Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-18 / 307. szám
Fontos fehérjeforrásunk a szója 3200 dolgozó — 3600 úiítás Kína tehene... Mióta a szója világpiaci ára nagymértékben fellendült, világszerte, így hazánkban is újra felfigyeltünk e hasznos növényre. A növényi eredetű fehérjeforrások közül ugyanis a szójabab (mag) tartalmazza a legtöbb (35—46%) és a legjobb minőségű (esszenciális aminó- savakban gazdag) fehérjét, valamint a szójafehérje aminósav- összetétele közelíti meg legjobban az állati fehérje, a hús flminósav-összetételét. A keserűtlenített és zsírtalanított szójából különböző fehérjetartalmú készítményeket állítanak elő. Ezek közül mintegy húszféle szójaliszt- (45-53% fehérje), szójalehérje-koncentrá- tűm (65-68% fehérje), és szó/a- fehérje-izolátum (92—94% fehérje) terméket ismerünk. A szójamag sokoldalú fel- használását bizonyítja, hogy nemcsak a takarmányozás, az olaj- és élelmezésipar, hanem a gyógyszeripar is feldolgozza: számos gyógyhatású készítmény (foszforpótlék, kenőcsök stb.) és tápszer készül belőle. Feldolgozás és felhasználás A szójamag súlyánok kb. 20%-a zsíros olaj és kb, 40%-a fehérje. A mag szénhidrát (keményítő, cukrok stb.) tartalma 30% körül van, de lehet jóval kevesebb is. A szójamagvakat tisztítás és Őrlés utón gőzöléssel héjmente- sitik. A héjtömeg őrlés után takarmányként hasznosítható, a magvak nagyobb tömegét pörkölik, majd durván (zsíros szójadara) vagy finoman (zsíros f szójaliszt) megőrlik. Gyakoribb azonban a zsírtalanítással egybekötött feldolgozás. Ilyenkor a hántolt szójmagvakat nagy edényekben hőkezelik, majd hengerekkel pelyhesítik. Ezt követi a szerves oldószeres kivonás. Az oldószerrel kivont olajat mentesítik az oldószertől, így kapják az értékes zsírsavösszetételű szójaolajat. Az extrahálósból visszamaradt tömegből főzés, pörkölés és hűtés után nyerik a zsírtalanított szójalisztet. Ebből további finomítással készítik a szójafehérje-koncent-. rátumot és az izolált szójafehérjét. A feldolgozott termékeket fő- teg az élelmiszergyártás, vagyis a konzerv-, hús- és sütőipar használja fel. Hadd említsünk néhány érdekes példát! Európában a szójafehérjéket különösen az élelmiszeriparban- használják, fehérjedúsitás céljából. 2—5%-os töménységben száraz és félszáraz kolbászokba, szalámikba, vagdalt hús- és máspástétom-készitményekbe keverik. Igen jó zsír- és vízmegkötő képessége (emulzióképzó és gélképződést elősegítő) következtében jobb lesz a termékek állománya is. E töménységben használva semmiféle ízváltozást nem idéz elő. sőt, az aroma-anyagok stabilizálásával még javítja is az összhatást. Ennek köszönhető, hogy főzelékek. levesek, mártások, száraz- tészták, péksütemények, tejkré- mek, fagylaltok, édességek, csokoládék, üdítőitalok fejérjedúsí- tására is felhasználhatók a különféle szójaliszt- és szójafehér- ' je-készftmények. Hazánkban különösen a konzervipar figyelt fel a lehetőségekre (paradicsomos, hagymás mártások, töltött ;j paprika, húsos lecsó stb.). Felhasználósának nagy jövője van az un. tömegélelmezésben is, hiszen a kis feherjetaitalmú táplálékok javításával az egész lakosság helyesebb táplálkozását segíthetjük elő. Pl. a szója- proteinnel dúsított péksüteményeknek nagy jelentősége lehet az iskolások táplálkozásában, mivel a 3%-os kovász-kiegészítés a fehérjehatékonysóg 10%-©s javulását is eredményezhet:, Hangfaláttörés a Semperitnél Újítások rendszere a tőkés országokoan Mennyit kap a mérnök, mennyit a segédmunkás? Csecsemőtápszer-, diétás- éS diabetikus-készítmények gyártásában is hasznos, hiszen ^kis kalóriatartalmú, kis nátriumtartalmú, koleszterint csak nyomokban tartalmaz, zsírtartalma elenyésző, viszont fehérjedús, ti- zinben gazdag, ásványi só crá- rtya és vitaminösszetétele optimális. E hasznos tulajdonságok miatt tartjuk o szóját és a szójafehérjét a leghasznosabb takarmánynak- is. Különösen borjútápként (tejpótló) gazdaságos; az olaipréselésből visszamaradó szójapogácsa és extrahált szójadara pedig a legkiválóbb fehérjetakarmány. A szója szálas (zöld) takarmányként is igen értékes. Á szójatermesztés története Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy már 5 ezer évvei ezelőtt a kínai neolit kultúrákban (Yang-shao kultúra) is termesztették a zóját, főleg a Hoangho mentén. A szójatermesztés első írásos emléke is .'(inából származik. A hagyomány szerint Shen Nung kínai császár, a kínai orvostudomány és mezőgazdaság megalapítója. i. e. 2383-ban a Pon Chco Kang Mu (latinul Materia Medico) c. könyvében írta le a szent növényt, a shu-t, vagyis a szóját, más termesztett növény mellett. Császári rendeletben szabályozta a szója vetési szertartását, amely a császárság megszűnéséig törvény volt Kínában. Távol-Keleten ma. is nagy mennyiségben, termesztik,: sót a szóját „Kína tehenének".- is nevezik, ugyanis a kínaiak a o szójatejen kívül számos er- jcsztet sajt- és túrószerű szója- terméket is fogyasztanak. A szóját évezredekig csak a származási helyén és a vele határos vidékeken termesztették. Csak később terjedt el Japánba és Indiába, végül a 18. sz.-ban Európába, majd Amerikába. Az USA-ban az 1920-as évektől kezdték el nagyobb mértékben termeszteni, s ma már az Egyesült Államok a világ vezető szó- jatermesztó országa. A világ szójatermesztésének 60 %-át, kb. 30 millió tonnát az USA-ban, 35%-át, kb. 11 millió tonnát Kínában termesztik, a többi országban kb. 5% az arány; Szovjetunió 0,5 millió t, Brazília 0,5 millió t, majd a további sorrend: Indonézia, Kanada, Korea Japán és Európa. Kedvező adottságok Hazánkban a szója szántóföldi termesztését 1935-ben kezdték el kb, 250 kh-on. 1943- ban 60 ezer kh on termesztették, majd a háború után hirtelen kb. 6 ezer kh-ra csökkent a területe. Az elmúlt 20 év alatt 4 ezer kh körül volt, napjainkban viszont fellendült a termesztése, és a következő évben már meghaladhatja a vetési terület a 10 ezer kh-t Is. A szója hazánkban jó eredménnyel termeszthető, termésátlaga megközelíti, vagy túl is szárnyalja a 20 mázsa/ha-t. A termesztés klimatikus és talaj- igényei biztonságos termesztést tesznek lehetővé szinte az egész orszógbon, főleg a Dunántúlon. Talaj iránt nem igényes, a homok kivételével minden talajtípuson jól terem. A szójatermesztés fellendülésében kulcsfontossága van az - iregszemcsei • .Jakarmónyter- mesztési Kutató Intézetnek és bicsérdi kísérleti telepének, ahol Kurnik Ernő okadémikus irányításával eredményesen folyik a nagyhoramú és nagy fehérjetartalmú szójofajták nemesítése és a külföldi szójofajták honosítása. Ennek köszönhető, hogy a következő években megfelelő minőségű vetőmag állhat a hazai szójatermesztés rendelkezésére. Dr. Szabó László Első hallásra kissé furcsának iűnik, hogy az újítással kapcsolatban G. B. Shaw szavait idézik: az emberek egyik legnagyobb baja az, hogy ritkán gondolkoznak, évente három- négyszer. Én már elértem, s , mindenkinek ezt kéne tenni, hogy legalább egyszer-kétszer [ gondolkozzon — hetente. | Siegfried Spahl mérnök, az I osztrák Semperit Konszern újí- ) tási osztályának vezetője mondta ezt néhány nappal ezelőtt, amikor Pécsett tartott előadást az újítások propagandájáról, elbírálásáról és díjazásáról. A konszern öt gyárában és ugyanannyi kereskedelmi ki- rendeltségén összesen tízezer ember dolgozik. Tavaly ők adták be egész Ausztria újításainak hatvan százalékát. Nemcsak termelési feladatok j megoldása volt a cél, hanem | például az ügyvitel egyszerűsítése is. Míg a spontán ötletekre vártak, az egyik gyárban évente 47 újítást nyújtottak öe, Versenyfelhívásokat tettek közzé, ezt követően havonta érkezett 168 újítás. A munkahelyi vezetők eleinte nem örültek túlzottan, mivel ez a mozgalom többletfelado- tokkal járt. 1965-ben meghirdették az osztályok közötti versenyeket, ebben már a vezetők is érdekeltek voltak. Ötletes rajzú plakátok hirdették a kéthónapos kampányt, egyebek között ilyen felirattal: „Az ön vezetője örül, ha bead egy újítást.” A plakátok szinte kivétel nélkül tekintetmegfogók, nagyagi- tatív erejűek. Néhány példa: „A kis halak is megérik" — célozva arra, hogy a kisebb horderejű ötletek is értékesek; ..Mindig van egy jobb út"; „ön tudja legjobban, hol szorít a cipő". Pszichológusok véleménye és a tapasztalat alapján döntik el a plakátok elhelyezési módjait, s azt is, meddig hagyják kint. Az vált be leginkább, hogy egy, legfeljebb két hónapig „él” egy plakát, ezután kéthónapos szünet követ- ' kezik, majd kiteszik az újakat. Feltérképezték azt is, hogy mikor intenzívebb az emberek gondolkodási készsége. Spahl mérnök szerint március, április, szeptember és október hónapokban. Minden évben etjy díszes, színarany plakettet kap az év legeredményesebb újítója, Hongfaláttörésről akkor be- v szélnek a tőkés világban, amikor a beadott újítások száma meghaladja a dolgozók létszámát. A Semperit egyik gyárában ez már 1968-ban megtörtént. 3200 dolgozót foglalkoztatnak, a benyújtott újítások száma 3600 volt. Elgondolkoztató szám ez, hát még ha hozzávesszük, hogy ennek mintegy hatvanhat százalékát el is fogadták. Hosszabb távon ilyen eredményt természetesen csak okkor lehet elérni, ha ez a dolgozónak is megéri. Az újításokat bizottság biráljo el, s minden esetben két hónapon belül döntenek az elfogadásáról. Ha megfelelőnek ítélik, akkor értékének megfelelően — előzetes számítások, vagy becslés alapján — kifizetik. Ha a gyakorlatban többet érőnek bizonyul, akor utólagos kalkuláció alapjón kiegészítik a díjat. Az elfogadott újításoknak általában 80—90 százalékát valósítják meg, erre a benyújtástól számított 3—4 hónapon belül sor kerül. A díjazásnak sokféle módszerét alkalmazzák világszerte. Egyik legritkább a progresszív díjazás (például az USA-ban) itt o megtokarítás mértékével arányosan növekszik a százalék. Legelterjedtebb az úgynevezett lineáris rendszer, itt egy meghatározott százalékarányban részesül az újító a megtakarítás egy évi összegéből. Ausztriában általában 10 százalék, az MSZK-ban 15, de ott sem egységes. A Daimler Benz- nél például harmincat fizetnek. Legmagasabb az arány Svédországban: 50 százalék. Ausztriában — akárcsak a kapitalista országok többségében — nincs egységes díjazási rendszer, a vállalatok maguk döntik el, hogy melyiket alkalmazzák. A Semperitnél sok.vita folyt a szakszervezeti és a vállalati vezetők között, mivel a korábbi módszerek mellett a nagy megtakarításnál a vállalat túlságosan soknak találta a díjat. Ezért kidolgoztak egy új módszert: a megtakarítás értékéből gyököt vonnak, ezt megszorozzák harminccal. Ha egy diagramon ábrázoljuk okkor egy parabolikus görbe mentén emelkedik a díj összege. Egy speciális lineáris rendszer a dolgozókat hat kategóriára osztja, minden kategória más százalékérték alá esik. Ezt a módszert a kevésbé képzett munkások védelmére vezették be, hiszen náluk ritkábban fordul elő különösen nagy jelentőségű újítás. Ezek szerint például 70 ezer schilling megtakarításnál egy mérnök 2 százalékot, egy segédmunkás 12 százalékot kap. Kuruc: Gyula írógép a rajztáblán Egy nyugatnémet cég olyon kisméretű írógépet hoz forgalomba, amely egy, a rajzgóp vízszintes vonalzója helyére esősithető, fogasléces sínen mo- j zoghat. Segítségével gyorsan és jól olvashatóan feliratozhatok a műszaki rajzok. A 30 billentyűvel rendelkező, 1 kg-nál kisebb súlyú írógép nyolcféle I változatban készül. Minden betűkarjával — emelés segítségével — két betűt, I számot, vagy jelet lehet leírni, tehát egy géppel öszesen hatvanak Vasgyártás - koksz és nagyolvasztó nélkül A földgáz üzemű aknós kemence: az újfajta vasműben ennyi maradt a nagyolvasztóból A kohászati ,művek . látképe mindenütt ugyanaz. Nagy kohók magasodnak itt is, ott is, a jellegzetes kohótorokkal, melyhez ferde pályán csillék szállítják fel a kokszot és a vasércet, Időnkint q fényjelenségek világítják be a szabadban épült noaykohók térségét, amikor csapolják a vasat. Az acélgyártó kemencék sorban álló magas vaskéményei szintén hozzátartoznak a képhez. A csapolás itt is látványos fényjelenség. A folyékony acélt kokil- lákba öntik és külön szakasz a késztermék gyártás ezekből a kokillókból. A modern acélműveknél már folyamatos öntést Vezettek be, a folyékony acél nem tuskókban dermed meg, hanem különleges gépi berendezések folyamatosan továbbítják a hengerművekhez. Ezzel azonban a szakaszos gyártás csak a megmunkálás technológiájánál szűnik meg, továbbra is fennmarad azonban az érc „kiolvasztása'' a redukáló folyamat, mint első lépcső és 0 második az acélgyártás. A redukció sorón a vasércből nyersvas lesz, de ugyanakkor sok szén is kerül bele. A redukálást ugyanis koksz segítségével végzik, amely a redukcióhoz szükséges hőenergiát és a redukáló qótt termeli- A második lépcsőben az acélgyártásnál aztán kiégetik a vasból o felesleges szenet és még néhány szennyező elemet, főként g foszfort és a ként, melyek egy meghatározott mennyiségen felül rontják az acél minőségét és nehezítik alakítását, hengerlését, húzósát Er a klasszikus vas- és acélgyártás folyamata. De. van egy bökkenő: a koksz órának szüntelen növekedése, e mellé lsedig a minőségi acélgyártás új követelményeinek fokozódása, mely főként a nagy tisztaságú és garantált összetételű acélokra vonatkozik. Nagy műszaki erőfeszítéseket tesznek o vas- és acélművek gazdaságos termelésének fokozására is, ennek jegyében vezették be az említett folyamatos öntést is. A legújabb technológia megszünteti a hagyományos nagyolvasztó rendszert és kiküszöböli a koksz felhasználását a vasgyártásból. Az új technológia alapján létesített hamburgi KORF kohászati üzemet a közelmúltban magyar srakdelegá- ció is tanulmányozta dr. Horgos Gyula kohó- és gépifxjri miniszter vezetésével. A Népszabadság tudósítójaként résztvettem a delegációval az üzemlátogatáson. Áz első, ami feltűnt: az új kohászati gyárba elkísértek bennünket a hambrurgj kikötő vállalat vezetői is, minthogy a gyár a kikötővel közös vállalkozásban dolgozik. A hamburgi kohászat az első a világon, amely o földgáz felhasználására épült, termelése évente 1,6 millió tonna acél. Hollandiából érkező földgázt egy gázbontóbo vezetik, mert nyerse n az érc redukálására nem alkalmas. A bontóban hidrogént és szénmonoxidot nyernek belőle. Ez o gázbontó helyettesíti tehát a koksz szén- monoxid termelését. A szénmonoxidot aztán egy „közönséges" aknós kemencébe vezetik, ahol ellenáramban kerül érintkezésbe a vasérccel, melyből redukció útján ún. vasszivacsot készít. Az aknós kemence tehát nem termel folyékony vasat, hanem csak vasszivacsot, melyből a gáz „kilopja" a felesleges oxigén molekulákat. Az eljárás előnye, hogy a gáz adagolásától függően jobban csökkenthető a vosszivocs szén, foszfor és kén valamint nyomelem — réz, mangán, nikkel stb. — tartalma, illetve szennyezettsége. Ezzel tehát előre tehermentesítik az acélgyártó kemencék munkáját. A vosszivocs — lehűtve — bunkerekben tárolható s a bunkerekből — ócskavassal együtt — folyamatosan adagolják az acélgyártó kemencékbe.' Ez utóbbiakból pedig ugyancsak folyamatosan kerül az acél a feldolgozó, késztermékgyártó henger, illetve dróthúzó sorokra. A kohászati üzem tehát inkább hasonlítható egy folyamatosan, zárt ciklusban dolgozó modern vegyiüzemhez, semmint az ismert kohászati gyárakhoz. A gázüzemű kohászat műszaki, de főleg gazdasági előnyei a következők. Lényegesen gyorsabban felépíthetők és olcsóbbon karbantarthatok és kevesebb emberrel üzemeltethetők, mint a hagyományos vas- és acélművek. A hamburgi gyár összesen két év alatt épült fel és kezdte meg termelését. Energia szükséglete mintegy 20 százalékkal kisebb. Mivel o vas- szivacsban kicsiny a szennyezők mennyisége, a késztermékek réz, króm, nikkel és kéntartalma alacsony szinten tartható, miáltal az előirt minőségi előírásoknak könnyebben tudnak eleget tenni. Ez főleg a nagytisztaságú acélok gyártásánál fontos követelmény. Az újfajta vas- és acélmű típus azonban számunkra sem érdektelen, mivel gyártási programja gyorsan változtatható és alkalmas arra is, hogy gazdaságosan kis sorozatú termékeket is előállítson. Ezzel ugyanis rugalmasabbá tehetnénk egész gépiparunk munkáját, amely o piaci igényekhez igazodva szintén arra kényszerül, hogy gyorsabban álljon át új, jobb minőségű. de nem feltétlenül nagy mennyiségű szerkezeti acélt igénylő gépek gyártására. Szluka Emil i. É i
