Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-05 / 324. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló a XXX. évfolyam, 324. sióm ’973. december 5., szerda Are: 80 fillé> Az MSZJVP Baranya megye» Bizottságának lapja A bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása Bábolnán A bolgár párt- és kormány- küldöttség, élén Todor Zsivkov- val, o Bolgár Kommunista Párt Körponti Bizottságának első tit­kárával, az államtanács elnö­kével kedden a Bábolnai Állami Gazdaságba látogatott el, A delegációt elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Böjti János, a Magyar Nép- iköztársasáq szófiai nagykövete. Dr. Burgert Róbert vezérigaz­gató tájékoztatta a vendégeket a nagymultú gazdaság munká­járól. i A tájékoztatót követően élénk eszmecsere alakult ki a bolgár vendégek és a házigazdák kö­zött, amelynek során Todor Zsiv- kov számos kérdést intézett a Bábolnán dolgozó szakemberek­hez. HasonlóképDen több kér­désben érdeklődött a gazdaság munkájáról Sztanko Todorov mi­niszterelnök is. A közvetlen hangulatú beszélge­tés után a program lovas be­mutatóval folytatódott. A házi­gazdák felvonultatták a vendé­gek előtt Bábolna különböző arab tenyészetének ménjeit. Köz­ben Todor Zsivkov a magyaror­szági lovas kultúráról, — verse­nyekről is érdeklődőit. A gazda­ság vezetői büszkélkedhettek az­zal, hoqy messze földön híresek a magyar tenyésztésű lovak, Bábolnáról kancákat Bulgáriába is adtak el. /őVőre javul a vízellátás: Szigetváron, Harkányban, Siklóson, Komlón A TARTALOM® 08. Örömök és gondok a klub- mozgalomban (3, old.) D —4 0—5* 0-7 (4. old.) Vizsgálat 14 tanácsi váHaiatná (5. old.) Hőmérőzők (5. old.) Pécsi üzemgazdász első díja Pozsonyban (6, old.) Az arab olaj útja (6. old.) Több település közös vízmüvet épít: Somberek, Palotabozsok. Véménd példát mutat Bolgár vendégeink az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetében A bolgár párt. és kormány küldöttséq tagjai hétfőn dél után látogatást tettek az MTV Központi Kémiai Kutató Intéze tében. Bolgár vendégeinket a látogatásra elkísérte Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács el­nöke, dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter­helyettes és Böjti János, hazánk szófiai nagykövete. A vendégeket a kutatóintézet­ben Erdey-Gruz Tibor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia el­nöke, valamint az intézet veze­tői fogadták. Holló János aka­démikus, az intézet igazgatóié ismertette a kémiai alapkutatá­sok végzésére 1952-ben létesült intézmény tevékenységét, majd a helyi vezetők kalauzolása mellett a vendégek megszem­lélték az intézet laboratóriu­mait. A bolgár párt- és kormány- küldöttség este megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát az együttes székhazában. A vendégekkel együtt részt vett az előadáson dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi ál­lamtitkár, Roska István külügy­miniszter-helyettes és Böjti Já­nos, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. A műsor megkezdése előtt Rábai Miklós, az együttes igaz­gatója köszöntötte a vendége­ket. Tovább korszerűsítik, fejlesztik a Pécsi Kesztyűgyárat és a Bőrgyárat Sa.lóíáiékozfctló a bőr-, szőrme- és cipőipar fejlesztéséről Az öt szakmát felölelő bőr-, szőrme- és cipőipari ágazat fej­lesztéséről Pesti Ernő könnyű­ipari miniszterhelyettes kedden a Duna Cipőgyárban tájékoz­tatta a sajtó képviselőit. El­mondotta többek között, hogy az iparághoz tartozó 16 minisz­tériumi, 9 tanácsi vállalat és 97 szövetkezet fejlesztésére a IV. ötéves terv időszakára eredeti­leg mintegy 2 milliárd forintot irányoztak elő. A beruházások­tól a belföldi ellátás több mint 30 százalékos, a szocialista ex­port csaknem kétszeres és a dollár elszámolású kivitel több mint 50 százalékos növekedését várják. Valamennyi gyártási ágat számottevően fejlesztik, általá­ban „többlépcsős beruházás­sal”, s az egyes részlegek el­készültével azonnal megkezdik a termelést. A fővárosi mun­kaerőhiányt vidéki telepítések­kel ellensúlyozzák. Mintegy 210 millió forintot fordítanak pél­dául a Pannónia Szőrmekiké­szítő Vállalat kunszentmártoni gyáregységének építésére. Már részben a rekonstrukció ered­ménye, hogy a szőrmeipar ter­mékei jó minőségűek, 60 száza­lékuk tőkés exportra kerül, és az 1973. évi tervet várhatóan 10 százalékkal túlteljesítik. A Pécsi Kesztyűgyárban — ahol 1971-ben fejeződött be egy 24 millió forintos beruhá- íás — hozzáláttak a további termelésbővítő munka- és szo­ciális körülményeket javító fej­lesztés előkészítéséhez. Erre 75 —80 millió forintot szánnak. Jelentős tervek megvalósítá­sán dolgoznak a bőrdíszmű- iparban is. Szekszárdon új üze­met hoz létre a Rákospalotai Bőr és Műanyagfeldolgozó Ipa­ri Vállalat. A bőrgyártás fejlesztésére 1972 végéig 617 millió forint értékű beruházás megkezdé­sét engedélyezték. Ez elsősor­ban a Budapesti és a Pécsi Bőrgyár termelését bővíti, kor­szerűsíti majd. Már megkezdő­dött a Simontornyaí Bőrgyár rekonstrukciója és egy új rost- műbőrgyártó üzem létesítésé­nek előkészítése, s jelenleg vizsgálják a Budapesti-Bőripa­ri Vállalat további rekonstruk­ciójának lehetőségeit is. A dolgozók szociális és mun­kakörülményeinek javítását is célzó bőripari rekonstrukciók nagymértékben hozzájárulnak a cipőipar és a többi feldolgozó ágazat jobb anyagellátásához, továbbá a tőkés import csök­kentéséhez. Megteremtik a le­hetőséget a hazai iparban csak korlátozott mértékben felhasz­nálható, de gazdaságosan ex­portálható sertésbőrök nagyobb mennyiségű feldolgozására és a kivitei fokozására. A cipőiparban 748 millió fo­rint értékben kezdődtek és elő­készületben vannak még továb­bi beruházások. Ezek révén a lábbeli termelés az 1970. évi 36 millió párról a tervidőszak végére várhatóan mintegy 48—■ 49 millió párra emelkedik majd. A termelésnövekedést döntően az iparág hat nagyvállalata adja, de jelentős fejlődést vár­nak a szövetkezeti és a taná­csi ipartól is. ötvennégy település vízellá­tási gondja, kilenc közséq és város szennyvíz-tisztítási és el­vezetési problémáinak megol­dása önmagában sem kis fel­adat. A nehézségeket azonban még tetézi, hogy a települések között olyan krónikus vízellátá­si zavarokkal küszködő város van, mint Szigetvár, de Siklós és Harkány szomja sem kisebb. A Megyei Vízmű Vállalat 540 dolqozója nap mint nap óriási erőfeszítések árán igyekszik az igényeket kielégíteni — sajnos sok esetben az emberi erőfeszí­tések kevésnek bizonyulnak. Szi­getváron például hosszú hóna­pokon keresztül nem* voltak ifé- pesek a kutak annyi vizet ter­melni, hogy a magasabb épü­letek második szintjén Is legyen víz. A bajokat tetézte, hogy a három üzemelő -kút-közül —az egyikben nagy mennyiségű me­tánt észleltek, ezt a városi ve­zetékből azonnal ki kellett ik­tatni. Néhány héttel ezelőtt már hírt adtunk a szigetvári lángoló csapokról, az életveszélyes hely­zet tarthatatlan volt. így aztán a város minimális vízszükségle­te is veszélybe került. Szeren­csére a konzervgyár december 31-ig 500—600 köbméter vizet saját kútjaiból átad, így ezek­ben a napokban nem szomjazik a város. Tekintettel a vízhiány­ra, a Vízmű Vállalat is és Szi­getvár is megrendelte egy-egy új kút fúrását, a kisebb minden valószínűség szerint januárra el­készül. Nem sokkal jobb a helyzet Siklóson és Harkányban sem. Nyáron sokszor több ember él, tartózkodik a fürdőhelyen, mint télen, a község 700 köbméter vízhozamú kútja azonban még a község állandó lakóinak is kevés. A Megyei Vízmű Vállalat komplex tervet dolgozott ki Har­kány és Siklós vízellátásának megjavítására. A máriagyűdi hegyoldalba hárommilliós költ­séggel 500 köbméteres víztáro- lót építenek, amelyet éjszaka, amikor a vízfogyasztás minimá­lis, feltöltenek, s nappal innen pótolják a kutak vizét. Siklóson bővizű kút üzemel, sajnos a fúrás átmérője túl ki­csi, hiába a nagy mennyiségű víz a föld alatt. A tervek szerint most vezetéket építenek Siklós és Harkány között, s kibővítik a 110 méteres siklósi kutat. Amíg a munkák tartanak, a siklósia­kat Harkány látja el vízzel, a nyári csúcsban pedig a siklósi kút vizét ihatják a harkányiak, s a fürdővendégek. Komlón 1973-ban már nem volt vízhiány, Kőlyukról sokkal több vizet nyertek, mint azt a víztároló építésekor reméltek. Ennek ellenére éjszaka nincs a bányászvárosban vízszolgálta­tás, az éjszaka termelt vizet tá­rolják. Az összkomfortos lakások számának rohamos növekedésé­vel azonban rövid idő alatt Komlón is kedvezőtlen fordula­tot vehet a vízszolgáltatás. A vízmű vállalat felmérése szerint az új lakásokban 300—350 liter az egy főre eső vízfogyasztás — felét a régi házakban ennek sem érte el. A Megyei Vízmű Vállalat már korábban megkezdte az új víz­nyerő területek felkutatását: a számítások szerint leggyorsab­ban és legolcsóbban az orfűi Vízfőforrós vizét lehet Komlóra vezetni. A vállalat saját beru­házásból oldja ezt meg. s 1974 első félévében naponta 2—3 ezer köbméter vízzel tápiá’ ja majd Komlót a Vízfőforrós. Baranya községeiben — a vízmű vállalat elképzelései sze­rint — több település társulásá­val lehetséges a vízellátást megoldani. Tizenegymillió for n- tos költséggel most épül a Cse- le-patak mellett Somberek, Pa­lotabozsok és Véménd közös vízműve, amelyet 1974 első fél­évében adnak át, miként a most épülő rnojsit is. L, J. Jövőre ismét javul a húsellátá Egymillióval több sertést dolgoz fel az ipar A húsipar és a kereskedelem szakemberei tanácskoztak ked­den a MÉM Váci utcai bemuta­tótermében a lakosság ellátá­sának javításáról, a hús- és húskészítmény kínálat választé­kának bővítéséről. Szabó Se­rény, az Allatforgalmi és Hús­ipari Tröszt vezérigazgató-he­lyettese elmondotta, hogy ez ipar idén 1,2 milliárd forintos beruházással fejlesztette a ter­melést és minden eddiginél jobb kínálatot biztosított. A ké­szítmények kétharmad része oz olcsó áruk közé tartozik. Az ipar 1974-ben várhatóan egymillió­val több sertést dolgoz fel, mint 1973-ban, s ez azt jelenti, hogy az ideihez képest hat százalék­kal több húsáru kerül az üzle­tekbe. A Belkereskedelmi Miniszté­rium képviselői elmondottak, hogy az ipar és a kereskedelem szorosabbra fűzte kapcsolatát. Az együttműködést szerződé­sek szabályozzák, éspedig oly­módon, hogy a partnerek meg­határozták: hol és milyen bolt­típusokat milyen áruválaszték­kal kell ellátni. Ez megszüntet­te a korábbi vitákat, mert az ipar megfelelő kínálatot bizto­sít és a kereskedelem — a szer­ződések alapján — minden idő­ben vevő a gyárak e termékei­re. Újdonság, hogy két vidéki húsipari vállalat Budapesten sa­ját kezelésű árudákat nyitott; ezekben részben speciális hús- készítményeket kínálnak a vá­sárlóknak — nagy sikerrel. 1974 első negyedévének újdonsága lesz, hogy úgynevezett zsugor­fóliás csomagokban árusítanak majd Budapesten tőkehúst, és húskészítményeket. A kereske­delem 30 000 vagon hús és húskészítmény átvételére szá-nít 1974-ben, s ebből az ideinél is nagyobb kiskereskedelmi for­galmat bonyolítanak le. December 4., reggel fél nyofe. hőmérő higanyszéla —15 fokol mutál. A nagy hMeg ~ti->„ up- - -■ - -■ r .x„ vartalanul dolgoznak, csak a betonozási munkákat keM későbbre halasztani, mert — 6 fok alatt már nem szilárdul meg a beton. Foto: Kórod: Gábor t 1 4 V Szomjazik Baranya Több üzemegységet keresett föl ezután a bolgár küldöttség. Megnézték a sertéstenyésztés egyik 560 kocás telepét, jártak egy baromfitelepen, és egy oíyan keltetőháznál, ahol 24 mil­liós napos csibe az évi produk­tum. Todor Zsivkov további sikere­ket. eredményes tevékenységet kívánt a gazdaság dolgozóinak a szocialista mezőgazdaság to­vábbfejlesztéséhez. Egyúttal ja­vasolta, hoqy létesítsenek kap­csolatot a megfelelő bolgár gazdaságokkal és kutató köz­pontokkal. Ezért meghívta a I Bábolnai Állami Gazdaság igaz­gatóját, hogy néhány munka­társával, szakemberével együtt látogasson el Bulgáriába, is­merkedjen meg a bolgár mező- gazdaság e téren végzett mun­kájával, folytasson tapasztalat- cserét, ami mindkét fél számára bizonyára hasznos lesz. Végül a látogatás emlékére értékes ajándékkal kedveskedett a Bá­bolnai Állami Gazdaság dol­gozóinak. A bolqár párt- és kormány- küldöttség Bábolnáról a déli órákban visszautazott a fővá­rosba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom