Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-12 / 331. szám

1973. december 12. DUN ANTOll NAPIO Százötven éves a gyógyító .orré víi Ui tó i fürdőépü etet avattak | 25 éVCS Z. SZOCÍaÜSta kiskereskedelem Jubileumi ünnepség Harkányban 150 esztendővel ezelőtt bugy- gyant fel először az a gyógyvíz, omely Harkányt világszerte is­mertté tette. Jelentős a másik évforduló is — negyedszázad múlt e| azóta, hogy e gyógyfür­dő állami tulajdonba Kerüt. Már -már természetes, hogy e történe'mi megemlékezés alkal­mával egy új, reprezentatív lé­tesítmény átadására is sor 'te­rült, felavatták a 25 millió fo­rintos költséggel épített új leli fürdőépületet. 1823 októberét írták, amikor a harkányi fürdő területén az árokásók forró vízre bukkantak. Az iszapban dolgozó napszámo­sok egyike, aki köszvényben szenvedett, úgy találta, a me­legvíz enyhíti fá'dalmait. A hír hamarosan bejárta az egesz környéket és egy év múlva már a megyei közgyűlés jegyzőköny­ve is említést tesz Harkányról: „Minekutána pedig ezen ne­mes Vármegyénk Rendjei csak hallásául és egyenként való ta­pasztalásául privative megértet­ték, hogy ezen Megyének kebe­lében, Harkányi helyiségbe, egy meleg feredő feltaláltatott, a Nemes Vármegyének azonban, mint Köz Hatalomnak arrul pe­dig mindeddig hivatalos tudo­mánya nem volna, a legfőbb rendszabályok is megkívánnák, hogy azok a törvényes Politikai Hatalomnak tudtára adattassa- nak és ezáltal felsőbb Helyre is bé'elentessenek." S most egy nagy ugrás oz időben, mely a másik iubileum- hoz kapcsolódik: 1949. január 4-én a Gazdasági Főtanács ha­tározata alapján a fürdő ellen­érték nélkül a magyar állam tu­lajdonába került. Ezzel lehető­vé vált, hogy hazánk e termé­szeti kincse a rászoruló beteg emberek gyógyítását szolgálja. Ismét egy dátum: 19/3. A BARANYATERV elképzelései alapján a Baranya megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat befejezte Harkány új téli fürdő'ének építését. A kétszintes modern épület szemet gyönyörködtető látvány. A földszinten az ember a vörös süttői márvány padlózató elő­csarnokba lép. Itt van a pénz­tár, a ruhatár, s a női fod-á- szat, valamint a büfé. A bejá­rattal szemközti két folyosón alakították ki az 1600 fős öltö­zőt, ahonnét egy tágas üveg­folyosón juthatunk ki az 1200 négyzetméteres medencébe. Impozáns lépcsősor vezet oz emeleti traktusba. A fényes, elegáns, a tetőről és oldal-ól is megvilágított, kék pirogránit oszlopokkal tagolt teremben 200 heverőt helyeztek el a pi­henni vágyóknak. Tágas helyi­ségekben lesz majd a női és férfi masszázs. Ezen a szinten is van női és férfi fodrászat. Az épületben a levegő ki­váló, melyről légkondicionáló berendezés gondoskodik. Az új téli fürdőhöz egv mo­dern emlékműre hasonlító lép­csőié! já rat csatlakozik, amelyen át a fürdőzők nyáron a hatal­mas tetőteraszra juthatnak. * Itt, ebben a pompás új épü­letben került sor a jubileumi ünnepségre, melyen megjelent Czégény József, a Megyei Part­bizottság titkára, dr. Vida Sán­dor, a Siklósi Járási Pártbizott­ság első titkára, dr. Szabó Jó­zsef országgyűlési képviselő, a NEB megyei elnöke, Áll Lajos, az OVH főigazgatója, Péter István, a HVDSZ titkára, Szarka Árpád, a Siklósi Járási Hivatal elnökhelyettese. A résztvevőket Zsifkó Ferenc, a Fürdő Vállalat igazgatója kö­szöntötte, majd Czente Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyette­se mondott beszédet. Az ünnepi beszédet követően Harkány-fürdő története címmel Vass Béla, a Megyei Tanács ÉKV osztályának főmérnöke tar­tott előadást. Ez alkalommal kitüntetések átadására is sor került. A Víz- gazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta az OVH Tóth F. Bélának, a Me­gyei Tanács ÉKV osztálya veze­tőjének, Nagy Eleknek, a Fürdő Vállalat műszaki vezetőjének és Kovács Józsefnek, a Fürdő Vál­lalat szerelőjének. Ketten -é- szesülíek OVH elnöki dicséret­ben, öten pedig a vállalat Ki­váló dolgozói lettek. Az ünnepi rendezvény máso­dik részében Dénes Béla törté­nész, a Pécsi Tanárképző Főis­kola tanszékvezetője nyitotta meg a Harkány-fürdő történetét bemutató kiállítást. A jubileum tiszteletére a vál­lalat Harkány fürdőtörténet címmel könyvet adott ki. Szita László történész, a Baranya me­gyei Levéltár igazgatóján jk munkáját. (Mécs) A JOVO ÉV JÚLIUSÁVAL A KERESKEDELMI DOLGOZOK IS HETI 44 CRAT DOLGOZNAK ünnepelt a kiskereskedelem Tegnap délután a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájában i ünnepi megemlékezést tartottak az első szocialista kiskereskedel­mi vállalat, a Népbolt megala­kulásának 25. évfordulója alkal­mából. A sok száz kereskedelmi dolgozó előtt Jakabos Zoltánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője pillantott vissza a három baranyai kiskereske­delmi vállalat: az Élelmiszerke­reskedelmi Vállalat, a BARA- NYAKER és o MERUKER múltjá­ra és fejlődésére. Jakabos Zol­tánná ünnepi megemlékezésé­ben többek között ezeket mon­dotta : — Ma, amikor a szocialista kereskedelem születésének ne­gyedszázados jubileumáról em­lékezünk, hasznos dolog a számvetés. Módot ad arra, hogy áttekintést kapjunk a megye és a lakosság ellátásában elöntő szerepet játszó kereskedelmi vál­A pécsi egyetemeken, főiskolákon Győr-Sopron megyei nap A győri szülők szívesebben adják gyermekeiket Pécsre, mint Pestre Győrben is tesz műszaki főiskola Háromszáz Győr-Sopron me­gyei egyetemista és főiskolás tanul Pécsett és tegnap eljöt­tek hozzájuk a szülőföld veze­tői, a megye tanácsának elnö­ke: Lombos Ferenc, az általános elnökhelyettes: Szaló Lajos és dr. György Ernő vb-titkór. Dél­után a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Korárt dr. György Ernő megnyitott egy kiállítást, amelyen Győr-Sopron megyei képzőművészek mutat­ják be alkotásaikat, délután pe­dig a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán találkoztak a megyé­jükből való diákokkal. Ezen a találkozón részt vett Bocz József elvtárs, af MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára is. Szaló Lajos megnyitója után Lombos Ferenc tájékoztatta a hallgatókat Győr-Sopron megye gazdasági, kulturális, egészség- ügyi helyzetéről és a megye fej­lesztésének távlati tervéiről. Majd bemutatták a „Ha majd a bőség kosarából . .című, Győr-Sopron megyéről szóló fil­Dr. György Ernő megnyitja a Győr-Sopron megyei képzőművészek tárlatát Megalakult a Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióhizoltsága Rendkívüli ülést tartott ked­den — a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában — a Magyar Szolidaritási Bi­zottság: megtárgyalta a ma­gyarországi teendőket a chilei néppel való szolidaritásban és e feladatok ellátására akció­bizottságot hozott létre, A Magyar Szolidaritási Bizott­ság rendkívüli üléséről az aláb­bi nyilatkozatot tette .közzé: „A Magyar Szolidaritási Bi- zottsáq, a benne résztvevő tár­sadalmi szervek és egész né­pünk érzéseit kifejezve, a világ haladó erőivel, a szabadság, a függetlenséq és a demokrácia minden hívével összhangban, mély felháborodással tiltakozik az egész chilei népet, minden becsületes chilei hazafit sújtó véres terror ellen. A fasiszta junta Allende elnök és más hazafiak ezreinek legyilkolása után is folytatja a haladó erők üldözését, felszámolja a demok­ratikus jogokat és intézménye­ket, s újra az imperialista mo­nopóliumok kezéie játssza a chilei nép nemzeti értékeit. Az amerikai imperializmus támoga­tásával végrehajtott fasiszta puccs vezetői q néptől való fé­lelmükben fokózzák a terrort. De egyetlen népellenes rezsim sem kerülheti el sorsát! A fa­siszta junta-rendszert is elsöpri majd a nép haragja és akarata. Bizottságunk a chilei népet sújtó tragédia nehéz Időszaká­ban úgy határozott; chilei ak­cióbizottságot hoz létre azzal a feladattal, hogy az elősegítse a chilei nép iránti szolidaritá­sunk állandó erősítését. Ezzel eqyidőben követeljük a katonai juntától Luis Corvalárt és a többi bebörtönzött, szám­űzött hazafi szabadonbocsátá- sát. Chilei barátainkat biztosít­juk arról, hogy népünk szoli­daritására a jövőben is szá­míthatnak”. Rostás István, a chilei akció bizattsáq elnöke — az ülés után elmondotta: az új testület­nek elsőrendűen oz a feladata, hoqy koordinálja a chilei nép­pel való szolidaritást kifejező fontosabb hazai akciókat, ösz- szefogja a spontán módon ed­dig is sok formában kifejezés­re jutott segítőkészséget a tár­sadalom minden részéből. E munkában az akcióbizottságrtpk gyümölcsörtethető tapasztalato­kat jelentenek a más népekkel vállalt szolidaritási qkeióbart gyűjtött ismeretek. Akció bizott­ságunk — a benne cselekvőért résztvevő szervezetek, mórgOl- mak segítségével — politikai­lag, erkölcsileg és anyagilag egyaránt hozzá kíván járulni a nemzetközi méretekben mind jobban kibontakozó chilei szo­lidaritás erősítéséhez. met, utána pedig művelődés- ügyi, egészségügyi, közgazdasá­gi, jogi és műszaki csoportokra osztva találkoztak a hallgatók saját megyéjük illetékes veze­tőivel, akik elhelyezkedési lehe­tőségeikről tárgyaltak velük. A találkozó után beszélget­tünk Lombos Ferenc elvtárssal: — Győr az ország harmadik legnagyobb ipari központjának fő helye, ráadásul, közelebb is van Pesthez, mint Pécs. Ilyen körülmények között van-e jövője annak, hogy a Győr-Sopron me­gyei egyetemisták és főiskolások Pécsett tanuljanak és ne Pes­ten? — Van jövője, mert Pestre ne­hezebb is bejutni, de mégin- kább azért, mert a szülők job­ban szeretik, ha gyermekük nem egy túlságosan nyüzsgő nagyvárosba kerül. Pécs városi közege jobban hasonlít Győré­hez, s a tapasztalatok szerint kevésbé szívja el az egyetem, vagy főiskola után a fiatalokat, njint Pest. Kivételt talán a Pol­lack Mihály Műszoki Főiskola képez, azért, mert a győri ipar­vidék most már megkívánja, hogy nálunk is legyen egy mű­szaki főiskola, s akkor az ilyen érdeklődésű hallgatók természe­tesen jóval kevesebben jönnek Pécsre tanulni. — Pécs, ahol háromszáz Győr-Sopron megyei hallgató tanul, diákotthoni férőhelyekkel küzd. Mi a véleménye erről el­nök elvtársnak? — Mi adunk Dól-Dunóntúlnak óvónőket és agrármérnököket. Pécs pedig a nálunk nem talál­ható felsőoktatási intézmények­ben képez ki nekünk fiatalokat. Szerintem minden megyének arról kell gondoskodni, hogy a saját területén levő intézmé­nyekben más megyék szükségle­teinek is megfelelő számú szak­embert képezzen ki. Most tár­gyalunk ilyesmiről a veszpré­miekkel. ök vegyészmérnököket, mi agrármérnököket és óvónőket képezünk, s a szakembercserét szabályozott formák között bo­nyolítjuk majd le. — F — lalatok munkájáról, és lehetősé­get nyújt arra is, hogy köszöne- tünket fejezzük ki egy hűséges gárdának, amely a nehézségek és sokszor a méltánytalan elbí­rálás dacára kitartott választott hivatása mellett. A mai napon helytelen volna nem beszélni ar­ról is, hogy a kereskedelmi dol­gozók helyzete lényegesen ja­vult az elmúlt 25 évben. Társa­dalmi struktúránkon belül ked­vezően változtak dolgozóink életkörülményei, politikai és tár­sadalmi megbecsülésük. Ez o bérezésben, a szociális juttatá­sokban, a továbbtanulási lehe­tőségekben éppúgy kifejezésre jut, mint a kormány legutóbbi határozatából, amely a kereske­delmi dolgozók munkaidő rövi­dítése ügyében olyképp döntött, hogy Budapesten 1974. április elsejével, vidéken az egész or­szágban egyszerre július elsejé­vel bevezetésre kerül szakmánk­ban is a 44 órás munkahét. Bí­zom abban, hogy e kedvezmény valóban enyhíteni fogja elsősor­ban a nődolgozók helyzetét, akiknek így több szabad idejük marad családjukra, pihenésre és talán szórakozásra vagy ta­nulásra is. — Nagyon indokolt kívánság volna — jegyezte meg a végén a megyei kereskedelmi osztály- vezető —, hogy a kereskedelmi dolgozók valóban jobb idegál­lapotban és sokkal nagyobb tü­relemmel tudjanak a vásárlók- } kai foglalkozni, hiszen q gyors fejlődés, az újabb célok és el­várások magukban hordozzák jövőbeni feladatainkat. A tegnapi ünnepi megemléke­zésen a pécsi fogyasztási szövet­kezet Janus Pannonius kórusa adott műsort Ivasivka Mátyás vezetésével. Az ünnepséget Já­vor Antalné, a KPVDSZ megyei titkára nyitotta meg, köszöntve az elnökséget és a megjelent több száz kereskedelmi dolgo­zót és vezetőt. A szakmában 25 évet eltöltött dolgozóknak virág­csokorral kedveskedtek. Az el­nökségben helyet foglalt: Czé­gény József, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Lukács János, a Pécsi Városi Pártbizottság titká­ra, dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyette­se, Wieder Béla, Pécs tanács­elnöke, Bogár József, az SZMT vezető titkárq, Belkereskedelmi Minisztérium képviselője, a szomszéd megyék tanácsi keres­kedelmi osztályvezetői és több kereskedelmi vezető. Jakabos Zoltánné megemlékezése után dr. Földvári János, a Belkereske­delem kiváló dolgozója, Jakabos Zoltánné pedig Kiváló dolgozó kintüntetéseket adott át a leg­kiválóbb kiskereskedelmi dolgo­zóknak. A véqén a pártbizottsá­gok nevében Czégény József kö­szöntötte az egybegyűlteket. Miklósvári Zoltán Tizenöt éves a Jelenkor Tegnap délután szűk körű, baráti ünnepségre került sor Pécsett a Megyei Tanács nagy­termében. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Jelenkor tiszteletére rendezett ünnepsé­gen Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese mondott köszöntő, méltató beszédet. Megjelent Bocz József, a Me­gyei Pártbizottság, Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, Papp Imre, a Városi Ta­nács elnökhelyettese, Tóth Gyu­la, a Művelődésügyi Miniszté­rium Irodalmi Osztályának ve­zetője felolvasta dr. SirnoJ'fenő, művelődésügyi miniszterhelyet­tes levelét, amelyet a 15 éves Jelenkorhoz intézett, Majd Fá­bián Zoltán, a Magyar írók Szö­vetségének titkára köszöntötte a' jubiláló folyóiratot. A párt­ós állami szervek, valamint az írószövetség köszöntésére Sze- derkényi Ervin, a Jelenkor fő- szerkesztője válaszolt. A jubileum alkalmából nívó­díjakat adtak ki azoknak, akik színvonalas tevékenységükkel leginkább hozzájárultak a folyó­irat eredményeihez. Takács Gyu­la osztotta ki a nívódíjakat a következőknek: Szederkényi Er­vin, Pákolitz István, Arató Ká­roly, Bárdosi Németh János a Jelenkor szerkesztői, Csorba Győző, Bertha Bulcsu, Tüskés Tibor és Futaky FJajna a folyó­irat állandó munkatársai. Acélszerkezetek gyártása és szerelése Az 1974. évre budapesti és vidéki üzemeink részére még felveszünk megrendeléseket KÖNNYŰ, KÖZÉP ES NEHEZ ACELSZERKEZETEK GYARTASARA E5 SZERELÉSERE „HÓTECHNIKA" Epitő és Szigetelő Vállalat 1430 Budapest, Kállai Éva u. 20. Tel.: 343-139 Áprilistól 44 órás munkahét A nők fóruma a megyei vendéglátó vállalatnál Magyarnótákkal köszöntötték tegnap a kora délelőtti órákban Pécsett az Olympia étterembe érkezőket Szalay József zeneka­rának tagjai. A Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat itt rendezte meg nődolgozói részé­re azt a fórumot, melyen Görcs Károly igazgató, Mezei András igazgatóhelyettes, Bakó Béla közgazdasági főosztályvezető, Megyaszai Józsefné vállalati nő­felelős, a személyzeti osztály vezetője és dr. Lehmann István­ná, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára válaszolt q feltett kérdésekre. Ami talán leginkább foglal­koztatja a vendéglátóiparban tevékenykedő lányokat, qsszó- nyókqt: az q munkaidő csök­kentés. Jövőre, április elsejétől ők is csökkentett — 44 órás munkahétben dolgoznak mqjd. Természetesen ebben q szqkmá- ban ez legkevésbé jelentheti a szabód szombatok bevezetését Ugyancsak gondot jelent, hogy még mindig van olyan ét­terem, presszó, • italbolt, ahol nincs megfelelő tisztálkodási le­hetőség, problémát jelent az át­öltözés is. A gazdasági vezetők Ígéretet tettek arra, hogy az üz­letek felújítása, átalakítása so­rán fürdőket, öltözőket alakíta­nak ki, illetve a meglévőket kor­szerűsítik. Kell-e egységes formaruha a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat üzleteiben dolgozók­nak? Bár a vélemények meg­oszlottak, a többség szerint a sötét-fehér viselet ajánlott, a kiemelt üzletekben pedig — ha lehetséges — más formaruhát vi­selnek a felszolgálók. A vállalaton belüli, egyéb, speciális problémák megbeszé­lése mellett szó esett a kisgyer­mekes anyák támogatásáról, és a népesedéspolitikai határozot­tal kapósölatos tennivalókról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom