Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-03 / 293. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI' ngpio XXX. évfolyam, 293. szám 1973. november 3., szombat Ara: 30 fűiét Az MSZMP Baranya megye’ Bizottságának lapja a KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése Mérsékelt növekedés iparban, dinamikus fejir Jés a mezőgazdaságban Tegnap délelőtt Felavatták a Baranya megyei KÖJÁL új székházát A lARíAlOMBOt ; én« é sriomooc tevékenység Köze -Ke ef ügyébe« (2. old.) Az autópáíyaktó> a bekötő utaktó (3. old.) Pártszervezetein!« éves mérlege (3. old.) 0-4, 0-5, 0-7 (4. old.)t Helyzetkép a fiatalokról (5. old.) 1973 első három negyedévében Baranya megye gazdasági életét a termelés és a foglalkoztatás növekedése, a lakosság be­vételeinek gyarapodása jellemezte, 1973. I—Ili. NEGYEDÉV FONTOSABB ADATAI (AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁNAK %-ABAN). Az ipari termelés indexe 103,2 Az iparban foglalkoztatottak száma 102,8 átlagbére 108,7 Az építőipari termelés volumenének indexe ' 101—102 Az építőiparban foglalkoztatottak átlagbére 104,1 A búza termésátlaga 117,4 termésmennyisége 106,4 A Szarvasmarha állomány 104,4 A sertés (IX. 30-án) ,111,7 A lakosság összes bevétele 107,5 A kiskereskedelmi forgalom volumenének indexe 106—107 Tíz százalékkal több áru külföldnek Az ipari termelés növekedésé­nek üteme alacsonyabb volt, mint országosan, a bányászat nélkül számított ipari termelés viszont 10,1 %-os emelkedést mutat. Az utóbbi évek átlagánál gyorsabban növekedett a helyi ipar termelése, a tanácsi ipar 9,6%-kal, a szövetkezeti ipar 17,8%-kai termelt többet, mint az előző év azonos időszaká­ban. Termékenként vizsgálva e ter­melés emelkedésének mértékét, főleg a cement, a terméskő, a kárpitozott bútor, a női kabát és kosztüm, valamint a vaj- és sajttermelés növekedése emel­hető ki, cementből pl. hatszor annyit gyártott a beremendi gyár. mint egy esztendővel ko­rábban. Az előállított termékek egy része azonban nem állt összhangban a belföldi, illetve a felkutatott külföldi kereslettel, így pl. az ez évben égetétt blokk-tégla 23%-a eladhatat­lannak bizonyult a harmadik negyedév végéig, kisméretű fa­lazótéglában viszont hiány mu- , tatkozott. VajVol is, sajtból is növekedtek a készletek, értéke­sítési gondok jelentkeztek, ösz- szességében vizsgálva azonban a megyei székhelyű önálló ipari vállalatok és szövetkezetek ez év első kileng hónapja folyamán nagyobb mértékben (5,6%-kal) növelték értékesítési tevékeny­ségüket, mint egy évvel koráb­ban, amikor ez a fejlődés 3,8%- os volt. \ A külkereskedetrtii célú érté­kesítés 10,4%-kal volt több ez évben, mint az elmúlt esztendő első három negyedévében. A megye önálló iparvállalatai fő­leg tőkés relációban növelték kivitelüket. Az ipartelepek ada­tait is figyelembe véve a megye exportjának 53,2%-a irányult a szocialista országokba. Az iparban foglalkoztatottak száma kereken 1800 fővel volt több, mint az elmúlt esztendő első három negyedévében. A szénbányászatban foglalkozta­tott munkások száma azonban 202 fővel csökkent. Részben en­nek a létszámcsökkenésnek, részben az elemi károk okozta termeléskiesés pótlása érdeké­ben előteljes növekedést mutat a szénbányászatban teljesített túlórák száma. Az iparban foglalkoztatott munkások munkaerőforgalma mérséklődött, a felvételek ará­nya azonban még így is a szo­cialista. ipar eaészében 22,6%- os, a kilépéseké pedig 19,9%-os volt az állományi létszámhoz képest Az ipari munkások átlagbére — a kormány határozata végre­hajtásának eredményeképpen — ez év első kilenc hónapjában 9,1%-kal volt több. mént az elő­ző esztendőben. Ennél nagyobb mérvű. 11,2%-os o bérnöveke­dés aránya, ha csupán 1973 harmadik negyedévének ada­tait viszonyítjuk az elmúlt esz­tendő azonos időszakához. Drágán építünk A megyei székhelyű szocialista építőipar változatlan árakkal számolva, kb. 1,4%-kal több építési-szerelési munkát telje­sített ez év első három negyed­évében, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Az építő­iparban foglalkoztatott munká­sok száma együttesen alig vál­tozott, a teljesített túlórák szá­ma tovább csökkent. A munka szervezettsége, folyamatossága javult. Terv szerint kevesebb la­kást kell ugyan ez évben az állami építőiparnak átadnia, mint tavaly, mégis összességé­ben kedvezőbb a munkaellátott­ság. 1973-ban ugyanis újabb termelő jellegű beruházások építési rhunkáit kezdték meg és , nagyjából helyreállt az egyen­súly a Közúti Építő Vállalat ka­pacitása és rendelésállománya között is. Az állami építőipar kivitele­zésében a harmadik negyedév végén folyamatban levő építke­zések költségvetési összege 23,9%-kal magasabb volt idén, mint tavaly. A folyamatban levő építkezések száma nem növeke­dett ilyen nagy mértékben, a már említett változatlan mun­kás-létszám figyelembe vétele mellett tehát a koncentráció ja­vult. Az építőipari szövetkezetek az elmúlt évinél nagyobb termelői létszám foglalkoztatása ellené­re csak mérsékelten hövelték termelésüket, ezzel kapcsolat­ban figyelmet érdemel azonban az a körülmény, hogy legna­gyobb építőipari szövetkezetünk éppen ez évben tért át új — alagútzsalus — lakásépítési technológiára. Ennek termelé­kenységnövelő hatása a kezdet időszakában számszerűen még nem jelentkezett. Az állami építőipar munká­sainak munkabére is — Önkor­mány tavaszi béremelésre vo­natkozó határozatát követve — számottevően növekedett, ez a növekedés azonban — tervsze- j rűen — kisebb volt, mint az iparbem, Ez év harmadik ste- 1 gyedévében az állami építő­iparban foglalkoztatott munká­sok számára 9,4 százalékkal több munkabért fizettek ki, mint az elmúlt esztendő azonos idő­szokó bon. Az állami és a szövetkezeti építőipar egyaránt számos új objektumot adott át a megren­delőknek ez év folyamán is, az átadott lakások száma azon­ban meq sem közelítette a la­kásépítés szempontjából rekord­évnek számító elmúlt esztendő első három negyedévének ered­ményeit, Ezelőtt két- éyvei azon­ban kevesebb lakást vettek Használatba az év első kilenc hónapja folyamán, mint 1973. I—III, negyedévében. Az elké­szült lakások száma az egész megye adatait nagymértékben befolyásoló Pécs városban mu­tat jelentős csökkenést, még­pedig nemcsak az állami, ha­nem a magánerőből végzett lakásépítkezések tekintetében is. Ragyogó eredmények a mezőgazdaságban Ä mezőgazdaság betakarítási munkái számára kedvezett a harmadik negyedév időjárása. Ennek és számos idejében, szak­szerűen végrehajtott munkafo­lyamatnak a hatására ez évben búzából csaknem 40 mázsás hek-, táronkénti termést értek el. Ez az eredmény kedvezőbb bár­mely korábbi esztendő termés­átlagánál és a búza vetésterü­letének 9,3 százalékos csökke­nése ellenére 6,4 százalékkal több összhozamot jelent az 1972. évinél. Árpából is — az őszi és a tavaszi árpa tekinte­(Folytatás a 3. oldalon.) Oj egészségügy! intézménnyel gyarapodott Baranya: tegnap délelőtt ünnepélyesen felavat­ták az új városközpontban, a Szalai András utca és a Sza­badság út sarkán épült Baranya megyei Köjál-székhrfzat. Dr Kó­bor József, a Baranya megyei Tanacs egészségügyi osztályá­nak vezetője köszöntötte az ünnepség résztvevőit: dr. Nagy Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kárát, dr. Tóth Béla egészség­ügyi miniszterhelyettest, Szenti­rányi Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkárát, Takács Gyulát, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettesét, a tudományos intézetek, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, az egészségügyi intézmények és a megyei Köjálok vezetőit. Dr. Kóbor József köszöntője után dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes mondott ün­nepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy hazánkban közel 18 éve folyik intézményesített köz­egészségügyi járványügyi mun­ka. A most épült Baranya me­gyei székház a tizenegyedik közegészségügyi járványügyi ál­lomás az országban. Az állo­mások gyarapodása, korszerű­södése azért öröm számunkra, mert ezt a munkát csak meg­felelően felszerelt intézmények­ben lehet hatékonyon végezni. A közegészségügyi, járványügyi munka — a dolog természeténél fogva — nem szorítható egy-egy megye keretei közé, ezért a pécsi állomás tevékenysége sok vonatkozásban, az egész ország lakosságát érinti. A miniszter- helyettes beszéde végén hang­súlyozta: ha a megyei l^öjál jó munkát kíván végezni, ki kell lépnie szűk, szakmai köréből, mert csak az egészségügy más területeivel, intézményeivel együttműködve végezhet sikeres munkát ünnepi beszédét követően dr. Tóth Béla miniszterhelyettes miniszteri dicséretben részesí­tette dr. Engert Imre főorvost, a Baranya megyei Köjál igazgató- helyettesét az új intézet előké­szítése, építése során végzett kiemelkedő munkájáért. Dr. Habán György, az OTI fő­igazgató-helyettese, a Magyar HigiénllcusoSc társaságának fő­titkára, dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem pro­fesszora, dr. Páter János, a Pécsi Orvostudományi Egyelem Közegészségtani és Járványtani Intézetének vezetője intézmé­nyeik nevében köszöntötték a Baranya megyei Köjál dolgo­zóit és jó munkát kívántak az új székházban. Ezt követően dr. Kóbor József jelképesen átadta az épületet rendeltetésének. Az ünnepség befejeztével a megyei Köjál igazgatója bemu­tatta a vendégeknek a Baranya megyei Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás hatszintes székházát. A 35 millió forintos beruhózárssal épült székházban j- a műszerek értéke 9 millió forint — az általános közegész­ségügyi járványügyi feladatokon kívül speciális laboratóriumok­ban, speciális szakterületekkel is foglalkoznak: bányaegész­ségüggyel, sugáregészségügy- gyel, bioklimatológiával (leve­gőszennyeződés) és virusdiag- nosztikával. Ülést tartott a Minisztertanács Személyi változások A Minisztertanács ülést tar­tott. A kormány — érdemei el­ismerése mellett -— Huszár Ist­vánt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Garamvölgyi Károlyt, a pénz­ügyminiszter első helyettese, dr. Kocsis Józsefet, a kohó- és gép­ipari miniszter első helyettese, Madarast Attilát, a pénzügymi­niszter helyettese, Buda Istvánt, a munkaügyi miniszter helyettese és dr. Hetényi Istvánt, az Or­szágos Tervhivatal elnökének helyettese tisztségéből felmen­tette. Egyben Madarast Attilát a pénzügyminiszter első helyet­tesévé, Buda Istvánt a munka­ügyi miniszter első helyettesé­vé, Gácsi Miklóst a kohó- és gépipori miniszter első helyet­tesévé, dr. Hetényi Istvánt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé, dr. Kocsis Jó­zsefet a kojfó- és gépipari mi­niszter helyettesévé, dr. Garam- völgyi Károlyt a művelődésügyi miniszter helyettesévé és' dr. Ganczer Sándort, az Országos Tervhivatal elnökének helyette­sévé nevezte ki. Áz Elnöki Tanács ülése KS/D. NAPLŐ, TELEFOTÓ Százhalombattán felavatták a Barátság II. olajvezetéket. Képün­kön: Szekér Gyula nehézipari miniszter, Tímár Mátyás miniszter­elnök-helyettes és Péceli Béla, a Dunai Kőolajipari Vállalat igaz­gatója. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács Huszár Ist­vánt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesét ál­lamtitkári tisztsége alól felmen­tette, s egyben a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé megvá­lasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Sághy Vilmost, a belkereskedelmi mi­niszter első helyettesét belke­reskedelmi minisztériumi állam­titkárrá, Rácz Sándort, a bel­ügyminiszter első helyettesét belügyminisztériumi államtitkár­rá és dr. Schultheisz Emilt, az egészségügyi miniszter első he­lyettesét egészségügyi miniszté­riumi államtitkárrá, dr. Szabó Jánost, az építésügyi és vóros­(Folytatás a 3. oldalon.) 4 * k

Next

/
Oldalképek
Tartalom