Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-23 / 312. szám

f973. november 23. DUN AN tOll NAPLÓ A tervek szerint Jövőre üzemel az új Pécsi Vágóhíd Javul a húskészítmények minősége Megjelennek a védjegyes termékek Közgyűlést tartott a BARANYAMÉK javult a közös vállalat munkája — importtal enyhítik a téli ellátási gondokat Fejlesztési tervek és gondok a zöldségtermelő üzemekrié* A munkakörülmények égbekiáltóan rosszak. Egyes üzemrészek inkább bányafolyosóhoz, mint munkahelyhez hasonlíthatók. A vá­gó és feldolgozó üzemrész zsúfoltsága szinte elviselhetetlen: ilyen lehetetlen körülmények között is biztosítani kel! a lakosság hús­ellátását. A pécsi vágóhíddal kapcsolatos problémák közismertek. A harmincöt éve épített üzem nagy része bauxitbetonból készült, lebontása az új vágócsarnok elkészültének feltétele. A 240 milliós beruházás 1971. év végén kezdődött, s a tervciklus végére fejező­dik be. Hol tartanak ma az építők, milyen készültségi fokon áll o beruházás? írásunkban ezekre a kérdésekre keresünk választ. Hetvenöt százalék A tulajdonképpeni rekonstruk­ció az új vágócsarnok építésé­vel vette kezdetét 1971. év vé- ) lenleg gén. Az. üzem udvara korábban sem volt tágas, de most szinte csatatér. Kicsi a terület, s a beruházás megvalósulása mel­lett a vágóhídnak ugyanúgy kell dolgozni, mint eddig, sőt, a kí­vánalmak mindinkább növeked­nek. A vágócsamok kétszintes épülete már az utca felől is sej­teti, hogy eléqgé előrehaladot­tak a munkálatok. Az épület északi, nyugati, valamint keleti felének egy része alumíniumle­mez burkolatot kapott: már a külső szemlélő is sejti, hogy ez a rész az eiőhűtő. Az emelet kétharmada csupa üveg. A tu­lajdonképpeni „falat' Copílít üvegből építették. Az új vágócsarnok földszint­jén oz épület északi részén ala­kították ki az állatszállásokat. A vágás és a melléktermékek feldolaozősa a földszinten törté­nik. Már itt külön válik a sertés és marha vonal. A töltelék és egyéb húskészítmények előállí­tását pedig az átalakítandó ré­gi vágóhídon végzik majd. A levánott állatok konvejöros szóllítóoályán kerülnek fel az emeleti dOrabóíőba, ahonnan a különböző melléktermékek csúszdán át, jutnak vissza a földszinti melléktermék feldolgo­zókba. Az épülő csarnok a je­lenlegihez viszonyítva korszerű technológiát ígér. A most al­kalmazott sertésvágás alacsony gépesítettséqi fokú: a hús moz­gatása Is kézi erővel történik. Az új csarnokban viszont min­den folyamatot gépesítenek. A gépi berendezések nagy részét az ÉBGV szállítja, sőt, azoknak zöme már meg is érkezett A tisztító vonalat cseh és lengyel üzemektől vásárolják. A föld­szintet és az emeletet behálóz­zák a szóllítópályók, amelynek hossza megközelíti az egy kilo­métert. Az új üzemben már nem dolgoznak a munkások párá­ban, illetve gőzben. Valameny- nvi munkahelyen beszerelték a páraelszívó berendezéseket. Az éoftők azt ígérik, hogy 1974 jú­nius végére megtörténhet az új csarnok műszaki átadása is. A jelenlegi készültségi fok mint­egy hetvenöt százalékos. Az épí- ! tészeti munkák szinte befeje- j ződtek, helyükre kerültek a • konvejorok, az eiőhűtő belső i burkolása is hamarosan befeie- j ződik, s rövidesen megkezdőd- j hét a géoek beállítása: amit j majd az ÉBGV végez el. A vá- J góhídi rekonstrukció generál ! kivitelezője egyébként a Bara- j nva megyei Állami Építőipari Vállalat, alvállalkozók: a FÉM- j MUNKÁS Vállalat, a Hőtéchni- ka Vállalat, az ÉBGV, valamint a CSŐSZER. A kivitelezők eddig végzett munkájára nem panasz­kodnak a „húsosok", sőt, ki­mondottan jónak tartják a ki­alakult kaocsolatot: látszik, hogy az építők is átérzik fontos szerepüket Kéfsieres kapacitás A pécsi vágóhídon jelenleg 65 sertést és 10,5 marhat képe­sek levágni óránként. Az új csarnok üzembe lépésével a ser­tésvágó kapacitása a duplájára nő, marhából a jelenleginek a háromszorosát képesek feldol­gozni. Tehát, éves szinten két műszakos termelésre alapozva, 400 000 sertés feldolgozására lesz képes a pécsi vágóhíd, szarvasmarhából pedig évente egy műszakos termeléssel 60 000 darabot dolgozhatnak majd fel. Az új technológia természetesen más követelményeket támaszt a munkásokkal szemben is: je- egy ember, valamennyi I technológiai fázist elvégzi. Az új j üzemben erre már nem lesz le- j hetcség. Előtérbe kerül a sza- i kosodás, ugyanúgy, mint a Hús- j ipari Tröszt nagvobb feldolgozó l üzemeiben. A rekonstrukció be­fejezését követően egyébként a pécsi üzem előrébb kerül a rangsorolásban is. A tröszt 37 feldolgozó üzeme közül csupán a budapesti, a miskolci és a szegedi vágóhidak kapacitása lesz nagyobb, mint a pécsié. A korszerűtlen üzemnek mind­össze akkora hűtőtere van, hogy egyszerre csupán 120 tonna hús, illetve húskészítmény befogadá­sára képes. A rekonstrukció so­rán tehát elkerülhetetlen a hű­tőtér bővítése. Az új vágócsar- nokban történik az előhűtés: a termek egyszerre 170 tonna hús tárolására lesznek alkalmasak. Innen szállítják majd át oz asz­talra valót a már épülő hűtő- házba: a teherhordó pillérek már „felálltak” sőt, néhány napja beemelték az előregyár­tott tetőszerkezeteket is. A ki­alakítandó hűtőkamrák egy ré­szében — 20 Celsius-fokon tart­ják a húst: (előtte' —40 fokos gyorsfagyasztást végeznek) ezekben 250 tonna fér, míg a Ó-fokos előhűtőkben több mint száz tonna húst, vagy húskészít­ményt tárolhatnak. így a pécsi vágóhíd hűtőkapacitása több mint négyszeresére nő. Megha­ladja az 520 tonnát. Ha az épí­tők .tartják szavukat, akkor a jövő év végére üzemel az új hűtőház is. Szabadtárit a bauxitbefonfél A vállalat 1974. év végéig termelhet a lebontásra ítélt bauxitbetonból készült üzemben. 1975 elején megkezdődik a ré­gi csomag lebontása. A helyén újat építenek, a megmaradt épületszárnyat pedig újjá va­rázsolják. A tervek szerint a re­konstrukció utolsó (harmadik) szakasza több mint kilencveri- millió forintba kerül. Itt állítják majd elő a különböző húskészít­ményeket. A feldolgozó kapaci­tás természetesen nő: ma órán­ként másfél tonna töltelékárut és egyéb készítményt állítanak elő, a rekonstrukciót követően közel két és fél tonnát gyárta­nak óránként. hidegüzemek, valamint a cso­magoló! külön választják. A ter­melés felfutása egyébként a munkáslétszám növekedését is jelenti: ma 730-an dolgoznak a húsiparinál, a rekonstrukció után a létszám megközelíti az ezer főt. Házi recept szermi Végül, még egy a fogyasztót érdeklő információ; Január el­sejétől a Húsipari Tröszt 30 féle húskészítményt véd jegyez: ezzel az intézkedéssel az országban mindenütt egységes minőségű lesz á védjegyzett áru. A garan­ciát a tröszt által biztosított fű­szerkeverékek' jelentik, fjgyan- i akkor ezzel egy időben néhány j terméket 'felszabadítónak a j szabvány alól: így nagyobb ! hangsúlyt kaphat egyes készít­ményeknél a tájjelleg, a sajátos íz. A Baranya—Tolna megyei ÁMatforgalmi és Húsipari Válla­lat a hurkát és disznósajtot ké­szíti majd házi recept szerint. Sálamon Gyula A tagszövetkezetek, amelyek egyben termelőpartnerei is a BARANYAMÉK-nek úgy látják, hogy ebben az. évben jelentős javulás állt be a Baranya me­gyei Mezőgazdasági Szövetke zeti Vállalat munkájában. En­nek ,a véleményüknek adtak hangot a felszólalók a BARA­NYAMÉK tegnap délelőtt Pé­csett,, a TIT. Bartók Klubjában megtartott közgyűlésen is, ahol a Szövetkezeti Vállalat első há­romnegyedévi tevékenységét vi­tatták .meg. A fogyasztók min­denekelőtt a városiak, akik na­pi zöldség és burgonya szük­ségletüket a vállalat boltjaiban szerzik, be, természetesen nem vettek részt a megbeszélésen. Az ő szempontjaikat es vélemé­nyüket a Megyei és Városi Ta­nács, a Megyei Pártbizottság megjelent munkatársai képvisel­ték, Nos, o zőldségnagykereske- delem munkáját megdicsérni a közvélemény előtt mindig kettős veszéllyel jár. Ha jó a termés, akkor annak átvétele és leveze­tése a gond, ha kevés, akkor az ellátás. Az idén az utóbbi jellemezte a piacokat a nagy szárazság miatt olyan zöldség és burgonya hiány keletkezett Országszerte, hogy nem tudtak NEHRU-D1JAS KISLÁNY: Jakabfi Márta a keceli Arany János Általános Iskola kézimunka szakkörének tagja az indiai nemzetközi gyermekrajz versenyen munkájáért Nehru-dijat kapott Építőművészek tanácskozása Kiállítások# előadások a munkáskerületekhen Miként vehetne részt még te­vékenyebben Pécs közművelő­dési életében az Építőművészek Szövetséqe dél-dunántúli cso­portja? — ebben a témakör­ben tanácskoztak tegnap a Pécs Városi Tanács művelődés­ügyi osztályán. A tanácskozá­son résztvevők; a népművelési csoport képviselői és a szövet- A lakosság sok esetben elé- j ség vezetője egyik legfontosabb gedetlen a pécsi húsüzem tér- feladatnak tekinti a peremvidé­! kék közművelődési, kulturális i színvonalának a javítását. En- I nek érdekében a munkáslakta mékeinek minőségével, küllemé vei, s tegyük hozzá jogosan. A vállalat vezetői azt ígérik, hogy a korszerűsítés után egycsapás- ra minden megváltozik. A Hús­ipari Tröszt által forgalmazott 137 féle készítmény közül Pé­csett nem gyártanak többet, mint negyven fpjtát, ennek el­lenére a választékot nem is kí- vánjálc bővíteni. A jobb ellátást a minőség javításában, a cso­magolás korszerűsítésében lát­ják. Az elképzelések szerint, 1975-tól megkezdik a hús kis- tételes csomagolását. A külön­böző töltelékáruk, például a májas és véreshurkót műanyag­ba töltik, továbbá, ízesített po­haras zsírt hoznak forgalomba. A minőségre ma rányomja a bélyeget, hogy nincs megfelelő hűtőlánc, a feldolgozóüzemben túlfeszített termelés folyik. En­nek következtében előtérbe ke­rült (sajnos) a mennyiségi szem­lélet. Néhány évvel ezelőtt na­ponta mindössze 80 mázsa töl­telékárut készítettek, ma 250-et. Az új feldolgozóban megszű­nik a zsúfoltság. A meleg és a építészeti törekvések gazdasági és művészeti eredményességét, hasznosságát. A közművelődést, pontosabban a közízlés formá­lását segítenék azzal is az épí­tészek, hogy az új pécsi város­részek külső arculatának a megformálásában nyújtanak több segítséget a jövőben. annyit termeink az üzemek, amit a BARANYAMÉK át ne vett vol­na tőlük tisztes áron. Ebben a helyzetben a körülményekhez képest j<51 oldotta meg felada­tát a vállalat, s ez tükröződött a tegnapi közgyűlés felszólalói­nak eléqedettségében is. A vál­lalat, ez évi árpolitikáját he­lyesen alakította ki. A termelői árak 5 százalékos növelésé­vel egyidejűleg az árrést 3 szá­zalékkal csökkentették, a fo­gyasztói áraikat — ez természe­tesen csak a MÉK boltok árára vonatkozik — 1 százalékkal, azaz kilónként 20 fillérrel növel­ték,. s ez kisebb az országos ár­emelkedésnél, Egy sor cikknél a nagy áruhiány miatt persze ^lényegesen emelkedtek az árak, másoknál azonban — hagyma, uborka, gyökérfélék és egyes gyümölcsféleségek-— árcsökke­nés volt tapasztalható. A téli cikkeknél — tekintettel arra, hogy a legnagyobb betárolt mennyiséggel végülis ez a vál­lalat rendelkezik — általában érvényesül a MÉK árszabályozó szerepre, ám a nyári zöldáru szezonban továbbra sem képes a vállalat döntő hatást gyako­rolni a szabadpiaci árakra. Eh­hez több áru kellene. Az. idén ezzel szemben nem­hogy többet, de még a tavalyi­nál is kevesebb menyiséget vá­sárolt fel a .BARANYAMÉK A kiesés 500 vagon eddig, de a negyedik negyedévben ez to­vább fokozódik, majd és elér­heti a 800 vagont is. Ennek oka főként a rossz termés, de nemcsak az, burgonyából pél­dául Baranya az idén már ön­álló lett, ámde 150 vagonnal besegített Budapest ellátásába és ez most hiányzik, e .hiányt burgonya importból kell pótolni. Importálni kell — mível ezek országos hiánycikkek — sárga­répát, petrezselyem gyökeret és fokhagymát is.. Mint a tegnapi beszámolóban Fodor Imre., a BARANYAMÉK Igazgatója is­mertette, a nagy áruhiány el­lenére az exportjuk és egyéb kötelezettségeik rovására az el­múlt., évhez képest 16 százalék­kal növelték a lakossági ellá­tást. Ez azonban -■* mivel fő­ként a közületek vittek e! az idén igen sok árut —, a boltok ellátásában érezhetően nem jelentkezett. Bírálat érte a teqnapi felszó­lalók részéről a vállalatot a for­galmazott zöldáru gyakran ki­fogásolható minősége miatt Is, nem törődnek megfelelően a zöldségfélék osztályozásával. A munkaerő gondokkal küzdő vál­lalat nem rendelkezik olyan fej- lesztési alapokkal, amelyekből korszerű osztályozó és csoma­goló gépparkot alakíthatna ki. Előrelépésnek számít e téren, hogy 1974-ben eqy nagytelje­sítményű csomagológépet vásá­rolnak, amivel 10 féle árut — almától a déli gyümölcsig — tudnak majd korszerűen cso­magolni. A fogyasztók igénye nagymértékben megnőtt a kony­hakész áruk iránt. Az ezzel kap­csolatos műszaki fejlesztés pénz­ügyi fedezetét azonban a válla­lat csak mind nyereségesebb gazdálkodással tudja biztosí­tani. Az idén várhatóan 3 millió nyereséggel zárja gazdálkodá­sát a BARANYAMÉK, de ez nem a lecsökkent zöldség for­galmából, hanem tőként a bel­ső átszervezésből — jelentás létszámcsökkentést hajtottak végre a vállalatnál — és a profilbővítésből ered. Az alap­tevékenység, amiért a vállalatot létrehozták végülis a zöldség és gyümölcs forgalmazás. A tegnapi közgyűlés vitájá­ban dr. Kisvárt András, a Nem­zeti Bank igazgatója rámutatott, hogy mindenekelőtt ezt a fő­profilt kell a jövőben a válla­latnak erősíteni s ehhez a bank is megad minden támogatást, mind a BARANYAMÉK-nek, d« a termelő üzemeknek te. Több termelőszövetkezet veze tője jelentette be fejlesztési szándékát, Dr. Túrrás Sándor, a beremendi Dózsa Tsz elnök« elmondotta, hogy 4.5 millió fo­rintos zöldségfejlesztési tervet dolgoztait ki, amelyhez az álla. mi kiemelt támogatást kérik. Ezenkívül bővíteni kívánják a zöldségterületeiket az egyhá- zasharaszti, a felsőszentmárto- ni. á .drávasztárai, a mágocsí, a babara', a véméndi és lány* csóki termelőszövetkezetek is, A termelési kedv tehát megvan, mutatott rá felszólalásában Fischer Ferenc, a belvárdgyulal tsz elnöke, a BARANYAMÉK! elnöke, a terület bővítés mégis íqen nehéz a szövetkezetben rajtuk kívül álló okokból A fő probléma az ágazat nagy élő­munka vonzatában rejlik, mely megnöveli a regulativ adót s ez érzékenyen érinti a tagok jö­vedelmét. Ez, ha előbbre aka- . runk lépni, a friss zöldségel­látásban, feltétlen kormányi«-, tézkedést kíván, mert a zöldség­termesztő tsz-eket nagyobb adók, éTvonások sújtják, mint a többit s mfq ez így lesz, ad­dig nem tűzhetik ki célul a te­rületfejlesztést. Járható útnak látszik oz ágazat gépesítése is. ám a gépek ma még drágák s csak bizonyos növényeknél — főként konzervgyári termesztés­nél alkalmazhatók. Atfoaó központi intézkedést várnak tehát a zöldségtermesz­tést folytatni és bővíteni akaró termelő üzemek. — R„é — Sioyjet komszomo listák HÉY-né! a A Baranyában tartózkodó Lvov testvérvárosunk 30 fős Komszomo! delegációja tegnap, 22-én a MÉV ifjú kommunistái­val barátkoztak. Ma, 23-án Komlóval ismerkednek, délután a Dohánygyárba látogatnak, 24-én Budapesten városnézéssel folytatják a programot Megkérdeztük területek művelődési intézmé­nyeiben olyan vándorkiállításo­kat rendeznek, amelyek a mo­dern építészet legújabb ered­ményeit mutatják be, valamint érzékeltetik a korszerű . építé­szeti gondolkodást is. Céljuk még a kamarakiállítások meg­rendezésén kívül az építészkíub gazdag dia-anyagának, érde­kes dia-sorozatainak a levetí- tése. Az építészek népművelési programjában szerepel ezenkí­vül különféle Tlt-előadáSdk megtartása is. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a társ­művészetekkel te jó kapcsolatot alakítsanak ki. Ezért többek kö­zött művészeti kirándulásokat, tapasztalatcseréket, közös kiál­lításokat terveznek. Az elkéD- zelések szerint az öt évenként megrendezendő szakmai sereg­szemléken, helyi és vándorkiál­lításokon az Építőművészek Szö­vetségének Dél-dunántúli Cso­portja érzékeltetné e különböző A Doktor Sándor utcai t. sz. Kenyérüzletbe Pécs leg­távolabbi részeiből is jártak vásárlók még a közelmúlt­ban is, mert itt kiváló mi­nőségű, házias ízű, egyki­lós kenyeret kaphattak, Az utóbbi időben azonban egyre több levél érkezett szerkesztőségünkbe, amely­ben azt panaszolják, Hogy már nem kapható ugyanaz e minőség, illetve csak an­nak rosszabb változata. Szalma Jánost, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgató­ját kérdeztük meg, hova lett a korábban forgalomba ho­zott kenyér, és valóban romlott-e a minőség. — Az 1. sz. üzletünkben valóban nem árusítjuk a helyi sütésű, úgynevezett „maszek” kenyeret, mert ennek gyártási technológiája teljesen elavult. a fi Hová tűnt maszek" kenyér? és ezzel a hagyományos mód­szerrel naponta mindössze húsz mázsát készíthettünk. Az egy kilós kenyerek gyártása helyett megkezdtük a fél kilogrammos zsemle bucik készítését és áru­sítását, amelyek minősége minden igényt kielégít Nagyon tetszetős és ízletes is a fél kilós zsemle buci, de a megszüntetett terméknél drá­gább, így ezzel nem pótolható. — Pótlásról szó sincs, meri továbbra is árusítunk egy kilo­grammos kenyeret, de ezeket a központi üzemünkben sütjük. Formájában talán eltér a ko­rábbitól, de minőségében, ha volt is kifogás, az csupán az új technológia bevezetésének kez­detekor adódhatott Végül a vásárlók megnyug­tatására idézzük a Megyei Élelmiszereilenőrző és Vegyvizs­gáló Intézet véleményezését é jelenleg is gyártott egy kilo­grammos kenyérről. „Az egy ki­logrammos fehérkenyér ízében, formájában és súlyában meg­felel az előírásoknak és a mi­nősítése 94 pont.” Amint az egy korábbi minő­ségellenőrző vizsgálati anyag­ból kiderült, a „maszek” kenyér minősítése nem haladta meg a most forgalomba hozottat. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom