Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-10 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! napló SOEd XXX. évfolyam, 299. szám 19/3. november 10., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának «apja Lesz szálloda Pécsett és Harkányban Első lépés Hatpontos terv a közel-keleti helyzet ítéletek a Watergate- ügyben Sirica szövetségi körzeti bíró pénteken meghozta ítéletét a Watergate kémbetörésben köz­vetlenül részt vett személyek ügyében. Ezek szerint: Howard Hunt- ot, a Fehér Ház volt tgnácsació- ját 30 hónaptól nyolc évig ter­jedő börtönbüntetésre és 10 000 dollár pénzbüntetésre ^ ítélték. Hunt volt a betörés megszerve­zője. James McCord, Nixon új- raválasztási bizottságának biz­tonsági főnöke, a Watergate- ügy másik „főszereplője" egy évtől öt évig terjedő börtön- büntetést kapott. Bemard Barkért 18 Hónaptól hat évig terjedő szabadság­vesztésre ítélték. Az ügy hetedik szereplője Gordon Liddy, az újraválasztási ; bizottság főtanácsadója jelen­leg tölti hat év nyolc hónaptól 20 évig terjedő büntetését. John Scali, az Egyesült Álla­mok ENSZ-födelegátusa pénte­ken hivatalosan átadta Kurt Waldheim ENSZ-fötitkárnak Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter levelét. A levél hat pontban tartalmazza Kissinger- nek a közel-keleti helyzet ren­dezésére, illetve a rendezés fe­lé teendő első lépésre vonat­kozó tervét. Washingtonban a Fehér Ház és Iszlámábádban az ott-tartóz- kodá amerikai külügyminiszter egyidejűleg nyilvánosságra hoz­ta pénteken este a terv szöve­gét: „1. Egyiptom és Izrael egyet­ért abban, hogy körültekintően végrehajtja az Egyesült Nemze­tek Szervezetének Biztonsági Tanácsa által elrendelt tűzszü­netet 2. A felek egyetértenek ab­ban, haladéktalanul megbeszé­léseket kezdenek egymással az október 22-1 állásokba való visszatérés kérdésének rendezé­sére egy arról szóló megállapo­dás keretében, hogy az ENSZ égisze alatt megszüntetik az erők szembenállását és meg­valósítják szétválasztásukat. 3. Szuez városa naponta kap élelmiszer-, víz- és gyógyszer- utánpótlást. Elszállítják Szuez városából az összes sebesült polgári személyeket. 4. Akadálytalanul bonyolód­hat le a nem katonai forgalom a Szuezi-csatorna keleti partjá­ra. 5. A Kairó—Szuez országúton létesített izraeli ellenőrző pon­tokat ENSZ-elíenörző pontokkal cserélik fel. Az országút szuezi végpontjánál az izraeli tisztek részt vehetnek a szállítmányok nem katonai jellegének ENSZ- ellenőrzésében, 6. Mihelyt létrehozták a Kai­ró—Szuez országúton az ENSZ ellenőrző pontokat, megkezdő­dik az összes hadifoglyok cse­réje, beleértve a sebesülteket is.” Lakás - olcsóbban gyorsabban (3. old.) Fűtött buszokban utazunk? (3, old.) Befejeződött a Német Szövetség kongresszusa (5. old.) Ünnepélyesei! elhelyezték a pécsi Konzum Áruház alapkövét Szúrdt István belkereskedelmi miniszier látogatása Pécsett Átadták a bátaszéki Cserép és Vázkerámia Gyárat Félmilliárdos beruházás A nyers gyártósor délután há­rom óra előtt hat perccel in­dult. Néhány másodperc múlva elkészült az első vázkerámia, a Marandó cég cserépsajtolóját elhagyta az első sajtolt cserép, s ugyanekkor az első húzott cserép is a végtelenített pályá­ra csúszott. Tegnap délután három árá­tól tehát hivatalosan is üzembe lépett a IV. ötéves terv legna­gyobb téglaipari beruházása, a bátaszéki Cserép és Vázkeró- /mia Gyár. Az ünnepélyes kulié- ' ségek között átadott üzem ugyan nem Baranyában van, ennek ellenére érinti megyén­ket is. Hiszen a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat be­ruházásában épült meg a több mint 450 millió forintba került gyár. Az avató ünnepségre eljött Padányi Mihály, az építési és városfejlesztési miniszter helyet­tese, a vállalat vezetői, a ter­vező, a beruházó, valamint a kivitelező vállalatok képviselői, Tolna megye párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. A meg­jelenteket Zaccomer János, a Baranya—Tolna megyei Tégla­ipari Vállalat igazgatója kö­szöntötte, majd Padányi Mihály miniszterhelyettes mondott ün­nepi beszédet. A miniszterhelyettes többek között utalt arra, hogy néhány nappal ezelőtt avatták fel az iparág egyik igen jelentős be­ruházását, a BCM-et, s most egy újabb jelentős létesítményt helyeztek üzembe, amely mél­tán neverhető a téglaipar ki­emelkedő alkotásának. A báta- székí Vázkerámia Győr új távla­tokat nyit, a beépített berende­zések a legkorszerűbbek közé tartoznak. Az általuk gyártott vázkerámiák a mai építőipar és kislakásépítés modern alap­anyagai. A bátaszéki gyár tel­jesen automatizált, a gyártás folyamatos, az üzem három mű­szakban termel. Az alapanya­szések. - Például a pécsi Posta­igazgatóság kérésére több mint •2300 társadalmi munkaórát dol­goztak az építkezésen a fiata­lok. Az avatóünnepseg végen Pa- dányi Mihály építési és város­fejlesztési miniszterhelyettes ki­tüntetéseket nyújtott át- Niklai Ákos, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés beruházási osztályve: zetője a Munkaérdemrend ezüst, Büki László, a Tolna megyei AÉV főépítésvezetöje, valamint lenei József, a Gép- és Felvo­nószerelő Vállalat dolgozója a Munkaérdemrend bronz fokoza­ta kitüntetést kapta. Tizenöten az Építőipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetésben része­sültek. Salamon Gyula Szurdi István belkereskedelmi miniszter —- munkatársgi kísé­retében — tegnap Baranyába | látogatott. A vendégeket dr. I Nagy József, az MSZMP Ba- i ranyo megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, A mi­niszter a megye párt- és taná­csi vezetőivel időszerű kereske­delem-politikai kérdésekről ta­nácskozott. A megbeszélésen részt vett Czégény József, a me­gyei pártbizottság titkára, Pal­kó Sándor, az Országgyűlés Kereskedelmi Bizottságának el­nöke, dr. Molnár Frigyes, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke, Takács Gyula, Baranya megye Taná­csának elnökhelyettese, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke. Czégény József megyei titkgr tájékoztatót mondott a lakos­ság folyasztásí helyzetének ala­kulásáról a KB novemberi hatá­rozatát követő időszakról, az élelmiszerellátás javulásáról — a hús- és hentesáruk kivételé­vel —, beszélt a tejfogyasztás­ban mutatkozó gondokról, a zöldség- és gyümölcsellátás problémáiról, a téli tüzelő-ellá­tásról, az órellenőrzés tapasz­talatairól, az 1973-as év ide­genforgalmának baranyai ala­kulásáról, továbbá Baranya és Pécs Szállodaépítésének meg­oldatlanságáról. Elmondotta Czégény József, hogy az orfűi idegenforgalmi centrum tervei elkészültek, de többmillió forin­tos minisztériumi támogatásra lenne (Szükség, s kérte a Szak­tárca vezetőjének támogatását. , Megyénk titkára mint távlati tervről ,— a pihenőfalvak kiala­kításának lehetőségeiről is szólt. Szurdí István miniszter többi között — elmondotta, hogy a pécsi új szálloda építésével egy első helyre sorolt igényt elégít ki a Belkereskedelmi Mi­nisztérium. Ha nem épül fel az új szál­loda, nem lehetséges a többi rekonstrukciója, A miniszter kér­te a megye vezetőit, minden politikai súlyukat vessék latba, hogy a pécsi szálloda 1975 vé­gére épüljön fel. Hassanak oda, hogy a megyei építőipar ne kereshessen kibúvókat, ez nem tűrhető, mert ismeretek szerint az összes műszaki lehe­tőségeik adottak. A miniszter elmondotta, hogy a szaktárca szándéka, az 1975 elején kez­dődő szállodaépítések között Harkány szerepeljen, s a ter­vek készen legyenek. A pihenőfaluró! szólva Szurdi eivtérs megjegyezte, ezt fit és most hallja először, a világ szakirodaimában sem találko­zott vele — de a baranyai gon- /dolat nagyon érdekes. Körül­tekintő, megfontolt mérlegelés­sel ez a program támogatható. Be ebben elsősörben'á“megyei vezetés foglaljon-állást.­Czégény József beszámolója ban Pécs város kereskedelmi hálózata is szerepelt. Ehhez fű­zött a miniszter néhány monda­tot. — Pécs épül, fejlődik, új te­lephelyei vannak, új szállodái lesznek. A kereskedelmi háló­zatát nézve — a város eléggé provinciális. Hosszú idő óta is­merem, többször járok Pécsett, de nem iátom, hogy a keres­kedelmi hálózat fejlődne. A járulékos beruházások nagymérvű — mind baranyai, mind pécsi — lemaradását íf kifogásolta a miniszter. Dr. Nagy József, erre vála­szolva elmondta: Pécsett igen súlyos a helyzet. A kényszerű szanálások folytán több üzlet, bolt szűnik meg, amit a meg­valósuló tervben előírt üzletek sem ellensúlyoznak. Szurdi István foglalkozott az ÁFÉSZ-ek gondjaival is. Ehhez fűzött megjegyzést Nagy Sán­dor és dr. Molnár Frigyes. Padányi Mihály miniszterhelyettes ünnepi beszédét mondja Pécs tanácselnöke ismertette, milyen lesz az áruház. Beépített területe 9330 négyzetméter, eb­ből hasznos terület; 3414 négy­zetméter. A pincéjében 67 gép­kocsi részére alakítanak ki meg­felelő parkolót. Az áruház föld­szintjén élelmiszereket árusíta­nak, I. emeletén kap helyet a ruházati osztály, II. emeletén vegyesiparcikket szerezhetlek be a vevők. Ezen az emeleten lesz az étterem és a konyhai rész. Az épület megjelenésében impozáns. A külső homlokzati részét- tört fehér Zsolnay kerá­mia burkolja. Szerkezetét te­kintve korszerű, légkondicionált, mozgólépcsővel ellátott, távfű­téses épület, melynek áruérkez­tetése éppen olyan korszerű technológiával (konténer, rako­dólap) történik, mint az áru ér­tékesítése, mely az egész áru­'Folytatás az 5. oldalont got a közel két kilométerre lévő bánya biztosítja: többmíllió köbméter kiváló minőségű • agyagot bányásznak itt. A beruházás a Gazdasági Bi zottság határozata alapján 1971 márciusában kezdődött, s 28 hónappal az első kapavágás után már megindult a kísérleti gyártás, a berendezések üzemi próbája. Ez év szeptember vé­gére - mindössze két hónap alatt — a gépek bejáratása rftégtörtént, sőt ma már a gyár a tervezett termékösszetételének nyolcvan százalékát állítja elő. Ezideig mintegy 630 000 darab különböző típusú vázkerámiát | állítottak elő, s a sajtolt, vala- ! mint a húzott cserépből is kö- ! zel 170 000 darabot gyártottak. I Az előállított vázkerámiákból j mintegy nyolcezer családi ház 1 építhető fel. Egyébként a gyár maximális terheléssel évente 120 millió kisméretű téglának megfelelő vázkerámia és cserép előállítására képes. A tervek szerint a húzott és sajtolt cse­rép a, termékek közel felét al­kotják. A beruházó a Téglaipari Egyesülés volt, a generál terve­ző a SZIKKTI, a generálkivitele­ző pedig a Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. A meg­valósulást számos alvállalkozó segítette, közöttük az ÉPGÉP pécsi gyára is, amely a ki- és betároló berendezéseket szállí­totta a bátaszéki üzembe. A szinte teljesen automatizált üzem- legfontosabb gyártóvona­lait az olasz Morando cégtől vásárolták. Ezeken a berende­zéseken készül a nyers vázkerá­mia, illetve cserép. A nedves görgőjárat és a finomhengerek az NDK-ból érkeztek. Az alvál­lalkozók között említhetjük a Hajtómű- és Felvonógyárat, a szegedi kábelgyárat is. Az üzem építése felett a KISZ védnöksé- get vállalt, s a problémák meg­oldásában nem egyszer adtak segítséget a Tolna megyei ki­A Konzum Aruház alapkővé^ nek ünnepélyes elhelyezésére délután került sor az építkezés színhelyén. Wieder Béla, Pécs vátos Ta­nácsának elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit, közöt­tük Szurdi István belkereske­delmi minisztert, dr. Nagy Jó­zsefet, a Megyei Pártbizottság, Ambrus Jenőt, a Pécs várösi Pártbizottság első titkárait, dr. Molnár Frigyest, a SZÖVOSZ elnökét, valamint Baranya és Pécs párt-, állami szerveinek képviselőit. Wieder Béla az építkezés je­lentőségét méltató beszédében ismertette az előzményeket: 1970. december 30-tól 1973. november 9-ig történt fonto­sabb határozatokat, megállapo­dásokat, a szanálásokat, majd a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalattal történt szerző­déskötést, illetve az alapozási munkák megkezdését. Milyen lesz az új létesítmény?

Next

/
Oldalképek
Tartalom