Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-04 / 294. szám
4 DUMÄNTÜLI NAPlö ___________________________ tyre, november t. M unkát kap a bontócsákány is~ üapirendee a pécsi belváros rekonslrakciója Az űttörőhái kertje, háttérben a székesegyház Hegemlékezés az 1956-os ellenforradalom áldozatairól Új zöldterület A váross?ervfiTP‘8t meg tsell fariam £ íömbrekonsfrukcfó lehetőséget A PTV megbízást kapott a pécsi belváros rekonstrukciós terveinek elkészítésére. Jelenleg az előkészítő vizsgálatok folynak, a tervnek — amelynek alapján az ezredfordulóig meg- ujhodik a történelmi városközpont — jövő év végéig kell elkészülnie. A tervezőknek igényes és gondos munkát kell végezniük, hiszen sem a belváros szerkezete, sem a történelmi múltát idéző városkép nem károsodhat a korszerűsítés során. A rekonstrukcióról Papp József városrendezési csoportvezetővel és Dénesi Ödön Ybl-díjas tervezővel folytatott beszélgetés alapján íródott cikkünk. * A belváros közműhálózata elöregedett úthálózata túlterhelt, kereskedelmi hálózata nem Igazodik a nagyvárosi követelményekhez, a lakások többsége avultságánál fogva alkalmatlan a korszerű igények kielégítésére, a házak nagy része egyenesen akadályozója a belváros egészséges fejlesztésének, a nagy belsőségek pedig mai állapotukban nem szolgálhatják a közt A műemléki környezet, a történelmi városközpont tehát egészében nagyon vegyes képet mutat, az igazi értékek megmentése csak az általános rekonstrukció során lehetséges. Az elővizsgálatok kiterjednek a belváros zöldterületeire, közln- tézményháiózatára és az épületek állagára. * A belvárosi utcákat járva, kevés zöldet látunk, a házsorok azonban szép, nagy kerteket rejtenek, ezek megmentése indokolt és szükségszerű. A nagy kertekkel különleges cél van: egységbe kell szervezni azokat az ott levő fölösleges épülettoi- dalékok eltüntetése után, s megnyitni a nagyközönség számára. Új sétautakkal pedig új kapcsolatokat létesíteni a belváros egyes pontjai között. '* Nagyon sok közintézmény zsúfolódott össze a belvárosban, nem biztos azonban, hogy ezek ma is megfelelnek — és éppen itt! — a rendeltetésüknek. Fontos kérdés az is, hogy ha itt van egyesekre szükség, korszerűsít- hetőlc-e, vagy újat kell építeni helyettük. Megoldhatatlannak tűnő gond: sok olyan ipari-kereskedelmi raktár fészkelődött be Ide, amelyekre itt semmi szükség és többet ártanak a belváros életének, mint amennyit a kereskedelemnek használnak. KitelepíA SZENTEGATI Állami gazdaság eladásra fe!‘< ínál 1 db Srott típusú GŐZKAZÁNT OLAJÉGŐVEL. (703 kg ó gőz, 7 ott.) Érdeklődni : Telefon: Dencsházo 13. Telex: 12-352. Ugvintéző; Vasvári, Soltész. tésük gondolata időről időre felvetődik, ennél tovább azonban nehéz jutni. Ugyanez’ a helyzet néhány üzlettel is, amelynek jelenléte fölöslegesen terheli a városközpontot A területfelhasz- nálási vizsgálatok egyik célja feltárni azokat közintézményeket, amelyek a belvároson kívül bárhol jobban elláthatják feladatukat * Lényeges része a vizsgálatoknak feleletet adni arra: milyenek a belvárosi épületek? Talán ez a legnehezebb pécsi kérdések egyike. A 60-as évek elején készült egy belvárosi térképlap, amelyen minőség szerint rangsorolták az épületeket A házak azonban fittyet hánytak minden kategóriának, néhány „jó állagúdnak minősített azóta már eltűnt, a rosszak pedig dacolnak mindennel. Az „alvilág” sorra- rendre beleszól a dolgokba és egészen váratlanul sodor el épületeket a föld színéről. KI •gondolt volna még egy esztendeje Is arra, hogy a Rákóczi út 41-et lebontsa? Ma már nyoma sincs. Soha nem tudni, hogy amihez hozzányúlunk, mit rejteget Egy éve már, hogy hozzányúltak az IBUSZ-hoz. És mi derült ki? Az, hogy nincs a falakban egy ép tégla, egy tisztességes kötés... De csinálni kell, bármibe is kerül, mert ez hozzátartozik az elefántos tömbhöz, a tömböt pedig meg kell menteni, ez városképi é'dek. Nem egy belvárosi házról beszélik, hogy szinte alap nélkül állnak a földön, másokról meg az a vélemény, hogy egymást támogatják, s ha egy kidőlne a sorból, menthetetlenül követné a többi. Ezek persze olyan dolgok, amelyeket csak igen alapos vizsgálattal lehet kideríteni. Erre azonban sem pénz, sem idő nincs. Marad tehát a szemrevételezés, de természetesen szakértői szemrevételezés, ami a ma mar rendelkezésre álló, bár. még mindig csak erősen tájékoztató jellegű pincetérképpel kiegészítve értékes segítséget nyújthat a városrendezőknek annak eldöntéséhez, hogy a rekonstrukció során mely éoületek megtartásával nem érdemes számolni. * A történelmi belváros műemlékileg védett terület, a múltbeli emlékek hordozója. Ez azonban nem annyira az épületekben, mint inkább a városszerkezetben jut kifejezésre. Érdemes egy pillantást vetni Pécs belvárosának mai térképére, ami szinte semmiben sem különbözik az évszázadok előtti Pécs térképétől. Ezt a városszerkezetet mindenképpen meg kell tartani. Más a helyzet azonban az épületekkel. Az igazi műemlék kevés, több a műemléki, vagy városképi jellegű épület, a nagy többségnek viszont csupán az a szerepe ma a belvárosban, hogy jelenlétükkel, illetve helyzetükkel őtizzék a régi városszerkezetet. Ezt pedig más, korunknak megfelelő épületek is megtehetik, tegyük hozzá: sokkal hasznosabban. Egyetlen példára hivatkozunk. A Kossuth Lajos utca 34. sz. ház városképi jellegűnek minősült, mégis le kellett bontani. A helyén ma már új van, a Jankovies Tibor tervezte ház modern is, de a történelmi -hagyományokat is őrzi és ésszerű beosztással négygyei több lakást ad a réginél. Az épület jól illeszkedik környezetéhez. Indqkolt esetekben tehát nem lehet visszariadni a bontócsákánytól. De ha ehhez kell nyúlni (márpedig a rekonstrukció során akár tervezetten, akár terven felül, de bizonyára sokszor hozzá kell nyúlni), akkor sok mindenre tekintettel kell lenni. Lehet, hogy utcasorokat kell lebontani, dé ez nem jelentheti azt, hogy a földszintes helyére földszintest építenek. A tervezők elfogadhatónak tartják a két- három szintes beépítést azzal, hogy az utca eredeti vonalvezetése maradjon, az utca maga azonban szélesebb legyen. így a magasabb épületekkel ugyanazt a hatást lehet elérni, mint a mai alacsony épületekkel. * A belvárosi rekonstrukció csakis tömbrekonstrukció lehet. Ez a fogalom néhány éve nyert polgárjogot a pécsiek köztudatában anélkül, hogy gyakorlati alkalmazására bárhol is sor került volna. Ml is a tömbrekonstrukció? Bevezetőben felsoroltuk azokat a tényezőket, amelyek szükségessé teszik a belváros rekonstrukcióját. Ha ezekre gondolunk, láthatjuk, hogy egyiket sem lehet külön és egyszerre belvárosi méretekben megoldani. Egy-egy tömböt kell kézbevenni, s ott elvégezni a szükséges bontásokat, a belső közművek teljes korszerűsítését, utat szabályozni, új házakat építeni, a régieket teljesen felújítani, felszámolni minden olyan építményt, aminek az adott helyen semmi keresnivalója, a nagy belső udvarokat parkká alakítani, meghagyva természetesen a házakhoz tartozó udvarrészeket, s e parkokat mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Az is elkéozelhető, hogy egyes nagyobb tömbbelsők kereskedelmi centrummá, bevásárló központtá lépnek elő. * Érdekes kérdés lehet: hol kezdődjön a tömbrekonstrukció? Nos, érre hivatottak válaszolni a területfelhasználási vizsgálatok, amelyek alapján bizonyos sorrendet lehet megállapítani aszerint, hogy hol és menynyire van szükség a beavatkozásra. Magával a rekonstrukcióval kapcsolatban pedig felvetődhet a kérdés: megéri-e? Mivel hasonló esetekben szeretünk lakásban számolni, tegyük ezt most is. A tervezők szerint a belvárosi rekonstrukció során már a következő tervidőszakban 300—400 lakást lehet nyerni. A Pécsi Bőrgyár dolgozóinak több mint fele nő, ők pedig mintegy felerészben érdekeltek abban, hogy a gyermekek számára legyen elegendő óvodaibölcsődei hely. De ugyanebben érdekelt a vállalat is, hiszen a munkaerőgondok egy részének megoldását jelentheti; ha minden bőrgyári óvodáskorú gyermek óvodába járhat A bőrgyár azon kevés pécsi vállalat egyike, amely saját óvodát tart fenn. Ennek pedig az a különös visszahatása van, hogy más óvodákban hátrányba kerülnek a bőrgyári szülők. Jogosan vagy jogtalanul — ezt most ne firtassuk. Pécs jelenlegi óvodahelyzetében talán elfogadható az elutasítás indoklása: a vállalati óvodában -javasoljuk a felvételt... Csakhogy ez a vállalati óvoda mértéktelenül túlterhelt! Felhívás óvodaépítésre Az MSZMP Pécs városi Vég rehajtó Bizottságának emlékezetes felhívását követően' a bőrgyár vállalatvezetősége a párt, Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kegyelettel emlé keztek meg szombaton a fővá ros dolgozói. A Köztársaság téren levő budapesti pártszékház védelmében elesettek emlék táblájánál koszorúzási ünnepsé get tartottak. A Budapesti Pártbizottság ne vében Somogyi Sándor és Nagy Richárd a pártbizottság titkárai valamint dr. Vida Kálmán, a pártszervezet titkára, a pártbi zottság osztályvezetője rótta le, kegyeletét. Ezt követően a párt- bizottság apparátusának dolgoA Nagy Októberi, Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából ünnepélyes állománygyűlést tartottak tegnap Pécsett, a Munkásőrség megyei parancsnokságán. Orosz Ottó, a Megyei Pártbizottság munkatársa tartott megemlékezést, majd a Munkásőr- i ség Országos Parancsnoka nevében — Valkai József, megyei parancsnok adta át a kitüntetéseket és az elismerő okleveleket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapták: Lőrinci Sándor egységparancsnok, Bogyó Gyula, Csordás Antal, dr. Kovács Sándor törzstagok, Csoknya György, Kovács Lajos alegységparancsnokok, Fodor Sándor és Zádori Alajos tartalékos munkásőrök. a szakszervezet és a KISZ vexe- tőségével együtt a dolgozókhoz fordult: „Társadalmi Összefogással kívánjuk óvodánkat bővíteni. Ha dolgozóink egyetértenek javaslatunkkal, 1974-ben felépülhet az új, 70 személyes óvoda. Gyárunkban jelenleg 70 olyan dolgozónk van, akinek gyermekét nem vehettük fel napközinkbe, az új óvoda építésével tehát a legindokoltabb igényeket kielégíthetjük. Nemes moz- ( galomra szólítjuk gyárunk dolgozóit, szülőket és gyermekteleneket, minden korosztályt Bizalommal fordulunk minden dolgozónkhoz, mivel együttesen máskor is megoldottunk már nehéz társadalmi problémákat” Ezzel egy régebben eltervezett célkitűzés megvalósítását gyorsították meg. — Tavaly vetődött fel, hogy bővíteni kellene az óvodánkat — emlékezik vissza Harván József, a szakszervezeti bizottság titkára. — A dolgozók elé vittük: hozzájárulnak-e, hogy a részesedési alapból tartalékoljunk ilyen célra. Azt mondtuk, hogy ha a sportegyesület kaphat, a gyerekeknek is kell adni. zól helyezték el o megemlékezés virágait a márványtáblánál. A Kerepesi temetőben, a hősi halált halt katonák, rendőrök virágokkal díszített sírjainál és a Kerepesi temetőben nyugvó hősi halottak emlékművénél gyász- dallamok hangjai közben helyezték el a kegyelet virágait. A koszorúzási ünnepség az In- ternacionalé hangjaival s a díszszázad tiszteletadásával ért véget. Kegyelettel emlékeztek az ellenforradalom áldozataira az újpesti, a rákoskeresztúri és a csepeli temetőkben is. Az érdemérem ezüst fokozatát kapta: Ács Gyula, dr, Bertha János, Tóth Lajos tőrzstag. Illés lános, Mester József, Varjas József alegységparancsnok, Hartmann János tartalékos munkásőr. Bronz fokozatot kapott; ér. Nagyváradi József vezetőorvos, légi István, Schell Ármin, Farpék Ferenc, Somogyvári Ferenc alegységparancsnok, Horváth Tádé, Jén/ér János munkásőr, Kiss lános tartalékos munkósór. Országos parancsnoki dicséretben 23 munkásőr részesült A Munkásőrség Országos Parancsnoka a testület hivatásos állományában 5 évi eredményes szolgálatának elismeréséül, l/áss István megyei parancsnok-helyettesnek Munkásőr emlékjelvényt adományozott. A dolgozók megszavazták a javaslatot Ehhez idén még egy félmilliót ad a vállalat (ugyancsak o részesedési alapból), az óvoaa- építést tehát el lehet kezdeni, A többi a dolgozókon múlik. Másfél százalékod vagy építeni? Szóval építeni kell! A vállalat! felhívás nyomán voltak ugyan megjegyzések: „mért nem adunk mi is másfél százalékot, aztán a tanács garantálja a gyerekek elhelyezését”. — És ha befizetjük a felaján. last a tanácsnál, akkor az egésszel nincs is több gondunk — teszi hozzá ehhez Bajomi László főmérnök. — Csakhogy ez nem megy. Vállalnunk keli a saját óvoda építését. Az építés megoldható társadalmi összefogással, a fenntartás azonban mór vállalati gondot jelent, a bőrgyár azonban vállalja ezt is, hogy jobb legyen a munkahelyi légkör, nyu- godtabbak legyenek a dolgozó anyák. Á vállalaton belül elindult mozgalom eredményes lesz. A dolgozók egyéni felajánlásaikon kívül kollektív felajánlásokra is készülnek. Jó példával járt elöl a kikészítő I. üzem Lenin szocialista brigádja, amely bejelentette: a brigádpénztárból ezer forintot fizet be óvodaépítésre. De a bőrgyáriak nemcsak pénzzel, társadalmi munkával is résztvesznek az új óvoda építésében. Az óvoda kiviteli tervei készülnek már, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola építész-hallgatói dolgoznak rajta. Kijelölték az óvoda helyét is a meglévő mellett, a két gyermekintézmény tehát egy egységet alkot majd. A bőrgyárban úgy tervezik, hogy két héten belül hozzálátnak az alapozáshoz, t azt szeretnék, hogy egy esztendő múlva már gyerekzsivajtól legyen hangos az új óvoda. HL k Makettfotó a tervezett új bőrgyár! óvodáról Hársfai István Építsünk óvodát! Vállalati támogatással, a dolgozók összefogásával új óvodát épít a Munkásotok kitüntetése
