Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-03 / 293. szám
1973. november 3. 3 DUNANTOll NAPLÖ Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztési miniszter első helyettesét építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkárrá, Csémi Károlyt, a honvédelmi miniszter első helyettesét honvédelmi minisztériumi államtitkárrá, Földi Lászlót, a könnyűipari miniszter első helyettesét könnyűipari minisztériumi államtitkárrá, Gácsi Miklóst, a kohó- és gépipari miniszter első'helyettesét kohó- és gépipari minisztériumi államtitkárrá, Rödönyi Károlyt, a közlekedés- I Í ís postaügyi miniszter első he- | yettesét közlekedés- és posta- j ügyi minisztériumi államtitkárrá, Baczoni Jenőt, a külkereskedelmi miniszter első helyettesét külkereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, dr. Soós Gá- | bort, a mezőgazdasági és élei - . mezésügyi miniszter első helyettesét mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárrá, dr. Lőrinc Imrét, a nehézipari miniszter első helyettesét nehézipari minisztériumi államtitkárrá, Madarasi Attilát, a pénzügyminiszter első helyettesét pénzügyminisztériumi államtitkárrá, Buda Istvánt, a munkaügyi miniszter első helyettesét munkaügyi minisztériumi államtitkárrá, dr. Hétén^ Istvánt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesét tervhivatali államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács az elhalálozás miatt megüresedett budapesti 8: számú, a Fejér megyei 2. számú és a Veszorém megyei 5. számú országgyűlési képviselői választókerületekben az időközi képviselőválasztás napiát 1973. évi december 9-re írta ki. Véqül az Elnöki Tanács legfelsőbb bírósáqi bíró választásáról, valamint bírák választásáról, felmentéséről és eqyéb folyamatban lévő ügyekben döntött. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese péntek délben hivatali esküt tett Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Cseterki Lajos, oz Elnöki Tanács titkára. flz autópályáktól a bekötő ólakig Hogyan igazodik oz úthálózat a fejlődő gazdasághoz? Sorrend a forgalom szerint — Lélegzetvétel a hetedik ötéves tervig Pá rtsze rvezetei n k éves mérlege Hazánkban az országos közutak, az állami költségvetésből i épített, gondozott utak hossza 30 ezer kilométer. Ebből 6200 a főút, a többi ún. alsóbbrendű útvonal. A tanácsi utak, a vállalatok, ; a gazdaságok használatában álló utak hossza 90—100 ezer kilo- ; méter, de ennek csak 10 százaléka kiépített. Ezen a 100 ezer kilométeren azonban a forgalomnak csak elenyésző töredéke zajlik, oly csekély hányada, hogy szinte megfigyelni sem érdemes. Bosszúságot, kárt ugyan ezeknek az utaknak a kátyúi is okozhatnak, ám ez, közvetlenül csak a helybéliek ügye. A társadalom érdeke azt kívánja, hogy mindenekelőtt azok az utak legyenek rendben, amelyeken a tömegközlekedés és a hazai, meg a nemzetközi áru- szállítások döntő része bonyo.’idik. Nemrégiben vált köztudottá: 7 év alatt, nemzetközi kooperációval, 500 kilométer hosszú, minden tekintetben korszerű autópálya épül majd hazánkban. Ha csupán ennyi történne a következő 7—10 év alatt az országos útvonalak korszerűsítéséért, akkor bizony a gyorsan fejlődő népgazdaság áruszállításai és az életszínvonal gyors emelkedésével együttjáró automobilizmus elé óriási akadályok tornyosulnának közútjainkon már 3—4 év múltán. Az 500 kilométeres autópálya a korszerű úthálózat létrehozásának csupán egy értékes, fontos és látványos része, hiszen a negyedik ötéves tervben már javában folyik a főutak rekonstrukciója. Ennek célja, hogy 1975 végére a fő közlekedési utak 95—98 százalékát a korszerűség jellemezze: a mai követelményeknek megfelelő szé- I lesség, a tartósabb, jobb burko- { lat — 6 ezer kilométer hosz- i szán, és hogy veszélyes kanyar sehol ne lassítsa a forgalmat — ezek .a legfontosabb normák. Ennyit mindenképp meg kell tenni azért, hogy a szállítást ne veszélyeztesse az utak trombózisa, a forgalmi dugó sehol ne okozzon gondot * Az utóbbi 10 évben a forgalom két és félszeresébe nőtt az utakon, ami nemcsak azt jelenti, hogy több az autó, hanem azt is, hogy nagyobb terheket visznek és gyorsabbak lettek a közúti járművek. A KPM szakembereit nem érte váratlanul ez a növekedés: 1963-ban, az akkori helyzetből kiindulva, az 1973-as forgalom nagyságának az előre jelzésekor mindössze 18 százaléknyit tévedtek. Csak ennyivel lett nagyobb a forgalom a számítottnál. Most is tudják mire számíthatunk 1983- ban. Most is látiák, hogy például csupán a főutak korszerűsítése és az autópálya nem lesz eléq ahhoz, hogy az qfszág normális közúti forgalmát fenntarthassák a következő években. Hiába teremtik meg ugyanis a naqy átbocsátó kéaességű főütőereket — ha a hajszálerekben megreked a forgalom. A szállítások 60 százaléka a 6 ezer kilométernyi fő utakon bonyolódik. A 24 ezer kilométer alsóbbrendű úthálózat a forgalom 40 százalékát hordja a hátán; -— de ma már ez a 40 százalék is csaknem a háromszorosa súlyban, sűrűségben és ' Sebességben a 10 évvei ezelőt- ] tinek. És eddig az alsóbbrendű utakra méq nem fordítottak igazán figyelmet. A mai forgalom mellett például a szükséges út- szélesség minimálisan 6 méter. A hazai átlag ma — az alsóbbrendű utakon 4 méter 75—80 centi, összesen 17 ezer kilométer az olyan útjaink hossza, amelyeken, átlagban, több mint egy méter hiányzik az elfogadható biztonsághoz. A szakemberek az ötödik ötéves terv egyik fő közlekedés fejIesztési grogramjaként _várják az alsóbbrendű utak megfiata- lítási feladatát, minthogy a folyó ötéves tervben a főutak rekonstrukciója előreláthatóan befejeződik. Életmentő programként emlegetik a 24 ezer kilométer hosszú másodrendű hálózat ún. • egyszerű korszerűsítési programját. Ez a program a legfontosabb normák teljesítését jelenti: a megfelelő szélességet a rugalmas, tartós burkolatot, a vonalvezetés kiigazítását, hogy a legveszélyesebb kanyarok eltűnjenek. Ez a minimális program sem lesz kis összeg — végülis 24 ezer kilométerről van szó, de a VI. ötéves terv derekáig — 1983-ig — mégis teljesíthetőnek látszik, s ilymódon többé-kevésbé lépést tarthatnánk a forgalom fejlődésével. Sok helyen persze már most a negyedik ötéves tervben meg kellett kezdeni a másodrendű utak rekonstrukcióját is. Békés megyében például nem lehetett tovább várni vele. De az országban sokfelé sürgető a helyzet — a többi közt éppen az ipartelepítés beérő programja miatt is. A helyi tanácsok per- | sze az utak megfiatalításában sokat segíthetnek, s ebben közvetlenül is érdekeltek. A helyi útkorszerűsítési, szanálási, köz- művesítési programokat össze kellene hangolni az országos közút-fejlesztési menetrenddel. A települések ki- és bejáró szakaszait, átkelő útjait, a csatlakozási pontokat elő kellene készíteni a szélesebb, jobb utak fo- | gadására: közműveket odébbhelyezni, bontásokat megkezdeni időben stb. . .. Ez az „életmentő program" a következő 10 évben 40—60 milliárdba kerül majd: a „hajszálerek” fiatalítása, hozzáigazítása a „főütőerekhez”. Az utak korszerűsítési sorrendjét a forgalom nagysága szerint .határozzák majd meg, de 1983-ig sorra kell kerülnie a huszon- négyezredik kilométernek is. Gerencsér Ferenc Á KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) I tében egyaránt — rekord termésátlagot értek el ez évben a megye gazdaságai, az őszi árpa termésátlaga hektáronként 36,8, a tavaszié 31,3 mázsa volt. A kukorica betakarítása jelenleg is még folyamatban van, az eddigi eredmények jó, de nem kiváló termésre vallanak. A cukorrépa kiszedése sem fejeződött be, a termési kilátások a közepesnél jobbak. A szeptember hó 30-ón végzett óllatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány is, o sertések állománya is növekedett az elmúlt év azonos időpontjához képest. A sertésállomány szeptember hó 30-án megyei viszonylatban meghaladta a félmilliót, csaknem 12 százalékkal volt több, mint eqy évvel korábban. A két fő állatfaj állományának növelését nagymérAzonnali belépéssel felveszünk FAIPARI ÜZEMÜNKBE asztalos szakmunkásokat. — faipari gépminkesoka! Műanyagüzemünkbe férfi és női segédmunkásokat, illetve betanított munkásokat. Fizetés teljesítménybér szerint Jelentkezés: Balatoniéit e, Szabadság u. 27. sx. tőkben elősegítette az újonnan épített szakosított állattenyésztő telepek féltöltése. A háztáji gazdaságokban tartott szarvas- marhák száma alig változott, a sertések száma viszont több mint. 12 százalékos emelkedést mutat. Ennek a vágóállat-felvásárlás alakulására gyakorolt kihatása csak a későbbiek során jelentkezik. Az első három negyedév vágómarha-értékesítése az elmúlt • évihez hason|ó volt, a vágósertés-értékesítés azonban visz- szaesett, Ez a visszaesés átmeneti jelenségként értékelhető és tulajdonképpen az elmúlt év vége táján a megye környékén is fellépő száj- és körömfájás következménye. (Emiatt akkor magasra felszökött a sertésértékesítés és csökkent az az állomány, amely egyébként ez évben került volna leadásra.) » Nőtt a lakosság pénzbsvéiele 1973, I—III. negyedévében a megye lakossága 7,5 százalékkal több pénzbevételhez jutott, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez az előző évinél nagyobb mérvű fejlődés elsősorban az állami ipar és az állami építőipar munkásainak bérfejlesztésével magyarázható. A munkások bérének növekedése idén lényegesen meghaladta az alkalmazottakét. A lakossáq mezőgazdasági jellegű bevételei ugyanekkor csak 0,5 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál az előzőekben említett szektorokra korlátozódó intézményes bérnövelés, ill. az elmúlt évinél gyengébb felvásárlási eredmények hatására. A társadalombiztosításból származó lakossági bevételek minteqy 16 százalékkal növekedtek tavalyhoz képest, jellegüket teliintve azonban ezek nagyrészt jövedelemkiesést pótlóak, ill. árnövekedést kompen- zálóak voltak. A családi pótlék ez évre már bevezetett emelésével járó többletkifizetés a tej- és tejtermékek fogyasztói árának növekedését ellensúlyozta az érdekelteknél, a táppénz-kifizetések emelkedése pedig annak következménye, hogy idén több volt a megbetegedés, ami végső fokon kereset kiesést okozott. A lakosság pénzbevételeinek összességében mintegy 7—8 százalékos emelkedése — a fogyasztói árak 3,5 százalék körüli növekedésével számolva — azt eredményezte, hogy a lakosság vásárlóereje mintegy 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az elmondottak ellenére a takarékbetét-képződés üteme tavalyhoz képest mérséklődött. A megtakarítási hajlandóság csökkenéseinek okait keresve többek közötf megállapítható, hogy az év eddig eltelt időszakában minden eddiginél nagyobb összeget, 225 millió forintot fordított megyénk lakossága új gépkocsik vásárlására. Többet vásárolunk Baranya megye teljes kiskereskedelmi forgalma folyóárakon számolva 10,3 százalékkal volt magasabb az év első kilenc hónapiában, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A kiskereskedelmi forgalom volumene — számítások szerint — mintegy 6—7 százalékkal növekedett. Az egyes árufőcsoportok forgalmának növekedését tekintve ez évben ismét kialakult az a kedvezőnek ítélhető tendencia, hogy az iparcikkek forgalma nagyobb mértékben emelkedett, mint az élelmiszereké. Az iparcikk-forgalmon belül mérsékelten nőtt a ruházati cikkek forgalma és tovább csökkent e cikkek vásárlásának aránya. _ A vegyes iparcikkekben mu- ta'kozó kiemelkedő mérvű forgalom-növekedés 39 százalékát az új személygépkocsik vásárlása tette kL Az iparcikkek forgalmának nagyobb mérvű növekedése ellenére az áruellátás színvonala hullámzó volt. Választéki hiányok jelentkeztek egyes ruházati cikkek és tartós fogyasztási cikkek kínálatánál. Az élelmiszerek közül is néhány cikkből (pl. a hús-, hentesáru) mennyiségi hiány mutatkozott és nem volt kielégítő a zöldségfélék kínálata, választéka. Az idényáras cikkeknél a felhozatal csökkenése az árak emelkedésével járt együtt. A bolti élelmiszerforgalom összességében 10,2 százalékkal, a vendéglátós 7,9 százalékkal növelte bevételeit. Ezt azonban — részben — az árak növekedése is elősegítette. Turizmus Az idegenforgalomra vonatkozó adatok közül kiemelésre érdemes, hogy a szállodai férőhelyek száma továbbra sem változott Különböző kollégiu-/ mok igénybevételével, valamint az átlagos tartózkodási idő rövidülésének eredményeként mégis a múlt évinél több vendég elhelyezése vált lehetővé. A szállodákban és egyéb szálláshelyeken megszállt vendégek közül a belföldiek száma 5, a külföldieké viszont megközelítően 25 százalékkal növekedett. „A PARTVEZETÖSÉG köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeli a pártvezetőség, a párt- szervezet éves tevékenységét" — írja elő az MSZMP X. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzat. Az év végi beszámoló taggyűlések ebben a hónapban megyénkben is megkezdődnek, — alapszervezetek, csúcsvezetőségek kommunista önvizsgálatot végezve adnak számot a X. kongresszus és a Központi Bizottság 1972 novemberi határozatainak végrehajtásáról, s meghatározzák a jövő év előttük álló feladatait. A pártéletnek erre a jelentős eseményére a X. kongresszus óta immár harmadszor kerül sor. Az alapszervezetek tehát ebben az évben már két beszámoló taggyűlés tapasztalataira támaszkodva adhatnak számot az egész évi tevékenységükről. A megyei párt-végrehajtóbi- zottság nemrég foglalkozott a beszámoló taggyűlések előkészületeinek tapasztalataival és összegezve megállapította: „,..a szervezeti és tartalmi előkészítés megfelelően halad és az egész évi munka talaján hozzá fog járulni a pártszervezetek munkájának fejlődéséhez”, Pozitív tapasztalat az is, hogy az alapszervezetek, csúcsvezetőségek az előkészítést fmind jobban a politikai munka szerves részének tekintették — nemcsak kampányfeladatnak —, és egész évi tevékenységükkel készültek fel a párttagság munkájának elemzésére. Élhettek és éltek is fokozott önállóságukkal — ennek q feladatnak végrehajtásához öntevékenyen láttak hozzá. A fokozott önállóság azonban természetesen nem jelentette azt, hogy a felsőbb pártszervek „magúkra hagyták őket”. Többek között a Megyei Pártbizottság is figyelemmel kísérte munkájukat —, a pártbizottság tagjai részf vettek a beszámoló taggyűlések előkészítésének segítésében és ezt a munkájukat folyamatosan végezték. A beszámoló taggyűlések fp- rumók, ahol testületi jogait gyakorolja a párttagság, teljesíti irányító szerepét. Mindez hozzájárul a párttagság aktivitásának fokozódásához, a párt- munka színvonalának emeléséhez. Kétségtelen, hogy az alapszervezeteknek is sokrétű munkát jelent a különböző határozatok végrehajtása. Egész évben a feladatok sokaságában határozott „vonalvezetéssel” kellett megjelölni azokat a területeket, amelyek különösen vonatkoznak az adott alapszervezetre. így aztán most felmerül a kérdés: melyik legyen az a téma, amellyel a beszámolóban foglalkozzanak? A kérdésre válaszként: azt elemezzék, hogyan hajtották végre azokat a feladatokat, amelyeket a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata alapján az alapszervezet célul tűzött maga elé? Ha a novemberi határozat alapján a célt helyesen jelölték meg, ha a témákat jól, az alapszervezetre konkretizálva .„bontották le” és a feladat megoldásáért folyamatosan dolgoztak, — akkor a beszámoló anyagának összeállítása különösebb gondot nem jelenthet. De nagyon lényeges az is, hogy mind a beszámoló, mind a taggyűlés az elemzést kritikusan végezze el. Tény: a KB novemberi határozata — értékelve a X. kongresszuson kitűzött célok megvalósítását —, alapvetően állapította meg: a szocialista építés sikeresen halad, javulnak az életkörülmények. De az sem tagadható, hogy a fejlődésben kevesebb lehetne a zavaró, nem egyszer feszültséget okozó tényező, ha a X. kongresszus határozatai még következetesebben valósulnának meg. Ezekbői logikusan adódik.a beszámoló és a vita másik „oldala”: az ered^ ményekre alapozva hol és hogyan tehetne többet a párttagság a fellelhető zavaró, feszültséget okozó tényezők csökkentéséért, megszüntetéséért. Nem érné el a kívánt célt a beszámoló taggyűlés akkor, ha a taggyűlés elé a témák „garmadáját" vinné a vezetés. Jó erre ügyelni, mert a témáktól túlzsúfolt beszámolóban elmosódnak a legfontosabbak, ösz- szekeverednek a jelentősek a kevésbé jelentősekkel. De nem fenyeget ez a helyzet akkor, ha a beszámoló o pártmunko tapasztalatainak gondos elemzésére, az egész pártszervezet kollektív tapasztalatára épül. Ehhez nyújt hathatós segítséget az előkészítés során a pártcsoportok véleményének és állásfoglalásának meghallgatása és összegezése is. A taggyűléseken a kommunista nyíltság, az őszinte, szókimondó légkör nagyban hozzájárul a pártszervezet hatékony befolyásához, kezdeményező tevékenységéhez. Mindez pedig jelentős a munkahelyi légkör kialakulásában — végeredményben abban, hogy er párttagok és pártonkívüliek — jó közérzetben végezzék munkájukat. Mert nem kell arról különösebben meggyőzni senkit: ahol elvtársias a hangulat, ahol senki sem érzi úgy, hogy véleményét csak a „folyosó végén suttogva" mondhatja el — ott a munkamorál és oz emberek magatartása is megfelel a kívánalmaknak. A BESZÁMOLÓ taggyűlésekre nemcsak a vezetőségeknek kell felkészülni. Következik ez abból: minden párttag felelősséget visel az alapszervezet tevékenységéért, pártunk politikájának végrehajtásáéit. A párttagság felkészülése a taggyűlésre azt is jelentse, hogy félreérthetetlenül és szókimondóén fogalmazzák meg eredményeink növelésének módját — tennivalóinkat a hátráltató tényezők megszüntetéséért Hallassa szavát az egész párttagság — segítse szocialista építőmunkánkat, egész népünk boldogulását , Garay Ferenc Megvételre keresünk 3 db 8 m hosszú 500 vagy 600 mm hevederszélességű MOZGATHATÓ GUMIHEVEDERES SZALUTOSZALAGOT. Cim: Mohács, Farost- lemezgyár Beruházási Osztály. Telefon: 392/143. Ügyintéző; Síeind! László. Telez: 12-339. Felemeli áron vásárolja (MÉH] * A TEXTI LHULLADÉKOTt A textflhuüadék otthon csak helyet foglal«, míg a WHl PÉNZT AD ÉRTE A textilhulladék molyeleddl! NE TARTSA A SZEKRÉNYÉBEN! A VEGYES HÁZTARTÁSI TEXTILHULLADÉK — amely nem tartalmazhat szintetikus, gumírozott, impregnált, olajos vagy olajfestékes anyagokat - felemelt ára: 1,60 Ft/kg. A HÁZTARTÁSI PAMUTTEXTIL-HULLADÉKOK ára kilogrammonként: mosatlari, színes 5,— Ft mosatlan, fehér 10,— Ft tiszta, színes 10,— Ft tiszta, fehér 20,— Ft Felhívjuk figyelmüket, hogy a közölt árak csak a 20x20 cm-nél nagyobb darabokra értendők, melyek nincsenek morzs állapotban, nem olajosak és nem olajfestékesek. t L
