Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-28 / 317. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncipio XXX. évfolyam. 317. sióm 1973. november 28., szerda Ara 80 fiilé' Am IN/SZ'IVP Baranya rregve' Bizottságának api© Két taggyűlés között A pártszervezetek, a kommu­nisták aktivitása most, a beszá­moló taggyűlések időszakában különösen időszerű és sokakat foglalkoztató téma. Gyakorta felmerül, hogy egyáltalán minek alapján mérjük az aktivitást Egyes helyeken elsősorban a taggyűlési hozzászólások gyako­riságát veszik alapul. Másutt — helyesen — nem elégszenek meg ennyivel. A taggyűlési hozzászólások­nak, és még inkább azok tar­talmának kétségtelenül megvan a maga jelentősége. Nem lebe­csülendő, hoqy ezen a nagy je­lentőségű fórumon a döntése­ket, elhatározásokat, állásfogla­lásokat miként, milyen viták, vé­leménycserék alapján hozzák meg A tapasztalatokat a maquk kör­nyezetében észlelt jelenségek közreadásával a kommunisták elősegíthetik megfontoltabb és meqaiapozottabb döntések szü­letését. Ezért- csqk helyeselni le­het, ha bármelyik pártszervezet ben a taqqyűléseken -való. aktí­vabb részvételre ösztönzik a párttagokat. Nem kevésbé szükséges ez a kommunisták felelősségérzeté­inek növelése miatt is. A hozzá- sző'ások — megfelelő tartalom esetén — a párttagok felelős- < eqtudqtat is jelzik. Ezért az. hoqy ki hányszor és hoqyan szól hozzá a taqqyűlések témáihoz, nem eayszerűen illendőség, szo­kás kérdése, nem statisztikai p-obléma, hanem politikai ügy, a kommunista nevelés fontos e köze is. Ám bármennyire fontos is a taggyűlési aktivitás, a munka nehezebbjét a kommunistáknak még ezután kell elvégezniük. Bármilyen jó határozatokat is hoz a taggyűlés, azokból még csak azután lesz valóság,- attól függően, hogyan hajtják azokat végre. Ez így megfogalmazva roooant egyszerűnek és nyilván­valónak tűnik, a gyakorlatban mégis mennyi gond kapcsolódik hozzá! S milyen ritkán szoktuk megkérdezni az egyes párttago­kat arról, hogy mit csináltak a két taggyűlés között, mit- tettek a határozatok megvalósításáért! E munka eredményesséaéhez mindenekelőtt- azt kel! elérni, hogy a szavakban való egyetér­tés a tettekben kifejeződő egyet­értés rangjára emelkedjék. Hányszor tapasztalni a kettő kö­zött szakadást, aminek sokszor nagyon is egyszerű okai van­nak. Például az, hogy a párt­tagok eltérő módon értelmeznek azonos határozatokat, vagv bi­zonyos sajátos eavéni érdekek, körülmények akadályozzák, hogy mindannyian mély meggyőző­déssel képviseljék a közösen ki­alakított álláspontot. Ritkán for­dul elő, hoay egy határozat azonosan érintsen minden egyes párttagot. Vegyük csak a leg­egyszerűbbet, a szocialista el­osztósí élv érvényesítését célzó helyi döntéseket. Nyilvánvaló, hoov nem egyformán érintik az íovekvőket és a kevésbé szor­galmasakat, a magasan kéozet- teket és az alacsony szaktudá­súnkat stb. De hasonló eltéré­sek szinte minden más döntés­nél megfigyelhetők. Ezért a ha­tározótok egységes értelmezése és következetes. tettekben fcife- íe-tódő meanvőtóri^ses kéovise­!e‘e a 'kommunisták körében is -— a nártcsoportokban és azo­kon kívül — meofelelő dzcdo- qnndá*. go'tóoiót. elvszerű pél- dgm"''''Sóst és követeíménvfó- masztó't kktó'tóst és ha- tározott fe,,!Íoést ioényel. Egy vállalatnál mondták el annak az osztályvezetőnek a példáját, aki a párttag gyű lése­ken mindig rendkívül aktívan szerepe! és helyes álláspontokat képvisel. Hivatali munkájában, hatáskörében viszont semmit sem tesz a költségszint növeke­dése ellen, s kész a népgazda­ság érdekét figyelmen kívül ha­gyó intézkedésekre is, a vállala­ti nyereség növeléséért. Nos, az ilyenfajta aktivitás édeskeveset ér, hiszen a szavaknak nincs a tettekben fedezetük. A pártmunka hatósugarának ki kell terjednie a pártonkívüli- ek körére is. Hiszen a párttag­gyűlés határozatai nyilvánvaló­an csak a kommunistákra köte­lezőek, akik mindenekelőtt poli­tikai befolyásukkal szereznek ér­vényt azoknak. Elhatározásaikat az egész munkahelyi kollektívá­val el kell fogadtatniuk, hogy azokat a többiek is saját prog­ramjuknak tekintsék és szívvel- iélekkel dolgoznak a kommunis­tákkal vállvetve megvalósításu­kért. Itt is milyen türelmes, fá­radságot nem ismerő munkára, mennyi okos szóra van szükség! A taggyűlés ehhez csupán út­mutatást adhat az egyes kom­munistáknak, de természetszerű­en nem végezheti el helyettük Tagqyűlés utáni feladata ez minden párttaqnak, amit szű- kebb-tágabb környezetében kell hoay véaezzen. Az egyes párt­tag munkája, aktivitása megíté lésének éppen ez alapvető mér­céje. 5 ha ez a legfontosabb, akkor jogos az az igény, hogy a pcrfvezefoséaek qyakrabbän kérjék számon az alapszervezet taqjaitól: kikkel beszéltek, vitáz­tak, hogyan és milyen ered­ménnyel érveitek. De. nem elég számonkérni: megfelelő érvek­kel, információkkal seqítenl is kell őket abban, hogy még ered­ményesebben harcolhassanak a párt politikájának' megvalósítá­sáért. Rosszul értelmezi szerepét ’az a vezetőségi tag, vagy pórttaq, aki a két tagqyűlés közötti fel­adatát csupán abban látja, hoqy összegyűiti a „problémá­kat”, ahelyett, hogy azokat iqye- kezne mindjárt megoldani. A pártmunka mozgalmi iellegének éppen az az egyik legfontosabb vonása, hoqv folytonosan élő. eleven kaocsolat van a vezeté­sén és taqság között a gyakor­lati feladatok eredményes véa rehajtásá célióból. Ez a munká­ban való folytonos és minden­napos együttgondolkodás és cselekvés a pártéletnek leg­alább olyan lényeges jellemző­je, mint az időnkénti fórumok, összejövetelek. A kommunisták számára a taggyűlés utáni feladatok nem­csak propagandát és cgitációt jelentenek tehát, -hanem jelen­tős szervezési teendőket is. Hi­szen a pórttagsáq jelentős ré­sze tömeaszervezeti tisztséavise- lő, aktivista, vaqy munkaköri be­osztásánál fogva tölt he valami­lyen iránvító, verető posztot. Meqfelelő átqondoltság és kö­rültekintés szükséqes ahhoz, hoqy a taqavűlésf határozatok­ból adódó következtetéseket a társadalmi tisztségükből vaav munkaköri beosztásukból eredő tevékenységűkben is levoniák, alkalmazzák. Ha eoy párttaq vezető beosztásban dolqozlk, felelósséaael tartozik azért is, hogy beosztottai a párthatáro­zatok szellemében kapják meg és végezzék el munkaköri fel­adataikat. Szerteágazó, bonyolult és sok­irányú tevékenységet kell tehát a kommunistáknak két taggyűlés között végezniük. Ebben a min­dennapos pártpolitikai munká­ban fejeződik ki elsősorban a kommunisták százezreinek élen­járó szerepe, Rákos Imre Ölési fart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi bizottsága A fARíAlOMBOí Néproiz és történe em Otven éves a mohácsi Mit telein a korrekciós osztály? Tizenöt év alatt 'óbb m nt egymillió laka* Új lendületet kor a szén- és a bauxit kutatás Befelezte munkáját a dels? av ne^zetiseo kon resszus A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 28-ára össze­hívták. A Politikai Bizottság a KB 1972. novem­ber 14—-15-i határozatának végrehajtásáról szóló tájékoztató, az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló beszámoló, valamint a párt káderpolitikája vég­rehajtásával, a káder- és személyzeti munka helyzetével foglalkozó jelentés megvitatását ja­vasolja a Központi Bizottságnak. Folytatódnak szovjet—indiai tárgyalások Kádár János és Fock Jenő fogadta dr. Car Sós Rafael Rodriguezt Kedden délután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottság gának első titkára, ezt meg­előzően pedig Fock Jenő, cs Minisztertanács elnöke hivata­lában fogadta dr. Carlos Ra­fael Rodriguezt, a kubai kor­mány elnökhelyettesét, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkárát. Mindkét szívélyes, elvtársi eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Floreal diá­mon Mediavilla, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykövete Számvetés az év vége előtt KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Leonyid Breisnyev, az SZKP KB főtitkára Oj-De!hiben Indira Gandhi miniszterelnök-asszonnyal tárgyal. Delhiben az elnöki palotg- ,------------------------------------------------—----------------------------------—....­ban kedden folytatódtak Leo- j nyid Srezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak és Indira Gandhi miniszter- elnök tárgyalásai. A felek foly­tatták a szovjet—indiai együtt­működés elmélyítésével össze­függő kérdéseknek és a nem­zetközi helyzet időszerű prob­lémáinak o megvitatását. A tárgyalások légkörét a szí­vélyes barátság jellemzi. Brézsnyev kedden látogatást tett Giri indiai köztársasági el­nöknél és baráti beszélgetést folytatott vele. Az eszmecserén részt vett” Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és Dinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kazah KP KB első titkára is. Fogadás a kubai nagykövetségen A hazánkban tartózkodó dr. Carlos Rafael Rodriguez, o ku-. bai kormány elnökhelyettese tiszteletére kedden este Floreal Chomon Mediavilla, Kuba bu­dapesti , nagykövete fogadást adott a követség épületében A fogadáson megjelent dr. Ajlai Miklós, a kormány elnökhelyet­tese, Roska István külügymi­niszter-helyettes és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyet­tes. KOST­villamosgifergia* ipari fárgyaiások A szovjet fővárosban ülést tartott a KGST villamosenergia­ipari. állandó bizottsága. A tár­gyalások során a bizottság át­tekintette a KGST-országoknak az 1990. évig tartó időszakra vonatkozó elektroenergetikai legfőbb fejlesztési irányzatait. A KGST-országok küldöttségei kidolgoztak egy 750 kilovolt fe­szültségű nagyteljesítményű távvezeték létrehozásáról szóló megállapodás-tervezetet. E táv­vezeték birtosítja a Szovjetunó európai részéből a szocialista közösség államaiba történő áramszolgáltatást és viszont. Mellé* e*zíe«icf6f mér- - - ' r' - - -J . r Akárhogy is számolunk, az év utolsó munkanapjáig mindössze „27 műszak” teljesítésére van lehetőség. Ez viszont már túl­ságosan kevés ahhoz, hogy a Mecseki Szénbányák teljesítse az év elején vállalt kötelezett­ségeit. A vállalat vezetőinek az okozza a legnagyobb gondot, hogy a két nagy, Kossuth- és Zobák-bánya elmaradását mi­nőségben képtelen pótolni a többi üzem. A szénbányák no­vember 25-ig több mint har­mincegyezer tonna szénnel adott kevesebbet a tervezett­nél. Ezek után szóljunk részle­tesebben a gondok okairól. A legnagyobb termelő üzem Kossuth-bánya a június 26-án bekövetkezett tragikus bánya­tűz előtt naponta átlagosan 270—280 vaqon szenet küldött a felszínre. Ezt követően hóna­pokon át nem adott többet, mint 120 vagonnal, mert a négy termelő fejtés közül három esett ki. Ez a tény önmagában meg­határozta Kossuth-bánya és a vállalat tervteljesítését is. Egy­szóval a termeléskiesés, a le­maradás fő oka ebben kere­sendő. Ebből következik, hogy igen kevés a remény arra, hogy Kossuth-bánya teljesítse tervét, egyáltalán behozza lemaradá­sát. A szórni tósok szerint az év — végén is adós marad kétezer tonna szénnel. Zobák-bányát ugyan nem sújtották olyan csapások, mint Kossuthot, mégis huszonnyolc­ezer tonna szénnel marad el a tervezettől. November huszon­ötödikén Zobák-bánya több mint kéthetes elmaradással küszködött. A vísszalévő idő igen rövid ahhoz, hogy tervét teljesítse. Csupán annak csök­kentéséről beszélhetünk. Ebből következik, hogy a becslések szerint Zobák több, mint hu­szonötezer tonna szénnel ’ ad kevesebbet, mint a tervezett. A Mecseki Szénbányák több! üzeme egyébként többet ter­melt az előirányzottnál. Novem­ber 25-ig Vasas-bánya 16 000, Pécs-Bányaüzem ezer, míg Bé­ta-bánya kilencszáz tonna szén­nel termelt többe* a várt meny- nyiségnél. Vállalati szinten az előzetes számítások szerint te­hát a Kossuth- és Zobók-bá- r.yán jelentkező elmaradást ezek az üzemek mennyiségilep ugyan pótolják, de minőségben képtelenek azt adni, amire a vállalat két legnagyobb üzeme képes. Egyébként a vállalat vezetői előzetes becslések alapján el­készítették az 1974-es esztendő termelési tervét, Alapul az idei i teljesítmények, továbbá a ren­delkezésre álló létszám szol­gált. Idén a Mecseki Szénbá­nyák várhatóan 3 380 000 ton­na szenet ad a népgazdaság­nak, valamint a kisfogyasztók­nak. Jövőre ez a mennyiség azonban tovább csökken.- 19"l4- ben a tervek szerint a mecseki bányavidék nem képes többet termelni, mint 3,1 millió tönna szenet. A piac egyébként en- él többet igényel. Az egyik leg­nagyobb fogyasztó a pécsi é< a komlói hőerőmű, ezek az üze­mek jövőre Is annyit iqényel- nek, mint az idén, de már most je'lézte "a pécsi hőerőmű,' hogy két év múlva több szenet vár a bányától. A Dunaújvárosi Vas­mű igénye sem nő az 1974-es , esztendőben: 852 000 tonna szén szállítását várja Pécsről és Komlóról. De jobb minőségben! A MÁV szénigénye várhatóan csökken. A vasút 240 000 tonna szenet igénye! a Mecseki Szén­bányáktól. Annak ellenére,, hogy az utóbbi években roha­mosan terjed az olajfűtés, a TÖZÉP mégsem mérsékli rende­lését 1974-ben. A lakosság igé­nyéi éves szinten közei három- százezer tonna szénre becsüli. S. Of. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom