Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-04 / 294. szám
A dodekafónia korában A mai magyar komolyzene A legmodernebb magyar szerző is konzervatív Merf magyar komolyzene! — Keveset beszélünk róla a művészeti közéletben. Pedig a hangversenyeken egyre többször hangzik fel mai magyar zenemű. Vajon hol tartanak ko molyzenei alkotóink? Hol a helyük a magyar és az egyetemes zenetörténetben? Hogyan fogadja műveiket idehaza és külföldön? — Egyebek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozik "az Országos Filharmónia műsorszerkesztősége, Kodály után A műsorszerkesztőí vélemény: e mai magyar zenét bizonyos értelemben még mindig Bartók és Kodály fémjelzi. Ha nemzetközi vonatkozásban a XX. szazad! magyar zenéről beszélünk, akkor a két nagy magyar alkotó: Bartók és Kodály. Talán még a francig nyelvterületen Lajtha László, őket Ismerik. De amennyire jó, hogy ezek a nagyjaink vannak, talán any- nyiro hátrányos is. Legalábbis a mai zeneszerző generációnak, amelynek tagjai ezeknek az árnyékában nőttek fel. Nagyon nehéz volt ugyanis megszabadulniuk attól a stílusvilág- tól, amelyet ezek a nagyok fémjeleztek. Amikor önálló hanggal próbáltak jelentkezni, akkor ez a nagyokkal való összehasonlítással járt, s így nem mindig volt előnyös a szerzőkre nézve. Éppen a mai közép-, illetve Idősebb generáció — hiszen mo már ők számítanak az idősebb generációnak: Kadosa Pál, Sugár Rezső, Maros Rudolf — volt talán a legkevésbé szerencsés ilyen szempontból. Vagy közvetlenül kortársként éltek, vagy életkorban ugyan valamelyest távolabb estek a nagyoktól, de működési korban tulajdonképpen egyidőben jelentkeztek. Most mór azonban utánuk is újabb két generáció érkezett az utóbbi években. Az egyik nem olyan régen még fiatalnak számított: ők'a mai harmincasok, negyvenesek: Durkó Zsolt, Lendvay Kamilló, Láng István, Petrovics Emil, Szokolay Ottó. Az utóbbinak új operáját, a Sámson-t éppen most mutatták be. Stílusát tekintve nem tartozik az avangardhoz. No- gyon mértéktartó, ugyanakkor rendkívül ökonomikus, és igen törődik azzal, hogy a színpad drámai feszültsége elbírja a legmodernebb hangzásvilágot, még a laikus hallgató számáro is. De az is igaz, hogy a Ham- let-hez képest kissé visszalépett Szokolay. legalábbis sokan így érezték. Viszont olyan nagyszerűen komponált, s olyan nagy ennek a műnek a koncentráltsága, hogy méltán aratott sikert. Ez azért is nagy szó, mert operalótogató közönségünk zöme a romantikus operán nevelkedett fel. Ilyen körül menyek között nagyon nagy dolog, hogy a szakmai siker mellett közönségsikert is aratott. A legfiatalabbak? — Eötvös Péter, Jeney Zoltán, Vidovszky László, aztán a most szerzőként is jelentkező zongoraművész: Kocsis Zoltán. Nekik egy külön kis zenei klubjuk is van, amely együttest is jelent: az Oj Zenei Stúdió. A KISZ Központi Művészegyüttesének keretében működik. Tagjai nagyrészt főiskolások, vezetőjük: Simon Albert főiskolai tanár. Nemzeti jelleg Minden ellenkező híreszteléssel szemben a mai magyar komponisták, még a legmodernebbek is. bizonyos értelemben konzervatívnak számítanak. Szemben azokkal az avagard törekvésekkel, amelyek kezdetben csak Darmstadt-ban voltak tapasztalhatók. Ezek a kifejezési eszközök, elsősorban a zenekari közjátékok, és az aláfestő zene vonatkozásában a dodekafón-ához közelítettek. Később Varsóra, majd egész Európára átterjedtek. Sőt, a mai szovjet zenében is egyre Inkább jelentkeznek. Magyarországon Is megvannak persze ezek a törekvések, amelyeket elsősorban a legifjabb generáció alkalmaz nagyon bátran. Csakhogy nálunk van egy alapvető gond: meglehetősen kisszámú az előadóművészi gárdánk, illetve kicsi a zenekaraink kapacitása. Hiszen ez komoly próbamennyiséget igényel. A másik gond: fiatal zeneszerzőink inkább csak átültetik a mi környeze tünkbe ezeket az avantgárd eszközöket, s kevésbé alkal mázzák alkotó módon, útkeresőén. Érdekes ezzel szemben, hogy Nyugaton a közönség mégis éppen ezt szereti a mai magyar zenében. A Zenemű kiadó jóvoltából ugyanis a mai magyar szerzők művei rendszeresen megjelennek közös kiadásban nagy nyugati cégekkel, Mindenekelőtt a mai ma gyár középgeneráció: Durkó Zsolt, Láng István, azonkívül Sáry László művei találhatók meg a nyugati cégek lemezein, de ezzel arányosan nőtt a hangversenyen előadott műveik száma Is, Hogy mi a mai magyar zeneirodalom varázsa külföldön? — Idehaza nehezen tudjuk megérteni, de odakint valami különlegességet találnak benne. Azt mondják: ez a magyar nemzeti jelleg. Hiszen világviszonylatban éppen az a legnagyobb gond, hogy akár japán, akár finn, akár nyugatnémet szerző írta, zenei stílusban kicsit egyforma alkotások. A mi szerzőink viszont, éppen mert nem veszik ót teljesen ezt az irányzatot, valamilyen különleges zamatú, sajátosan magyar jellegű alkotásokat szereznek. Feltehetően Bartók és Kodály hatása érződik ebben is. Például a közeljövőben Magyarországra látogat a London tüzei nevű, kifejezetten modern angol komolyzenei együttes. Két angol mű mellett Láng István és Durkó Zsolt egy-egy alkotását játsszák itt. Sőt, ezt a két művet tulajdonképpen ez az együttes1 rendelte meg a két magyar szerzőtől, akik ezért írták. A jövő? Külön kérdés: hogyan fogadja a mai magyar komolyzenét a mai magyar ifjúság? — Bár most valamelyest enyhül a gond, még mindig sokan hiányosnak tartják a magyar énekoktatást Az általános iskolában ugyan nyolc évig tanítanak éneket de a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások nem kapnak ilyen képzést öröm, hogy ennek ellenére mégis egyre több fiatal hallgatja a hangversenyeket Most már állami támogatást is kapnak a koncertre járó diákok, s ennek máris megmutatkozott a jótékony hatása. Az Országos Filharmónia műsorszerkesztősége arra törekszik, hogy a XX. századi és ezen belül a mai magyar komolyzenének megfelelő helyet biztosítson a hongversenyélet- ben. Részben úgynevezett „szendvics-műsorok" révén: hagyományos művek közé a mai magyar szerzők műveit illesztik a műsorba. Ezt a megoldást azonban maguk a szerzők kevésbé szeretik, úgy vélik: a saját közönségük azon a koncerten nem kíváncsi a hagyobiá- nyosabb zenére, Persze az is igaz, hogy a különböző stílusokat néha nagyon nehéz összeilleszteni egyetlen műsorba. De a hangverseny tervezésekor, a kezdeti időszakban, senki sem lehetett volna olyan bátor, hogy olyan koncerteket szervezzen, amelyekben kizárólag XX századi szerzők művei szerepelnek. Az 'ifjúsági hangversenyek nevelő hatása és a különböző hangversenybérleti sorozatok többéves eredményeként azonban, ha nem is minden városban, de kizárólag XX. százqdi szerzők műveiből álló koncerttel is várhatják már a közönséget. A jövő? — Nehéz a válasz. Egy azonban látszik: a stílusokat illetően a zeneszerzésre egyre inkább az internacionalizmus a jellemző. Bizonyos túlzással: uniformizálódunk. Sokan úgy érzik, hogy a népi jelleg egyre inkább kiszorul az alkdtásokból. Nekünk magyaroknak is az volt a szerencsénk, — és sokan vélekednek így —, hogy Bartók és Kodály is, zseni voltuk mellett, annak köszönhetik nagy nemzetközi sikerüket, hogy a magyar folklórt, még nem koptatták el Európában. Annak ellenére, hogy ősi folklóranyag volt, egy-két apró motívumtól eltekintve, még nem került bele az európai zene vérkeringésébe. Amikor aztán a XX. század bon műzenei megformálásban megjelent, izgalmos. friss anyagnak bizonyult. De med- diq marad még az? Földessy Dénes Nem reklám a kövér férfi.« ínyesmesterek Elég csak ránézni a táblára, s máris működni kezdenek a pavlovi reflexek: fekete alapon, aranytólcán egy hal kunkoro- dik némi körítés közepette, felette talpas pohár előtt egy tortaszelet Ennyi talán elég is lenne, de a gyengébbek és o franciául tudók kedvéért ott vannak a feliratok is: SOCIÉTÉ DES CUISINIERS ET DES PATISSIERS — CONFISEURS DE HONGRIE (Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége) Budapest V„ Alkotmány u. 9— 11. A reflexek után persze a fantázia kezd működni — állítólag az üres gyomor serkenti — és szépen elképzeli az ember, hogy ott a szakácsszövetségben joviális urak ülnek, akik mondjuk küllemre is reklámjai a magyar konyhának, és mindenféle ínycsiklandozó dolgot művelnek... Ne hagyatkozzunk se a gyomrunkra, se a fantáziánkra! A szakócsszővetség egyetlen szobájában ketten ülnek: hölgyek, és a legszigorúbb mértékkel mérve is karcsúak. Gépelnek és adminisztrálnak. A szövetségnek tulajdonképpen mindenki tagja lehet, oki- nek ételhez és italhoz köze van, mór úgy értve: „hivatalos köze”, és a vendéglátóiparban dolgozik. Azért nem vesznek mindenkit egy kalap alá. A szakácsok az 1-es számú ta gok. a cukrászok a 2-es szá- múak. az „egyebek" pedig a 3-as számot kapják. Az „egyebek” alatt pincérek, üzletvezetők, szállodaigazgatók és más, vendéglátóiparban foglclatos- kodók értendők ... A szövetség tagjai igazolvánnyal rendelkeznek, tagsági díjat fizetnek, rendszeresen üléseket tartanak, vagyis komoly „társulásról” van szó, amelynek elnöke Venesz József, az Észak-Pesti Vendéglátóipart Vállalat igazgatója, alelnöke Túrós Emil, titkára pedig Liesz- kovszky Zoltán, a Gerbaud, vagyis a Vörösmarty Cukrászda igazgatója. Az 1968-ban alakult szövet ség jelenleg 1000 körüli szakács, cukrász és „egyéb” tagot számlál, s már területi szerveik is vannak. Dunaújvárosban, Szolnokon, Székesfehérváron, Nyíregyházán, Szegeden . . . — összesen tíz helyen működik „gasztronómiai társaság" a szakács szövetség égisze alatt. A hírek szerint hamarosan Pécsett is megalakítják... Az ezernyi tag közül egy, aki talán leginkább jogosult az 1-es számú tagsági igazolványra: Gundel Ferenc. Most éppen Barcelonában szolgálja a gyomor örömeit... A szövetség természetesen szakmai kirándulásokat is szervez. Mestervacsorákon vesznek részt — állítólag o szakács a legnyűgösebb vendég — megkóstolják más vidékek ízeit, és közben persze ellesik, amit lehet. „Védett étel” nincs, utánozni szabad, de a szokácsmű- vész is úgy van, mint esztétikai élvezetet nyújtó kollegája: legfeljebb a módszert lesi el, tartalmilag egyéniségre törekszik ... A maszek vendéglősök gyakran alkalmaztak tekintélyesebb átmérőjű férfiút reklám gyanánt: falatozzon csak Jóízűen a „kirakatban”, ebből is látja a vendég, hogy kitűnő a szakács ... A szakócsszővetség nem orra törekszik, hogy a tagok szép kövérre hizlaljanak bennünket. Éppen ellenkezőleg: az egészséges táplálkozás szolgálatába szegődtek. A közelmúltban éppen felmérést végeztek, miként lehetne olyan diétás és kímélő ételeket kínálni a vendégnek, amelyek többet adnak a szemnek és kevesebbet a zsírszöveteknek. Megpróbálták kipuhatolni, milyen az igény a köny- nyebb ételek iránt, s mit lehetne tenni annak érdekében, hogy jó étvággyal, kisebb „fajsúlyú étkeket egyen a magyar, A kezdeményezés persze nem tőlünk indult — elég nehezen adjuk be a derekunkat, a szó mindkét értelmében —. hanem az NSZK-ból: A Szakácsok és Cukrászok Világszövetségének elnöke, aki egyben NSZK „konyhafőnök” is, az elindítója és lelkes patrónusa ennek a mozgalomnak. Tulajdonképpen úgy is felfoghatjuk, hogy összefogott „potrohúnk” ellen a vi- , lóg. Lám, már a magyar szakácsokban sem bízhat az ember: a szövetség teljes egyetértésben csatlakozott az élelmiszeriparral és a konzerviparral közösen meghirdetett programhoz a táplálkozási kultúra fejlesztése érdekében ... A közeljövőben azon sem kell csodálkoznunk, ha egy-egy konzerven, vagy a hútóipar néhány termékén találkozunk a szakácsszövetség emblémájával. ök ugyanis a korszerű táplálkozás jegyében velük is szövetségre léptek, és a legíze- sebb, legjobban sikerült „nagyüzemi ételekre” szakácsi áldásukat adják. Ez egyben minőséget is jelent, mert jónevű zsűri nem egykönnyen adja a sülthalas, tartós-poharas emblémát A burgonyapüré például mór a szakácsszövetség védelme alatt áll... Ez a törekvés természetesen nehi jelent valamiféle „íz-unf- formizálóst”, a magyar konyha magyar marad így is, csak éppen azokat a komponenseket akarják kiszűrni, amelyek a szívinfarktus felé visznek bennünket Az amúgy is lexikonkötetnyi ételreceptet még tovább „bővítik". A szakácsszövetség a főváros centenáriumára receptpályázatot hirdetett, amelyre nyolcvan új étel-kreáció érkezett. A szakemberek elbírálták, a többi már ízlés dolga ... é A szövetséget „jó árfolyamon" jegyzik a világban — egyszer Magyarországon is ülésezett a világszövetség —, külföldön kapósak a magyar ínyesmesterek. A mester címet egyébként nem mindenki birtokolhatja: minden esztendőben november 7-én a miniszter adja a mesterszakócs, mestercuk- rósz oklevelet, miután előtte a szigorú szakmai zsűri elbírálja a „mesterdarabot" és megeszi a „mestervacsorót”. Magyar- országon összesen 77 mesterszakácsot tartanok nyilván — köztük a pécsi Szabó Dezsőt, a Nádor konyhafőnökét — és 49 mestercukrósz dolgozik az országban, illetve alkalmasint határainkon túl is. Persze nekünk is van mit tanulni, a fiatal szövetség most igyekszik kiépíteni, állandósítani nemzetközi kapcsolatait. Ha sütés-főzés „technikában" nem is, kínálásban, vendéglátásban bizony ránk fér a továbbképzés ... Az „ízes beszélgetés” után még egy utqlsó kérdés Csőrég Eszterhez, a szövetség függetlenített munkatársához: — És önök hol ebédelnek? — Sehol. Még nem tudtuk megoldani... A szabónak nincs ruhája, a suszternek nincs cipője... D. Kónya József Novemberi pécsi esték SZÍNHÁZ Az emberben’ lévő jó és rossz, az ideális és a torz ellentétének és egységének problematikájáról vall a balett-est két darabja; Liszt Faust-szimfóniája és Bartók Két portréja. A Pécsi Nemzeti Színházban láthatjuk még Shakespeare alkotását, a Tévedések vígjátékát, Ver d'< Don Carlosát. Verdit műve megalkotásánál Schiller tragédiája is ihlette, hogy örökérvényű igazságokat mondjon a szerelemről, a szabadságról és a zsarnok Ságról. FILM Egy világhírű rendező vallomása önmagáról, a jelenkorról önmaga és az örök város, Róma kapcsán — ei ről szól a Fellini: Róma című filmalkotás, amelynek rendezője Fellini. A Koperni kusz című színes lengyel— NDK történelmi film egyik fontos alapgondolata, hogy az intellektuális bátorság szembeszegülhet az ósdi és lelketmerevítő tradíciókkal. Az Altion meg a menet... című színes magyar filmben szocialista társadalmunk emberi viszonyai rajzolód nők ki egy üzem és három generáció életének tükrében. A pécsi mozik másolóban szerepel még a Felügyelő életveszélyben című színes ongol bűnügyi vígjáték. Az Anderson mágnó- sra/agok című színes amerikai bűnügyi film is. ZENE November 11-én az egyetemi bérleti hangversenyen és másnap, 12-én a bérleti hangversenyen a Pécsi Filharmonikus Zenekart Victor Alessandro (USA) vezényli. Közreműködik zongorán lan- dó Jenő. A két hangverseny! esten Csajkovszkij- és Dvorók-műveket szólaltatnak meg. A „B” Kamarabérlet hangversenyén Beethoven C-moll, Esz-dúr és E-moll vonósnégyeseit a Bartók Vonósnégyes tolmácsolásában hallhatjuk 18-án. A Pécsi Filharmonikus Zenekar Kamarazenekorát Fischer Adóm vezérty- li 21-én a „C” .kamarabérleti hangversenyen. Fuvolán közreműködik Barth István, zongorán játszik Nagy István. Corelii és Bach zeneszómait adják elő. A fiától művészek hangversenyén 25-én közreműködik Pászthy Júlia, Perényí Miklós és ifj. Fasang Árpád. A műsorvezető Agóesy László lesz. A Szovjet Trió 28-án a Lisztteremben Brahms-művekkel lép fel, A trió tagjai Ale- xandr Bondurjanszkíj, Mihail Bezverhnij- és Tatjana Prohorova. RENDEZVÉNYEK Az író-olvasó találkozón a Ságvári Endre Művelődési Ház látogatói Szilvás! LajossáI találkozhatnak 14-én. A Pécsi Kamaraszínházban 12-én a „Duna két partján“ címmel verses, zenés műsőrt rendeznek Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából. £. Fehér Pál, a Népszabadság kulturális rovatának vezetője Pécsre látogat 13-án. A TIT Baranya megyei Szervezetének székházéban az irodalmi szakosztály konferenciáján tart előadást. Csoko- nai-emlékűnnepség színhelye lesz a Doktor Sándor Művelődési Központ 21-én. Ekkor bonyolítják le a Hajdú Imre versmondóverseny városi döntőiét is a fenti művelődési központban. A hatvanéves fennállását ünneplő Mecseki Szénbányák Közoonti Fúvószenekarának jubileumi ünnepségére keiül sor 24-én o Puskin Művelődési Házban. KIÁLLÍTÁSOK ,Nyitott szemmel" cfmű fotókiállítás a Pécsi FÉNY- SZÖV fiataljait mutatja be. A fotótárlat 9-én nyílik a Steinmetz Művelődési Házban. I i
