Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-04 / 323. szám
♦973. december 4. DUN A NTOll NAPIO 3 Szóvá tesszük Hiánycikke! jó minőségű szőlő", gyümöics-szaporíf óanyag Novemberben megkezdődött az őszi gyümölcstelepítési idény, s a tél végén kora tavasszal folytatódik majd a szőlőtelepítésekkel. A városok menti parcellázások ebben az évben is folytatódnak, jelentősen megnőtt az új telektulajdonosok száma, akik közül sokan szeretnének szőlőt, de ha mást nem, néhány gyümölcsfát ültetni. Kérdés, hozzájutnak-e valamennyien a szaporítóanyaghoz, s mindig olyan fajtát kapnak-e, amilyent szeretnének? Az ellátásért felelős vállalat illetékesei úgy vélekednek, hogy sajnos nem. Az ültetvénytervező és Szaporító anyag Forgalmazó Vállalat Dél-dunántúli Területi Központja — mely Pécsett a Bálics-dűlő 12-ben székel — három megye, Somogy, Tolna és Baranya ellátását hivatott biztosítani, Kérdésünkre válaszolva elmondották, hogy ebben a telepítési szezonban a három megyében összesen 250 ezer db szőlőoltványt forgalmaznak, — ebből Baranyábcn 130 ezret — a nagyüzemeknek és a kistermelőknek. Ez a negyedmillió oltvány a széles sortávú művelésmód esetén csak mintegy 8—1.0 hektár betelepítésére elegendő, hagyományos sűrű sortávú telepítésnél pedig ennek csak a felére. Ez a mennyiség csak részben elégíti ki az igényeket. Egyes fajtákból, mint a tramini, vagy az olaszrizling, de általá- barl a későn érő szőlőkből a szaporítóanyag nagyjából fedezi a szükségletet. A rizlingszilvániból és a korai fajtákból — pedig a biztosabb beérésük miatt most ezeket keresik sokkal jobban — azonban jelentős hiány mutatkozik. Gyümölcsből hasonló vagy talán még rosszabb a helyzet, különösen az egyes fajoknál. És ez országos jelenség. Almából a pécsi kirendeltség csak 10 százajékban tudja kielégíteni az igényeket. Ez még a nagy szabolcsi árvízzel függ össze — mondták — amikor rengeteg almánk tönkrement, s az ottani rekonstrukció viszi el a szaporítóanyag javát. Egyébként az országos . almaoltvány szükséglet 900 ezer darab, ezzel szemben 410 ezer darabos készlet áll, mert kevés az anyatelep, nagy az alanyhiány. Ennek pótlására a vállalat megindítja az importot, de a kínálat külföldön is igen kicsi, mndössze 23 ezer darabot sikerül behozni. A másik nagy hiánycikk az őszibarack, 200 ezer a belföldi igény és csak 87 ezer a készlet. A megye 100 százalékban behozatalra szorul, mert Baia- nyának nincs keserűmanduia anyatelepe. A Szolnok megyei Rákóczifalva lát el bennünket is, de nem győzi. Ha almából nem is, de őszibarackból, mely a mecseki tájon mindig is meghatározó gyümölcs volt, illenék | ellátni önmagunkat. Ha akadna | vállalkozó nagyüzem, tsz, vagy | állami gazdaság, mely foglal- , kozna vele. A szaporítóanyagtermelés azonban, mely pár I éve virágzott, e vidéken most a mélypontra jutott A teljes igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a Vil'á- j nyi Állami Gazdaság változatlanul és ma is milliós nagyságrendben állít elő szőlő-szaporítóanyagot, vagyis bőven el tudná látni a megyét, de csaknem az egész termelését exportálja. Kizárólag a másodosztályú, tehát gyenge minőségű oltványt értékesíti belföldön. Ugyanez vonatkozik a forqalmazó ÜLTETVÉNYTERV Vállalatra is, mely a szerződéssel megvásárolt anyag egy jó részét — épp a legjobb minőséget — exportálja. így már érthető az a sok panasz, amit a termelőktől hallani, az új telepítések egy része nem ered meg, ha meg is ered, gyengébb az ültetvény, lassabban fordul termőre, kevesebb termést ad. Kérdés, helyes politika-e a mai napon export felár megegyezés érdekében gyenge anyaggal betelepíteni földjeinket, hisz a szőlőt nem egy, hanem húsz-harminc évre ültetjük? Ez a gazdálkodás ellentétben áll az ez év nyarán hozott kormányhatározat szellemével is, mely a szőlő- és gyümölcsültetvények telepítésére ismét jelentős állami támogatást biztosít. A határozat nyomán néhány baranyai tsz — Babarc, Boly, Kisharsány — máris bejelentette szőlőfelújítási, illetve területbővítési igényét, s nyilván más megyékben is megkezdik a fejlesztést a nagyüzemek. Ez jövőre csak fokozza a szaporítóanyag-ellátás feszültségét, és szükségessé teszi új szaporítóanyag előállító gazdaságok be- I lépését. Baranyában a termelőszövetkezetek közül jelenleg j csak a mohácsi Új Barázda Tsz j foglalkozik nagyobb mértékben szaporítóanyag előállítással — évi 600 ezer oltványt készítenek — a szövetkezet 3 darab oltógépet szerzett be, hogy ezzel is csökkentse az öltványkésZÍtés nagy élőmunka igényét. A jelenlegi belföldi árak mellett, amelyek túlságosan elszakadtak az értéktől, nem jövedelmező ágazat a szaporítóanyag előállítás. Az oltvány belföldi termelői ára 6,50 forint, ezt az árat a termelők, de a forgalmazó vállalat illetékesei szerint | is legalább 7,50—8 forintra kellene emelni. Több, főként Vil- . lány, Siklós környéki termelő- szövetkezetünkben kezdenék el | újra a szaporítóanyag-termelést, | azokban amelyekben még min- ! dig élő ez a tradíció, a tagság j körében. A kedv meglenne, i pusztán az érdekeltséggel von ! baj, ami sürgős intézkedést ki- 1 ván. •— Rné — i Pécsi íparnegyed Erb János felvétele Ellátási furcsaságok Túl nagy jelentőséget nem is tulajdonítana a» ember egy-egy „apró” fogyasztási cikk eltűnésének, ha az éppen csak „pillanatnyi” szállítási zavar miatt kerül fel e hiánycikklistára. Mert előfordulhat, hiszen nincs a vi'á- gon olyan bolt, amelyben min-Tg, mindenféle és bármilyen mennyiségben kapható legyen. De az már mégiscsak furcsa tünet, hogy egyes ítíény-cikkek, mint például ezúttal a citrompótló, vagy a babérlevél éppen akkor nem kapható, amikor irántuk a legnagyobb igény jelentkezik. Tekintettel a téli disznótoros, töltöttkáposztás, vadhúsos ételek szezonjára, babérlevél csak itt-ott lelhető ?e! néhány boltban. A hideg idő érkeztével sokka! több teát fogyasztunk, mint bármikor. Van hozzá cukor is, citrom is. De a citrom eléggé drága ahhoz, hogy — főleg a kisebb keresetűek — teljesen mellőzhetnék a citrompótlót. Mégis kénytelenek —, mert ez sincs. A kitűnő Parádí-HzeS tavasztól őszig hirdetik, utána — a hideg időjárásra hivatkozva — a Gyógy- vízértékesitő Vállalat meqszünteti a szállítást vidékre. Kö-bevetőleg: az indoklás akkor született még, amikor még senki az éqvilágon nem qondo't volna a jelenlegi gyors lehűlésre. Aztán: a Magyarország című lap november 18-i számának 25. oldalán ezt o'vashatjuk: . . 37 tonna lőtt vadnyulat ezoortálnok az NSZK-ba és HoMöndiába. Ez a- csemege idehaza is kedvelt, a házal fogyasztók számára is bőségesen jut vadnyui , . .” Előrebcesátva: nem a Magyar- j ország című lop a hiuás, ho^y bőséges, „vadrivúI-eHátásról” ír, holott — legalábbis Baranyában I — eayetlen árva nyulat sem ta- I (álunk a boltokban — hanem az j az intézmény, aki e rossz infor- | maciét adta az újságírónak. Elgondolkoztató a következő ta- ; »asztala»- is. Néhány nap múlva | itt a Télapó, az üzletek polcain már rég meoielentek a csokoládé figurák. Kö-ötfiik található egy — fejjcsokoládéból készült — ciDŐcske is, piros sztanioloapírba csomagolva. Egészen kicsi kis csoki-figuráról van szó. A ráragasztott cédulán ez olvasható: „Magyar Éde-ioar Szerencs—njósnyőr. Tej. 10 dkg 16.— Ft.” Tehát 16 forint ez a mütyür, de a többi i figura sem olcsóbb és különben is: mi másra, ha nem arra gon- { dől az ember, Hogy miután eay évben e^vsier jön a Télapó, hát ; hadd nyú!jan-*k a zsebükbe a r‘ci- : pák és mamák. S akinek több gyereke van, az többször nyúljon, amíg csak egy fillér is marad e zsebben. R. F. Egyre nagyobb lehetőségek nyílnak a kiskert-mozgalom előtt Kisüzemi mintakert Komlón — A pécsieknek már kistraktoruk is van Villányban présházat vásároltak A hétvégi modell-kertek Im- ár két éves múltra tekintenek ssza Baranya megyében. Az telt időben mind több hétvégi irt tulajdonos kapcsolódott az FÉSZ-ek szervezte mozgalom- 5z, de egyre szaporodott a inkron-modellek száma is, nelyek a komlói hétvégi-kert etve a villányi szőlőtermelő apmodell mintájára jöttek lét- Ezzel a hétvégi telektulajdo- jsok megfelelő vetőmaghoz, jlántákhoz és növényvédő székhez jutnak, illetve így je- ntősen javíthatjuk a lakosság ildssg, gyümölcselláíását. Az 1975-ig terjedő első, kísérti szakasz félidejéhez érkezett, ért az elmúlt időszak valamint : 1973. év tanulságait és az következendő időszak feladóit beszélték meg teanap Pé- ett. a MÉSZÖV székházban az etékes szakemberek. A ta- j icskozáson részt vettek még ! Baranya. Bács. Somogy, Tolna, Vas és Veszprém megyei ME- SZÖV-ök szakemberei, valamint dr. Petres Sándor, a MÉSZÖV főelőadója és dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója. Balázs János, a Baranya megyei MÉSZÖV osztályvezetője tájékoztatót adott a megye alapmodell- és szinkronszövetkezeteinek helyzetéről. Elmondta, hogy az idei évben készült el Komlón a fólia alatti p'alárita- nevelő telep. A három darab, egyenként 45 méter hosszú fóliasátor alatt egységes palántákat termesztenek és ezzel látják el a környék kiskert tulajdonosait. Ezenkívül meaoldották a sátrak fűtését, vízellátását, valamint enyhítettek a raktározási gondókon is. Ugyancsak Komlón kialakították az első kisüzemi mintakertet is. A pécsi ÁFÉSZ-hej tartozó hétvégi_ kert szakcsoport pediq az idei i évben kistraktort vásárolt, ame- , lyet a tagok használhatnak ta- lajműveiési munkálatokhoz. Villányban a mintakerthez és a j pincegazdasáq kialakításához ez [ év őszén területet és présházat vásároltak. Az újrendszerű szőlő- ! telepítést 1974 őszére tervezik, j A beremendi zöldségtermelő | szakcsoportnál a fólia alatti zöldséghajtatást, valamint a szántóföldi zöldségtermesztést 1974 évbe.n tovább bővítik és országos tapasztalatcselével egybekötött bemutatót is terveznek. Végezetül a tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a mozgalom túljutott a kísérleti j szakasz nehezén és a jövőben mind nagypbb lehetőségek nyílnak a különböző szakcsoportok előtt a lakosság ellátásában. Az újítói „álmok" megvalósítói A György-aknai újítóműhely Gyártóasztalon a gázkitörést elhárító eszköz — Ön szerint milyen emberek ők? — Hát, harciasak. És meg vannak győződve arról, hogy korszakalkotó az ötletük. Szerény újítóval én még nem találkoztam — válaszol Lábadi János, a Mecseki Szénbányák újító műhelyének művezetője A műhely előtt hegesztett szobor, valamelyik leleményes lakatos fantáziájának szüleménye. Szemben a kutatási osztály impozáns épülete. Az erre járó figyelmét az épület bejárata előtti tábla kelti fel. Itt, György- aknán működik a Mecseki Szénbányák és egyben a megye egyetlen kísérleti és újítási műhelye. Az annyi éven át vá! tozatlan aknaudvar most át alakul: az ide költöző Fémipari Vállalatnak már építik a két könnyűszerkezetes csarnokot, amelyek a műhelyeknek adnak otthont. Az újítóműhely külsőleg inkább lakóépülethez, mint termelőüzemhez hasonlítható. Tizenheten dolgoznak itt, lakatosok, villanyszerelők, hegesztők, esztergályosok, magason kvalifikált szakmunkások. Kell is a nagy szakmai . tudás, hiszen nem egyszer mentörténik, hogy az újító által elképzelt dolgokat nem lehet úgy megvalósítani, ahogy az a rajzon, vagy éppen az újítás leírásában szerepel. Ilyenkor aztán megkeresik a lehető legjobb megoldást, természetesen az alkotóval közösen. Ebből is, még aztán a kíváncsiságból is következik, hogy a műhely kollektívája és vezetői szoros kapcsolatban vannak az újítókkal. Számtalan esetben egymásnak adják a kilincset, figyelemmel kísérik a megvalósulási folyamatot — Nagy szükség van erre a műhelyre. Szerintem helyes meqoldás az, hogy egy külön műhely foglalkozik a szellemi alkotások gyártásával. Az üzemekben így nem fordulhat elő, hogy feketén gyártsák az újításokat. Ezért vagyunk mi: évente átlagosan 40—50 újítás prototípusát készítjük el. Évente kétmillió forintot hazunk a bányának. Az idei esztendő legszebb és legjelentősébb munkáját ez ideig a könnyűszerkezetes függósínpálya gyártása adta. A* megoldással forradalmasítottuk a bányabeli anyaga mozaatást: eddig 1300 méternyi készült el belőle. Igaz, nem feladatunk a sorozatqyártás, de hát nem volt kapacitása a qép- üzemnek. És nem mindegy, hoay abba a fejtésbe, ahová eddig 36 ember vitte be az anyagot, mostantól kezdve csak hat kell. Alig fejeztük be a sínpálya gyártást, új nleabízást kaptunk: a gázkitörést elhárító technikai eszköznek egyes alkatrészeit készítjük el. A többit az újhegyi üzem, illetve a miskolci egyetem gyártja. Annyit tudok; ha ez az újítás sikerül, a mecseki bányákban megszűnik a metán- veszély. S ez óriási dolog. A berendezés hidraulikus úton csövet nyom a szénfalba, a metán a csövön át kiszökik, megszűnik a aázkifúiás. Az itt dolqozók közül többen, például Tóth Győző műhelyvezető, Guíácsl János és Vámos Antal, no meg maga Lábadj | János is újftó. Nem csoda, ha ' szemléletűk hasonlít az újítókéhoz. Lelkesednek a korszerűért, a legújabb megoldásokért. Csak akkor kedvetlenednek el, ha azt látják, hogy az általuk gyártott újítás nem üzemel. Sajnos erre is akad példa, s nem is egy. Az automatizált fazékszivattyú (zsomp tisztításra használják) egy évig működött Kossuth-bányán, azóta nem használják, Ugyanerre a sorsra jutott a hordozható gumiszalag is, holott a szenelésnél sok fizikai munkától kímélné meg a vájárt. A művezető a napokban a Szénelőkészítőben látta. Kidobva. — Az üzemeknél nincs gazdája az újításoknak. Nem kísérik figyelemmel a kísérleti berendezés működését. Jó lenne, ha azt a módszert alkalmaznánk, mint a tatabányaiak. Ott az újítóműhely üzemelteti a.kísérleti időszakban a gépeket Azért nekünk is van gondunk: ha nagyobb berendezéseket gyártunk, rossz időben is kénytelenek vagyunk kinn a szabad éq alatt dolgozni. Már felvetettük többször: építsenek a fejünk fölé egy féltetőt! Hát eddig még nem valósult meg. Kakas István, e Mecseki Szénbányák iparjogvédelmi csoportjának munkatársa: „a műhely hozzánk tartozik, mi adjuk ki a terveket Általában fél évre előre beszéljük meg, hogy milyen gépeket, berendezéseket gyártsanak le. Győrqy-aknán csak a prototípusok készülnek, g sorozatgyártás már a géa- Qzemben, vagy másutt történik. Az első félévben készített pro- totíousok közül csak néhányat említek: korábban Tatabányáról vásároltuk a TH ívszorító- kat, a tanbánya főmérnökének újítása alapján mór olajhidraulikával működik az elmés szerkezet. Zobákon már alkalmazzuk. A Szénelőkészítő üzemben használják a csilletisztító berendezést, amiből az elsőt szintén az újítóműhely gyártotta. Természetesen a műhelynek egyéb feladatai is vannak: ha szükséges, segítenek Pécs-Bónyaüzemnek a marási munkák elvégzésében, vagy a Kutatási osztálynak is.” — Ügy tudjuk, hogy a Szénbányáknál átszervezték az újító mozgalom mechanizmusát — Igen. Korábban az üzemek önállóan foglalkoztak az újítási ügyekkel. így többször is előfordult, hogy egy problémát két, vagy esetleg több ember is megoldott. De előfordult az is, hogy — éppen az információ hiánya miatt, — egy jó megoldást nem alkalmaztak más üzemek, csak azért, mert nem tudtak róla. Éppen ezért változtattuk meg az eddigi gyakorlatot: az újítások ügyintézését központosítottuk. Októbertől kezdve az üzemek újítási előadói más feladatot látnak el. Most valamennyi újítási javaslat a központba fut be, s ha megéri, akkor valamennyi üzem bevezetheti az új megoldást Persze, így több munka hárul az iparjogvédelmi csoportra, de megéri, mert végre kiszűrhetjük a párhuzamos dolgokat Salamon Gyula Roman merőtől Ion Craclonescu és Constantin Ghita bányamérnökök, a petro- zsényi Bányabiztonsági Kutató Intézet munkatársai tegnap — hétfőn — Pécsre érkeztek a Mecseki Szénbányák Vállalat Kutatási Osztálya vendégeként. A román szakemberek 5 napig tartózkodnak Pécsett. Ez idő alatt tanulmányozzák a Mecseki Szénbányák Vállalat üzemeiben alkalmazott — a porvédelem csökkentését szolgáló eljárásokat módszereket. Tegnap elózete* tárgyaláson beszélték meg a szénbányák szakembereivel az, itt tartózkodásuk részletes programját. E szerint ma — kedden — bányajáróson vesznek részt ma|d megtekintenek több bányaüzemet A Pécsi Bőrgyár megvételre felajánl 4 db VK—AF 127-es — 4M tip. 55 kw tefj. 1465 fordulaté 2 db ÉVIG RZ 225—M2 tip. 40 kw telj. 2950 fordulaté 1 db VK AF 125—4 M tip. 40 kw telj. 1470 fordulaté gyári új villanymotort, különböző méretű használt motorokat, ventillátorokat, futómacskákat szivattyúkat PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 52. TEL: 11-555. 216-os mellék. — Ügyintéző; Várbíró. 1
