Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-18 / 307. szám
A KB-határozat szellemében Három év alatt ötször előztük meg Budapestet Iskolai eszközök — házilag ötvenféle tanulói kísérlet eszközei a komló-dávidföldi iskolában Névtelen erő a színház hátterében Egy év* a TANÉRT vezérigazgató jóval készített interjúmban szó esett arról, hogy iskolai eszközökkel voló ellátottság dolgában Baranya az utolsó helyen áll. Mint ismert, a Központi Bizottságnak az állami oktatás helyzetéről és fejlesztéséről szóló 1972. júniusi határozata azi is a kiemelt feladatok közt jelöli meg, hogy „iskolarendszerünk anyagi és tárgyi feltételeit — különösen az általános iskola tekintetében — jelentős mértékben fejleszteni kell. A minisztérium kijelölt 113 féle úri. alapvető általános iskolai taneszközt és felmérte az iskolák szükségletét, illetve hiányát ezekből. A felmérés 113 eszközből 277 millió forintos hiányt mutatott ki. Ez a hiány elsősorban a tanulókísérleti eszközökből, oz audio-vizuális, valamint demonstrációs eszközökből adódik. Pótlásuk égetően sürgős lenne. Igen, de hogyan, amikor az erre a célra száló — tehát a TANÉRT-től megvásárolható eszközök — állami keretei meglehetősen korlátozottak. Különösen ott. ahol nagyon sok a pótolni való ... Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának feladatterve így summázza a tennivalókat: Javítani kell — különösen a falusi — általános iskolák korszerű felszereléssel, szemléltető és kísérletező eszközökkel való ellátását. Az iskolák ehhez igényeljék oz üzemek, szövetkezetek támogatását és más társadalmi erőforrásokat.. A beszerzés szemlélete A példával a komlóí-dóvid- földi általános iskolában találkoztunk. A 16 tantermes szép- vonalú, modern épületben négy év óta kabinetrendszerű oktatás folyik. Valamennyi terem berendezése egy-egy szaktárgy oktatását jelzi. Az iskola szemléltető és kísérleti eszköz ellátottsága kb. 80 százalékos, ami viszonylag igen jónak mondható. Persze, a százalék soha nem ad pontos képet Bizonyos tárgyak eszközeiből feleslegük, másokból hiányuk is akad. Például mindössze 3 méterrúd von az egész iskolában és kevés a táblai rajzeszköz; fából — és sajnos nem műanyagból készülnek — gyorsan tönkre is mennek ezek. Ennek ellenére jól fölszerelt ez az iskola, ami elsősorban az itt uralkodó helyes, «kos. ötleteket kamatoztató szemléletből adódik. Dór hm« igazgatóhelyettes fizika szakos szerint az eszközállomány megteremtéséhez három út járható: a beszerzés (állami keretekből), a házi előállítás, és a - úgymond - •begyűjtés", vagyis a támogató üzemek, vállalatok kiselejtezett műszereinek, hulladékanyagainak a felhasználása. Mindezzel együtt nem sokra mennének azonban a beszerzésnek egy sajátos, praktikus és korszerűséget tükröző szemlélete nélküL Mt van például a csodaszép, automata váltós diavetítő, 4000 forintért, de minekf Legfeljebb 3 darabot tudtak volna beszerezni. Az olcsóbb, a 800 forintos ugyanúgy megfelel a célnak, hiszen az órákon általában 2—3 kép vetítése szükséges, tehát nem indokolt ez automata kapcsolás. Ilyen módon viszont mind a 16 tanteremben ott áll a diavetítő. .(Ugyanakkor sok olcsón, a TANÉRT-től kapható eszközt, pl. csigát, mérőhengert stb. értelmetlen volna házilag elkészíteni.) „Kecske született../' — Igen ám — mondotta Dér Imre —, de a diákat nappal, erős nappali fény mellett vetítjük az órán. Különleges ernyő szükséges hozzá. Ez a berendezés is 4000 forint körül kapható. Sok pénz... Hogyan lehetne ilyet házilag előólJítqni? A véletlen segített, amikor a pécsi műanyagboltban fölfedeztem egy műqnyag opállemezt. Ez speciálisan megcsiszolva, keletben a fcatedroasztolra — a diavetítő elé — helyezve nagyszerű képet ad fényben is. Mintegy 150 forintos önköltséggel elkészítettem a prototípusát, o próba jól sikerült és most rövidesen elkészül belőle a 16 szükséges darab, minden osztályba. A pénzkeretünkből legfeljebb hármat vehettünk volna ... Igaz. ez nem olyan mutatós, mint a gyári készülék. De ugyanazt tudja. Még annyit: „Kecskének" hívják. Nem volt könnyű megtalálni a „kecske-prototípust”. Az alsótagozatos nevelők egymás kezéből veszik át szinte óránként. Egy hosszabb deszka, amely erősen az asztal peremébe kapaszkodik, végében a sötét keretbe illesztett opállemez néz az osztályra. A tanár egyetlen mozdulatával a mögéje rakott vetítőből beadható az osztálynak a szükséges kép. Be is mutatták: kitűnő színes képet odott az erős napfény ellenére is. A „kecske” fontos audio-vizuális eszköz, de ez is, sok más hasonló társával csak a maga funkcióját teljesítheti, a tanulói „gyártási” folyamataikat, de nemegyszer a napközi délutáni foglalkozásán is besegítettek. És van mindig 4—5 tanuló, aki hobbyként is szívesen vállal délutáni munkát az ilyen eszközök elkészítésében. — A fényszórók működnek és ennél a tananyagrésznél az osztály valamennyi tagja kézbe veheti őket... Állíthatom, hogy nem is az elkészítésükre vagyok büszke, hanem arra, hogy valamennyit, mind a kb. 700 darabot alkalmazni tudjuk. Ott sorakoznak a fizika teremben a polcokon a tálcák, rajtuk a mechanika, a hőtan, fénytan, elektromosságtan egyéni kísérleti eszközeivel. Kéznél vannak, és a gyerekek használják őket. Egyedül erre vagyok büszke, hiszen az eszközbázis megteremtése is előfeltétel,.. Mindez summájában jó 12 évi munka eredménye. Nagyon sok seDramaturg. Legfeljebb a színlapon szerepel a neve, sokszor még ott sem. A nézők többsége számára ismeretlen, főként o foglalkozása. Hiába jelentős személyiség, hiába függ nagyon sokszor tőle egy darab sorsa, nemegyszer egy színház műsorpolitikája — a dramaturg névtelen erő a színház hátterében. Kivételes alkalom, ha egy dramaturgra ráfordítják az ország figyelmét magas kitüntetéssel. Most, november 7-én dr. Czimer Józsefet, a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturgját hatvanadik születésnapján kiváló munkásságáért a Munka Érdemrend oranyfoko- zatával tüntették ki. A dramaturg tehát most nemcsak a színházi világ szaklapjaiban, hanem a széles újságolvasó és színháznéző közönség számára is kilépett a háttérből: dr. Czimer József munkájáról és egyáltalán a dramaturgiáról beszélt lapunknak. * Előbb azonbon vázolni illik az életútját: dr. Czimer József Rákoscsabán született. Édesanyja és édesapja eipőgyári munkások voltak, s így ritkaságszámba ment, hogy érettségi után sikerült bejutnia a Pázmány Péter Tudományegyetemre,. Filozófia és lélektan szakon végzett, s utána a Lélektani Intézetben lett tanársegéd. Egy. a nyilasokkal történt verekedés után SAS-behívóval a frontra vitték volna, de megszökött és kapcsolatba lépett az Illegális kommunista párttal. A háború végén részt vett a fővárosi harcokban a németekkel szemben, ezért kapta meg első kitüntetését, a Szabadság Rendet. Aztán az egyetem romokban hevert, s az akkori első napilaphoz, a Szabadsághoz ment újságírónak. Utána a Tájékoztatásügyi Minisztériumban dolgozott szerkesztőként, majd az Országos Filmhivatalban, ahol o magyar filmgyártás államosításában volt feladata. Később a Színház és Mozi filmrovatának szerkesztője lett. Közben sorra jelentek meg tanulmányai o filmről, mégpedig nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi szaksajtóban is. A személyi kultusz őt sem hagyta érintetlenül, igaz. később visszahelyezték jógáiba. Nem szerzett tehát irodalom szakos diplomát, sem a színművészeti főiskolára nem járt De a tudományok tudományát a filozófiát tanulta meg, és a művészetekben oly nélkülözhetetlen pszichológiát. így képességei és ritka szorgalma révén hamar nevet szerzett a filmművészetben. Amikor a rehabilitálása után az Ifjúsági Színházhoz került mindjárt fődramaturgnak, a színházművészetről vajmi kevés fogalma volt Ráadásul színész kollegáitól sem sok választ kapott igényes problémáira, amelyek a színpadi világ kapcsán merültek fel benne. De az évekig kutatott hazai és külföldi irodalom és az egyetemen jól megalapozott műveltség remekül kamatozott. Az Ifjúsági Színház utón, 1956 szeptemberében a Vígszínház fődramaturgja lett, majd 1968-ban a Pécsi Nemzeti Színházé. 4c — Tulajdonképpen kicsoda a dramaturg? — Egy olyan háromszög közepén tevékenykedik, amelynek egyik sarka az igazgató, másik az író, harmadik a rendező, a színészek és az előadás valamennyi alkotója együttesen. Az igazgatónak segít a műsor ösz- szeálIrtásában, az új szerzők, vagy új darabok kiválasztásában. Aztán amikor az író elkezd dolgozni, akkor áz író munkatársának kell lennie, tanácsadójának, első kritikusának. Ebben a szakaszban a dramaturg a színházat képviseli az író mellett, elsősorban a színház érdekeit, a színházi sikert, a játszhatóságot tartja szem előtt. Ugyanakkor az írót serkenti is, hogy ne dolgozzék a saját színvonala alatt. Majd amikor elkészül a darab, akkor a dramaturg — éppen fordítva — a színházban a rendező, a színészek, az előadás mellett az írót képviseli, amíg a bemutató meg nem történik. Erről a harmadik szakaszról viszonylag keveset beszélnek, pedig legalább olyon fontos, mint az első kettő. — De melyek a feltételei annak, hogy mindezek megvalósuljanak? — Vonnak külső és belső feltételei. A külső: a színház vezetősége teremtse meg a dramaturg számára az önálló munka rangját. Természetesen beilleszkedve egy színházi koncepció, egy színházi gyakorlat egészébe, úgy, hogy ezeknek ő maga is tényezője legyen. Magyarul: szükséges egy egészséges szin- házvezetési demokrácia. Nyugodt lelkiismerettel elmondhatom, hogy dolgoztam már néhány színházban, mint vezető dramaturg, vagy meghívott tanácsadó és fordító is, a fővárosban és a vidéken, de a jő dramaturgiai munkának olyan demokratikus feltételeit, mint amilyenek a Jelenlegi pécsi színházban vannak, egész pályafutásom alatt sehol oz országban nem találtam.-És a belső, szubjektív feltételei? — Ezek égy része felkészültség kérdése. A dramaturg ismerje a világirodalom jelentős drámáit, a világ drámatörténetét, a dramaturgia történetét és elméletét Ezenkívül néhány idegen nyelven eredetiben tudjon olvasni, mert egészen másképpen látja a magyar és külföldi műveket és színpadra kerülésüket ha eredetiben is tudja azokat olvasni. Ez elvárható szakmai igény is. De a felkészültségen kívül kell egy vele született hajlam, képesség. Ez nagyon nehezen fogalmazható meg. Michelangelo írta, hogy amikor gyermekkorában a Bibliát olvasta, közben mindent szoborban látott Amikor drámát olvasók, óhatatlanul szinte hallom is a szöveget látom is a jeleneteket, anélkül, hogy ezt kísérletekét nem. Azokat csak a minden tanuló kezébe adott eszközzel lehet megoldani. És ez újabb nagy gondja az iskoláknak, hiszen a Vlll-os fizikában például 5 ilyen eszköz szükséges, ennyit írnak elő öt kísérlethez. Dávidföldőn több mint 30 kísérletet végeztetnek el a nyolcadikosokkal az anyag jobb, könnyebb elsajátítása céljából. Hogyan lehetséges ez? Eszközbázis — Házilag Előfeltétele: megteremteni a tanulói kísérletek eszközbázisát. Hogy miből? Az iskolát támogató vállalatoktól rengeteg hulla- dékonyagot kaptak. Ezek jelentős része hasznosítható, csakúgy, mint a gyerekek „begyűjtő" munkája. A kísértetekhez sokféle edény szükséges, s nemegyszer behordott műanyagflakonok, tégelyek, dobozok bizonyos mérésekhez alkalmasabbak az üvegnél. Ebből a sokféle, de aranyat érő hulladékanyagból született meg a tanuló kísérleti eszközök sora, illetve sorozata — házilag — Jelenleg mintegy 50 féle egyéni tanulói kísérleti eszköz - ez kb. 700 darab! — készült el, és a kitűzött program vége még messze van. Először tízes garnitúrákat készítettek. Ezekkel 3—3 tanuló — ülésrend szerint — csoportosan kísérletezik. Most tartanak a program második ütemében, amikor o készleteket egy egész osztály részére kiegészítik 30-ra. így született meg a tanulók kísérleti fényszórója is. — Behozattam a gyerekekkel üres, belül még fényes konzer- vés dobozokat. Hullodék PVC vízvezetékcsövünk volt A kettőt kombinálva, lencsével kiegészítve készült el ennek is a „prototípusa” majd áttértünk a „sorozatgyártásra”. Nagyszerűen be lehetett vonni a gyerekeket is. A doboz kivágása, befestése. a foglalat beszerelése stb. — rájuk bízható. Volt, omikor a gyakorlati foglalkozás tantervével is sikerült összehangolni bizonyos gitséget kaptam hozzá a kollégáktól. sok-sok órát együtt „bütyköltünk”, hogy minél több kísérletet végezhessen el egy- égy Osztály volamennyi tanulója. Hobbyként is... Eredményei természetesen nem maradnak véka alatt. Dér Imrének 19 újítását fogadták el. Jó kapcsolatban áll a város szaktanáraival. Sokon megkeresik a kérdéssel: te, mégis, hogyan csinálod ezt. .. S ő vezeti a fizika szaktárgyi munkaközösséget is, ahol nemegyszer egy egész tanév tanulói kísérletanyagát demonstrálja. „lejátszva" a kísérleteket az eszközökkel, amelyeket a hivatásszeretet, a szabadidőből örömmel feláldozott társadalmi munkaórák tartalma és a tanulókra is átterjedő lelkesedés hívott életre. Waiting er Endre tudatosan színpadra képzelném. Ha olvasás közben disz- szonáns hangot hallok az én képzeletbeli színpadomon, vagy zavaros képet látok, abban a pillanatban a drámai érzékem jelez. De nincs a világnak olyan dramaturgiai tehetsége, amelyik ne szorulna rá alapos fel- készültségre. Ez alól nem mentesít a tehetség. De ezzel még nincs vége. A dramaturggal szembeni eayik legfontosabb igény a korával való kapcsolat. Ki kell ismernie magát a politika viszonyai között, a kor szintjén társadalmilag tájékozottnak kell lennie, saját hazája és az egész világ vonatkozásában egyaránt, sőt, fontos, hogy mindezek nagyon is érdekeljék, izgassák őt. Erekbe az ismeretekbe a kor társadalmi, drámairodalmi, de minden körülmények között a filozófiai világa tartozik bele, és még annyi, amennyit ideje, ereje, előképzettsége révén a kor egész kultúrájából felszippantani tud. Ez is lehetőséget nyújt arra, hogy a sok különböző alkatú íróval és rendezővel egy nyelven tudjon beszélni. Ez az életismeret nem lokáléletet és ivócimbora-viszonyt jelent, hanem korrekt, bensőséges kapcsolatokat. És még egy fontos alkotóelem szükséges a dramaturg jelleméhez: legyen véleménye, s legyen bátorsága art elmondani áz írónak, a bírálatot is, a dicséretet is. Legyen szívós, hogy ki tudjon tartani a meggyőződése mellett, de nyitott fülű is, korrekt és hajlékony, ne a hiúsága vezesse, hátha nem neki van igaza.- Mrf jelent őrinek oz, hőgy most vidéki színházban dolga zik? — Ne ezt feszegessük. Mi nem akarunk fővárosi színház lenni és nem tipikusan vidéki színház vagyunk, hanem pécsi színház. Mit jelent ez? - Azt, hogy szervezetileg a Pécsi Nemzeti Színházra sokminden érvényes, ami a többi vidéki színházra is vonatkozik: hogy a pécsi színészek számára például nincs helyben filmgyár, vagy televízió. A vidékiekkel való közös vonások mellett azonban vannak a fővárosi színházakkal közös jegyei is. Hiszen a pécsi bemutatók már országos jelentőségűek. Nem szabad tehát vidék—főváros leegyszerűsített fogalmaiban gondolkodni, hanem bennemaradni az adott valóságban. Pécsett lehetőségeink vannak és ezeket a legjobban ki kell használni, mert ez a város képes arra, hogy az egész magyar szocialista társadalom színházkultúrájának adjon értékeket. Az elmúlt három évben öt olyan új magyar darabot mutattunk be, amelyet a fővárosban is előadtak. Ugyanebben az időben nem akadt egyetlen olyan fővárosi színház, amelyik öt darabot adott volna az összes vidéki színháznak. Mi azzal törődjünk továbbra is, hogy Pécsett és Pécsnek Játszunk jó darabokat, és sohasem a tegnapra, hanem mindig a holnapra figyelve. Éppen mert a dialektika alapeleme az állandó változás, önmagunk, saját színházunk változása, fejlődése is. Ennek aztán akaratlanul is olyan eredménye születhet, hogy — amiben érdemes — a főváros minket követ. Dramaturg — névtelen erő a színház hátterében. De nélküle alighq lehet jó színház. Földes5y Dénes ssm VASÁRNAPI MSlllKlIt % A i
