Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-15 / 334. szám

1973. december 15. OUNANTOll NAPIO Emeljük az alapszervezeti munka színvonalát! Okos, célszerű helyi politikát A tervek szerint: Fördős László elvtársnak, a Dunántúli Naplóban megjelent cikke igen komolyan elemzi az alapszervezeti munka színvonalá­nak, emelésének tényezőit. Néhány megállapításához én is sze­retném a véleményemet nyilvánítani. A taggyűlések szerepe Ahhoz, hogy egy alapszerve­zet munkájában a tagság folya­matos, aktív részvétele, a párt- szervezet előtt álló feladatok eredményes végrehajtása biz­tosított legyen, igen fontos az, hoqy kik kerülnek az alapszer­vezet vezetőségébe, és ki az alapszervezet titkára. A. párt- munkában eltöltött éveim és a helyi tapasztalatok is arra en­gednek következtetni, hogy ab­ban az alapszervezetben, ahol va titkár és a vezetőség tagjai­nak megválasztása jól sikerült, ' ott a pártmunka színvonalának folyamatos emelése biztosított. Egy olyan vezetőség,Namely­nél jó a felkészültség, az .együttműködés, a pártmunka végzése iránti lelkesedés és a feladatok céltudatos kimunká­lása, ott a tagság folyamatos aktív részvétele is biztosított. A kialakított kollektív munkának az eredménye csak pozitív irány­ba fejlődhet. Egyetértek azzal, hogy a párt rendezvényeinek — közte a tag­gyűlések — megtartását igen gondosan, körültekintően kell • előkészíteni és megtartani, A 'taggyűléseknek a pártszervezet életében igen fontos szerepe van, de véleményem szerint a havonkénti tartását nem látom indokoltnak, csak azért, mert ezáltal talán jobban érvényesül­het a párt vezető szerepe, vagy •növeli a párttagok aktivitását. A csúcsvezetőséghez hat alapszervezet tartozik. A X. párt- kongresszus óta havonta tartják vezetőségi üléseiket, kéthavonta a taggyűléseiket. A tapasztalat az, hogy a jól dolgozó párt­szervezetek tekintélye nőtt, erő­södött, és' a párttagok aktivitá­sa sem csökkent. Az azonban alapvető köve­telmény, hogy a betervezett ve­zetőségi és taqqyűléseket rend­szeresen a megjelölt időben megtartsák, melyekre olyan na­pirendeket tűznek, amely érdek­li a párt tagjait, elősegíti, a politikai, gazdasági, kulturális munka hatékonyságát, A X. kongresszust megelőző években, mikor havonta voltok vezetőségi és taggyűlések, sok­kal több rendezvény maradt el, mint az utóbbi három évben. Az alapszervezetek titkárai ■mind társadalmi pártmunkások. A titkároknak funkciójukból adódóan pedig más egyéb kö­telezettségeik is vannak, ezek sok idejüket lekötnek, melyet nem eay qazdasági vezető ki­fogásolt. Ezeken kívül q titká­roknak munkahelyi kötelezett­ségeik is vannak. Ha a párttag­gyűléseket havonta kellene megtartani, vajon tudna-e még arra is rendszeresen időt sza­kítani, a taggyűlések, vezető­ségi ülések jó színvonalú előké­szítése érdekében. Ennek hiá­nya viszont erősen befolyásol­hatja a pártszervezet tekinté­lyét, irányító-vezető szerepé­nek érvényesülését, amely ná­lunk is tapasztalható volt. Véle­ményem szerint csak az olyan pártrendezvények megtartásá­nak van értelme, amely jól elő­készített, van tartalmi mondani­valója. Ehhez pediq idő kell. Az alapszervezetek titkárai ré­szére biztosítható idő pedig nem korlátlan. Rendsieres párt megbízatásokat A falusi pártéletet befolyá­solja még az is, hogy vannak idénymunkák. Ez sok párttagot érint, és nem ritka a lé—16 órás napi munkaidő. Ha gyak­ran kivonjuk őket a munkából, mert taggyűlés van (ahol a ha­tározatképességnek meg kell lenni), nem eqy esetben súlyos kárt okoznánk a közösség szá­mára. Párttagjaink véleménye az, hogy a kéthavonta meg­tartott taggyűlés a legmegfele­lőbb anélkül, hogy a párt ve­zető szerepe, a párttagok akti­vitása csorbát szenvedne. i Arra azonban nagy gondot | fordítanak az alapszervezetek vezetőségei, hogy q párt tag- J jóinak legyen rendszeres párt- ■ megbízatásuk, mégpedig olyan, amely képességüknek, igényük­nek megfelelő, és annak szíve­sen tesznek eleget. Az alopszervezetek vezetősé­gei mindinkább vigyáznak arra, hogy egy-eqy párttagnak ne legyen túl sok megbízatása, mert ez nagyban befolyásol­hatja a munka eredményessé­gét, Már hosszabb ideje az a gyakorlat érvényesül alapszer­vezeteinkben, hogy két-három évenként felülvizsgálják a párt- megbizatások rendszerét, ahol kell változtatnak. Az alapszer­vezetek vezetőségei személyes elbeszélgetés alkalmával ala­kítják ki kölcsönös megegye­zéssel azt a területet, amely mindkét fél számára a legmeg­felelőbb. A megbízatásokban ezt követően a taggyűlés dönt. A megbízatások teljesítésének rendszeresebb számonkérése, az azokról való beszámoltatás akár taggyűlésen, akár vezetőségi ülésen, vagy személyes elbe­szélgetés útján mindinkább kezd a pártvezetőségek munka- módszerévé válni. Ezt a párt tagjai el is várják, mert hisz ők is tudni akarják, hogy a pártvezetőséq hogyan értékeli munkájukat, mit csinálnak jól és melyek azok a területek, ahol a munkát javítani kell. Az! elmúlt években a pártmunka végzésében élenjáró párttago­kat a köszönő szó vagy oJdevél mellett nemegyszer pénz és tárgyjutalom, sőt miniszteri ki­tüntetésre is javasoltunk-q qaz- dasóq . vezetőinek. A párt-tagjai ezt nem várták, de szívesen vet­ték, amely új lelkesedést adott munkájuk még jobb végzéséhez. Felfeé ívelő tendencia A .központi akarat végrehaj­tásában igen. fontos szerepe van az alapszervezetekn ,k. Ah. hoz pedig, hogy a helyi politi­kát célszerűen az adott körül­ményeknek megfelelően jói ala­kíthassák ki, időre van szüksé­gük. Korábban ugyanis az alap­szervezetek a felsőbb szervek részéről küldött határozatok, je­lentések kérései elég gyako­riak voltak, melyek feldolgozása nagyon lekötötte az alapszer­vezet vezetőségének munkáját, olyannyira, hogy kevés idő ju­tott a helyi feladatok megoldá­sára. Az utóbbi időben ez lé­nyegesen kevesebb, íqy több idő jut a helyi tennivalók ered­ményes kimunkálására, azok meqoldására, a párttagokkal való találkozásokra és a dol­gozók üqyeinek intézésére. Az elmúlt hónapokban a nyugdíja­sokkal, a közelmúltban az aktív párttagokkal folytatott élbeszél­getések komoly véleményeket, javaslatokat, észrevételeket hoz­tak felszínre. Ezekről a tervsze­rű, céltudatos találkozókról a jövőben sem szabad lemondani. Ahhoz, hogy az alapszerve- j zetek tartalmi munkájának szín- j vonala a fejlődés követelmé­nyeinek megfelelőén fölfelé ível­jen, a csúcsvezetőséq- részéről is állandóan keressük és kutat­juk azokat a módszereket, amellyel mi is elősegíthetjük ezt a folyamatot A csúcsveze­tőségi ülésekre való rendszeres meghívásuk mellett, havonta féléves terv alapján titkári meg­beszéléseket tartunk, melynek legfontosabb célja: 1. Az előző havj alapszerve- zeti munka részletes értékelése és a tanulságok levonása. 2. Az aktuális elméleti- és gyakorlati kérdések megbeszélé­se, feldolgozása, annak helyi alkalmazása. Ez évben az alábbi témákat dolgoztuk fel: — az alapszervezetek felada­tai az egyséq .-és a fegyelem erősítése érdekében, S. ! — a taggyűlés, a pártvezető­ség, a titkár feladata és hatás­köre,-— a helyi politika kialakítá­sának tapasztalatai, — szemléltető agitáció kor­szerűsítésére. — kommunisták feladatai a | Hazafias Népfront mozgalom­l ban. ... E témák megtartására a pórt- I bizottság munkatársait, csúcsve­zetőségi tagokat, alapszervezeti titkárokat kértünk fel. Az elő­adókat úgy igyekszünk felké­szíteni, hogy az alapszervezetek titkárai konkrétan lássák abból saját területükön lévő tenni­valókat. 3. A megbeszélés utolsó ré­szében egyeztetjük a következő havi pártpolitikai feladatokat, azt,, hogy melyik alapszervezet­nek, mit kell tenni, milyen fel­adatokat kell megoldani, A csúcsvezetőséq intézkedési tervéből adódóan határoztuk el, hoqy évente egy-két alkalom­mal a csúcs- és alapszerveze­tek vezetőségi tagjai számára a helyi politika kialakításának segítése és az alapszervezeti munka színvonalának emelése céljából félnapos továbbkép­zést tartunk, ahol a körzetre vonatkozó főbb párt-, állami-, gazdasági-, kulturális kérdések végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok kerül­nek megbeszélésre. Ez egyben olyan segítséq is az alapszerve­zetek vezetőségeinek számára, hoqy konkrétan lássák meg azokban saját közreműködésük eredményességét és a követke­ző év alapszervezeti feladatai is. Még hatékonyabb segítséget Ez évben ilyent kétszer tartot­tunk, qmelyről q„z. értékelés .so­rán- naqypn pozitívan nyilatkoz­tak a pártvezetőség tagjai. Két éve alkalmazzuk azt a módszert is, hogy egy-egy csúcsvezető­ségi. tag felelős egy-egy alap­szervezet munkájáért. Tovább kí­vánjuk fokozni, hogy a csúcs­vezetőség reszortfelelősei gyak­rabban találkozzanak a párt- alapszervezetek adott reszortfe­lelőseivel, a konkrét feladatok megbeszélése és végrehajtásá­nak értékelése kapcsán. A pártalapszervezeti munka színvonalának emelését igen fontos feladatnak tartjuk, mert nem mindegy, hogy egy adott te­rületen hogyan érvényesül a párt vezető, irányító, segítő tevé­kenysége, Ebben podiq igen nagy szerepe van a pártszer­vezet vezetőségének, és tagsá­gának felkészültségének, tájé­kozottságának, szervezeti és cselekvési eqységének megfele­lő szinten tartásának. Szabó László csúcstitkár, Bükkösd 1975-ben bevezetik a szakmai bérek országos táblázatát A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácsülést Dre- cin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta az 1974; évi népgazdasági tervről, majd a tervvel kapcsolatos szak- szervezeti feladatokat Her- czeq Károly, a SZOT titkára elemezte. Mint mondotta, a szakszerve­zetek legfontosabb feladata, hogy segítse a termelés haté­konyságának növelését, a dol­gozók .élet- s munkakörülmé­nyeinek javítását. Ehhez a vál­lalatok és a szakszervezetek szo­ros kapcsolatára, együttműködé­sére van szükség. Közös munká­val lehet csak javítani a mun­ka szervezettségét, a verseny- mozgalomban rejlő tartalékok feltárását a jó munkához, a jó légkörhöz s elengedhetetlenül szükséges üzemi demokrácia ki- teljesedését. Az eddiginél is töb­bet kell tenni azért, hogy a munkások részeseivé váljanak a vállalatok vezetésének, jobban bekapcsolódjanak a gazdálko­dás ellenőrzésébe. A szakszervezetek messzeme­nően támogatják a párt közpon­ti bizottságának állásfoglalását, amelyben kimondja, hogy az öt­éves terv hátralévő időszaká­ban, 1974-ben is gyorsuljon a lakosság jövedelmének növeke­dése. Hasonlóképpen támogat­ják a szakszervezetek annak az elvnek az érvényesülését, hogy tovább enyhüljenek a bérfe szültségek. Hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi munkások bérezé sére megkülönböztetett figyel met kell fordítani. A. vállalati szakszervezti szerveknek fontos feladatuk, hogy a vállalaton be lüli kereseti arányok további ja vitását szorgalmazzák. Az előadó utalt arra, hogy várhatóan 1975-ben vezetik be a szakmai bérek országos táblá­zatát. Ennek előkészületei folya­matban vannak. A szakmai., bér­táblázatot a jövő év első felé­ben tárgyalja a Minisztertanács. A jóváhagyás után a bértáblá­zat nyilvánosságra kerül, ezt te: hát a vállalatok jóval , a beve­zetés előtt tanulmányozhatják, fontos feladat, hoqy a vállala­tok mérjék fel a kulcsfontossá­gú fizikai szakmákban, munka­körökben kialakult tényleges bé­reket és ezt hasonlítsák össze a szakmai bértáblázat tételeivel. Az elemzések alapján dolgoz­zanak ki tervet arra, hogy az in­dokolatlan eltéréseket milyen módon és ütemben kívánják csökkenteni, illetve megszüntet­tan szoros kapcsolatának továb­bi feloldását, a vállalati jóléti alapok dinamikus szinten tartá­sát segítik. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a szabályozók méq jobban szol­gálják a nemzeti jövedelem lét­rehozásában legdöntőbb felada­tokat ellátó naqyvállalatok, a nagyüzemi munkásság érdekeit, keresetük további dinamikus nö­vekedését. Elmondotta, a továbbiakban, hogy folyamatban van a munka­idő-csökkentés előkészítése azo­kon a területeken is, ahol arra eddig még nem került sor. Az ágazati minisztériumok a szak- [ szervezetekkel együttesen készí­tik elő a további munkaidő­csökkentést, keresik azokat a forrásokat, belső tartalékokat, amelyek a rövidebb munkaidő bevezetéséhez szükségesek. Végül a különböző érdekek összeütközésének problémakörét érintette. Mint mondotta, a szakszervezeteknek az egyéni és a csoportérdekeket úgy kell vé- deniök, hogy a társadalmi ér­dek elsődlegessége egy percre se kerüljön hátrányba. A szak- szervezeteknek tudatos és szé­leskörű felvilágosító munkát kell végezniök, hogy a dolgozók vi­lágosan lássák a . népgazdasági terv és a vállalati tervek össze­függéseit, saját munkájuk je­lentőségét. A fogyasztás növelé­se, az életszínvonal tartós eme­lése csak a termelés, a nemzeti jövedelem növelésével, vagyis becsületes munkával biztosítha­tó. Bővül a szövetkezeti áruválaszték A múlt évi 800 millióról az idén csaknem 1 milliárd 100 millió forintra emelkedett a SZÖVÁRU forgalma. A szövet­kezetek árubeszerző és értékesí­tő közös vállalata 1974-ben to­vább kívánja szélesíteni válasz­tékát, s a hazai ipartól szárma­zó termékek mellett növeli az importáruk arányát is. Már aláírták a szerződést a Hajdúsági Iparművekkel, amely jövőre csaknem 6000 mosógé­pet,- 8000 porszívót, 4000 boj­lert és mintegy 600 centrifugát szállít; a Jászberényi Hűtőgép­gyárral 14 900 hűtőgépre kötöt­tek megállapodást. Több hazai vállalattól több ezer televíziót, vi II ón yva salát, nritl a nytű z h e I y e t, kávéőrlőt és 26 000 kávéfőzőt rendeltek. Tovább növelik a szovjet áruk importját. Kerékpárok, rádiók, porszívók, hőfokszabályozós va­salók és más iparcikkek érkez­nek a Szovjetunióból. Sok ipar­cikket rendeltek a Német De- mpkratikus Köztársaságból; Ro­mániától csaknem 2000 „Alba- lux” mosógépet; Csehszlovákiá­ból egyebek között hűtőgépe­ket, mopedeket. Lengyelország­ból varrógépeket, lemezjátszó­kat, magnókat várnak, A mezőgazdasági kisgépek és eszközök forgalma az idei 23 millióról 57 millió forintra nó. Jövőre tehát több kisgép lesz o szakboltokban, előreláthatólag nem lesz hiány kézi- és hátiper-i metezőből sem, s főleg a ház­táji gazdaságoknak rendeltek 12 500 sarlót és kaszát is. Bővül a bútorválaszték Is. Csehszlovákiából, Romániából várnak importszállítmányokot, egyebek között 600 étkező-sa- rokpadot és mintegy 700 gyer­mekszoba-garnitúrát. 117 millió forint értékű kwV. fekcionált ruhát szereznek be & szövetkezeti üzletek, s 100 millió forint értékben kötöttárut, ágyneműt, divatárut Ennek kö­szönhető, hogy a szövetkezeti áruházak, üzletek választéka egyre inkább megközelíti a fő­városi boltokét, sőt egyik-másik cikkből még bőségesebb is lesz. A közgazdasági szabályozó- t rendszer továbbfejlesztésével | kapcsolatban a SZOT titkára el­mondotta, hogy a SZOT elnök­sége is kidolgozta álláspontját, • javaslatait. E javaslatok elsősor­ban a tervszerűség fokozását, a reálisabb ártervezést, a korsze­rűbb technikát alkalmazó nagy- vállalatok jövedelmezőségét, a nyereség és a bér eddig túlzot­FELHIVJUK VÁSÁRLÓINK FIGYELMET, HOGY aranyvasárnap (dec. 16 Szekszárdon a Korzó Aruház, az Otthon Áruház (háztartási edény- és lakástextil osztálya) és a 89-ES SPORT—JÁTÉK BOLT 8 órától 12 óráig NYITVA TART Tolnai és baranyai állami gazdaságok KlSZ-vezetőinek tanácskozása Fórumot biztosítani a fiataloknak a közélethez Az ifjúsági törvény végrehaj­tásának és helyi intézkedési ter­veinek tapasztalatai szerepel­tek fő témaként azon a tanács­kozáson, melyet tegnap tartot­tak a KISZ Baranya megyei Bi­zottságán a Tolna és Baranya megyei állami gazdaságok KISZ--és párttitkárai. A két me­gyéből tíz-tíz állami gazdaság képviselői mondták el tapaszta­lataikat, melyek alapján a részt­vevők megállapították: az össz­kép kedvező. A gazdaságok zöme helyesen értelmezte és készítette el a tör­vény végrehajtásának terveze­tét. Ugyanakkor némely állami gazdaságban túl általánosan fogalmaztak, sőt helyenként egyszerűen lemásolták a mi­nisztériumi végrehajtási utasí­tást. Az ifjúsági törvény végrehaj­tása egyes gazdaságokban ob­jektív akadályokba ütközik, ugyanis nem mindenütt működik KISZ alapszervezet. Ezekben a mezőgazdasági nagyüzemekben pedig egyszerűen nincs fórum, ahol képviselhetnék a fiatalok értékeit. Természetesen a meg­oldás q fiatalokra vár, amint ezt helyesen értelmezték Bo- gádmindszenten. A gazdaság­ban dolgozó fiatalok a községi KISZ alapszervezethez tartoz­tak, de a megfelelő fórum meg­teremtése érdekében különvál­tak, s létrehozták saját alop- szervezetüket. A Pécsi Állami Gazdaság fiataljai ifjúsági bi­zottságot alakítottak, s ez a testület képviseli érdekeiket. A tanácskozáson, feladatként fo­galmazták meg, hogy ugyan­akkor minden állami gazdaság- bor) meg kell alakítani a KISZ* szervezetet, ugyanis csak az if­júsági szövetség képviselheti megfelelően érdekeiket A jő példáért sem kel! mesz- szire menni: Bikaion ifjúsági parlamentet szervertek a kisze- sek. A parlament létjogosuh- ságát bizonyítja, hogy rövid idő alatt több, mint 200 közérdekű, a fiatalok életével, a gazdaság­gal foglalkozó kérdés érkezett a testülethez. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy elsősorban fórumot kell biztosítani a fiataloknak, olyan fórumot, ahol bátran el­mondhatják véleményüket, ja­vaslataikat, amely az aktív köz- életiségre nevel. Erre a célra pedig az egyik legjobb lehető­ség a gazdaság életében való részvétel. Némely gazdaságban a vezetők élnek is ezzel a lehe­tőséggel, s meghívják a fiota- lok képviselőit az igazgatóta­nács üléseire is. A tegnapi tanácskozás máso­dik napirendi pontjaként Ke­mény Árpád, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munka­társa ismertette a KISZ KB 1973, október 18-i állásfoglalását és határozatát a KISZ időszerű fel­adatairól az élelmiszer- és fa­gazdaságban, az ÁFÉSZ-ekbert dolgozó és a falun éló fiatalok körében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom