Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-20 / 309. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! \% Dunántúli XXX, évfolyam, 309. sióm 1973. november 20., kedd Ara; 80 miét Az MSZMP Baranya megye? Bizottságának lapja Mi magyarok meglehetősen jó energiahelyzetből szemléljük a nyugati világban lezajló ener­giaválságot, amiről Nixon ame­rikai ■ elnök úgy nyilatkozott, hogy könnyen Nyugat-Európa „fagyhalálát" okozhatja. Nép­gazdaságunk tüzelőanyag-ellá­tása az év eddig eltelt idősza­kában kiegyensúlyozott volt, ' noha azt is tudjuk, hogy az energia- és fűtőanyag-szükség­let az egész világon mindenütt rendszerint nagyobb, mint az energiakínálat. Hazánkban az 1973—74. évi téli időszakra való felkészülés érdekében szükséges intézkedések megtörténtek. Az energiahordozók termelése és behozatala a felhasználók szükségletét fedezi és lehetővé teszi a kellő készletek felhal­mozódását a tél beálltáig. Nyugaton most minden figye­lem az olajra összpontosul, ez mozgatja természetesen az ár­tőzsdéket is, melyek hosszra és besszre egyaránt játszanak, vagyis hasznot húznak a feles­legből és a hiányból egyaránt. Máris áremelkedési hullám fut végig a tőkés gazdaságokon, részben de facto felemelt olaj- és benzinárakkal, de tovább­gyűrűzve sok olyan alaptermék árának felemelését is beharan­gozzák, melyeknek gyártása az olajtól függ, A lényeq tehát az, hogy a legnagyobb tőkés- országok be­vezetik az olaiqazdálkodást, a kontingentálástól a benzinje­gyek bevezetéséig, helyenkint pedig a belsőégésű motorokkal közlekedő járművek forgalmi korlátozását is előírják. Mielőtt ennek mélyebben fekvő okait keresnénk, vessünk egy pillan­tást a hazai olajellátás helyze­tére. Hazánkban az 1973. évre előirányzott 7,7 millió tonna kő­olajfeldolgozási terv minden bi­zonnyal a vártnál jobb ered­ménnyel teljesül. Erre szüksé­günk is lenne, mivel a bitume­nes útépítési program igen len­dületesen halad, amint azt pél­dául megyénkben is helyenkint tapasztalhatjuk. De a legfonto­sabb természetesen az energia- ellátás szénhidrogénekkel, így olajjal és földgázzal. Az útépí­tésekre vonatkozó példa azon­ban rávilágít a szénhidrogének szerves beépülésébe a gazda­ságba, a műszaki fejlesztés szer­teágazó folyamataiba! A hazai kőolajszükséglet ki­elégítését az 1 millió 970 ezer tonna saját termelésünk és a több, mint 5,3 millió tonna szov­jet behozatal fedezi, amihez még 665 ezer tonnányi tőkés behozatal járul. A kőolajellátás területén tehát elmondhatjuk, hogy a tőkés olajpiac válsága közvetlenül nem érinti saját clajgazdaságunkat. Helyzetünket összefoglalóan ügy jellemezhetjük, hogy a téli gázoíajmérlegünk nem billen át a hiány oldalra, ha tervszerűen gazdálkodunk a folyékony arannyal. Sőt, az ez évi mintegy 200 ezer tonna többletünk még tartalékot is jelent A szocialista országok ener­gia-együttműködésé tehát meg­óv a tőkés országokban megfi­gyelhető olajellátási pániktól. A gazdaságot, a nemzetközi árukapcsolatokat, a fizetési esz­köz stabilitást, az egész árstruk­túrát meghatározó ipari hatal­mak tőkés országaiban oloivál- ságról beszélnek. Mint Nixon mondja: Amerikát ugyan közvet­lenül nem fenyegeti az arab e!aj kiesése, de mégis, a sza­bad szénhidrogén kereskedelem helyett be kell vezetniök a szén­hidrogén-gazdálkodást, éspedig a legdrasztikusabb és a legkijó- Zanítóbb formákban. Gazdasáaooiitikai válság-sza­ga van tehát,az ún. olajválság­nak, amit alátámaszt az^ is, hogy megvannak a szükséges készletek, csak éppen nem azok­ban az országokban, ahol a legnagyobb a fogyasztás és a szükséglet. Vegyük például a Német Szö­vetségi Köztársaság olaj- és benzinhelyzetét. Az NSZK-nak az volt a terve, hogy iráni források­ból mintegy tíz millió tonna olajtartalékát képezzen. Csak­hogy az NSZK és a NIOC, az iráni nemzeti olajtársaság közti tárgyalásokon — és ez vala­mennyi közel-keleti ország olaj- politikájának új vonása, mely már jóval a mostani háború előtt érvényre jutott — már egy­értelműen az eladó diktálja a feltételeket és nem a vásárló. Ólaiban közel-keleten megszűnt a „tisztelt vevő”, bár ez nehe­zen férkőzik be a nyugati pénz- hatalmgpságok tudatába. Mivel Irán azonnali és készpénz fize­tést követelt, ráadásul pedig számára előnyös olyan kooperá­ciós szerződést kért, melynek ré­vén a forrástól a benzinkútiq valamennyi értékesítési, fázisból részesülne — a tárgyalások el­akadtak. Szaud-Aróbiában pedig az Egyesült Államok tárgyalásai ju­tottak hasonlóképpen csődbe és szakadtak meg ezelőtt egy esz­tendeje. Szaud-Arábía „jótélto- nvan” felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy fedezi teljes olajszükségletét vámmentesség és az amerikai kőolajiparban — finomító és értékesítő vállalatok, benzínkűt-hálózatok fenntartó vállalkozások stb. — való tőke- befektetés joga árán. Hogy miért? Mutatták az olajexport bevételei, 1950-ben még csak 1.9 milliárd, 1960-ban 5,1 mil­liárd, 1971-ben már 14 milliárd dollár volt az arab és észak­afrikai olajállamok bevétele. Tőkéjüket el akarják helyezni. Ez a szándék csak méretekben különbözik attól, amit úgy mondhatnánk, hogy pem ér semmit, ha az ember nem tudia hasznosan elkölteni a fizetését. És még valami: a tőkés orszá­gok hagyományos nagy bevéte­le abból származik az olajnál, mint idegen nyersanyagnál is, mint más téren, ahol a volt gyarmatokról, majd később a fejlődő országokból nyersanya­got importálnak, azt feldolgoz­zák és ezen keresztül vágiák zsebre extra profitiukat. A fei- lődő országok valóban fejlőd­tek: megkérdezik, hogyan osz­tozhatnának a nagyobb haszon­ból is? Nem kétséges, mi lenne a sor­suk, ha a kérdést izraeli módra az arabok „csontjainak össze­törésével" lehetne egycsapásra megoldani. A Szovjetunió és szocialista szövetségeseinek őrt- állása a béke mellett azonban megakadályozza, hogy a törté­nelem megismétlődjék, vagyis tárgyalni kell, figyelembe kell venni a másik, a kis országok, a fejlődő államok érdekeit is. Más szóval a nyugati qazdaság- politikát és ezzel együtt a világ­politikát a realitásokhoz kell igazítaniok és az olajválságot így megoldaniok. De a nyugati orszáaoknak biztosítékokra is szükségük van. és nemcsak a válság eavszeri elhárítása ér­dekük. Ezt keresik a szoviet olai- mezők és földqáztelepek közös kiaknázására irányuló nemzet­közi érdeklődésükkel. A Közös Piac legfőbb energiapolitikai célja topánhoz, az Egyesült Ál­lamokhoz hasonlóan az, hogy menfelelő mennyiségű olajat és földgázt biztosítson politikailag a leninkáhh megbízható módon. A tételt Haferkamp, az Európai Gazdasági Közösség egyik ve­zetőm így fogalmazta meg: „Remélem, hogy a tervezett eurÓDai biztonsági és eavOttmű- kődési értekezleten kellő sálival szóba kerü'-ek maid á földrész energiagondjai is.” Sxlufca Emi! A TARTALOMBÓL Bőrgyár feisŐszenU mártonban lixenháromexet alifás Penciling és kőzetrepesztő Satanysí nap Sxombetheyer Pakson „megmozdul* a föld Rádió*műzeum Pécseff Az ősziek vetése mellett jó ütemben haladnak az őszi mélyszántással a megye gazdaságai Téseny hatásában a nagyteljesítményű IHC traktorok szántják a táblákat. A boksái Ezüst Kalász Terme­lőszövetkezet tagja a CPS társulásnak, a zárt kukoricatermesztés technológiája megköveteli az időben elvégzett és kifogástalan mélyszántást —• Szokeiai fel*. — Losonczi Leone Köztársaságban Az Elnöki Tanács elnöke ma kezdi meg hivatalos tárgyalásait Losonczi Pál befejezte hivata­los látogatását a Ghánái Köz­társaságban és hétfőn délelőtt «•Accrából tovább utazott Sierra Leonéba. Elutazása előtt hétfőn reggel Losonczi Pál és Acheam- pong ghanai elnök közös köz­leményt írt alá az Elnöki Ta­nács elnökének ghanai látoga­tásáról, tárgyalásairól. Losonczi Pált Accra nemzet­közi repülőterén I. K. 'Acheam- pong ezredes, Ghana államfője búcsúztatta. A katonai tiszteiet- adás után a magasba emelke­dett az IL—18-as különrepülő- gép, majd két óra negyven per­ces repülés után ért földet Freetown repülőterén. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke dr. Siaka Stevens elnök meghívására hétfőn a koradél­utáni órákban hivatalos baráti látogatásra a Sierra Leone-i Köztársaságba érkezett Freetown nemzetközi repülő­terén dr. Siaka Stevens, a Sierra Leone-i Köztársaság el­nöke üdvözölte Losonczi Pált A repülőtérről a kikötőbe ve­zetett az út, mivel a félszigeten fekvő repülőteret nem köti ösz- sze használható út a fővárossal. Az államfők a kíséretükben lévő személyiségekkel félórás hajóút után gépkocsikba szálltak át, és a főváros stadionjába, a tu­lajdonképpeni hivatalos fogad­tatás színhelyére hajtattak. A stadionba vezető útvonal men­tén a főváros lakóinak ezrei üdvözölték lelkesen a magas­rangú magyar vendéget. Kedden reggel az Elnöki Tp- nács elnöke résztvesz és fel­szólal a parlameift ünnepi ülé­sén, majd megkezdi hivatalos Dr. Tímár Mátyás Bukarestbe utazott Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a ma­gyar—román gazdasági együtt­működési vegyes kormánybi­zottság magyar tagozatának el­nöke, Virgil Troflnnak, a Román Népköztársaság minisztertaná­csa elnökhelyettesének s ma­gyar—román gazdasági együtt­működési vegyes kormánybizott­ság román tagozaténak elnöke meghívására hétfőn Bukarestbe utazott Búcsúztatására o Ferihegyi repülőtéren megjelent Horgos Gyula kohó- és gépipari minisz­ter, dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának vezető­je, ott volt Joan Cotot, a Ro­mán Népköztársaság budapesti nagykövete is. i Hétfő délután Bukarestben e minisztertanács épületében megbeszéléseit Stevens elnök­kel, * A Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság megái­lapodott abbah, hogy Losonczi Pálnak, az Elnöki Ttinács elnö­kének november 23—26. között- re tervezett tunéziai látogatását későbbi időpontra halasztják. megkezdődött a magyar—ro­mán gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság elnö­keinek tanácskozása. A tájegység jövője ügyében 4 Zselici nap Szigetváron Két éve Baranya és Somogy tudományos kutatói, tanácsi és közművelődési vezetői fontos megállapodásokra jutottak a zselici tájegység jövőjére nézve. Vállalták, hogy a Zselic fejlesz­tésére: gazdaságának, termelési kultúrájának előbbrevitele, ipa­rának és mezőgazdaságának felvirágoztatása: a lakosság foglalkoztatás; a táj természeti kincseinek, idegenforgalmi érté­keinek feltárása érdekében egy hosszabb — és tudományos ku­tatásokkal összefüggő — távlati terv keretében kétévenként ősz- szeülnek, „leteszik az asztalra”, majd nyomtatásban is közread­ják az eltelt időszak eredmé­nyeit Két év munkája Ennek jegyében találkoztak vasárnap Baranya tudományos kutatói, népművelők és a hon­ismereti körök vezetői Szigetvá­ron, a Járási Hivatal nagyter­mében. Figyelemre érdemes eredményekről hallottunk itt; e Magyar vegyipari feiildPfség utazott a Szovjetunióba Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter veeztésével hétfőn ma­magyar vegyipari küldöttség utazott a Szovjetunióba. A de­legáció tárgyalásokat folytat Kallusban L. A. Kosztandovval, a Szovjetunió vegyipari minisz­| terével. Megvizsgálják a ma- I gyár—szovjet olefin egyezmény megvalósításával összefüggi» I kérdéseket, s meghatározzák az olefin-programhoz kapcsolódó beruházások 1974. évi befejezé- j séhez szükséges intézkedésekéi. két esztendő nem múlt el tétle­nül a tájegység jelenét és jö­vőjét illetően. A szennai és al­mamellék! tanácskozással (1971-ben és azt követően) so­kak figyelmét sikerült felhívni a méltatlanul kevéssé ismert festői vidékre. Film készült, szí­nes kiadványok jelentek meg a Zselicről; gyakrabban írt róla az országos, a megyei sajtó, s a tudományos szakirodalom is több fontos publikációval gaz­dagította a folyamatban levő kutatások irodalmát A közmű­velődés sem tétlenkedett. Isme­retterjesztő előadásokon, honis­mereti vetélkedőkkel népszerű­sítették b táj értékeit, a honis­mereti szakkörök pedig szorgal­mas gyűjtő munkával járultak hozzá a táj megismertetéséhez. Gyarapodott az idegenforgalmi helyek száma is: Hoffer János népi faragó művésznek önálló emlékkiállítást rendeztek be Boldogasszonyfán. A tudományos intézmények munkatársai — a kialakított program alapján — fontos rész­kutatásokról adtak számot a vasárnapi zselici tanácskozá­son. Nyolc különböző témakör­ben hallottunk egy-egy 20—25 perces beszámolót, közülük az egyiket külön is szeretnénk ki­emelni. Ebben dr. Lehmann An­tal, a Dunántúli Tudományos Intézet kutatója a Zselic talaj­eróziós problémáit ismertette. Zselic-kutatás Érdekes kutatások folynak más területeken is. Dr. Kopasz Gábor levéltáros a Zselic nevé­ről írt Dr. Kapronczay József közép­iskolai tanár a Zselic talajáról, Benkő Péter egyetemi tanárse­géd a baranyai Zselic vízimal­mairól. T. Mérey Klára a Du­nántúli Tudományos Intézet munkatársa a somogyi zseliccel kapcsolatban a jobbágyfelsza­badítás eredményeiről tartott előadást Vas István gimnáziumi igazgató előadásából megtud­hattuk, hogy ö hazai önálló ipar pártolásának mozgalmában Szi­getvár és környéke jelentős sze­repet játszott: az Országos Véd­egylet megalakulása után mór egy évvel Molnárffy Ferenc mozsgói uradalmi ügyvéd lelkes szervező munkájával megalakult a Védegylet szigetvári osztálya is. Lengyeltóti János, a Bat­thyány és Biedermann család egykori uradalmi levéltárának anyagát ismertette, dr. András- falvy Bertalan tudományos ku­tató Gödre község életét tárta fel kutatásait szemléltető beszá­molójában. Idegenforgalom A múltban jószerével senki nem foglalkozott «» Zselic jele­nének és múltjának tudomá­nyos feltárásával. Az elmúlt két év munkájának termése 200 ol­dalnyi tudományos dolgozat Ez 10 év alatt mintegy 1000 oldal tudományos forrásanyag lehet, amit később — a meglevő Zse- lic-irodalommal együtt — egy megfelelő helyre összpontosíta­nak majd. A két éve megalakult somogyi és baranyai Zselic-bi- zottság előtt tehát sok szép és nemes feladat áll a vidék érté­keinek jobb megismerésében, feltárásában és bemutatásában. W. & 1 }

Next

/
Oldalképek
Tartalom