Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-29 / 318. szám

1973. newsmber 29, 3 DUNÁMTÓL! NAPLÓ Á gazdasági élet „árnyoldalai a bíróság előtt Beszélgetés dr. Feszti Nándorral a megyei hírőság elnökhelyettesével if Korszerű forgalmi csomópont helyett — ótbővítés Mikor épül meg a Szigeti várni csomópont? — Elkészült egy műveié* dési otthon, — de felpúpo- sodik a parketta, nem jó! fórnak az ajtók, ablakok. A kivitelezőt — ha mulasztás terheli — perit a megren­delő. —• Elromlott a televízió, de a hibát a garanciális időn belül nem javították ki, — a vásárié panasza alapján a kereskedelem az tpar ellen benyújtotta a . keresetet — Határidőre nem ké­szült el a bisztró. A terve­zett bevétel kiesett, kárként jelentkezett. A beruházó az elmaradt haszon miatt kár­térítési pert indított a kivi­telező ellen. — Belefutott a vonat a tehéncsordába. A keletke­zett kár miatt a termelő- szövetkezet perelte a vas­utat. 9 A példák sokaságát lehet­ne sorolni, amelyek a megyei bíróság gazdasági kollégiuma elé kerülnek döntés végett. Dr. Feszti Nándor a megyei bíróság elnökhelyettese mondja; — Ez év január 1-től a gaz­dasági döntőbizottságok meg­szűntek külön szervként működ­ni és beolvadtak a megyei bí­róságokba. Havonta átlag száz gazdasági ügy kerül elénk, ezen­kívül az ún. fizetési meghagyá­sok ügyében — például egy vál­lalat gépet rendel, de nem fi­zeti ki határidőre — is határo­zatokat hozunk. Az elmondot­takból kiderül, hogy a qazdasá- gi kollégium elé a szocialista szervezetek közti szerződések megszegéséből adódó ügyek — késedelmes teljesítés, kötbér, szavatossági perek, a jótállás nem teljesítéséből származó ügyek, különböző követelések behajtása — tartoznak. # A kollégium tehát a gaz­dasági élet árnyoldalaival fog­lalkozik . ,, — Mindiq azzal. Érthető, ott, ahol a dolgok rendben vannak, nem kell intézkednünk. Ahol a beruházás jó minőségben, ha­táridőre elkészül, természetes: ezekből nincs per és egyetlen beruházó sem jelenti be nálunk, hogy jó munkát végeztek a ki­vitelezők, vagy hogy a megren­delő határidőre kifizette az árut. így aztán mi a peres ügyekkel kapcsolatban a qazdasági mun­kának csak a fonákjaival fog- la Ikozunk, Mint örvendetes tényről be­szél: a beruházók ma már mind szélesebb körben érvényesítik jogaikat. Nem fogadnak el akármilyen munkát, nem nézik e| a kivitelezőnek, ha például rossz, kifogásolható épületet akar átadni. Számos esetben megállapítható az is, hogy a kivitelező iqdokolatlan költséget akar elszámolni. De az „érem" másik oldala is nem egyszer „látszik", amikor a beruházók a kivitelezők jogos követeléseit nem akarják teljesíteni. Jó ta­pasztalat: az utóbbi időben csökkennek azok az ügyek, ami­kor a kivitelező túlszámlázásai miatt jönnek orvoslást keresni. A vitás ügyekben természetesen a döntés előtt szakértőket von­nak be, meghallgatják vélemé­nyüket és így alakítják ki a ható rozatot. O Havonta átlag száz gaz- dasáqi ügy, — nem kevés. El­nökhelyettes elvtárs, a tapaszta­latok alapján, hogyan lehetne csökkenteni a gazdasági jellegű peres ügyek számát? — Art hiszem, ennek a be­szélgetésnek kereteit meghalad­ná, ha részletesen kezdenék vá­laszolni a kérdésre. Egy tény: a peres ügyek nem a gazdasági rendszerünk hiányosságaiból, hanem a rendeleték kisebb-na- gyobb megszegéséből adódnak. Egész röviden: a peres ügyek számát a gondosabb tervezés­sel, kivitelezéssel, számlázással, valamint a minőségi munka to­vábbi javításával, nagyobb munkafegyelemmel lehetne csökkenteni. — Szó esik az úgynevezett monopolhelyzetben levő válla­latokról. Közülük számos nagyon előnyös helyzetből tárgyal a megrendelővel. Úgy is mondhat­nánk: „diktálja" a szerződési feltételeket. A megrendelő — mit tehet mást — kénytelen alá­írni a szerződést, ha keserű szájízzel is ... Eszi, nem eszi, — mást nem kap. 9 Például? — Például egy üveggyár mo­nopolhelyzetben van és kiköti a szerződésben: az áru átvételé­nek helye nem a megrendelő, hanem a gyár telephelye. Elég­gé jelentős pont ez a szerző­désben, ugyanis a szállítás so­rán törik az üveg. Ha az át­vétel helyét a szerződés a meg­rendelő telephelyében határoz­za meq, akkor a szállítás során keletkezett kár a gyárat terheli. Abban az esetben, ha az átvé­tel helye a qyártelep —, a tö­réskár nyilván a megrendelő káraként jelentkezik, s a terhet ő viseli. 9 Megszűntek gyakorlatilag az úgynevezett fogyasztói ér­dekvédelemből fakadó perek. Kétségtelen, hogy ezzel keve­sebb a peres ügyek száma, — de úgy vélem, a kevesebb per nem mindiq azt mutatja, hogy a legteljesebb rendjén mennek a dolgok .. „ .— Valóban ez a helyzet. I Évekkel ezelőtt, amikor az igény-1 érvényesítés kötelező volt, — sorozatban tárgyaltunk fogyasz­tói érdekvédelemmel kapcsola­tos ügyeket, például a közszük­ségleti cikkek mennyiségi és minőséqi hiányosságai miatt. Most nem azért szűntek meg ezek a perek, mert egycsapás- ra hibátlanok lettek a közszük­ségleti cikkek, — bár számos területen javult a helyzet —, hanem talán fakad ez a ké­nyelmességből is. Hadd mond­jak példát a konkrét megérthe- tőséq kedvéért és talán azért, hogy sok múlik rajtunk, vásárló­kon is. Ne nyugodjunk bele, ha a kereskedelem rossz árut ad. Valóban csak a példa kedvéért említem: ha sületlen a kenyér, ha élvezhetetlen a konzerv, ha rövid használat után leválik a cipő talpa, — a vásárló rekla­máljon. Ha a vásárló „sikít" — akkor a kereskedelem is „kia­bálni fog". Mert egy-két eset­ben a kereskedelem saját költ­ségére „elboronálja” a hiányos­ságokat, köteles kicserélni a hi­bás árut. De ha sorozatban je­lentkeznek a reklamációk, akkor már „felszólal", mert az áru egyrészt a nyakán marad, más­részt pedig saját rezsiben már nem tudja a hibás áruk cseré­jét megoldani. Kénytelen lesz jobban rászorítani az ipart a minőségi követelmények teljesí­tésére. Jelenleg vannak olyan tapasztalataink, amikor a keres­kedelem átveszi a követelmé­nyeknek nem százszázalékig megfelelő árut is. Nem nyújt be keresetet s emögött fellelhető „félelme" is, — tart attól, hogy máskor nem kap árut ha perli a szállítót . . . Vannak ellenkező előjelű példák is. Dicsérni kelI azokat a kereskedelmi vállala­tokat, akik élnek jogaikkal és hibátlan árut követelnek. 9 Most például milyen kere­setek, perek vannak a gazda­sági kollégium előtt? — Csak néhányat belőlük:'A Bükkösdi Állami Gazdasáq kár­térítési keresetet nyújtott be, a MÁV ellen 300 000 forintos ösz- szegre, mert Sásd és Vásáros- dombó kö/ött a vonat belefutott a téhéncsordába, számos állat elpusztult, A Pénzügyminiszté­rium Bevételi Főigazgatósága indítványozta a gazdasági bír­ság kiszabását a pécsi Autó és Motorjavító Kt'sz ellen, mert a javításoknál illetéktelenül szá­moltak fel és fizettettek ki a megrendelőkkel forgalmi adót. Méq nincs döntésünk, — vizs­gáljuk az ügyet. / Garay Ferenc Bizonytalan még mindig a Szigeti várni közlekedési csomó­pont rendezésének ügye, 1970-ben vetődött fel a rendezés szük­ségessége. A tervek elkészültek, a terület kisajátítása viszont éve­kig húzódott. A város eddig egymilliónál többet költött a 12 lakás pótlásán kívül a kártalanitásra, egyetlen épület — egy kocsma — azonban még áll. Pontosan a tervezett út tengelyében! Ezért is állapíthatták meg — joggal — a közelmúltbeli me­gyei közlekedéspolitikai tanácskozáson a KPM Pécsett járt szak­emberei, hogy nem lehet itt csomópontot építeni, ha még a sza­nálás sem fejeződött be. Hosszú hónapokig tartó vita után született olyan döntés (miután bebizonyosodott, hogy az egyetlen épületért a 12 ja­kás kártalanítási költségének többszörösét kellene kifizetni), hogy a város kivárja az 1027/1968-as kormányhatározat­ban megállapított ötéves türel­mi idő lejártát. Akkor ugyanis könyvszerinti nettó értékben le­het kártalanítani, ez pedig leg­feljebb néhány-százezer forin­tot tehet ki. A türelmi idő 1977- ben jár le. A városnak tehát fonák módon az az érdeke, hogy addig ne épüljön meg a csomópont. Sajnos, aligha fenyeget az a veszély, hogy nagyon sokkal előbb sor kerüljön erre. A KPM Európában egyedülálló kísérletek Fonyódon ugyanis ez idő szerint vonako­dik 20 millió forintot költeni er­re. Meg lehet érteni a KPM ál­láspontját is. Eredetileg ugyan­is csupán egy-egyszerű rende­zésről volt szó. A Magyarürögi út torkolata veszélyesen szűk, két jármű nem is fér el egymás mellett, a forgalom viszont év­ről évre nő. A rendezést a fenn­álló balesetveszély megelőzése indokolja. Csakhogy ... Nagyon hamar kiderült, hogy a 6-os út­nak ez a szakasza veszélyesen és beláthatatlanul kanyarodik, a mostani erős ivet tehát tom­pítani kell. Kiderült az is, hogy az Éger-pataknak a Magyar­ürögi utat kísérő szakasza rende­zetlen, s ráadásul két olyan híd is van rajta (egy a Szigeti úton. egy pedig a Magyarürögi úton), ami már rég megérett a felújí­tásra. Továbbá a közműveket is fel kell újítani a csomópont tér­ségében, gondolni kell a jelző­lámpás forgalomirányításra is és tetejében még az M—6-os út majdani átkelési szakaszá­hoz is megfelelő kapcsolatot kell biztosítani. Mindezek együtt azt jelentették, hogy primitív megoldáshoz nem szabad nyúl­ni, mert ez lenne a legdrágább. Most mégis a primitív meg­oldást kel! választani. A csomópont komplett, a nagyvárosi forgalmi igényeket is kielégítő rendezésének költ­sége megközelíti a 20 millió forintot. (Mai becslés szerint 1980-ig valamennyi irányban megkétszereződik itt a forga­lom, ezért is indokait a bizton­ságot nyújtó rendezés.) Erről egyelőre le kell mondani. Nem építik újjá a két hidat, nem te­relik a mostanitól 100 méterrel nyugatabb! mederbe az Éger­patakot, nem tompítják a Szi­geti úti S-kanyart. = . A nagyon egyszerű megol­dás: kb. félmillió forintos költ­séggel 11 méter szélesre bőví­tik a Magyarürögi útnak a Szi­geti út és az Úttörő utca kö­zötti szakaszát, ahol két forgal­mi sáv áll majd a Szigeti útra jobb és bal felé kiforduló, egy pedig a beforduló járművek rendelkezésére. A Közúti Igaz­gatóság most. rendeli meg az útkorrekciót, így remélhető, hogy a tavaszi kirándulóforga­lom indulásáig megszűnik ezen a ponton a közvetlen baleset- veszély. H. t A Tanárképző Főiskola keretében Pedagógiai kutató alközpont Pécsett A szennyvizes halastavak oxigénviszonyai annyira kedvezőek, hogy a tavakba telepített süllőikrákból 20—25 centiméter nagyságú ivadékok fejlődtek, Fotó: Kortvélyesi László Nem pocsol a „szennyvízevő"hal Milyen ízű a „mocsok” evő hal? Mennyire tisztítják a ha­lastavak élőlényei a szennyvi­zet? Ilyen fontos kérdésekre kaptak választ nemrég a fo- nyódi tavak lehalászásánál a kutatók. Az Európában egyedülálló kí­sérletről már beszámoltunk a Változások a pécsi helyi járatok menetrendjében A VOLÁN 12, %t. Vallókat értesíti az utazóközönséget, hogy a pécsi he­lyi járatok menetrendjében 1973, de­cember 2-től az alábbi menetrend- változásokat lépteti életbe; A 12/d, Somogy—István-akna vona­lon Somegyró! 9,25, illetve 15.30-as indulással új járatpárt állít forgalom­ba. 14. Budai állomás—Petőfi-akna vo­nalon a Budai állomásról 9,53-kor in­duló járatát munkaszüneti napokon is közlekedteti. 13- Budai állomás—Hird vonalon a Budai állomásról 6.30-kor induló já­ratát 15 perccel korábban, míg a Hirdről 15,35-kor induló járatát 10 perccel később közlekedteti. 16. Budai állomás—Vasas I!. vonal járatait, Budai állomásról változat­lan indulási idővei a 14-es jelzés:«*! a Petőfi-aknáia közlekedteti. 15. Budai állomás—Somogy vona­lon a Somogyról munkanapokon 9.25- kor induló járatát 15 perccel később indítja. 34. Kossuth tér—Dömörkcpu vona­lon a Kossuth térről 3.40-kor induló járatát 10 perccel korábban közleked­teti. 37. Budai állomás--Donétus vona­lon; Budai, állomásról 7.30-as indu­lással új járatpárt állít forgalomba, továbbá a Budai állomásról munka­napokon 18.15, illetve 19.15-kor in­duló járatokat munkaszüneti napokon is közlekedteti. 42. Piac tér—Nagyárpád vonalon: a Piac térről 4.55, 8.40, 10.40, 12.40, 15.50, 16.00, 19.40-kor induló járato­kat munkaszüneti napokon is közle­kedteti. 45. Főpá lyaudvar—Széchenyi-akna vonalon: Főpályaudvar—Rigóder-tető között a hét utolsó munkanapján 12.45-ös indulással új járatpárt állít forgalomba. 48. Főpályaudvar—Borbálatelep vo­nalon: Főoálvaudvarról munkaszüneti napokon 19 40-es indulással új járat- párt állít forgalomba. A Főpálvaud- varról 5.20, 5 55 és 6.20-kor, illetve Rorbólafe!eprő! 5.40, 6.15 és 6.40-kor Sndw'ó iór«tokat 5 perccel korábban kör!eked*eti. A 49-es: Főpályaudvar—Lámpás- völav vonalon a Főnálvaud',r-'’rról 6 in kor induló Jármot 10 nerce*! ké­sőbb. míg a LémpásvBIayből 6.30-kor induló láratot 15 perccel később köz­lekedteti. HDN-ben. Lényege, hogy a háztartási szennyvizet nem egy helyen és ömlesztve, hanem egyenletesen elosztva, perme­tező, esőztető módszerrel jut­tatják a tavakba, amit aztán a baktériumok alkptórészeire „szédnek", A lebontott szenny­vizet a növényi és állati plank­ton-szervezetek már táplálék­ként hasznosítják, amiket aztán fölfalnak a halak. A biológiai táplálékláncra alapozott kísérletnek első évé­ben a tavak legkedvezőbb hal- népesítését határozták meg. A lehalászás eddigi eredményei azt mutatják, hogy a fehér bu­sák fogyasztották a legtöbb al­gát, alaposan meghíztak. A te­lepítéstől számítva kétszeresre nőtt a súlyuk. A kísérlettel azonban nerpcsak nagysúlyú halakat neveltek, hanem lénye­gesen megváltoztatták a víz minőségét is. A bakteorológiai vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a valamikori szennyvíz mi­nősége megegyezik a Balato­néval. Megnyugodtak azok a kétel­kedők is, akik attól féltek, hogy a „mocsok" evő halak húsa kel­lemetlen ízű. Megkóstolhattok a tavakban nevelkedett halak­ból főzött lét, akadt olyan vé­lemény is, miszerint a szenny­vízből élő halak íze zamato­sabb, mint a „normál” tavak­ban tenyésztett halaké. L f Az MSZMP tudománypolitikai határozata szerint nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is tudományos központokat kell kialakítani. így alakultak meg az akadémiai bizottságok, kö­zöttük a PAB — Pécsi Akadé­miai Bizottság -— is, amelyek tudományszervező munkát vé­geznek a saját, területükön. Másfelől az MSZMP közokta- táspolitikai határozata úgy ren­delkezik, hogy az elkövetkezen­dő iskolareformmal kapcsola­tos országos és helyi döntése­ket a közoktatás területén is tudományos kutatásokkal kell előkészíteni, s e kutatások eredményeit a döntésekben fel­használni. így indult meg az or­szágos távlati kutatási terv ki­dolgozása a pedagógiában is. Megalakult a Magyar Tudomá­nyos Akadémia pedagógiai ku­tatócsoportja. Létszámát és fejlettségét tekintve tehát még nem intézet, ezért csak „cso­port” a neve. De egyik köz­pontja lett az országos peda­gógiai kutatási terv készítésé­nek. A másik hasonló szervezet a felsőoktatási kutató központ. Természetesen a Művelődésügyi Minisztérium, mint főhatóság irányítja e munkát. A kutatásnak már a kezdeti szakaszába bekapcsolódott a Pécsi Akadémiai Bizottság pe­dagógiai-pszichológiai munka- csoportja. A csoport gyakorió pedagógusokból, a felsőokta­tásban és a tanügyi igazgatás­ban tevékenykedő nevelőkből összegyűjtötte azokat, akiknek addig már volt bizonyos témá­juk, esetleg eredményeik, s te­vékenységüket megkísérelte összehangolni az országos szükségletekkel. Közben kap­csolatot teremtett a Magyar Tu­dományos Akadémia pedagó­giai kutatócsoportjává!. E köz­ponti csoporthoz tartoznak ugyanis bizonyos fontos témák: a közoktatás fejlesztése és ez ifjúságkutatás. A tantervi és módszertani kérdésekkel pedig az Országos Pedagógiai Inté­zet foglalkozik. A Pécsi Akadé­miai Bizottság pedagógiai-pszi­chológiai munkacsoportja ezert inkább az Akadémia központi csoportjával teremtett kapcso­latot, mert munkatársai inkább a közoktatás és az ifjúságku­tatás tárgykörében dolgoznak. A Minisztertanács űzonbe« 1973 szeptemberében elfogadta a1 közoktatással kapcsolatos té­mákat úgynevezett fókutatási témáknak. Ekkor kezdődött rríeg égy az eddiginél intézménye­sebb pedagógiai alközpont ki­építése Pécsett is. Ez a szerve­zet már a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutató- csoportjának a része lesz. Ha­sonló alközpont már működik Szegeden és Debrecenben is. Tárgyalások folynak arról, hogy a pécsi alközpontnak mi­lyen jogi helyzete legyen, pon­tosabban, hogy hogyan illesz­kedjék bele a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola kereteibe. A buda­pesti központi kutatócsoport ugyanis a főiskolát szeretné megbízni a pécsi alközpont se­gítésével, elhelyezésével, egy­általán befogadásával. A lét­száma, adminisztratív körülmé­nyei tehát még tisztázatlanok. A tudományos tevékenység azonban körvonalaiban már ed­dig is kibontakozott. A pécsi pedagógiai kutatási alközpont­nak két nagyobb és két kisebb kutatási témája van. A na­gyobbak: az iskola, mint mű­ködő szerveret, és az iskola irányítása. A kisebbek: a csa­ládi nevelés, illetve a kiscso­portok szerepe a pedagógiai hatásrendszerben. Most dol­gozzák ki mindezeknek a terv- tanulmányait Továbbá most alakul ki a munkatársak és a külső munkatársak köre. A dr, Komlósi Sándor irányította csa­ládi nevelési tárgykörben pél­dául Baranyában és Somogy­bán összesen mintegy húsz gya­korló pedagógus működik. A pécsi alközpont egyelőre Tol­na, Somogy, Baranya és Zcta megyékben tevékenykedik majd. Belső ellenőrt, gyakorlottat felveszünk Ajánlatokat fizetési Igén? és eddigi működés megjelöléssel kérjök a Sallai utcai hirdetőbe JöBüér jeligére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom