Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-07 / 297. szám

1f73. november 7. OUNÄNT0U NAPIO 3 Felavattak a BCM-et A munKastilusnak, a gondolkodásnak kell fiatalodnia Or. Pőkoidy Veronika, o SZIKKTI létesítési főmérnöke átveszi kitüntetését. (Erb János felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) remtette Hatalmát és a világ- történelemben először szocia­lista államot alapított. ■— A nemzetközi munkásosz­tály ünnepén testvéri üdvözle­tünket küldjük a Naqy Októ­beri Szocialista Forradalom út­ján járó Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, a Szovjet Szo­cialista köztársaságok Szövet­sége népeinek. Ók hozták a legnagyobb áldozatot a forra­dalmi célok megvalósításáért, az emberi haladás ügyéért. Kö­szöntjük a Szovjetuniót, szilárd szövetség esü n két! At építésügyi , miniszter beszéde Or. Nagy József megnyitó szavai után Bondor József épí­tési és városfejlesztési miniszter iépétt g mikrofonhoz, hogy a magyar kormány nevében immár hivataloson is Felavassa hazánk legnagyobb és legkorszerűbb cementgyárát, a BCM-et, —- Az egész, országban min­denütt építünk. Az a benyo­mása az embernek, ha az or­szágon végigmegy, hogy egyet- len nagy építkezés egész Ma- gyaroiszág. A szocializmus és az építés egymásból következő dolgok, ehhez azonban kor­szerű építő- és épitőanyagipart kellett teremtenünk — mondot­ta a miniszter. — Ebből a szempontból történelmi jelentő­ségű lépés volt a magyar épí­tőipar államosítása. Erre hu­szonöt évvel ezelőtt került sor, 1948. márciusában 5* magán- vállalatot vett kezébe az ország, s az azóta élteit negyedszázad alatt egyetlen iparág sem fejlő­dött annyit, mint. éppen az építőipar. Az államosítás idő­szakában' az iparág gépállo­mányának teljesítőképessége mindössze 3000 lóerő volt — ma vállalataink csaknem százezer gépe 1,? millió lóerőt képvisel... Az államosítás hónapjában 4000 építómunkás- és 200 műszaki dolgozó jelentette a hazai épí­tőipart, ma pediq közel 450 ezer embert foglalkoztat az ágazat, körtük 28 ezer maga­san képzett műszakit. Az álla­mosítást követő hónapban — tehát 1948 áprilisában —■ 20 millió forint értékű munkát vég­zett az iparág — ez év áprili­sában pedig már 4,5 milliárd forint volt a havi teljesítmény összértéke. Száz vá'lalat munka a Bondor József ezután néhány számadattól érzékeltette, mit épített 1949-től napjainkig a szocialista építőipar. Több mint 1-3 millió lakás épült, 72 ezer új óvodai férőhely, megvalósult a Dunai Vasmű, a Borsodi Ve­gyikombinát, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Duna menti Kőolajipari Vállalat. a Gagarin Hőerőmű, a Dunai Cement- és Mészmű, az orosházi üveggyár, a metró. És mindehhez minde­nekelőtt cement kellett. 1972- ben már csaknem 3 millió tonna cementet termelt a magyar ee- •entipar.-— Fejlődésünk alapja az épí­tőanyagipar fejlődése — mon­dotta Bondor József. — A Gaz­dasági Bizottság döntését köve­tően 1968 áprilisának első napjaiban megkezdődött Be- remend térségében a munka: bekötőút, vasút, lakótelep épült. A beruházás megvalósításában több mint 100 vállalat vett részt, s a munka legnagyobb részét Of ÉVM vállalatai végezték. Az építés csúcsidejében 1500 em­ber dolgozott a területen. — A beruházás a Gazdasági Bizottság által engedélyezett 2.8 milliárdos költségszinten va­lósult meg — határidőre — s ebben nagy érdemei vannak a megyei és járási párt- és álla­mi szerveknek. Köszönetét mon­dok a Baranya megyei Pártbi­zottságnak, a Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek, mindenki­nek, aki segített. Határidőre Bondor József ezután ‘ részle­tesen szólt a Beremendi Ce­ment- és Mészművek építésé­nek előzményeiről, körülményei­ről és tapasztalatairól. Mint el­mondotta, 1967-ben született a Gazdasági Bizottság döntése a beremendi egyedi nagyberuhá­zás építéséről, s a földmunka- gépek 1968 áprilisában kezd­ték meg a munkát a dél-bara­nyai község határában. A GB határozata szerint 1973. június 30-i határidőre kellett volna a gyárnak elké­szülnie - 1972. december 31-én azonban — a sok géphiba, s más akadály ellenére — mind­két termelővonal üzemelt és az új gyár 161 507 tonna cemen­tet legyártott. A kemencék in­dulásától a mai napig közel 700 000 tonna kiváló minőségű cementet adott a gyár a nép­gazdaságnak. A beépítette termelőberende­zések kapacitása, a kezelősze­mélyzet begyakorlottsága feljo­gosít arra, hogy már 1975-ben — a gyárépítés eredeti prog­ramjának megfelelően — 1 mil­lió 70 ezer tonna 500-as port- landcementet gyártson a BCM. A beruházás időtartama lé­nyegesen rövidebb volt, mint a hasonló nagyságrendű gyárépí­tések — 5 a BCM korszerűség­ben is vetekszik a világon most épült cementgyárak bármelyi­kével. Csökken a cementhiány A miniszter ezután néhány szóval az építés történetét idézte, majd a BCM jelentősé­géről szólt. Az új cementgyár megépültével hazánkban az egy főre jutó cementtermelés — amely egyik mutatója egy or­szág gazdasági és műszaki fej­lettségének — kereken 100 kilo­grammal emelkedik. Nagy mér­tékben csökken az esztendők óta fennálló cementhiány, lé­nyegesen csökkenthető a ce­mentimport. Igen jelentős az új beruhá­zásnak az iparágra gyakorolt hatása Is: a korszerű technoló­giával megvalósult gyár ked­vezően befolyásolja az iparág termelési mutatóit, javítja a fajlagos energiafelhasználást. 'Beremenden egy kilogramm klinker előállítása fele annyi energia felhasználásával törté­nik, mint az ország más ce­mentgyáraiban, ami — figye- lembevéve az építőanyagipar — és különösen a cementipar energiaigényességét — nép- gazdasági szinten is nagyje­lentőségű eredmény. A beremendi gyár azonban nemcsak korszerű technológiá­jával tűnik ki. Jelentős szociá­lis és kommunális létesítmé­nyeket Is adott környezetének. A BCM-et Villánnyal összekötő — mintegy1 11 km-es — vasútvo­nal bekapcsolta Beremendet és a környező falvakat az orszá­gos vasúti fővonal-rendszer­be) új közutak építésére és fel­újítására került sor. A gyár vízműrendszerével egyidejűleg megoldódott a környék ezernyi gonddal ter­heit vízrendezése is. Beremen- dep 140, Siklóson 210 lakás épült. Az új lakótelepekkel egy­idejűleg új iskolák, óvodák, bölcsődék, üzletek jöttek létre, amelyek nemcsak a BCM dol­gozóinak, hanem a környéken lakó többi ember életét is át­formálják. A BCM mellett működő szak­munkástanuló-intézetben mint­egy 60-70 fiatal sajátítja el a szakmai alapismereteket. Ök az új gyár és a környező ipari üzemek szakmunkás-utánpótlá­sát biztosítják. — Itt áll a BCM, most a ce­mentgyári munkásokon a sor! — mondotta Bondor József be­széde befejezéseképpen, önö­kön múlik, hogy a gyár úgy működjön, ahogy elterveztük, önökön múlik, hogy ne csak szépségével, nagyságával, ha­nem hasznosságával is első le­gyen a magyar cementgyárak között... v Kitüntetett dolgozók A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta Krichenbaum Antal­nak. a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta: Gál Sándor, a Villanyszerelőipari Vállalat főszerelésvezetője, Martin Antal, a Cement- és Mészművek Beremendi Gyára műszaki igazgatóhelyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapták: Almacht Gábor, a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat építésvezetője. John József, a 26-os számú Építőipari Válla­lat ács szakmunkása, dr. Pá- kozdy Veronika, a SZIKKTI léte­sítményi főmérnöke. Az építési és városfejlesztési miniszter az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést adomá­nyozta dr, Borsi Bélának (IPAR- TERV), Héger Jánosnak (Hő­technika), Hosztil Zoltánnak (CSŐSZER), Jaszenavits Miksá­nak (ÉPBER), Pasetszki János­nak (GÉPSZER), Sólyom János­nak (ÉPGÉP), Tófh Jánosnak (ÉPGÉP) és Veres Pálnak (MÉLYÉPTER V). Ugyancsak az Építőipar Ki­váló Dolgozója miniszteri kitün­tetést kapta Szikszói Tibor, e BCM in~~ A mérce egyforma Beszé getés Jakab Sándor e vtárssal, az MSZMP Központ» B zottsága Párt­ós Tömeaszervezetek Osztó yának vezetőiével — Középkorúak körében gyakran felmerül, hogy manapság a 18 éveseket könnyebben veszik lel a pártba, mint őket, akik munkájukkal ezt iobban kiérdemelték. Mi erről Jakab elvtárs' vé­leménye? — A mérce mindenki számá­ra egyforma. Az, hogy valcki fiatal, nem lehet előny. Az 1972-es novemberi párthatáro­zat kívánatosnak találja, hogy a meqfeleló fiatalok és nők nagyobb számban kerüljenek a pártba. Hangsúlyozom; arra alkalmas fiatalok. Egy ember lehet egyszerre fiatal, nő, mun­kás, s rendelkezhet olyan eré­nyekkel Is, amelyek a párttag­ságra alkalmassá teszik. Az ilyen természetesen előnyt él­vez. Aztán bizonyos értelemben különbséget kell tenni a had­sereg, a határőrség, az egye­tem és más közösségek között. Ezeken a helyeken a nevelő kö­rülmények — szervezett eqység- ben élnek — folytán több és esetleg könnyebben kerülhet­nek a párt soraiba, mint lesze­relésük vagy tanulmányaik el­végzése után a munkahelyei­ken. — Nagy számmal kerülnek 18 esztendősek a pártba? — A X. Pártkongresszus áta eltelt időben tizenkétezer 18— 21 esztendős és harminckétezer­ötszáz 22-26 esztendős fiatal került a párt soraiba. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy helyes volt a kongresszus ha­tározata: a fiatalok 18 eszten­dős korukban mennek katoná­nak, egyetemre, ekkor szerzik meg választójogukat, vala­mennyi állampolgári jogukkal élhetnek, miért ne lehetnének hát párttagok is. Régen sokkal korábban kerültek az emberek kapcsolatba a munkásmoz­galommal és a párttal — gon­dolom nem szükséges neveket" mondanom — semmiféle új te­hát ebben nincs. — Még hozzá kell tennem, hogy az említett számok meg­felelnek a társadalom korössze­tételének Is. A 22—26 évesek aránya 33 százalék, ugyanqny- nyi, mint a hasonló korúak ará­I nya a pártban. A határozat he­lyénvalóságának bizonyítására még azt is elmondhatom, hogy ielenleg a pártban 43 esztendő az átlagéletkor — eay évvel ke­vesebb, mint a határozat előtt volt. — Ezek a, széo számok valón meqfe'é'ő minőséget is jelente- nek-e? Menálliák helyüket a mozqalmi munkában a 18-21 esztendősek? Eléagé megala­pozottak a KISZ javaslatai? — A párt befolyása érvé­nyesül az ifiúsági mozgalom­ban és általában a fiatalok kö­zött is. A párt tevékenysége — amelyről ha beszélünk, szól­nunk kell mostani életkörülmé­nyekről is — vonzó a fiatalok számára. A fiatalok azért ke­rülnek a pártba, mert valahol már tanújelét adták alkalmas­ságuknak: Fiatal párttagjaink 80 százaléka a KISZ, eqyhar- mada pediq a szocialista bri- qádok ifjúmunkásaiból került ki. Természetesen ők még nem kommunisták, de a pártban az­zá lehetnek. Sok függ attól, ho- ayan foaadia őket a közösség, és attól is, hogy az ajánlók a későbbiekben mennyire kísérik fiqyelemmel védenceik éle­tét... — A fiatalok között gyakran hallani: Az ifjúsági mozgalom kerékkötője, hogy a KISZ ré­zétől túl korosak ... — Az öregségben az évek száma csak egyik összetevő: vannak húszesztendős öregek és ötvenéves fiatalok ... — Mégis azt kérdezném: vár- haló-e, hogy a mostani KISZ- választások során megfiatalo­dik az ifjúsági mozgalom ve­zetése. A KB valamilyen formá­ban ösztönzi-e ezt? — Ahol alkalmas emberek vannak a fiatalabbak között, természetesen azt szeretnénk, ha ők vennék át a Ttormánypálcat. Elsősorban mégis munkastílus­ban, gondolkodásban, politizá­lásban kelte a vezetőknek fia­talosabbá, lendületesebbé vál­niuk, úgyhogy munkájuk a fia­talok akaratát tükrözze. A dön­tő: a feladatok megoldásában, a mozgósításban mennyire fia­talos a vezető. Bizonyos tapasz- tolatok nélkül ugyanis ritkán le­het valaki jó vezető. — Két esttendeje, hogy az országgyűlés elfogadta az if­júsági törvényt. A KB milyen tapasztalatokat szerzett a tör­vény végrehajtásával kapcso­latban? — A kormány és a parlament döntése után sorozatban szü­lettek az intézkedések, a ter­vek. Az "óriási várakozás szinte ösztönözte a vezetőket o gyors cselekvésre. Ennek ellenére vol­tak a gazdasági vezetők között és néhányon ma is vannak, akik nem ismerték fel, hogy ez politikai okmány, s azzal nincs végrehajtva, hogy adunk 20 000 forintot a fiataloknak. Minden vezetőnek éreznie kell politikai felelősségét, nem lehet szá­munkra mindegy, hogy ifjúsá­gunk hogyan él, hogyan gon­dolkodik, s az sem, mennyire kötgdik társadalmi rendszerünk­höz, -hazánkhoz, — A tapasztalat az, hogy ‘ mind Szélesebb körben ismerik:: fel az ifjúsági törvény jelentő- ., ségét, és sokan nagyon nagy felelősséggel munkálkodnak a végrehajtásán ... Lombost Jenő flczél Györg (Folytatás az 1. oldalról) be szocializmus és magyarság, hazafiság és internacionaliz­mus. Nemcsak történelmi körülmé­nyeinket változtatta meg a szöT cialista forradalom győzelme, nemcsak nagy nemzeti sorskér­déseink megoldását tette lehe­tővé, de ezzel együtt formálja szemléletünket, változtatja igé­nyeinket, céljainkat az élet ki­sebb és legnagyobb dolgai­ban egyaránt — A munkásósztály hatalmát — és ez a döntő! — kivívtuk és megvédtük, de még nem mindig tudunk élni a szocializ­mus adta minden lehetőséggel; — Igazságos társadalmi ren­det teremtettünk, de még sokat kell tenni, hogy az egyes em­bereket és a közösséget, a köz­érdeket ne érhesse igazságta­lanság; — Szocialista gazdaságot építettünk, de még nem tudjuk minden előnyét jól kihasználni; — Megrövidítettük a munka­időt, de még nem tudjuk min­denki számára természetessé tenni a szabadidő eltöltésének embert gazdagító, kulturált for­máit; — Megtörtük az egykori uralkodó osztályok kulturális monopóliumát, de még nem mondhatjuk, hogy művelődé­sünk mindenütt és mindig szo­cialista emberhez illő ízléssel, tudással jár; — Demokratikussá tettük ok­tatási rendszerünket, de még nem szüntettük meg mindenütt az egyenlőtlen feltételeket, hát­rányokat; — Rendszerünk biztosítja a jogegyenlőséget a nők számé­I ünnep! rádió- és igazi egyenrangúságot is; nem mindenütt tudtuk még a gya­korlatban elérni, hogy a nők, különösen a kisgyermekes anyák — bár helyzetük az utóbbi idő­ben is javult — minden társa­dalmi hátránytól mentesülje­nek. Ez mind igaz, de vak, aki nem látja: a szocializmus győ­zelme teremtette még a felté­teleket, hogy „mindezekkel a kér­désekkel szembe nézhessünk és főként, hogy meg is oldhassuk azokat! Ugyanakkor ma is időszerű az, amit Lenin 1921-ben mon­dott a forradalom győzelmét követő építőmunka lebecsülői- ről: »akinek ez a munka „unűl- mas”, „nem érdekes”, „érthe­tetlen”. aki az orrát fintorgatja vagy pánikba esik, vagy meg- részegulve „a régi lendület", a „régi lelkesedés” stb. hiányá­ról szaval, azt jobb „felmenteni a munkától” és irattárba tenni, hogy ne „árthasson”.« Ezért is elutasítjuk a forra­dalomnak ártó, az imperialis­ták kezére játszó álforradalmi hangoskodást, jelentkezzék az Távol-Keleten vagy bárhol. El­utasítjuk a nacionalizmust, a nemzeti gyűlölködést, jelent­kezzék az akárhol és bármilyen jelmezben, visszautasítjuk, mint az internacionalista összefogást és a szocialista nemzeti egysé­get megbontó kártevést. Büszkén néz népünk a meg­tett útra, a szocialista építés­ben megtett eredményeire. Az október a soha meg nem elé- gedés ünnepe is. Mi nem mondjuk, hogy álljunk meg; if­júságunkat senki sem késztet­heti tétlen kesergésre azzal, hogy könnyű nektek, a készbe születtetek. Az új és új nemze- riAU“knek kell szocialista fórra­tévébeszéde dalműnket folytatniok, tovább- vinniök. És ez semmivel sem könnyebb, nem kevésbé ma­gasztos történelmi lecke, mint ami elődeiknek osztályrészül jutott. A forradalmárok soha­sem csak valami ellen, hanem mindig valamiért küzdöttek. En­nek a küzdelemnek az eredmé­nye, hogy most és nálunk nem barikádokon és vérrel, hanem dolgos kézzel, gondolkodó fő­vel kell folytatni a harcot. A fiataloknak mondom: forradal­munkhoz elszántság kell; októ­ber forradalmi elszántsága. Október nagy ünnepén a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a ma­gyar kommunisták,, a szocializ­mus felépítésén dolgozó ma­gyar nép nevében tisztelettel emlékezünk a szovjet forradal­márokra, akik 1917-ben vezet­ték és győzelemre vitték a for­radalom ügyét. Forró testvéri szeretettel üd­vözlöm a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom útján töret­lenül haladó Szovjetunió Kom­munista Pártját, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­ségét, a szovjet népet, a szov­jet embereket, akik azóta is a legtöbb és a legnagyobb áldo­zatot hozzák az emberiség ügyéért. Köszöntjük a testvéri szocia­lista országokat, akikkel együtt küzdünk. Köszöntjük mindazo­kat a kommunista pártokat, ha­ladó embereket, akik ma még az elnyomás, a kapitalizmus viszonya között folytatják az 1917-ben megkezdett harcot. Szívből minden jót kívánok önöknek, mindazoknak, akik ma és a holnapokban, itthon munkájukkal, emberségükkel, öntudatos helytállásukkal nap­ról napra valósítják meg a jö­vőt, a szocializmust­A J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom