Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-06 / 296. szám

DUNANTOLf NAPlö t>73. november 4. A t e I e f o n n á I A nyári szünet után, október 23-án újra megindítottuk ai ** igen népszerű rovatunkat: A telefonnál. Meghívott vendé­geink a beérkezett munkaügyi kérdések nagy részére azonnal vá­laszoltak. A legtöbb kérdést dr. Varga Kovács Istvánnak, a Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójának tették fel. Az el­hangzott kérdések alapján négy olyan közérdekű probléma-csoport merült fel, amelyeket az alábbiak szerint részletesen ismertet. ® Ösztönző nyugdijpőtlék mikor és kinek jár? aj TOVÁBBDOLGOZÁSRA ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJPÓTLÉK /ár annak a dolgozónak, aki az öregségi nyugdíjra jogosultsá­gának megszerzése után — nők 55, férfiak 60 éves korukat be­töltötték és legalább 10 évvel rendelkeznek — a nyuadíj Igénybevétele NÉLKÜL, legelőbb egy évet (365 naptá­ri napot) munkában tölt. b) Uavancsak iár az ÖSZ­TÖNZŐ NYUGDÍJPÓTLÉK akkor Is, ha a nyugdíjas q meg- cHabitóst követően nvunrfíiának FOLYÓSÍTÁSÁT SZÜNETELTETI és ezalatt telies naptári éven át munkában áll — dolgozik. Az ösztönző nyuodíioótlék mértékénél a jogszabály kü­lönbséget tesz fizikai és nem fizikai dolgozók között. A fizi­kai dolgozókat 1972. január 1. napiát követően minden ledol­gozott év utón 70/o. míg a nem fizikai dolaozo^at 3% ösztönző nyuadíipótlék illeti meg. Most már csak az a kérdés, hogy kit lehet a rendelkezések alkalmazásánál fizikainak, és kit nem lehet fizikai dolgozó­nak tekinteni. Általánosságban ez nem probléma, mert a munkakörök megjelölése és tényleges folya­mata egyértelműen felismerhe­tővé teszi a fizikai, illetve nem fizikai munkaköröket. Napjaink­ban azonban számos olvan munkaterület van, ahol a dol­gozó részben fizikai, részben nem fizikai munkát végez. Elkészült a hivatalos jeayzék, amely az összes munkakört és fcclalkozást tartalmazza és jel­zi, hogy az adott munkakör, il­letve foglalkozás az ösztönző 'nvugdíjoótlék szempontjából fi­zikai, illetve nem fizikainak mtnősüt-e. Gyakorlatilag most már min­den munkakörben dolgozó sze- TKeTy részére pontosan meg le­het mondani azt, hagy az öreg- >-éai korhatár betöltése után 7, illetve 3%-os ösztönző nyugdíj- pótlékra jogosult-e. Nem áll módunkban a telies Jeayzék ismertetése, de példa­ként egy-két közismertebb mun­kakört felsorolunk tájékozódás céliából. Nem fizikai munkakör a jegy­zék szerint: mezőőr, istállóőr portás (szállodai), portás, éjjeli­őr, hivatciseaéd, kézbesítő, cnyaq- és leltárkez., anyagbe­szerző, anyagellenőr, állomási Irányító, bányafelmérő, bánvo- felvigvázó/ boltfiókvezető, büfé­vezető, erdőgazdasági gépész, géokönwelő, raktárvezető, vas­úti blokkmester, robbantómes­ter, műtős-segéd, telefonkezelő, alközp. kéz. Ugyanakkor fizikai munkakör c jeayzék szerint a közlekedési ellenőr, figuráns, labor, állat- tenyésztő, postás kézbesítő, kül­dönc, porcelán-, üveg-, edény-, vaseladó. Abban az esetben, ha valaki­nek vitás lehet, hogy munka­köre fizikainak, vagy nem fizi­kainak minősül-e, akkor ezt könnyen megtudhatja a fentebb jelzett jegyzék alapión, ennek hiányában a Társadalombizto­sítási laaznatósóg Nvuadíj Osz­tályánál (Pécs, II., Szalai A. u. 3. I. em. 102. szobában). összegezve az eddigieket: mindenki jogosult ösztönző nyugdíjpótlékra, aki az öregsé­gi korhatár betöltése után leg­alább eqy éviq tovább dolgo­zik a nyugdíj iaénvbevétele nél­kül, illetve nyuodfiának folyósí­tását szünetelteti és ezen idő alatt dolgozik. Az, aki a nvuadíi fizetése mellett dnlqozík 840—1260 órát stb„ — nem ionosult az ösz­tönző nyugdíjpótlékra. A ren­delkezés célja, hogy azok, akik tovább dolaoznak, illetve nem kérik nyugdíiuk folvósítósát, ma­gosabb nyugellátásban része­süljenek — munkovénzésüket ily mórion is elismerik és meg­becsülik. (£) Ipari tanonci, ipari tanulói idő a nyugdíjhoz szolgálati idő­ként beszámit-e? A Munka Törvénykönyv je­lenleg érvényes rendelkezései szabadság, korpótlék szempont­I jóból nem tekintik a tanviszonyt | munkaviszonynak és nem adnak j lehetőséget arra, hogy a tanuló- j időt figyelembe vegyék, pl. a j szabadság megállapításánál. Az elmúlt években többször változtak a tanoncokra, ipari tanulókra vonatkozó munkaügyi rendelkezések. E változások azonban nem érintették a tár­sadalombiztosítási szolgáltatá­sokat. Eddig is, és jelenleg is az ipari tanulók biztosítás aló estek és esnek. Jogosultak be­tegségi ellátásra stb. — továb­bá nyugdii megállapításánál is szolgálati időként veszik figye­lembe a tanonci, ipari tanuló­időt. Ezzel kapcsolatban az egves jogszabályi rendelkezések külön is előírják a tanulóidő beszámítását, (gy pl. a 67/1958. (XII. 24.) korm. sz. rendelet a 20. § (2) bekezdésében kifeje­zetten előírja, hogy a szolgálati idő számításánál fiqyelembe k g I I venni az ipari (keres­kedő) tanulóként eltöltött időt. (3) Gyermekgondozási segély­re jogosultságnál az iskolai ta­nulmányi idő beszámit-e? A feltett kérdésre válaszolva tájékoztatásul közöljük, hogy gyermekgondozási segélyre az a szülő, aki iskolai (egyetemi, főiskolai) tanulmányok ideje alatt szül, nem jogosult. Azonban az a dolgozó nő, aki bármely iskola nappali ta­gozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt létesített és legalább 6 órás munkaidő­vel dolgozott, vagy termelőszö­vetkezeti tagsági viszonyba lé­pett, az eayéb feltételek fenn­állása esetén a gyermekgondo­zási segélyre jogosult, akkor is, ha munkaviszonyban töltött ide­je nem éri el a 12 hónapot. A gyermekgondozási segélyre jogosultság elbírálásának szem­pontjából a nappali iskolán (egyebemen) végzett tanulmá­nyokat akkor kell befejezettnek tekinteni, ha a tanuló a meg­kezdett iskolatípus utolsó év­folyamának osztályvizsgáját le­tette, végbizonyítványt szerzett. A befejezés elbírálásánál nem követelmény, hogy a tanuló (hallgató) az adott iskolatípus­nak megfelelően diplomával, vagy érettségi bizonyítvánnyal, szakmunkásvizsqával rendelkez­zen, ha egyébként az utolsó év végbizonyítványa szerint tanul­mányainak megfelelt, azt be­fejezte. Ha a dolgozó iskolai tanul­mányainak befejezését az utol­só év végbizonyítványával iga­zolja, a 90 napos határidőt a bizonyítvány lezárásának nap­jától kell számítani. Ha az is­kola befejezését magasabb szintű bizonyítvánnyal (érettsé­gi bizonyítvány, oklevél, szak­munkásbizonyítvány) igazolja, úgy a 90 napos határidőt en­nek keltétől kell számítani. © Betegségi biztosítási szol- I I gáltatásokra jogosultság a mun- í j kaviszony megszűnése után — i ! önkéntes betegségi biztosítás ; létesítésének lehetősége: Vókó György, hosszúhetényi olvasónk kérdésére válaszolva tájékoztatásul közöljük, hogy a biztosítottak az előírt feltételek fennállása esetén a munkavi­szony megszűnése utón is jogo­sultak a szolgáltatásokra, meg­határozott ideig. Mégpedig, ha a dolgozó igé­nye a munkaviszony megszűné­sét követő 1. vagy 2. napon nyí­lik meg, a biztosítás szolqólto- tásaira ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosult, mintha igénye a munkaviszony megszű­nése napján nyílott volna meg tehát minden előfelté*el nélkül valamennyi szolaáltatásra jogo­sult az általános szabályok sze­rint. Ha a dolaozó iaértye a mun- kaviszonv megszűnését követő 3. és 15. nap közötti időben nyílik men, és előtte leao'ább 180 naoi measzakítós nélküli munkaviszonyban állott, tÓD- nénzre is, ha megszakítás nél­küli munkaviszony 180 napin nem állott fenn, de legalább 90 napia tartott, tápnénz kivéte- i lével minden egvéb szolgálta- I tásra jogosult. Ilyen esetben azonban a szolgáltatósok a munkaviszonv megszűnését kő­vetően legfeljebb 13 héten át járnak. A munkaviszony megszűnése napján keresőképes, de orvosi gyógykezelés alatt álló dolgozó az orvosi qyógykezelésre és az ezzel iáró szolaáltatásokra fo­lyamatosan továbbra is jogo­sult, legfeljebb azonban a munkaviszony megszűnését kö­vető 13 héten át. Amennyiben a dolgozó ezt követően újból megbetegszik, vagy a biztosítási esemény a munkaviszony megszűnését kö­vető 15. napon tűi következik be, a szolgáltatásokra már nem jogosult. Ebben az esetben azonban az igénylő a betegségi biztosítás szolgáltatásainak igénybevéte­lére (táppénz kivételével) ön­kéntes biztosítást köthet. Az önkéntes biztosítás szol gáltatásai közül hallókészülék és tolókocsi, kórházi ápolás anyasági és temetési segély legkorábban az önkéntes bizto­sítás kezdő napjától számított 3 hónap eltelte után, egyéb szolgáltatások, tehát orvosi ke­zelés és gyógyszerellátás leg­korábban az önkéntes biztosí­tás kezdő napjától járnak. Az önkéntes biztosítás kezdő napjától számított 3 naptári hó­napon belül is járnak azonban a fenti szolgáltatások is, ha ar­ra az önkéntes biztosítás kezdő napja után bekövetkezett he­veny módon kezdődő megbete­gedés, vagy baleseti eredetű sérülés miatt .van szükség, vagy az önkéntes biztosított koráb­ban kötelezően biztosított volt és ennek megszűnésétől számí­tott 90 napon belül kéri az ön­kéntes biztosításba való felvé­telét. A felvételi kérelem beérkezé­se előtt kezdődött kórházi ápo­lás esetében a kórházi ápolás­ra jogosultságot megállapítani nem lehet. Az önkéntes biztosítás meg­kötésére irányuló kérelmet a Társadalombiztosítási Igazgató­ságnál lehet előterjeszteni". n Az obsitos" költője Pécsett Az író halálának 120.. évfordulójára Felvételi vizsga a Magyar Képzőművészeti Főiskolán A Magyar Képzőművészeti Főiskola felvételi vizsgát hirdet rendkívüli rajztanárképző tago­zatán mindazok számára, akik kétéves pedagógiai gyakorlat­tal, általános iskolai rajztanári oklevéllel, illetve a képzőművé­szeti, vagy az iparművészeti fő­iskolán négy érvényes félévvel rendelkeznek. Ugyancsak felvételt hirdet a főiskola a tárgyrestaurátor szak levelező tagozatán mindazok számára, akik kétéves múzeumi tárgyrestaurálor (kerámia, fém, csont, bőr, stb.) gyakorlattal, középiskolai végzettséggel, szakmai alapfokú tanfolyam­mal, vagy főiskolai végzettség­gel rendelkeznek. A jelentkezési korhatár 45 év. A felvételi vizsgák ideje: 1974. január 2., 3. és 4. A jelentkezéseket november 15-ig kell a főiskola rektori hi­vatalába benyújtani. Az ÉPFU Mohácsi Kirendeltsége azonnali felvételre keres — GÉPKOCSIVEZETŐKET, — RAKODÓMUNKASOKAT, — GÉPKOCSISZERELOKET ÉS — KARBANTARTÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT. jelentkezni lehet a- kirendeltség Budapesti úti telephelyén. Pécsett kanyargós utca köti össze a Kórház teret a Petőfi Sándor utcával. A szekszárdi születésű, kereskedő család fiá­nak: Garay Jánosnak, költő és elbeszélőnek, az „OBSITOS” cí­mű 1843-ban megjelent költe­mény Háry János alakja meg- formálójának a nevét viseli. A kis Garay János tizenegy éves volt, amikor Szekszárdról Pécsre került. Itt 1823-tól 1828- ig az akkori Cisztercita Főgim­náziumban, a mai Nagy Lajos Gimnáziumban tanult. Itt sajá­tította el a latinos műveltséget. A mindvégig eminens tanuló Pécsett volt először színházban és VI. osztályos gimnazista korá­ban itt írta első versét is, amelynek címe: „Első áldozat". Ez a verse nyomtatásban is megjelent. Ekkor érlelődött meg benne a gondolat, hogy költő lesz. Garay János Pécsről Buda­pestre került. Beiratkozott az egyetem bölcsészeti fakultásá­ra, majd orvostanhallgató lett, végülis eljegyezte magát az új­ságírással és a költészettel. Szo­ros kapcsolatban állott Petőfi Sándorral és Vörösmarty Mi­hállyal, akik hazafias érzelmei miatt tisztelték, becsülték. Körülbelül két héttel a már­ciusi napok után, 1848. április 2-án, a pesti ifjúság ismét for­rongott. Tömegben gyűltek össze és tiltakoztak a reakciós, udvar­hű egyetemi tanárok működése ellen, Eötvös József akkori val­lás- és közoktatásügyi miniszter ekkor Vörösmartyt akarta kine­vezni a pesti egyetem magyar nyelv és irodalmi tanszékére. Vörösmarty azonban Petőfi Sándor javaslatára, maga he­lyett, a forradalmi mozgalmak­tól lelkesült ifjúság által is sze­retett és nagyrabecsült Garay Jánost ajánlotta. Érdekessége az, hogy az egykori pécsi diák­ból lett költőt az ugyancsak pé­csi származású Nendtvich Ká­roly, hírneves fizikussal együtt nevezték ki a forradalmi idők egyetemi tanárává. Nendtvich Károly egyébként a vegytan ta­nára lett. Garay János, mint fővárosi író, látogatásra újból visszatért Pécsre, diákéveinek színhelyére és „Üti képek” című írásában többek között a következő sza­vakkal elevenítette fel e vóros­Üj kórház épül Kiskunhalason. Jó ütemben halad a 11 szintes 600 ágyas kiskunhalasi kórház épí­tése. Több más mellett itt kap majd helyet az SZTK rendelő és a véradó állomás. Az új egész- légügyi létesítmény átadását a jövő év végére ígérik az építők Orosz-szovjet vers- és prózamondó fesztivál Misüolcon A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge, a KISZ Központi és Mis­kolc városi Bizottsága, va­lamint Miskolc megyei vá­ros Művészeti és Propagan­da Iroda közös rendezésé­ben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulója alkalmából vasárnap Miskolcon, a Molnár Béla ifjúsági ház nagytermében került sor az orosz—szovjet költészet és prózamondó fesztivál ünnepélyes meg­nyitására. Az immár hatodik alkalommal megrendezett eseményre a tavaly Salgó­tarjánban megtartott feszti­vál győzteseit, a tavaszi or­szágos diáknapok és a Ba­bits Mihály, illetve a Rad­nóti Miklós szavalóverseny legjobbjait hívták mag, szám szerint hetvenöt részt­vevőt. A versenyzők három­három produkcióval szere­pelnek, amelyet külön-külön zsűri előtt mutatnak be. Ma­jakovszkij születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából a két kötelező versenyszám Majakovszki j- mű, míq a harmadik szaba­don választott. A zsűri dön­tése alapján a legjobbak kerülnek a döntőbe. A győztesek kedden, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett dísz- ünnepséq gálaest'én a Mis­kolci Nemzeti Színházban lépnek a közönség elé. ban szerzett benyomásait, élmé­nyeit: „Magát a várost, mint Vala­mely kotlóstyúk csipegő számos csibéit, Mecsek-hegye rejtegeti szárnyai alatt, valamint hogy egy része ennek valóban egé­szen alája is bújt, melynek gö­röngyös utcáján a Tettyére jut­ni. E kellemes terasse, mint va­lamely óriási gyopágy, Mecsek oldalába vágva, egyike a leg­szebb tájnak, s a tanulók mu­lató helye; húsvét hétfőn pedig a lakások Emmausa szokott len­ni. Innét fakad — Mecsek anyai emlőjéből — azon kellemes for­rás, mely az egész várost vízzel ellátja, s a hegyről szilaj csikó­ként lezuhanván, a belső várost a külső budai várostól elválaszt­ja s futtában pokróc-kalló*at, deszkametszőket, olajütőket, s egy papirosmalmot hajt. Itt lát­szanak romjai egy puskaporto­ronynak s a török basa mulató kastélyának, mely a terasse szélén óllván, a városnak nagy részét látja maga előtt tisztel- kedni. Jobbra jó fehér bort ter­mő szőlőhegyek; balra egy ma­gas sziklatetőn Havi Boldogasz- szony regényes kápolnája lát­szik ,. Kodály Zoltán „Az obsitos" cí­mű humoros elbeszélő költemé­nyének főszereplőjét; Háry Já­nost halhatatlanná tette, bevo­nultatta a magyar zeneiroda­lomba. De Garay János szelle­me Baranya megyében találko­zott a „hangok nagy tanárja1’: Liszt Ferenc szellemével is. Liszt 1846. október 24-én pécsi hang­versenyre utaztábon megszállt Mecseknádasdon. A vacsora alatt a művészt szerenáddal üd­vözölték a pécsi énekesek, airilc utána panaszkodtak neki, hogy Magyarországon nincsen férfi négyes darab. Ekkor Liszt kije­lentette, ha adnak neki magyar zeneszöveget, akkor ő megírja az első magyar kvartettet. Petrovich Horváth, Garoy Já­nos költőnek „A patakhoz" cí­mű versét írta le, amelyre Liszt Ferenc ott a társaság előtt, egy negyed óra alatt férfi négyest rögtönzött. Ezt a pécsiek mind­járt el is énekelték. Ez volt Liszt Ferenc első, magyar szövegre írt férfikórusa.-A pécsi dalosok a vers első végződése után „A patakcsa” címet adták, és így jelent meg 1874-ben az „Apol­lo” című zenemű-folyóirat­ban, majd utána az „Egri Dal­nok” c. kórus-gyűjtemény 5. fü­zetében is. Liszt Ferenc révén. Egy vonult be Garay János másik verse is a zenetörténetbe. Garoy költeményét dr. Vargha Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola do­cense átköltötte és Liszt Ferenc kompozícióját ma mór az 5 modern szövegére énekelik. Garay János szülőházát 1881. szeptember 11-én emléktáblával jelölték meg. 1898. június 6-árt pedig Szekszárdon. a város Fő­terén, leleplezték bronzszobrát is, amelyet Szarnovszky Ferenc szobrászművész Párizsban készí­tett. Garay János nevét Pécsett mo már csak a Kórház teret a Pe­tőfi utcával összekötő kanyar­gós utca jelzi. És egykori iskolá­jának, a mai Nagy Lajos Gim­náziumnak a folyosóján egy zöld színű, kerámia keretben levő emléktábla. Rajta arany betűk­kel bevésve még ma is olvasha­tó a felirat: „GARAY JANOS (1812— 1853). A MAGYAR NYELV LANGLELKÜ APOSTOLÁNAK, RÉGI DICSŐSÉGÜNK KOSZO­RÚS KÖLTŐJÉNEK, A HAJDA- NI PÉCSI CISZTERCI DIÁK (1823-28) NEMES EMLÉKÉNEK ÁLLÍTOTTA EZT A TÁBLÁT AZ INTÉZET ÖNKÉPZŐKÖRE 1941- BEN”. Pusztai József Száraz raktárhelyiséget keres a PIÉRT Vállalat PÉCS, PERCZEL U. 2. k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom