Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-29 / 346. szám
Sikeres évzárás a baranyai ipari szövetkezetekben Genfi konferencia Megegyezés a csapatok szétválasztásának! néhány kérdésében A legközelebbi ülés január 2-án lesz Épül az új nyomda Elhelyezték az alapító levelet „Ezen nyomdaepütet építése a magyarországi könyvnyomdászát ötszázadik, a pécsi nyomdászat kétszázadik évében, 1973-ban kezdődött azzal a céllal, hogy a Pécsi Szikra Nyomdának új, fej130 percig tartott tanácskozás után a csapatok szétválasztásával foglalkozó egyiptomi—izraeli katonai munkacsoport pénteki ülése Genfben. A tanácskozást követően kiadott hivatalos ENSZ-közlemény szerint a felek megegyezésre jutottak a csapatok szétválasztásának néhány elvét illetően, és a többi kérdésben „nyílt véleménycserét” folytattak. A résztvevők mindkét részről ezen elvek részleteinek tisztázására törekedtek. A küldöttségek megegyeztek abban, hogy a katonai munkacsoport következő ülésére 1974. január 2-án, szerdán 17 órakor kerül sor. Kairói sajtójelentések szerint az egyiptomi küldöttség a következő aiapelveket követi a katonai munkabizottság genfi ülésein : 1. A csapatszétválasztás kizá. rólcg katonai kérdés, semmi köze a politikai kérdésekhez, vagy a probléma végleges rendezéséhez. 2. A csapatszétválasztás azt jelenti, hogy az izraeli csapatokat olyan távolságra vonják vissza a Szuezi-csatornától keletre, hogy az ENSZ rendfenntartó erői teljesíthessék a tűzszünet és a csapatszétvólasztás ellenőrzésével kapcsolatos feladataikat. 3. Egyiptom nem járul hozzá a Szuezi-csatorna keleti partján tartózkodó erőinek csökkentéséhez, s nem egyezik bele az egyiptomi erők semmiféle visz- szavonásá ba. 4. A csapatszétválasztás a két fél erőinek védelmét szolgálja, s nem tételezi fel semmiféle kétoldalú eqyezmény megkötését. 5. A csapatszétválasztást mindkét félnek tiszteletben kell tartani. Ez a kötelezettséq értelemszerűen november 11-től a hatpontos tűzszüneti megállapodás aláírásának időpontjától érvényes, 6. A csapatszétválasztás szakaszát meghatározott határidőhöz kell kötni, s ennek lejártával Izraelnek meg kell kezdenie a teljes kiürítés végrehajtását. Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a tervszerű devizagazdálkodásról szóló törvényerejű rendeletet. Az új jogi szabályozás figyelembe veszi gazdasági ; életünk, nemzetközi gazdasági 1 kapcsolataink és a turizmus je- * lentős fejlődését, valamint a j gazdasági irányítás reformjának ! tapasztalatait. figyelemmel orra a jelentős 1 szerepre, amelyet az Orvosto- j vábbképző . Intézet az orvosi szakemberképzésben és tudományos kutatásban betölt, az Elnöki Tanács az intézetet egyetemi jellegű felsőoktatási intézmény- nyé nyilvánította. Meghallgatta és tudomásul vette az Elnöki Tanács az Országos Választási Elnökség jelentését a tanácstagi időközi választásokról. Az Elnöki Tanács Oláh Győr- j gyöt rendörvezérörnaggyá kine- j vezte. Az Elnöki Tanács vénül bírói : és egyéni kegyelmi ügyekben 1 hozott határozatokat. fedésre alkalmas területen és épületben biztosítson otthont.. (Idézet az alapítólevélből.) <2. old.) Miért rendezetlenek az üdülőtelepek? (3. old.) Gyorslista a III. és IV. békekölcsön sorsolásáról (4—5. old.) Vilég proletárjai, egyesüljetek* Dunántúli napló A TARTALOMBÓL XXX, évfolyam, 346. szára 1973, december 29., szombat Ara: 80 fülét Az rv/íszryp Baranya megyei Bizottságának lapja Nyugatnémet tii etambert rabolt &i az IRA (2. old ' T udósít ások a közel-ke eti helyzetről (2. old.) Az Human te a spanyol be politikáró‘ Igen jó esztendőt zárnak az idén o baranyai ipari szövetkezetek. A termelés az iparban 16 százalékkal, az építőiparban 12,4, a szolgáltató iparban pedig 3,3 százalékkal lesz több, mint az előző évben. A belkereskedelem részére történő értékesítés az előző évhez képest megkétszereződik: a baranyai ipari szövetkezetek 274 millió forint értékű termékkel járulnak hozzá a lakossági árualaphoz. Gyors ütemben fejlődik az export, a szövetkezetek a múlt évhez viszonyítva 20 százalékkal vittek többet a külpiacokra, az export értéke az év végén eléri a 84 millió forintot. Mindent egybevéve a baranyai ipari szövetkezetek a munka termelékenysége és hatékonysága emelésének köszönhetően az idén 113 millió forint többlet termelést és 12 millió forint többlet nyereséget érnek el. Ugyanakkor a tagság keresete 7,6 százalékkal lesz több, mint 1972- ben. Mindezeket a várható gazdasági eredményeket a KISZÖV küldöttközgyűlésén ismertették, amelyet tegnap délelőtt tartottak a pécsi Steinmetz Miklós Művelődési Házukban. A fenti eredményeket érdemes egy kicsit közelebbről is Szemügyre venni. Az idén o harminc százalékot is meghaladóan növeli termelését a Nép- művészeti, a Pécsi Minőségi Ruházati, a Cipőipari és a Sellyéi AGROKÉMIA Szövetkezet, ez utóbbi 26 millió forinttal. Az építőipari szövetkezetek közül a legnagyobb termelésfelfutást a pécsi érté el, főként az alagútzsalus technológia bevezetésének eredményeként. Az építőipari ' szövetkezetek közül egyedül csak a sellyei marad el tavalyi eredményeitől és ez a szövetkezet az idén sajnos veszteséges is lesz. A szövetkezetek év végéig 410 lakást adnak át, s ez 170 I Papp Imre elhelyezi az új nyomda alapkövébe a fémtokba zárt okmányokat. lakással több a tavalyi évhez viszonyítva, azonban elmarad az ötéves terv ez évi előirányzatától. Az idei lemaradás 312 lakás, a tavalyi 174, összesen tehát 486. A lemaradás azonban behozható, hiszen év végén 777 befejezetlen lakással számolnak. Ami a szolgáltatások mérsékeltebb ütemű bővülését illeti, ennek oka részben a nem kellően ösztönző köz- gazdasági szabályzókra vezethető vissza. Amint azt Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke oz elnökség beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítésében megemlítette, a január elsején életbe lépő szabályzó módositások remélhetően nagyobb ösztönzéseket tartalmaznak, de változatlanul szükséges, hogy a szolgáltatások széles körében érdekelt szövetkezetek vezetői hathatós intézkedéseket tegyenek e fontos, az életszínvonal politikával összefüggő célkitűzések megvalósítása érdekében. A KISZÖV elnökségének beszámolója végén ajánlásokat adott a tagszövetkezeteknek jövő évi tervük kidolgozásához, különös tekintettel arra, hogy a negyedik ötéves terv hátralévő részében a lakosság életszínvonala gyorsabb ütemben nő, növekszik a vásárlóerő, nagyobbak lesznek az igények. Tárnái Ferenc külön szólt a pécsi szövetkezetek társadalmi szerveinek — különösen o nőbizottságok — elismerésre méltó I szervező munkájáról, amelynek | eredményeként a szövetkezeti j dolgozók szinte egy emberként I vállalták, hogy két kommunista szombat teljesítésével járulnak hozzá egy óvoda létrehozásához. A Pécsi Építőipari Szövetkezet az óvoda építését határidőre teljesítette, ünnepélyes átadása január 2-án lesz. Pécs I. kerületében, a Pó'ya utcában — a város kibontakozó új iparnegyedében — bensőséges ünnepség keretében helyezték el tegnap délután a Pécsi Szikra Nyomda új üzemépületének alapkövét. Az ünnepségen részt vett dr. Nagy József, az MSZMP Baro- nya megyei Bizottságának első titkára. Ott voltak Pécs város párt-, állami vezetői, az SZMT, az MNB, a beruházó, a kivitelező képviselői, nyomdászok, lapkiadók és újságírók. ünnepi beszédet Papp Imre Pécs város Tanácsának általános elnökhelyettese mondott. Méltatta az esemény kultúrtörténeti jelentőségét, melyet a következő évszázadoknak szánt dokumentumként földbe helyezett alapítólevél szimbolizál: e helyen épül az új, leendő Szikra Nyomda. Az elnökhelyettes elmondotta. Pécs városa, különösen a fel- szabadulás után hatalmas lendülettel indult meg a fejlődés útján. Ez a fejlődés megkivárta az összes kommunális és ipari létesítmény egyidejű korszerű fejlesztését. Nem maradhat el Pécs nyomdaiparának fejlesztése sem. Ezen a meggondoláson alapszik, az egész magvar nyomdaipar általános fejlesztési tervén belül a Pécsi Szikra Nyomda új üzemének építése is. Kérte, akik az új épületben elkezdik majd a további évek munkáját, legyenek méltók a szakmájukat mindennél jobban szerető elődök el nem halványuló emlékéhez. Ezt követően Papp Imre az acélhengert — mely az alaprtó levelet, a nyomda mai dolgozóinak névsorát, a Dunántúli Napló 1973. évi XXX. évfolyama 345. számának két példányát, korabeli érméket, pénzeket tartalmazza — a betonüregbe helyezte. * Az alapkőletétel után ünnepi megemlékezés volt a magyarországi nyomdászat 500. és a pécsi nyomdászat 200. évfordulójáról a Pécsi Szikra Nyomda tanácstermében, ahol szintén jelen volt Baranya és Pécs párt- és állami vezetősége, a társadalmi és tömegszervek képviselete. Az ünnepség résztvevőit Balás Ferenc szb-títkár köszöntötte, majd Melles Rezső igazgató mondott beszédet. Nemcsak a nyomdászok, de j az egész kultúrvilág hálával gondol Gutenberg Jánosra, aki- j nek a mozgatható betűkkel tör- ! ténő nyomtatás feltalálását kö- J szönhetjük. Öt megelőzően egv- | szerű ember nem is remélhette, hogy ismerője lehessen Vergilius, Horatius és a többi kiasz- szikus csodálatos műveinek. A néha egy élet munkájával írottrajzolt kódexek a vastag falú kolostorok féltett kincsei voltak, s a nyomtatás csodálatos talá1- mánya tárta ki a szellem kapuit a világ felé. Szinte robbanásszerűen terjedt az új művészet. Az 1450-től 1500-ig eltelt ötven év alatt Európa tizennyolc országának 260 vérosábon 1120 nyomda kezdte meg működését, amelyek ugyanezen ;dö alatt több mint tizenhatezer kü- 1 lönböző könyvet nyomtattak. Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy Buda a legkorábbi európai nyomtatóhelyek közé tartozik, hisz ez évben ünnepeltük a magyar nyomdászat ötszázadik évfordulóját. Hess András mester a Magyarok Kró- nikájának elkészítésével úttörő munkát végzett. Jóllehet csak rövid ideig működött és alig ötven év múlva hazánkra szakadt a török uralom, mégis olyan utódai támadtak, m!nt Huszár Gál, a Hoffhalter test- ! vérek, de lepkiváltképp közöttük a legnagyobb, Tótfalusi Kis Mik- j lös. Az ő nagysága napjainkig ható és — nyugodtan mondhot- i juk — világszerte elismert. Am míg a felvidéki és erdélyi részeken élhetett a nyomdászat nemes művészete, — a töröktől birtokolt területeken — így nálunk is — ez úgyszólván lehetetlen volt. A török kiűzése utón, csak a XVIII. század második felében kezd éledezni ez a vidék és alakulnak a nyomdák. így kerül sót arra, hogy egy budai nyomdászsegéd Klimó György püspök biztatása nyomán engedélyt kér az uralkodó Mária Teréziától arra, hogy Pécsett nyomdát alapíthasson, kizárólogos joggal. Engel János József 1773-ban (Folytatás a 3. oldalon.) Az erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat drávafoki üzemében ebben a szezonban 4C0 mázsa füzvesszőt takarítanak be, illetve dolgoznak fel. A vesszők a békési kosárgyárba kerülnek, ahonnan jelentős része mint késztermék exportra kerül. Erb János felvétele J i
