági vezetéstől egy akkora összeget, amivel megoldhatják a klub létesítését? Az történik, hogy csinálnak egy gyönyörű klubot, felavatják, 5 ott aztán a fiatalok újra ma-, gukra maradnak. Ha okvetet- lenkednek, azt mondják sokhelyütt: már megint mit akartok? Most kaptatok csodaszép klubot, pénzt, elég legyen. Ez G strigula-szemlélet, amely egyszerűen kipipálja a dolgokat, nevezetesen az ifjúsági-ügyeket is. Elintézve — kész. De, ha a mélyére nézünk a dolgoknak, könnyedén rájöhetünk, hogy már egész alacsony szinten sem hallgatják meg a fiatalok véleményét — ne adj’ isten, hogy valamilyen vállalati, termelési ügyben! Kotnyeleskedőnek, fo- gadatlan prókátornak, mindennek elmondják őket, még azt is, hogy semmi közük hozza, nem ők döntenek. Nagyon kevés helyen vonják be az ifjúságot — legalább véleményezési joggal — a gazdasági döntésekbe. Pedig az ifjúsági politika lényegét ez jelenti. Nem látják óm rosszul ezek a fiatalok, akik kiváló szakmunkások, vagy műszaki értelmiségiek, a vállalatok ügyes-bajos dolgait! Nagyon sok jó ötlettel tudnának segíteni is. Ha meghallgatják őket Jövőre minden ágazat összehívja az ifjúsági parlamenteket Fél év alatt is sokat lehet tenni — különösen azokon a helyeken, ahoi ez ügyben szinte semmi nem történt (néhány in- 1 tézmény, kisebb vállalatok, egészségügy) és kell is tenni, mert a fiatalok parlamentje olyan fórum lesz, ahol szégyenkeznie kell majd a „felnőtteknek” ... Ismerjük a fiatalokat tudjuk, milyenek. Elmarasztaljuk őket nyerseségükért szókimondásukért őszinte indulataikért — pedig ez egyik erényük. Mi. felnőttek, udvariasan, diplomatikusan fogalmazunk, nem okozunk fájdalmat senkinek. és. valljuk be, sok esetben olyan finomak vagyunk, hogy nem történik aztán semmi az égvilágon. Azokon o parlamenteken a fiatalok maguk között lesznek, egymással nem túl kíméletesek, ott majd meg lehet hallgatni mindazt, amit a törvény végrehajtása körül elmulasztottak, mindazt, amit e törvény szelleméből félreértettek, vagy nem akartak sehogyan sem értelmezni, mert ott majd megmondják. K. P, Üj üzem épült Napi négymillió köbméterrel több földgáztermelés Szegeden Szegeden kétszázhetven millió forintos beruházással elkészült a szénhidrogén-medence második szabadgáz-üzeme; befejezték a műszaki átadását, s megkezdték a berendezés üzem- próbáit Elnevezése azt jelenti, hogy nem oz olajjal együtt a felszínre kerülő, hanem a „szabad-gázokat” vagyis a kizárólag erre kiképzett kutak „termését” dolgozzák ott fel. összesen már harminchárom ilyen kutat alakítottak ki az egész medencében. Az új üzem napi négymillió köbméter földgázzal növeli az algyői mező. termelését. A tavaly felépült hasonló objektum, valamint a kísérőgazüzem termelésével együtt a szegedi medence ezen a télen már napi tízmillió köbméter földgázt ad az üzemeknek, háztartásoknak. Ez a mennyiség az ország szükségletének a nagyobb részét fedezi. Az üzem építkezését a múlt év közepén kezdték el, s a határidő előtt adják ót rendeltetésének az országos kőolaj- és gázipari tröszt vállalatai, a budapesti kőolajipari gépgyár, valamint a vegyiműveket szerelő vállalat dolgozói. Az eredeti tervben szereplő december végi határidő helyett ugyanis már a hónap közepén megkezdik a gazszolgálta tást. Á jó példák vonzásában Az önzetlen segítség Hagyománnyá kezd válni nálunk, hogy egy-egy nemes cél érdekében megmozdul a közvélemény. „Nyüzsögni”, dolgozni, adni kezdenek az emberek — és a végén mindig kikerekeaík valami nagyszerű eredmény, valami semmi mással nem pótolható érték. Most facsemetéket ültetünk, „tegnaptól” óvodákat tervez és épít a gondoskodó értelem, azelőtt pedig televíziót kapott a legeldugottabb iskola is. És mennyi még a kezdeményezés, amelyről érdemes lenne még több szót ejtenünk! Egy orszáq gazdaságát ugyan, is nemcsak a megtermelt javak mennyisége, a fizetések mértékének alakulása, vagy éppen az egy főre jutó nemzeti jövedelem arányainak változásai jelenthetik. A gazdaság fogalmába még sok más tényezőt is beleérthetünk, például az önzetlen segítés mértékrendszerét. És itt még csak nem i$ a nagy akciókra kell gondolnunk, amelyekből Pécsett ‘állatkert és vidámpark, Ujmecsekalján sportpálya és közlekedési park, a Mecseken ródli pálya kerekedett ki, hanem oz „egyszerűbb", a „jelentéktelenebb” segítés példáira, amelyeket lassanként immár természetesnek fogunk fel. Köztudott, hogy a közoktatás területein ma még nem rendelkezünk a követelményeknek megfelelő anyagi eszközökkel. A korszerű oktatás követelményei feltételek hiányában csak lassabban, zökkenőkkel valósíthatók meg. Éppen ezért van nagy jelentősége az iskolákat segítő minden olyan tevékenységnek, amely egy lépéssel előbbre visz. amely segíti feladataink megoldását. A sok hasznos tevékenység közül íme egy: A Radnóti Miklós Közgazda- sági Szakközépiskolát az elmúlt tanévben teljesen kifestették az az 506-os Iparitanulóintézet harmadéves növendékei. Kifogástalan munkájuk mellett kulturált magatartásukkal kivívták tanuld ifjúságunk és a tantestület megbecsülését. Az „akció” eredményeként mintegy 65—70 000 forinttal lettünk gazdagabbak, illetve ekkora összeget szabadíthattunk fel az oktatás céljaira. Az idei tanévben szabadpolcos könyvtári berendezésünk elkészítését terveztük. A könyvtári berendezés elkészülése a társadalmi erőegyesítés iskolapéldájaként is említhető. Vasanyagának beszerzését az Épületgép- gyártó Vállalat segítségével és közreműködésével oldottuk meg. Az állványzatot az 500-as Ipari- tanuló Intézet növendékei készítették el társadalmi munkában, a polcrendszert, a faanyagok megmunkálását a pécsi Vegyesipari Vállalat dolgozói végezték társadalmi munkában. A mintegy 50—55 000 forintos értékű könyvtári berendezés költségeiből iskolánkra mindössze 15 000 forint kiadása hárult. A Baronya megyei Építőipari Vállalat asztalosműhelye a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskolával kooperálvo a tanári szobához készített esztétikus, a helyproblémáinkat megoldó ruhatárat. A Gépipari Szakkörépiskola emellett szemléltetőeszközök készítésével, magnók javításával; a Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat fizikai szemléltetőeszközök és oktatógépek felajánlásával; a Mecseki Ércbánya Vállalat ugyancsak egy oktatógép felajánlásával járult hozzá oktatási gondjaink enyhítéséhez. A jószándék, a segíteniakarás tevékeny példái ezek, amelyekről érdemes és kell is beszélni,, hogy iqazabban mérhessük önmagunkat, nem hivalkodó, de nagyon fontos értékeinket. Márkus József a Radnóti Miklós Közgazdaság' Szakközépiskola igazgatója k
