Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-01 / 291. szám

1973. november 1. s Ezernégy állami, 1120 magánépitésü és magánszervezésü lakás az OTP segítségével Kétmilliárd fo takarékbetétkönyvekben A világ takarékpénztárai 1924-ben Milánóban hatá­rozták el, hogy minden év október utóivá munkanap­ján megemlékeznek a ta­karékosságról és ezen a napon összegezik a lakos­ság takarékoskodásának eredményeit. A pénztakarékosság országos eredményei kedvezőek. A múlt évi takarékossági napok alatt az ország lakosságának megta­karítása megközelítette az 54 milliárd forintot, most pedig el­érte a 60 milliárdot. Megyénk lakossága is tovább növelte be­tétben megtakarított pénzét: a betétállomány ez évben elérte a kétmilliárd forintot, q betét­könyvek száma pedig a 153 ez­ret. Az Országos Takarékpénztár változatlanul a legkülönbözőbb betételhelyezési formákkal áll a lakosság rendelkezésére. Kö­zülük legnépszerűbb a kamato­zó betét, amelynek vonzereje a biztos kamat. Érdemes megje­gyezni, hogy a múlt év végén több mint 63 millió forint ka­matot térítettünk betéteseink­nek. Továbbra is igen népszerű a gépkocsi nyereménybetét. E be­tétek állománya megyénkben el­érte a 218 millió forintot. Eddig 512 betétes ügyfelünk nyert személygépkocsit. Széles körben elterjedt és na­gyon népszerűek a munkahelyi Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tárak.- Megyénkben ebben a formában közel 25 ezer dolgozó takarékoskodik és a havi betét- elhelyezésük 5 millió forint Az iskolások zsebpénzükből és a szülők'jóvoltából évről év­re hatmillió forint körüli ősz- szeget takarítanak meg. Külön meg kell említenem g 3 éve bevezetett ifjúsági taka­rékbetétet. Megyénkben ez ideig hatezer fiatal választotta ezt a takarékossági formát és a 100, 200, 300 vagy 400 forintos havi betétjeikkel már 20 millió fo­rintot takarítottak meg, Sajnos, a fiatotok nagyrésze még nem érzékeli enn«^ a betétgyűjtési lehetőségnek izt az óriási elő­nyét, hogy Of 5 százalékos ka­maton és az egy százalékos pré­miumon kívül olyan rendkívüli kölcsönt kap családi otthona megteremtéséhez, amelyhez más nem juthat. A külön kölcsön összege 400 forint havi betét esetében 22 ezer forint, amelyet az OTP készpénzként fogad el lakásépítés, vagy vásárlás ese­tén. Ha ehhez hozzászámítjuk a betétben összegyűjtött kamattal és prémiummal megnövekedett 28 ezer forintot, akkor a fiatal az 50 ezer forinttal olyan elő­törlesztéssel rendelkezik, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hojjiy lakásépítkezéshez, vagy lakás­vásárláshoz kezdjen. A betétqyűjtésnek az egyéni érdek mellett vart egy másik, 1 legalább olyan fontos közössé gi. illetve népgazdasági jelentő­sége is. A takarékpénztár a la­kosságtól nemcsak betéteket gyűit, hanem részére különféle hiteleket Is nyújt. Hitelezési te­vékenységünk forrását éppen a takarékbetétek kéoezik és ezért, amikor a betétgyűitési eredmé- I nyék további növelését szorgal- j mázzuk, akkor egyben a na­gyobb hitelnyújtási lehetőség alapjait is igyekezünk növelni. A takarékpénztár a hitelek legnagyobb részét lakásépítés­re, vagy vásárlásra biztosítja, mert a lakásprobléma mielőbbi meooldása elsőrendű társadal­mi és egyéni kérdés. A takarék­pénztár kezében össioontósul az áll-rrti és a hitellel támoga­tott Irkásénítkezés pénzügyi le­bonyolítása, ami eqyik legfonto­sabb felod-itunkat képezi. Bárá­nya menyében ebben az évben 10Ö4 állami beruházású, mint- egy 1120 maáánépítésű lakást, köztük 400 OTP beruházású és j 720 magánszervezésű lakás be- j fejezése várható a mi pénzügyi közreműködésünkkel. Ezeket a számokat lényegesen megha­ladják a folyamatban levő la­kásépítkezések. A hosszúlejáratú lakásépítési és vásárlási kölcsönök mellett nem lebecsülendő volument képviselnek azok a közép- és rövidlejáratú hitelek, melyekkel a lakosság fogyasztási és terme- | lési igényeit támogatjuk. Ezek ! közül elsősorban az áruvásárlá­si, a személyi, a mezőgazdasági termelési, valamint a kisipari és kiskereskedői kölcsönöket eme lerp ki, A takárékoskodók táborának növelése, a betétállomány eme­lése az év még hátralevő idő­szakában különösen fontos, mert g folyó évi állományemel­kedés elmarad az előző évek­ben megszokott emelkedéstől. Amíg a múlt év szeptember 30-ig megyénk lakossága 155 millió forinttal emelte a betét­állományt, addig ez év szeptem­ber végéig csak 113 millió forint volt a növekedés. Különösen a falusi területeken érezhető a visszaesés. Ennek a csökkenő irányzatnak ismerjük az objektív tényezőit, mégis mindent meg kell tennünk, hogy a népgazda­sági tervben reánk háruló betét- gyűjtési feladatot a lehetőségek maximális kihasználásával tel­jesítsük. Ehhez kérjük és várjuk a be­tétgyűjtő szervek, a társadalmi szervek és az aktívahálózat hat­hatós segítségét, nemcsak a no­vember 5-ig tartó takarékos- sági napokon, hanem a követ­kező hónapokban és években is. , \ Balaton-i Dezső, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának igazgatója Á hivatástudat: munkáseszköz..." Pályakezdő nevelők megyei parlamentje Szegfűcsokor és jutalom Kétezer forint értékű takarék- betétkönyvet, piros szegfűcsok­rot kapott tegnap az a baranyai újszülött, aki a világtakarékos­sági napon elsőként született megyénkben. Álmából ébresztette Horváth Lajosnét dr. Shápszky Vilmos, a megyei kórház főorvosa: — Látogatói jöttek, jó reggelt. A 20 éves fiatalasszony cso­dálkozva hallgatta Balatonyi Dezsőt, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának igazgatóját. — Gratulálunk az újszülötthöz, s fogadja szívesen ezt a taka­rékbetétkönyvet, mint o vílágta­karékossági napon Baranyában elsőként született kisgyermek­nek, az ön kisfiának ajándéko­zunk. Török József, az OTP szak- szervezeti bizottságának titkára piros szegfűcsokorral köszöntöt­te o kismamát. Horváth Lajosné, pécsi fiatal- asszony első gyermekét hozta világra október 31-én 0 óra 20 perckor. A Zsolt nevű kisfiú sú­lya 3 kiló 40 deka, hossza 57 centiméter. Horváthné a Pécsi Bőrgyár dolgozója, férje a Pécsi Vasas Szövetkezet pellérdi szí­nesfém öntödéjének szakem­bere. Az 1971. évi ifjúsági törvény­ből adódóan kétévenként lehe­tőség nyílik arra, hogy fiatal nevelőink megyei fórumon vi­tassák meg munkájuk és élet- körülményeik tapasztalatait. A pályakezdő nevelők első megyei parlamentjét — több, mint 150 küldött részvételével — az or­szágban elsőnek Pécsett, a Ta­nárképző Főiskolán rendezték meg tegnap. Bodó Lászlónak, a Pedagógus Szakszervezet me­gyei titkárának megnyitója után Bárdy László, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának -ok­Tegnap történt Tegnap délután Pécsett, a Szövetség Déryné utcai székhá­zéban ülést tartott a Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége. Az ütésen a Társadalmi és Önkor­mányzati Bizottság elnöke, Var­ga József nemeskei tst-elnök számolt be a termelőszövetke­zeti vezetők és szakvezetők to­vábbképzésének tapasztalatai­ról, majd az elnökség meghall­gatta Tihanyi Józsefnek — vej- ti tsz-elnök —, a Szociális Szak- bizottság elnökének tájékozta­tóját a tagszövetkezeték szo­ciális kulturális alapjának fel- használásáról, és az e téren szerzett tapasztalatokról. Ai el­nökségi ülésen részt vett dr. Barga Ernő is, a TOT képvise­letében. A tárgyalóteremből: A kór kétmillió 277 özer 273 forint. E címmel adtunk infor­mációt lapunk 1973. október 18-i számában, oz emlékezetes, ez évi június 11-i tűzről, mely a Pécsi Bőrgyár rostműbőr üze­mében pusztított egy éjjelen ót. A cikk ismertette a nyomozás és az ügyészségi vizsgálatok eredményét, és azt. hogy a Pécs Városi, Járás! ügyészség Renkó Vilmos tűzrendészet! elő­adót és Hartai Ervinnét, á rost­műbőr raktár vezetőjét vádolta a tűz bekövetkezéseért, Ai ügyben lefolytatott tárgya­lás utón dr. Wágner Ernő taná­csa tegnap ítéletet hirdetett az ügyben, és Renkó Vilmos* valamint Hartal Ervinnét bűn­cselekmény hiánya miatt fel­mentette. Mint ismeretes, a vádirat a két vádlottat o qyár igazgatója által 1971. szeptember 25-én kiadott tűzréndészeti utasítás be nem tartásával vádolta. A tár­gyalás fölyamán azonban kide­rült, hogy at utasítás rtem er­re a raktárra vonatkozott, és a vádlottakat nem tájékoztatták arról, hogy az itt elhelyezett borfajtát speciálisan kell tárólni. Az 1973-as júniusi tű* uqyánij az extracel! elnevezésű újfajta rostműbőr öngyulladása miatt következett be. Ezt q terméket a Bőripari Kutatóintézetben 1969—70-ben kísérlf tették ki, majd 1972 májüsátóla Pécsi Bőrgyárban kísérleti jelleggel Felmentették a bőrgyárí tűz vádlottait gyártották. A bírói ítélet indok­lásában kimondja: „Az utóla­gos vizsgálat megállapította, hogy ennek az újfajta műbőr­nek jóval alacsonyabb az ön­gyulladási hőmérséklete, mint a korábbi rostműbőröké. A kísér- letqk során azonban nem fek­tettek elég figyelmet az öngyul­ladás! hőfok tgnulmányozására. A bőrgyár szakemberei, vala­mint Renkó Vilmos és Hartai Ervinné sem tudták, hogy ez esetben speciális, az eddigiek­től eltérő tárolási módot kellett volna alkalmazni. A vádlottak tehát nem követtek el mulasz­tást, mivel az általános tűzren­dészet! szabályokat betartották, s speciális szabályok kidolgo­zásáról őket nem értesítették”. Az ítélet nem jogerős, mivel a tárgyaláson résztvevő ügyész három napj gondolkodási időt kért. * A társadalmi tulajdonban kü­lönösen nagy kárt okozó gon­datlan rongálás vétségével vád­lott Renkó Vilmos és Hartai Ervinné ártatlanságát tehát a bírói eljárás kiderítette. De va- jón ki a íélelős azért, hogy pz újfajta — magas cellulóz tar­talmú — rostműbőr igen ala­csony öngyulladási hőmérsékle­tét senki nem vette észre. Nos, néhány nappal ezelőtt, október 13-án a Pécsi Bőrgyárban, a Boripari Kutató Intézet és a gyár vezetőinek közös tárgya­lásán készült egy jegyzőkönyv, ebben azonban a felelősséget — úgy látszik — mindkét fél elhárítja magától. A Bőripari Kutató Intézet azzal mentette fel magát, hogy az intézet rak­táraiban a két évi kísérlet alatt tárolt 18 mázsa bőrben sem külsőleg, sem pediq fiziko- mechanikailaq nem történt vál­tozás. A bőrgyár vezetői pedig azzal védekeztek, hogy mivel o BKI a technológia átadásakor, illetve a szerződés megkötése­kor nem hívta fel á figyelmet az anyag tűzveszélyességére, ezért nem írtak elő — gj egyéb, eddiq is gyártott rosttermekek- től eltérő — különleqes tárolási szabályokat. A két üzleti part­ner, az új terméket előállító Bőripari Kutató Intézet, és a gyártó Pécsi Bőrgyáf egymás­nak dobálja a felelősség láb- dáját. A kár azonban több mint (kétmillió forint...! Rieshei Éva tatáspolitikai csoportvezetője a fiotal pályakezdő pedagógusok helyzetéről, szerepéről, munká­juk jelentőségéről szólt nagy érdeklődéssel fogadott vitaindí­tó beszédében. Szólt o pálya­kezdők beilleszkedésének felté­teleiről, konfliktusforrásairól és különböző típusairól is. A na­gyobb hányad beilleszkedésének lehetőségei adottak, kiegyensú­lyozottak; egy bizonyos rész el­fogadta a lehetőségeit, de bi­zonytalannak érzi működési he­lyén a jövőt, egy kisebb rész pedig más pályán keresi boldo­gulását. Hangsúlyozta: a hiva­tástudat munkaeszköz. A me­gyénkben működő fiatal peda­gógusok 80 százaléka egy fel­mérés szerint szereti választott hivatását. Annál nagyobb gond, hogy a másik 20 százalék, amelynek már az elején kedvét szegte valami. (Vagy talán rosz- szul választott? .. .) A vitaindító után az óvónők, az általános iskolai és a közép­iskolai fiatal nevelők szekcióülé­sén számos közérdekű gondolat, javaslat hangzott el — az őszin­te problémafeltárás légkörében — a fiatal nevelők gondjairól, tapasztalatairól. Három fő té­makörben: a munkahelyükön, a közéleti munkában való rész­vételük terén és szociális hely­zetük, életkörülményeik, illetve továbbtanulásuk terén szerzett tapasztalatokról. A szekcióvezetők plenáris ülé­sen tettek jelentést a végzett munka eredményéről; a jelenle­vők választ kaptak néhány inter- pellációs kérdésre, majd felszó­lalt megyénk több oktatásügyi és tömegmozgalmi vezetője is. Szót kért Bernics Ferenc műve­lődésügyi osztályvezető, Benkő Gyula megyei úttörő titkár, o házigazda nevében pedig dr, Kálmánchey holtán, a főiskola főigazgatója köszöntötte a fia­tal pedagógusok első megyei parlamentjét. Bárdy László ősz- szefoglalója után Bernics Ferenc záró gondolataival és aagtiVSZ induló eléneklésével zárult a pályakezdő nevelők megyei fó­ruma. Legyen egészséges gyerekkultusz l Anyát képtelenség pótolni Egészségügyi dolgozók nagygyűlése Ahhoz, hogy minél több cse­csemő szülessen valamennyi egészségügyi dolgozónak felvi­lágosító, értelem- és érzelem­formáló tevékenységgel keli se­gítenie a Minisztertanács népe­sedéspolitikai határozatát! Ilyen gondolatok jegyében réhdertek tegnap nagygyűlést Pécsett, a POTE aulájában, egészség ügyi dolgozók részvé­telével. A tanácskozáson részt vett Szentirányi lózsef, az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának titkára, Rameisl Ferenc- né. űz SZMT titkára, dr. Kóbor József, a Baranya megyei Ta­nács, dr. Breiia István, Pécs városi Tanács osztályvezető fő­orvosa. Dr. Páli Kálmán szülészfőor­vos megnyitója után dr. Tipyi József, a POTE rektora köszön tőtte a megjelenteket, majd dr. femes Oyuláné, az Egész­ségügyi Dolgozók Baranya me­gyei Szakcsoportjának titkára számolt be eddigi munkájukról. Az egészségügyi dolgozók ál­landó továbbképzésének jelen­tősége mellett hangsúlyozta art a feladatot, ami 0 csecsemő-, kisgyermekgondozásban és az ifjúság nevelésében fokozott kö­vetelmények elé állítja az orvo­sokat, ápolókat, védőnőket. A szakemberek elsőrendű te­vékenysége — a gyógyítás - bő­vült egy feladattal: meg kell győzni o nőket, hógy minél több egészséges gyermeket hózzandk d világra! S ha megszülik, 2- 3 évet maródjáriak otthon ve- j lükl Sajnos, ezidóig a kismq- j mák egy része szülés után sie­tett dolgozni - kellett a pénz. ' Az 1974. január 1-én életbe lépő határozót lényegesen meg­könnyíti a kisgyermekes anyák helyzetét. S hogy mennyire fon­tos a csecsemővel, kisgyerekkel való anyai törődés, arról dr, Pikier Emmi, igazgató-főorvos, a Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézetének veze­tője szóit. , A főorvosnő számos olyan kí­sérletről beszélt, amit csecse­mőotthonban, illetve a családi környezetben nevelkedő gyere­kekkel végeztek, A kísérletek egyértelmű eredménye: anyát képtelenség pótolni I S ha a kiskorukban gondozott gyere­kek, később mór családban ne­velkednek, személyiségükben mégis erősen megkárosított fel­nőttekké válnak, akik o társa­dalomnak leqtöbbször csak gon­dot okoznak. Egy kisgyermek életében — megszületésétől 3— 4 éves koráig - az erkölcsi ne­velés alapjáit keil lerakni, s er­re át édesanyó hivatott. A nagygyűlés befejezése után székeiókban tanácskoztak a szakemberek és meghívott vendégek csecsemő-, kisgyer­mekgondozás és az ifiúságne- velés aktuális kérdéseiről. Felveszünk: ESZTERGÁLYOSOKAT, vizvezeíekszerelot, KAlYHAFOtÓT.i Műszaki Erdészet, Pécs, Megyeri út 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom