Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-11 / 330. szám

é DUN AN Töl I NAPlö 1973. december 11 Harkány százötven Yündérszép lányt tartott fogva a rusnya, vén Banya, kit az Ordöq zaklatott minden naple­mente után: „Add hozzám a lányt, kötényed arannyal töltöm meg!’* De a Banya nem hitt az Ördögnek, s hogy túljárjon az eszén, így felelt: „Ha holnap hajnaliq, mikor a kakas kuko­rékol, azt a nagy sziklás hegyet elszántod a helyéről, tiéd a lány!" Az ördög azonmód ne­ki is állt a nagyharsányi hegy­nek, óriási lángoló ekével, ame lyek elé tüzet okádó sárkányo­kat fogott s már jócskán fogyott a hegy, amikor — még hajnal előtt — meghallotta az ingová­nyos szérű alján a kakast. , S amikor rájött, hogy a Banya kórrogott, rekedten, fogatlan szájával, dühében földbevágta ekéjét, és a hasadékbó! zöldes- sárga kénköves, bűzös forró víz szökött fel az égnek .... — Ekkor találták fej Harkány- fürdőt... — Eeeegen . .. mondja nevet­ve Zsifkó Ferenc, a fürdő igaz­gatója.-— S valóban? — Tulajdonképpen százötven esztendeje, hogy felfedezték a víz qyógyító hatását, persze nem tudományos, hanem egyelőre tapasztalati alapon .... * Ráhajtani — akkoriban — az ingoványos síkságra lóval, eké­vel merész vállalkozás lett vol­na. Pedig a gróf Batthyány An­tal, akinek tulajdonában volt Gyűd és Harkány közti birtok, s ez behúzódott egészen Siklós alá, mindenképpen termővé ten­né a földet. Hozzá is kezd a vizenyős terület lecsapolásához. Pontosabban a jobbágyai kezd­tek hozzá, többek között pél­dául a gyűdi Pogány János ne­vezetű is. Mert lábát veszettül szaggatta a fájás, és hogy-hogy- ném, néhány hetes ásózás után — amint a levezető árokban felgyülemlő vizet, iszapot tapos­sa — bántalmait jobban elvise­li, sőt szűnőben van. Hát ez az a bizonyos „tapasztalati" alap, araeJi»« aztán eléggé hamar féíffgyejtek korabeli orvosi kő­* Arról ugyanis varrnak írásos feljegyzések, hogy például 1845- ben — vagyis 22 esztendővel Pogány János gyógyulása után — a Magyar Orvosok és Termé­szetvizsgálók VI. Vándorgyűlésé­nek (te jó ég! —, már akkor is gyűléseztek?!) mintegy négyszáz résztvevőjét invitálta le a főváros­ból ezúttal már Batthyány Káz- mér gróf, hogy bemutassa a fürdőtelepet.., Mert mondani sem kell, hogy a Batthyány- esalád már fából épített fürdő­szobákat o források fölé, sőt a „pórnép" úgy élvezte a víz gyó­gyító hatását, hogy feneketlen fakádakat helyeztek el az árkok vizébe és beleültek... Nem mondom, szép, épületes látvány lehetett, ahogy a környék férfi és asszony népe kalaposon, fej­kendősen gunnyasztott g dé­zsákban azok peremére könyö­kölve,., * Most azonban hagyjuk eí a múltat, illetve csupán két derék ember nevét jegyezzük meg még a múlt század végéről: egy ki­tűnő szakember, Zsigmandy Vil­mos vízfeltáró mérnök 1866. jú­nius 11-én megkezdte a legna­gyobb kút fúrását, amely két hónap múlva dúsan ontotta a 62 fokos meleg, kénes' gyógy­vizet. Than Károly vegyészpro­fesszor pedig miután vizsgálat alá vette a forrás vizét — 1868- bcn. az eredményről beszámolt a Magyar Tudományos Akadé­mián. E .világhírű tudós ugyanis a vegyelemzés során új vegyü- letet fedezett fel: ez a karbonil- szulfid (COS), amelynek jelenlé­te gyógyítja a reuma- és moz­gásszervi betegségben szenve­dőket. Úgy mondják, hogy a karbonilszulfidot tartalmazó víz hatása a bőrön keresztül, belég- zés által a légutakon. és ivó­kúra formájában érvényesül. * Innét az öreg-medence szélé­ről .ezen a hideq, de kristály- tiszta és napsütötte téli délelőt- tön nem sokat látni, mert a víz­felületet vastag — szinte vatta­sűrűségű — párafelhő takarja. A felhő persze „zajos”, a für­dőzők eqyásnak kiáltoznak nem­csak magyarul, hanem néme­tül, szerbül (különben is egész esztendőben bábeli nyelvzavar uralkodik), nők, gyerekek vison- ganak, a jókedélyt már az a fura, de egyszerű tény is indo­kolja, hogy mínusz tízfokos téli időben szabad ég alatt fürde- nek, A víz tetején színes fürdő­sapkás fejek (vagy labdák) fo­lyami bójaként himbálóznak. Az arcokat köd mossa el, némely „labda-pár" — félreesőbb he­lyen — eléqgé kitartóan imbo- lyog eqymás mellett, mintha mágnes fogná össze őket... de hát istenem,.. e „felhők kö­zött" az angyalok csak vigyáz­nak rájuk! Jó ötvenes paraszt- ember lépked ki a vízből a lép­csőn, idejön a pádhoz, felhúz­za a fürdőköpenyét, leül, de a frottírt széthúzza elöl és mellére ereszti a napfényt. — Idevaló bátyám? — Nem. Karcag mellől a tsz- ből, tegnap érkeztünk harminc­hétén. Az elnökünk mondta vagy háromhete nekünk, idősebbek­nek, megyünk Harkányba, öreg csontjainkat helyrehozzuk. A szövetkezet a költségek három­negyedrészét állja . — Járt már itt? — Az unokám, amikor egye­temista volt, nyáron becsava­rogta valami lánnyal az orszá­got, innét küldött képeslapot. Télen méq soha nem fürödtem szabadban. Kicsit féltem is. — A víztől? — A pálinkától. Hogy majd sokat kell innom, hogy ne fáz­zak. De nem kell itt ital, nincs is hideg és úgy érzem, hogy a nap is mintha barnítana ... — Tenyerével csapkodja — még a nyári naptól — bámult mellét, azon a háromszögön, amelyet a kiqombolt ing már nem ta­kart, — Rendes ember az elnökük, hogy elhozta magukat ide... — jegyzem meg. Az öreg alföl­di felnevet: — Rendes hát Én vagyok az elnök. ♦ Nem merném állítani biztos­ra, de ha jól emlékszem, az ötvenes évek végén még húsz­negyven forintért ajánlották a telkek négyszögölét a Siklósra vezető országút túloldalán ki­alakulóban lévő víkend-telepen. Ez régen volt... de azóta szé­pen emelkedett az ára s ma már — ahogy hallom — három­négyszáz forint. Szemlér Ferenc középkorú, zömök férfi laoátol- ja a havat a kapu elől, int, várjak egy kicsit, beül öreg bili­kék Skodájába, behajt a tenyér­nyi kis udvarra. A víkendház lá­bazata terméskőből épült, falai téglából, bent eqy teakonyha és térelválasztó függönnyel kétfelé osztható szoba. — Mennyiért építették? — Csak az anyag került pén* be, kőműves vagyok Pécsett, a fiam villanyszerelő, összedobtuk három év alatt. Ezzel a Skodá­val hordtam ki apránként a ce­mentet, a padlódeszkát a tete­jére kötöztem, szóval így. —- Kedveli ezt a helyet? — Mit mondjak magának? Van, aki pecázik, vagy vadász­ni jár vagy éppen ultizni a szomszédhoz. Én meg ide. Nem ám csak hétvégén, van úgy, hogy gondolok egyet, munka után kihajtok, innét megyek haj­nalban munkára. — Mit szeret ezen a Harká­nyon? — Lehet, furcsán hangzik, de a strandot nyáron éppen a tö­meg miatt nem annyira kedve­lem, mint inkább ősztől tava- sziq. Belebglondultam Harkány­ba; ez az egész. Most így télen, háromra kint vagyok, ötig für­dők, átmegyek az építők üdü­lőjébe, ha éjjelre maradok, ak­kor bevágok három-négy üveg sört. Szombat, vasárnap pedig a családdal utazunk ki. * Ismét visszakanyarodom Zsif­kó Ferenc igazgatóhoz. Néhány adat: a fürdő területe — az utóbbi tíz-tizenhárom esztendős, folyamatos fejlesztés után — jelenleg 11.5 hektár nagyságú, a medencék vízfelülete 7700 néoyzetméter, A kabinokban 1126, a-vállfás öltözőben 3377 vendég öltözhet át, ennyi a be­fogadóképességük, de a ven­esztendős Földrajzi névgyűjtés I dégek természetesen egész nap cserélődnek. így aztán a nyáron is volt olyan nap, amikor 25 ezer ember fordult meq a stran­don. Egyébként tavaly égy és negyedmillió vendége volt a strandnak. — Még csoda, hogy ekkora tömeget ellátott élelemmel, ital- lal'a kereskedelem, bár kísebb- nagyobb zökkenők előfordultak, ez érthető is. — Mennyi pénzt fordítottak eddig Harkányra? — Mondjuk az utóbbi 25 év­ben összesen mintegy 26 milliót, de ebben az évben egyszerre ráment külön 25 millió, hiszen már kész az új öltöző, a hozzá csatlakozó helyiségekkel, Har­kány persze íqazából akkor nő felnőtt sorba, ha megépül a régenvárt gyógyszálló. mert „gyógyfürdőről” csak akkor be­szélhetünk igazán. Akkor lesz igazán híres Harkány... És még valamiről. Ezt már én mondom. Nevezetes ez a kör­nyék — a Tenkes-hegy és a siklósi hegyvonulat déli lejtőjén termő, aranyszínű, szépillatú .. , ...Különben kiderül, hogy „miről”, ha e riport — csillagok utáni — bekezdések első nagy­betűit a kedves olvasó — meg­bocsátva e kis játékot nekem — összeolvassa . .. ...És okkor Harkány fennál­lásának 150, évfordulóién jó egészséget 'kíván mindenkinek Rab Ferenc Baranya megyében ez ét őszén kezdődött el a földrajzi ne­vek gyűjtése. Egyelőre csak a próbagyüjtések zajlottak le, ezért a legjobb időpontot választotta a Nyelvtudományi Társaság pécsi Csoportja, a Tanárképző Főiskola magyar nyelvi tanszéke és a Ba­ranya megyei Levéltár arra a tanácskozásra, amelyet a múlt hé­ten tartottak a Tanárképző Főiskolán. Dr. Ördög Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Mai magyar nyelv tanszékén működő névtani csoport vezetője tartott előadást, a most induló baranyai gyűjtőmunka résztvevőinek „Tapasztalatok Dél-Dunántúl földrajzi neveinek gyűjtő és feldolgozó munkájában" címmel. A tapasztalatcsere jellegű ta­nácskozáson ott volt dr. Várko- nyi Imre tanítóképző intézeti igazgató", a Somogy megyei, dr. Vadas Ferenc művelődési köz­pont igazgató, g Tolna megyei gyűjtés irányítója, Király Lajos docens, a gyűjtőmunka egyik országos vezetője is, hogy vala­mennyien tanácsaikkal, tapasz­talataikkal segítsék a Baranyá­ban talán kissé késve, de nagy lelkesedéssel induló gyűjtőmun­kát. A baranyai gyűjtést dr. Pesti János, a Tanárképző Főiikola adjunktusa irányítja. — Baranya megye Tanácsa ez év júliusában hozott határo­zatot a gyűjtőmunka megindulá­sáról — mondotta el dr. Pesti János arra a kérésünkre, hogy foglalja össze a baranyai gyűj­tés jelenlegi helyzetét. — A munka megszervezésére és lebo­nyolítására biztosította a megyei Húsz éve. 1953, december 23-án adták át rendeltetésének a Tisza- löki Duzzasztógátat. A Tiszalöki Erőmű ma. Légifelvétel. Ámokfutó autós a mohácsi utcákon A gépkocsivezető az ágyban, az utas a háztetőn Szórakozni jött Mohácsra is­merőseivel július elsején este Gombos Emil 31 éves somogy- babodi lakos. A Török cukrász­dában helybeli cimborára akadt, majd a Halászcsárdában már együtt vacsorázott, italozott az egész társaság. Röviddel zár­óra után, Gombos Volkswagen­jével indultak neki az éjszaká­nak. A szabálytalanul közlekedő személygépkocsira felfigyelt a szolgálatot teljesítő rendőr és lámpával szabályszerű „meg­állj”-! jelzett. Gombos Emil megriadt, hiszen ittas volt. Visz- szarántotta a kormányt, megfor­dult és elrobogott az ellenkező irányba. A rendőr a közelben parkoló taxiba ugrott és azzal- vette üldözőbe a szökevényeket Mohács belvárosában, a fő ut­cán, majd hepehupás mellékut­cákon — vagy 5 kilométer hosz- szan — lakott területen szágul­dozott a személygépkocsi. A jár­mű nemegyszer már-mór felbo­rult, az utasok élete, testi épsé­ge veszélyben volt Gombos megszegte a legalapvetőbb köz­lekedési szabályokat. Leszorítot­ta a taxit az úttestről, majd a taxiból kiszálló, ismételten „megállj”-t jelző rendőr kényte­tanács a megfelelő összeget is. A gyűjtést az MTA Nyelvtudomá­nyi Intézetének irányításával fő­iskolánk magyar nyelvi, valamint délszláv és német tanszéke, to­vábbá a megyei Levéltár fogja össze. A gyűjtést magát elsősor­ban a magyarszakos hallgatók végzik, de bekapcsoltuk a mun­kába az önkéntes néprajzi gyűj­tőket és a honismereti szakkö­rök vezetőit is. Jelentkezett kb. 50 középiskolai tanuló is. A gyűjtés, terveink szerint, nagyjá­ból egy évig tart, 1974. október 1-én szeretnénk megkezdeni az ellenőrzést Ez úgy történik, hogy járásonként egy nyelvészeti szakember ellenőrzi valamennyi felvett adatot, s esetleges ki­egészítéseket végez. Ebbe az el­lenőrző munkába a főiskola ta­nárain kívül Ördög Ferenc és Király Lajos is bekapcsolódnak. A munka teljes befejezése 1975 végére várható, akkor szeret­nénk kötetben megjelentetni az anyagot, ahogy azt más megyék tették. Dr. ördög Ferencet arról kér­deztük meq, hogyan áll orszá­gosan a földrajzi nevek gyűj­tése. — Zala megye volt ebben a* úttörő — válaszolta — ahol már 1964-ben megjelent a terjede­lemre is Jelentős anyag. Egy év múlva Somogybán kezdték meg a ; munkát, ez az 1200 oldalnyi gyűjtemény most van nyomdá­ban. Elvégezték a baktalóránt- házi és az egri járás földrajzi neveinek gyűjtését, s most feje­ződik be a munka Vas és Tolna megyében. Az egész ország terü­letén szeretnénk elvégezni ezt a gyűjtést, amelyet szakmailag az ELTE, illetve a Nyelvtudományi Intézet tart kézben, s reméljük, hogy 1980—90 tóján együtt lesz az egész ország földrajzi nevei­nek teljes gyűjteménye. Akkor elmondhatjuk, hogy ez az akció csak Bartók és Kodály gyűjtő­munkájához mérhető. Túl a nyelvészeti jelentőségen, mi haszna van ennek a nagy­szabású névgyűjtésnek? — Köztudomású, hogy a meg­változott falusi, mezőgazdasági viszonyok következtében számos település megszűnik, elvesztik jelentőségüket a kisebb helyek megkülönböztető nevei, dűlőket szántanák egybe, utak veszítik el évszázados nevüket. Pedig ezek a régi elnevezések hely- történeti, néprajzi, régészeti, nyelvészeti szempontból nagyon fontosak lehetnek. Máris vannak olyan jelzések, hogy például a Zala megyei névgyűiteményt si­kerrel használják, például a kö­zépkori Zala kutatásában. A tudománynak eddig is sürgető feladata volt már a maaycr földrajzi nevek összegyűjtése, de ma már azt mondhatjuk: az utolsó pillanatban, mielőtt még e réqi nevek feledésbe merül­nének, országos összefogással sikerül elvégeznünk ezt a nagy munkát. H. L Mi a teendő? len volt féireugraní, mert elgá­zolta volna. Mialatt a rendőr segítséget hozott, a Volskwagen mohácsi utasa, L. Antal 29 éves technikus mutatta az utat lakásáig, ahol — egy kivétellel — kiszálltak az autóból. A lakásban nem gyúj­tottak villanyt, elrejtőztek. A gépkocsivezető gyorsan levetkő­zött, ágyba bújt, mintha már régóta aludna. Az autó egyik utasa — zavarában — a házte­tőre menekült Mivel a házigaz­da a rendőrök többszöri felszólí­tására se nyitott ajtót, kényte­lenek voltak behatolni és vér­vételre előállítani az ittas fiatal­embert Ezt követően Gombos Emil még' azon az éjszakán Pécsre jött gépkocsijával — to­vábbi közlekedési vétséget elkö­vetve. Az ügyben hétfőn hirdetett íté­letet a Pécsi Járásbíróság. Bű­nösnek mondotta ki az ámokfutó gépkocsivezetőt közúti veszélyez­tetés bűntettében és 1 év 8 hó­napi, börtönben letöltendő sza­badságvesztésre ítélte. Egyidejű­leg négy évi időtartamra eltiltot­ta a közúti gépjárművezetéstől. Az ítélet nem jogerős. Épületet akarok bontani • A lakóház, lakóépület, lakás céljára szolgáló épület, mellék­épület- illetve, mipden_ 150 lég­köbméternél nagyobb építmény bontásához bontási engedély szükséges. 1. A bontási engedélyt az er;_ re a célra rendszeresített nyom­tatványon kell kérni. A nyomtatványt értelemsze­rűen kell kitölteni. Az építő(k), ■ szomszéd-(ok), tervező, kivitelező a nyomtatványt a megfelelő he­lyen írja alá. 2. Csatolni kell a 3—3 pél­dányú. műszaki leírást, helyszín­rajzot, melyet tervezői névjegy­zékbe felvett tervező készített. 3. Csatolandó az ingatlan tu­lajdonosának büntetőjogi nyilat­kozata arról, hogy az ingatlan a saját tulajdonát képezi. Kö­zölni kell az ingatlan telekköny­vi betét és helyrajzi számát, ugyancsak közlendő a megszű­nő lakásonként a helyiségek meg­nevezése és alapterülete. Abban az esetben, ha az ingatlannak több tulajdonosa, illetve haszon- élvezője van, akkor be kell csa­tolni ezek írásbeli hozzájárulá­sát is. E hozzájárulást két tanú­val is alá kell íratni. 4. A tényleges bontási mun­kák megkezdése előtt 5 nappal PRAKTIKUS MODERN BÚTOROK NA6Y VÁLASZTÉKBAN A „MECSEK*' ÁRUHÁZ 8UTOROSZTALYAN a kérelmező köteles becsatolni az összes közművek kiiktatásáról szóló igazolást 5. Műemléki környezetben le­vő épület, illetve műemlékileg védett épület bontásához bon­tásig terv és az épület 18x24 cm-es fotói alapján az Országos Műemléki Felügyelőség előzetes hozzájárulása is szükséges. 6. A kérelem illetéke: 50,— Ft. (Lakás bontása esetén a ké­relem illetékmentes). A most ismertetetteknek meg­felelően felszerelt kérelmet az éoület fekvése szerinti tanács Műszaki Osztályához kell be­nyújtani. óramúzeum Jedrzejowbart Chicago és Oxford után Jedrzejowban található a világ harmadik legnagyobb napóra- gyűjteménye s alighanem egvík leggazdagabb csillagászati- és napóra-irodalmi könyvtára, —• Kopernikusz. Heveíiusz és Descartes kézjelével ellátott kö­tetekkel. Az óramúzeumnak ren­geteg látogatója van, akik nagy érdeklődéssel szemlélik a gyűjtemény egyedülálló darab­jait, a 14. századbeli kvadrán­sokat, a 15. és 16. századbeli órákat A múzeum magántulajdoni Tadeusz Przypkowski műtörté­nészé, aki elődeitől örökölte ezt a passziót — no meg a ritka­szép óragyűjteményt Tadeusz Przypkowski egyébként nemcsak órákkal és csillagászattal fog­lalkozik — ő az ólengyel krfnv- ha egyik legjelesebb ismerője és művelője. Férfi fehér nylon ing 123 Ft helyett 90 Ft-ért kapható a BELVÁROSI ÁRUHÁZBAN 1 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom