Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-01 / 291. szám

1973. november 1. DUNANTOll NAPlö Miért nem készüli el határidőre a pécsi szennyvíztelep korszerűsítése? Leg ük negatív előjellel A tűzoltás nem elég — Mo sincs több pénz mint korábbon — Szükség lenne központi támogatásra Százötvenezer ember erdeke Mcgyarorsiógcn nincs még egy olyan város, amely olyan ég­bekiáltó szennyvíz gondokkal küszködne, mint Pécs. Nincs még egy olyan szennyvíztelep, ahová 700 milligramm/liter biológiai szennye- zettségű viz érkezne. Nincs olyan telep, amely kapacitásának több mint dupláját fogadná. Nincs még egy olyan tisztító telep, amely annyira szennyezné az „élővizet”, mint a pécsi. A megye- székhely szennyvíz telepe tehát a leg-ek üzeme, csak éppen ne­gatív előjellel. Idén már többször foglalkoz­tunk a pécsi szennyvíztelep ügyével. Szóltunk arról, hogy annak bővítése elkerülhetetlen. Beszámoltunk arról, hogy a be­ruházási programot a MÉLYGP- TERV október végére ígéri. Nos, a beruházási program nem 'ré­szült el az ígért határidőre. Va­lóiéban mi is a helyzet, mi* a legújabb feljemények? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Pécsi Vízműnél, a Dél-dunóniúli Vízügyi Igazgatóságon, a Pécs Városi Tanács tervosztályán, va­lamint a MÉLYÉPTERV-nél. j mint 700 milligrammot tartai- | máz. Ennek oka főleg , a pécsi ! ipari üzemekből kikerülő keze- j letlen szennyvizekben keresen­dő. A határidőket illetően azt mondhatom, hogy a levegőztető, az utóülepítő, a recirkuláció bővítésének terveit február vé­géig elkészítjük. így már semmi akadálya nem lesz a kivitele­zés megkezdésének. Mindenki ePsmerte A telep bővítésének ügye nem újkeletű., A beruházás szükségességét senki sem ta­gadja, mégis éveken át forrá­sok hiányában kitolódott a bő­vítés megkezdése. Ennek a kö­vetkezménye az, hogy a rekonst­rukció elodázhatatlan. Pedig ma sincs több pénz, mint amennyi­vel korábban rendelkeztünk. De oz bizonyos, hogy a beruházás központi támogatás nélkül egy­szerűen megoldhatatlan. A Vízmű saját fejlesztési alapja, a Városi Tanács pénze csak egy részét fedezi a bőví­tésnek. Ezért fordult a város tá­mogatásért az Országos Terv­hivatalhoz, mely a jogos igényt elismerve, a kormány elé ter­jesztette Pécs kérését: a hot- vanmiíliós állami támogatás I érdéséről az év vége előtt var- I ató döntés. Végülis mennyi pénz ált je­lenleg rendelkezésre és mennyi I ellene? A Városi Tanács o IV. i téves terv utolsó két esrtende- j ;re 32 millió forintot biztosít a I eiuházásra. A vízműnek, akár­hogy is számoljuk, nincs több, mint 20 millió. Amennyiben Pécs megkapjala kért és az OT által j .'vasolt összeget, úgy már nem 3 sz akadálya a bővítés e.ső üteme megkezdésének. Persze c jelenlegi telep kapacitásának ('upiájára való bóvíiése csak t zoltást jelent. De valljon ezek- r >! a dolgokról Tasfi László, a HÉLYÉPTERV műszaki és gaz­dasági tanácsadója. — Eredetileg arról volt szó, hogy a beruházási program ok- t >ber 31-re elkészül. Ezt a ha­táridőt azonban nem tudtuk betartani, mert az új te'ep egyes technológiai berendezé­seire a mai napig sem kaptunk ajánlatot sem a svéd cégtől, sem pedig a Tatabányai Szén­bányáktól. Ez némi csúszást okoz: ennek ellenére a telep terveinek egy részét előbb szál­lítjuk, mint azt ígértük. Két alapvető problémát kell megol­danunk. Az egyik a szennyvíz- tisztító telep bővítése, a másik az iszapkezelés gondjainak ki­küszöbölése. A pécsi szennyvíz- telep ügyét különösen fontos­nak tartjuk. Nem járhatunk még egyszer úgy, mint néhány évvel ezelőtt. Itt a homokfogók elégtelen működésére gondo­lok. A műtárgyak számának növelésével, a levegőztető me­dencék, az utóülepítő és recir- kulációs rendszer bővítésével a Megyeri úti telep kapacitását napi negyvenezer köbméterie emeljük. Ezzel biztosítottnak lát­szik, hogy az üzembe érkező szennyvíz megfelelő kezelést kapjon. A tisztítás! eljárással nincs gond: mondhatom, hogy ez európai élbolyba tartozunk (biológiai tisztítási technológia). A gondot az okozza, hogy a te­lepre érkező szennyvíznek igen magas a vegyi és biológiai szennyezettsége, amely Ma­gyarországon páratlan: míg másutt literenként 250 milli­gramm biológiai szennyező von egy liter vízben, addig a pécsi szennyvíz ebből a jellemző kon­centrációból literenként több Három afáplat A másik megoldásra váró fel­adat az iszapkezelés. A MÉLY- ÉPTERV egyszerre több vasat tart a tűzben, s közülük azo­kat ajánlia majd, amelyek a legésszerűbbnek látszanak. Je­lenleg két lehetőség kínálkozik: | vagy a „leakorszerűbb" magyar i iszapkezelő berendezéseket épi- I tik be, (megjegyzendő, hogy ! technológiánk két évtizedes el- : maradással küszködik) vagy pe­dig. ha erre lehetőség nylik, külföldi gépeket kap a pécsi szennyvíztelep. Szó van cr-óí, hooy a Tatcbányaí Szénbányák vákumtárcsás diszfilterét. vagy a Láng Gépgyár dobszűrőjét al­kalmazzák, ez esetben szükség lesz több rothasztó berendezés építésére is. Ennél a megoldás­nál sokkal többet ígér egy svéd cég, amelynek berendezései le­hetővé teszik oz íszOd elégeté­sét, sőt aktiv szén előállítása is biztosítható, amely kiválóan al- kdlmas a szennyvíz további tisz­títására. Természetesen a kidol­gozandó ajánlatok közül (ame­lyek november végére készülnek el) oz valósul meg, amire ele- j pendő lesz a pénzügyi fedezet. í A végleges megoldásig az lát- j szik a legkézenfekvőbbnek, ha j az iszapot a Hőerőmű zaqyla- vára nyomatják. A meaállapo- I dós értelmében csak rothasztott I iszapot iuttáthat ki a vízmű erre | a területre. De kérdés, hogy j ezeknek a követelményeknek eleget tud-e tenni? Ugyanis* a ' telep rothasztó berendezései üzemképtelenek, és igen kevés a remény arra, hoqy azok rend­betétele után az összes iszapot képesek feldolgozni. A MÉLY- ÉPTERV a Pécsi Vízmű megbí­zása alánján most készíti a táv­vezeték terveit, s a legoptimá­lisabb számítások szerint sem léphet üzembe előbb, mint a jövő év első negyedében: pe- diq a nyáron elhangzott az az ígéret, hogy ez év végére meg­oldódik ez a probléma. Új fe'ep a pellerd ferü*e*en Akárhogy is számolunk, a te­lep bővítésének első szakasza 1976-nál előbb nem fejeződik be: de ez is csak akkor bizto­sítható, ha minden intézmény és érintett vállalat a maximu­mot nyújtva a szívügyének te­kinti a problémák megoldását. Nem elhanyagolható a telep további rekonstrukciója sem, hi­szen az első ütem megvalósí­tása csupán szükségmegoldás­ként fogható fel. Az elképzelé­sek szerint az ipari és háztartási szennyvíz tisztítását külön vá­lasztják: a Megyeri úti üzem csak az ipari szennyvizet dol­gozza fel, a második ütemben építendő telep (1979—80) pedig a háztartási szennyvíz derítését és az iszapkezelést végzi. Az előzetes becslések szerint a megyeszékhely 2000-ig mente­sülne az ilyenirányú problémák­tól. (?) A legújabb fejlemények szerint a 2-es teleo a pellé'di halastavak körzetében éoülne men. Erről azonban a MÉLYÉP- TERV hivatalosan még nem ka­pott tájékoztatást. Pedig ha ez elhatározott szándék, jó lenne már most a tudomására hozni a budapesti cégnek, hogy ne végezzen felesleges munkát. Ugyanis a tervező úgy tudja, hogy a második ütem is a Me­gyeri útón va'ósu! meg. Meg­gondolandó tehát az, hogy ilyen esetben tájékoztatnák a tervező vállalatot a városfejlesz­tés kérdéseiről, sőt kikérnék a véleményét, hiszen csak ez eset­ben kerülhetők el az esetleges ellentmondások. Mi teszi szükségessé az ipari és háztartási szennyvíz tisztítá­sának kettéválasztását? Az, hogy egy esetleges vegyes tech­nológia esetében a tervező nem garantálja a megfelelő tisztí­tási hatásfokot. Szimpatikus el­gondolásnak tűnik, hogy a telep egy része kikerül a városon kí­vül. A kérdés csupán az, hogy húsz év múlva nem járunk-e is­mét abban a cipőben, mint ma­napság. A Megyeri úti szenny­víztisztító telepet ugyanis szinte körbe építettük. Ez a kérdés an­nál is inkább indokolt, mert az új telepen oldanák meg^ az iszapkezelést, is. A Megyeri út­ra befutó főgyűjtőkön keresztül a szennyvíz és az iszap egy táv­vezetéken jutna el az építendő 2-es telepre, ami egyébként megoldaná . a . cserkúti terűiét üzemeinek szennyvíz elhelyezési gondjait is. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazactóság által felve­tett ötlet mellett szól az a tény is, hogy néhány éven belül megkezdődik egy új lakótelep építése Kovácsteleptől nyugat­ra. Érthető tehát, hogy célsze­rűbb erre vezetni a szennyvizet (s ezt a domborzati viszonyok is indokoljak), mint azt a város „szívébe” nyomatni. ,,Húsz év a'aft" nem kaptunk anny-t, nrnt tavaly" Jól működnek a tanácstagi csoportok Sellye hét csatolt községe — Sok-sok társadalmi munka Sok pénz A szennyvíztelepi gondok az­előtt sem, és ma sincsenek a kirakatban, mégis hallatlan fontossággal bír annak megol­dása. Ehhez pénzre, és nem is kevésre van szükség: a mostani árakkal számolva a 100 000 köb­méter kapacitású telep meg­építése legalább kétszázmillió forintba kerül. Eddigi írásaink során nem szóltunk arról, hogy szennyvíz- telepi munkásnak lenni leg­alább olyan fontos dolog, mint bárhol másutt dolgozni. Szá­molni kell azzal, hogy itt is (a technológia követeli) megfelelő felkészültségű munkások dol­gozzanak. De ez csak akkor ér­hető el, ha ezek az emberek több erkölcsi és anyag! megbe­csülésnek örvendenek. Végül még egy kérdést szük­ségszerű felvetni: nevezetesen azt, hogy már az első bővítés befejezésekor azonnal meg kell kezdeni a további munkálato­kat: különben ugyanoda jutunk, ahol ma tartunk ... Salamon Gyula Azelőtt mint kirendeltségi bi­zottságok működtek, az új ta­nácstörvény életbelépése óta — 1971-től — minden csatolt köz­ségben úgynevezett tanácstagi csoportok alakultak. A község valamennyi tanácstagja részt vesz a csoport munkájában — az ő dolguk, hogy a közös köz­ségi tanács ülésein saját köz­ségük ügyes-bajos dolgait is­mertessék. Sellye nagyközségi közös ta­nácsához hét csatolt község — Drávasztára, Sósvertike, Dráva- iványi, Marócsa, Kákics, Okor- ág és Monosokor tartozik. Monosokoron külön nem alakult tanácstagi csoport, hiszen a kis község alig 50 lelket szám­lál. Ok Okorággal együtt ala­kították meg csoportjukat. Mind a hat csoport jói működött az elmúlt két esztendőben. Drávasztára csaknem 1000 la­kosú községében ez idő alatt a vízlevezető árok felett négy be­tonátjáró és két híd épült. Meg­épült a kultúrház mellékhelyisé­ge, az orvos telefont kapott. Besegítettek a klub építésébe is. Csaknem 200 ezer forint ér­tékű fejlesztés ment végbe a községben. A lakosság község­fejlesztési hozzájárulása évente 50 ezer forint körül mozog. Az okorági területen javult a közvilágítás. Megépült a rava­talozó, mintegy 70 000 forintos költséggel, új egészségházat építettek váróval, rendelővel, külön gyermekorvosi rendelővel. Sok társadalmi munkát végez­tek az emberek, bontott anyag­ból készültek ezek a házak. A község 20 ezer forintos évi hoz­zájárulásával szemben ez — a most készülő buszváróval együtt — 137 ezer forintba került „Húsz év alatt nefn kaptunk annyjt, mint tavaly" — mondotta egy marócsai tanácstag, igen találóan. Megépült, igaz, álla­mi beruházásban a bekötőút, 8 és fél milliós költséggel, vi­szont a tanács 124 ezer forinr tért a kocsmától a cigánytelepig meghosszabbíttatta az új utat. Klubot építettek sok-sok társa­dalmi munkával, most kezdik egy épület átalakításával az egészségházat építeni, autó­buszjáratot kaptak, felújították az iskolát és a pedagógusla­kást. Csaknem 220 ezer forintot költöttek a községre a bekötőút költségein kívül. Kákicson felújították a kultúr- házat, egy rövid szakaszon jár­dát építettek, javították a köz- világítást. Itt is felújították az iskolát és a pedagógus lakását. Sósvertikén szintén új bekötő­utat avattak az új tanácstörvény óta. Buszvárót is kaptak, felújí­tották a tűzoltószertárat. Az idén épül az új klub, egy épületben lesz a tanácsi kirendeltség, az egészségház és a klub. Itt is javították a közvilágítást. Drávaiványiban régi és sürgős gondot oldottak meg: 72 ezer forintos költséggel vízlevezető- árkot létesítettek. Kijavítgattck á járdákat, javították a közvilá­gítást Teljesen felújították az egészségházat, s az iskolát a vízhálózatba kötötték. A tanácstagi csoportok mun­káját dicséri az a sok társadal­mi munka, amelyről mindenütt számot adtak. Nemsokára újból üléseznek: a működési és szer­vezeti szabályzat írja elő, hogy minden negyedévben községeik­ben összeüljenek. FEJLESZTIK A LAKOSSÁGI SZOLGALTATASOKAT Hatvanmillió romtos támogatás Nem a szolgáltatások minő­sége — ez ugyanis nemrég sze­repelt a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága ülésén, hanem a szolgáltatások fejlesztése, do­logi feltételeinek javulása volt napirenden tegnap a testület ülésén. A tervosztály jelentésé­ben a IV. ötéves tervre előirány­zott fejlesztésekről esett szó, méghozzá összességében és ágazatonként egyaránt. Bara­nya szolgáltatási helyzete ked­vezőbb az országosnál. Ebben közrejátszik megyénk urbanizól- tabb jellege, Pécs kiemelt, sze­repe. de természetesen az átla­gosnál jobb jövedelmi helyzet is. Néhány tényező azonban ma is gátolja a szolgáltatások fej­lődését. Az árutermelés gazda­ságosabb volta, az alkatrészel­látás elégtelensége, szakmun­káshiány. Az idei szolgáltatásfejlesztési alap tartalékait osztották el a tegnapi ülésen. Első sorban — mivel az olajfűtés terjedésével egyáttaián nem tartott lépést a fűtőanyag ellátás fejlesztése — az ÁFÉSZ-ek kapnak ehhez se­gítséget. Komló, Szigetvár, $ely- lye. Sásd, Siklós. Kétújfalu. Mágocs,. Boly és Űjpetré fo­gyasztási szövetkezetei összesen félmillió forint támogatást kap­nak tehergépkocsi vásárlásához. Százezer forintot kap a Barc- nyaker is, hogy javíthassa a tar­tós fogyasztási cikkek házhoz szállítását. Ugyanennyit kap a Baranya megyei Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat is, hogy kis­gépeket vásároljon — daráló­kat, csomagolókat. Hatszázezer forinttal támogatják a megyei Gépjárműjavító és Vegyesipari Szövetkezetét, hogy új Diósi úti üzemcsarnokát végre teljesen üzem behelyezhesse. Ez ar öA- szeg műszerek vásárlására szol­gál. És — utoljára, de nem utol­só sorban — a Patyolat mohá­csi szalonja megépítéséhez a hiányzó háromszázezer forintot is biztosítják. Kidolgozták a megye kiemelt alsófokú központjainak fejlesz­tési irányelveit A tegnapi ülé­sen az alapfokú közintézmény­hálózat fejlesztési programját ismertették. A végrehajtó bizott­ság tárgyalta a népi műemlékek helyzetét, s megóvásuk lehető­ségeit — e napirendi pont ha­tározati javaslatában elfogad­ták, hogy a Műemléki Albizott­ság évente kétszázezer forinttal rendelkezhet, hogy az egyéb­ként pusztulásra ítélt műemlék épületeket megvásárolhassák. Építsünk óvodát! Az EPFU Mohácsi Kirendeltsége azonnali felvételre keres — GÉPKOCSIVEZETŐKET, — RAKODÓMUNKASOKAT, — GÉPKOCSiSZERELOKET ÉS — KARBANTARTÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet o kirendeltség Budapesti úti telephelyén. A Pécsi Fémipari Vállalat üzemegységeiben röpgyűlése- ken, szocialista brigádok érte­kezletein tárgyalták meg a dol­gozók az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottságának ha­tározatát és állást foglaltak a mozqalom támogatása mellett. Ennek jegyében ajánlották fel október havi illetményük 2 szá­zalékát új óvodai helyek léte­sítésére. A vállalat II. telepi dolgozói ezen kívül társadalmi munkában 50 000 forint értékű udvari felszereléseket készítet­tek a dr. Hal József utcai óvo­da részére. A Bara'nya meqyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat pécsi dolgozói is röpgyűléseken tár­gyaltak a felhívásról és október havi fizetésük 1,5 százalékával támogatják az óvodaépítési ak­ciót A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói ter­melési tanácskozás keretében vitatták meg a Városi Pártbi­zottság felhívását az óvoda­építésre. A megtartott termelé­si tanácskozásokon a IV/1-es Építésvezetőség, a betonüzem, az anyagtelepek és az asztalos­üzem dolgozói úgy határoztak, hogy az egyhavi fizetésük 2 százalékát ajánlják fel óvoda­építésre. A ll/3-as Építésvezető­ség. a lakatosüzem és az ener­getikai üzem dolgozói úgy ha­tároztak, hogy egyhavi kerese­tük 1,5 százalékát ajánlják fel óvodaépítésre. Kiveszi részét a nagy társa­dalmi mozgalomból a Pécsi Nemzeti Színház társulata is. A színház felajánlotta az óvoda­építési akció támogatására a Szabad szél c. operett decem­ber 11-i előadásának teljes be­vételét, valamint egy januári prózai előadás és a Ludas Ma­tyi egy gyermekszínházi előadá­sának bevételét. A Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége és Pécsett működő érdekképvise­leti szervei: a pécsi ÁFÉSZ, a Szállító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, a Szőlő- és Gyü­mölcstermelő Szövetkezet és az UNIVERZUM Közös Szövetke­zeti Vállalat dolgozói elhatá­rozták, hogy csatlakoznak az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottság felhívásához és 30 ezer forintot ajánlottak fel új óvoda építésére. A Pécsi Szállí­tó és Szolgáltató Ipari Szövet­kezet vállalta egy épülő óvoda tereprendezési munkáinak az elvégzését « i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom