Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-24 / 283. szám

1973. október 24. DUNÁN töll NAPLÓ 3 Pécsi kezdeményezés Lúdas Matyi új felfogásban külföldiek szemével Egy kezdeményezés min­dig azon mérheti le ered­ményességét, hogy meny­nyien hajlandók követni, részt venni benne. Lantos Ferenc pécsi festőművész, főiskolai adjunktus „vizuá­lis módszertana" ebből a szempontból szép sikereket mondhat magáénak. A Ja­nus Pannonius Múzeum és a Művelődésügyi Miniszté­rium támogatását élvezve kiállítás formájában eljutott már az ország több városá­ba és ahova eljutott, ott minden esetben meggyőzte a látáskultúra terjesztőit és a látást, ezt az alapvető érzékelést használókat, hogy a látvány elemeinek meg­ismerésével bonyolultságát is könnyebben sajátítják el. A meggyőzés és — a kiállí­táshoz mellékeit játékos glemek és felragasztásukra szolgáló táblák segítségével — a szóra­koztatás is sikerrel járt ország­szerte. Például csak a debre­ceni egyetemen két hét alatt nyolcezren nézték meg! A kiállítás most egy napra Budapestre látogatott, hogy a Pedagógus Szakszervezet Fáklya Klubjában bemutatkozzék azok­nak a múzeumi szakembereknek, akik az UNESCO Nemzetközi Múzeumi Szervezete (ICOM) Kulturális és Nevelésügyi Bi­zottsága ülésszakára érkeztek a fővárosba a szomszédos szo­cialista országokból, Nyugat- Európából és a tengerentúlról egya ránt. A muzeológusok, a művészet­történészek személyében e vi­zuális nevelési módszer felett most szakemberek ítélkeztek. A Fáklya Klubba is elkísérte a kiállítást Lantos Ferenc, hogy rövid tájékoztatást adjon elképzeléseiről. (Egyébként a konferencia minden résztvevő:« megkapta fordításban is a ki­állítási ismertetőt.) A kiállítás, háziasszonya Sar- \ kadiné Hárs Éva, a Baranya megyei múzeumok igazgatója volt. *A negyven fős csoport érdek­lődéssel hallgatta a körnek és •a négyzetnek, mint két alap- ' elemnek a „bemutatását". A kiállítás nyitó darabja két rajz — egyben két bizonyíték is: I Leonardo da Vinci és Dürer az emberi test arányaiban és fel­építésében keresi és találja meg e két alapelemet. Ezután kü­lönféle jelenségek képében — moszatok, boltív, viráq —■ fe­dezteti fel az alapformákat, majd a különféle ritmusokban sokszorosított alapelemek érde­kes összefüggéseit, E természeti bevezetők után pedig az egy- másbarajzolt körnek és négy­zetnek á variációi következnek. A kinagyított részek különféle összerakása izgalmas képsort eredményez. A fekete-fehér képsorok után pedig a színek variációs lehető­ségeinek felvillantása bizonyítja, hogy van még megismerni- vaiőnk a látás birodalmában. Az érdeklődés eleven. Flollandiákjól heten érkeztek az ülésszakra. Ök a legfigyelme­sebb hallgatói a magyarázat­nak, nem. véletlenül. Hágában j hasonló kísérletek folynak, a j múzeum <pedagógiai részlegé- j nek vezetője, Remy C. Vogel 1 vezetésével: — Az érdekelt elsősorban, hogy mennyiben kapcsolódik, kapcsolódhat a kísérlet az is­kolai rajztanításhoz. Meglepő volt, hogy óvodákban és zeneiskolában is kísérleteznek vele. Nálunk nem a kiállítás megy a helyszínre, hanem az önként jelentkező gyerekek jön­nek tanáraik kíséretében a múzeumba. Évente két látogatás van a fakultatív tantervben. A? első alkalommal a múzeum anyagát nézik meg, másodszor az itt látottakhoz hasonló mó­don, de mágneses elemekkel alaoformákat komoonálnak egybe. Először eaved-üt végzik, maid ennek kiértékelése u*án közös munkával hoznak létre egv naqyobb kompozíciót. A múzeum mellett eqyéb tanfo­lyamok is működnek felnőttek szá­mára, ezekben üveq gravirorást Hapírkivágást, porcelánfestést Lantos Ferenc kiállítása tanulhatnak, gyakorolhatnak. (Közben záporoznak a töb­biek kérdései: Ki támogatja anyagilag e kezdeményezést? Mi a kortárs magyar képző­művészek véfeménye a kísérlet­ről? Ismerik-e egyáltalán? Fel­nőttek vagy gyerekek számára készült? A dobozokban tárolt apró elemekből is sokan válogatnak, a kilenc részes kis táblácskán szebbnél szebb formák, kompo­zíciók születnek, ékesebben min­den dicsérő szónál. Igaz, itt komoly formakultúrával rendel­kező tudósok, művészettörténé­szek játszanak’.. .) Renée Marcouse, a londoni Victoria and Albert Múzeum volt munkatársa, az ICOM Kul­turális és Nevelésügyi Bizottsá­gának elnöke: — Ez, a legegyszerűbb for­mákra lebontott kísérlet nagyon jó ötlet. Nálunk hasonló meg­oldásokkal' foglalkoznak, játé­kos formában a televízióban. Nagyon kíváncsi lennék e kísér­let további eredményeire, elter­jedése után elsősorban o látás- kultúra változásaira. Reméljük, erről is beszámol­hatunk majd az elnökasszony­nak. Tordoy Aliz Á rajzfilmgyártás műhelyében Ternovszky Béla rajzfilmmüvész, a János vitéz egyik alkotója: — Ezzel bebizonyítottuk a magyar rajzfilm létjogosultságát, ez pedig új feladatokra ösztönöz bennünket. Dr. Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió rajzfilm-főosz­tályának vezetője: — A János vitézzel együtt készült a Hugó, a víziló című egész estés rajzfilmünk is. Nagyon büszkék vagyunk erre, mert ezidőszerint a mi stúdiónk az egyetlen, ahol egy időben két nagy rajzfilm készül. Várható, hogy ezek iránt robbanásszerűen növekszik az érdeklődés, ezért fontos, hogy időnyereségünket megtartsuk. 1980-ig rendszeressé tesszük az évenkénti két egész estés rajzfilm gyártását a meghonosodott egyéb műfajok sérel­me nélkül. 80 perc — 60 ezer raiz A János vitéz most került a közönség elé, de a stúdióban már szinte csak emlékként él. Igaz, nagyon szép és lelkesítő emlékként. A rajzolók szobái­ban egy-egy vázlat, színgyakor­lat, a falakon néhol a pazar színekben pompázó hátterek „megmentett" példányai és lent a földszinten egy folyosó sar­kában nagy halomban a 60 ezer rajz — pauszok és cell-lemezek hihetetlen sokasága —, amiből összeállt a 80 perces film. — Mi ennek a sorsa? — Őrizzük egy ideig, közben fogyatkozik a halom, mindenki visz belőle „emléket”. — Per­sze kicsit szokatlan emlék és inkább érdekes. mint szép Egyetlen filmkockához A—5 lap is kell, hogy összeálljon az egész. Fejetlen, kezetlen torzó az egyiken, egy fej a másikon, valamit csináló kéz a harma­dikon, felhő a negyediken . . . — A végső sorsa pedig? Elad­juk kilóra. Hugó és Buba Hét igen. A népes alkotógár­da rekordnak beillő 9 hónapos lelkes és megfeszített munkájá­nak eredménye jut ilyen sorsra? De hisz1 nem is ez az ered­mény, hanem az a film, amit most a moziban láthatunk. A rajzasztalokon pedig már új figurák éledeznek. Hugó, a rokonszenves, bum­fordi vízilóbébi már a rajzolás és festés utáni szakoszban vart (a műtermekben már csak el­vétve fordul elő egy-két jelenet­kép), a festékkonyhán a Páz- mán lovag színeit keverik, s a „faházban” — a neves barakk­épület a stúdió parkjában a János vitéz tiszteletére épült'— egy kedves figura és szereplő- társai kezdenek testet ölteni. Dr. Bubó, a bohókás bagoly­doktor jószándékka! telve ipar­kodik segíteni az erdő lakóinak ezernyi emberi baján. A nyuszi­nak üldözési mániája van, a szarka kleptomániás, a bolha nagyzási mániákus, a víziló fogyni szeretne, o vaddisznó egy rusnya, garázda vaddisznó. És hogy a gyógyítás nem min­dig a szándék szerint sikerül? Hát istenem, dr. Bubó is csak „ember"... És ami fő, állati eseteinek mindig van emberi tanulságuk. A figurát Nepp József — Gusztáv atyja — alkotta meq, az eoizódok 13 részbe« készül­nek Romhánvi József ezúttal is szellemes szövegére. De hoovan is készülnek? A stúdióban közkézen forog­nak azok a sokszorosított laook, amelyek dr. Bubó és társainak figuráit mutatják be különböző helyzetekben. Aztán a rendező elkészíti az epizódok képes for­gatókönyveit Ezekben egy-egy Dr. Bubó jelenet nyers vázlata von a hozzátartozó szöveggel és az előírt hangeffektusokkal (zene nélkül). A kulcsrajzoló dolga ezután, hogy elkészítse a 20—25 perces epizód kulcsrajzait Képek hangról hangra Rófüsz Ferenc, a stúdió egyik fiatal, tehetséges rajzolója mu­tatja be'a filmkészítésnek ezt a fontos szakaszát Ö a „Hol va­gyunk? Az erdőben?" című epi­zód forgatókönyvét és a hozzá­tartozó hangszalagot khpta meg. Az epizód negatív hőse a vad­disznó „aki’' az emberi vaddisz­nókhoz hasonlatosan — iszik, randalíroz, üti-veri-kínozza a családját és senki sem mer még egy szalmaszálat sem keresztbe- tenni előtte. Önagysaga meg­unja ezt és dr. Bubó gondjaira bízza a párját S a kezelés kez­detén Orsula, az ápolónő a rendelőben is garázdálkodó vaddisznót akkora pofonnal uta­sítja rendre, hogy kizuhan az ut­cára, fejreesik és abban a pil­lanatban — gyökeresen megvál­tozik. Ahogy neje őnagysága mondja, ez már nem is vaddisz­nó, csak egy sertés. És milyen tanulságot von le ebből dr. Bubó? „Sosem szabad a lárt annyira csillapítani, hogy a be­teg kihűljön". Tessék mindeh­hez elképzelni Agárdi Gábor borvirágos hangját és máris kész a film. Ha ez ilyen egyszerűen men­ne! Rófusz mellett ott a magnó a dialógus szalagjával. Előtte a lapokon a „kikottázott” jelene­tek — minden szó, szótag pon­tos Időtartamát megadják, s eh­hez kell formálni a jeleneteket De ez sem olyan egyszerű. A rajzoló előtt van még egy tü­kör is, ami itt nem hiúsági célt szolgál, bár az avatatlan azt hihetné. Szól a, magnó, Rófusz kezében ceruza, előtte a pausz, s közben vágja az arcokat, sza­bad kezével csodálatos mozdu­latokat végez. Követi a dialó­gust, a saját arcán formálja a mimikát, csinálja a kísérő kéz­mozdulatokat és a játékot nyom­ban papírra veti. Előtte születnek meg az epi­zód kulcsrajzai, azaz a jelene­teknek azok a fázisai, arpelyek pl. egy mozdulat elején és vé­gén vannak. A fázisrajzolás a következő szakasz. Ez is alkotó­munka, bár kevésbé az, mint a kulcsrajzolás. A felbontott mozdulat Mit is csinál a fázisrajzoló? A jelenetképeken megjelölték, hány közbeeső rajz kell ahhoz, hogy teljes légyen á mozdulat, a szájmozgás. A fázisrajzoló is tükörrel dolgozik, de míg a kulcsrajzoló a teljes figurát ad­ja, hozzá külön a hátteret is, ő legtöbbször részeire bontja a figurát. Az egyik lapon pl. csak a figura teste van, mivel az a jelenetben mozdulatlan, szük­ségtelen tehát mondjuk 10—15- ször lerajzolni. De mozdul a kéz — a figura gesztikulál — és természetesen az arc, a száj is. Nos, a fázisokra csak ez kerül. Egy fej, amely fordul és köz­ben nyílik-csukódik a száj-, egy kéz, amely ereszkedik, emelke­dik.✓. A filmezésnél ezeket vál­togatják, s ezek sorából áll ösz- sze a folyamatos mozgás. Sokezer rajz készül el a kulcs- és a fázisrajzolóknál, megannyi ceruzarajz, pauszon. Ezeket „tisztába” teszik és próbafilmet készítenek róluk. Ez mindig fe­kete-fehér és csak a szakma értői számára mond valamit. Pontosan azt, hogy hol kell fi­nomítani, mit kell elhagyni, mi kívánkozik bele. Itt már rendez a rendező. Hosszadalmas munka ez, ami nélkül a néző valami mást kőpna, mint amit szán­nak neki. Kesztyűs kézzel A javítás. a szükséges változ­tatások után kerül a rajztömeg a kihúzókhoz. Kesztyűs kézzel, rendkívül precíz munkát végez­nek. A cell-lemezre tussal raj­zolják a figurákat, s annyi le­mezre, ahány fázisrajz van. Sokra pl. csak egyetlen fejecske kerül, hiszen a kép többi része más lapokon von. A kihúzóktól a kifestőkhöz vezet a lemezek útja. Ez a munkafázis is „kot­ta" szerint megy. A vonalak ál­tal határolt részek mindegyikén egy-egy szám, annak a színnek a száma, amivel festeni kell. A kész cell-lemezek kerülnek aztán felvételezésre. A sötét szobában megvilágított üvegasz- tal, felette a beállított^ kockáról kockára dolgozó filmfelvevő. Legalul a háttér — megfelelő távlattal, aztán a lemezek sor­ban, ahogy a mozdulatlanság, vagy a mozgás kívánja. Egy le- mezeqyüttes — egy kocka. S a végtelenül türelmes; hetekig tar­tó munka gyümölcse a film, ami egyelőre csak kép. Ehhez jön e beszéd, a zene, aztán a fctdol­Komoiy feladat «lé áiüt­i ja a gyermek.KÖ­zönséget a Pécsi Nemzeti Szín­ház, amikor Móricz Zsigmondi Ludas Matyi-ját játssza gyer­mekszínházában. Ez a Ludas Matyi ugyanis nemcsak a haj­dani földesúr, és a hajdcni jobbágy viszonylatairól szól, ha­nem az elnyomó és a forradal­már viszonylatairól általában. Túl azon, hogy minden klasszi­kus színpadi mű életképessege ott kezdődik: vajon a régen írott darab tud-e az előadás jelenlegi nézői számára felhasz- . nálható gondolatokat adni — Móricz Zsigmond általánosítá­sa nagyon erőteljes és céltuda­tos. Nem hiába parancsolták le annak idején a színpadról a Fazekas Mihály művéből írott mindkét változatot. Hiszen Döb- rögi például nemcsak a régi kor földesúri igényét fogalmazza meg benne, hanem a minden­kori Hatalom igényék aminor ezt mondja: „Én azt ’ szeretem, ha a nemzet csöndesen él”. És Ludas Matyi Móricz történeié­ben nemcsak egy furfangos pa~ rasztgyerek, hanem „a világ őre a világ végéig”, aki mindig „ki­kéi, fűből, fából, földből, Hogy bosszút álljon, valahol egy igazságtalan, gonoszul úr a vi­lágon!" Ez az idealizált, elvo­natkoztatott Ludas Matyi, tehát nem a földesúr, hanem áltál­ban „az úr” ellen harcol, a for­radalmár típusaként, az elnyo­mott nemzetek „síri csöndessé­gét" szerető hatalmak ellen. A gyerekek elé állított feladat te­hát az erőteljes, széleskörű ál­talánosítás, elvonatkoztatás igé­nye. De ennek a komoly fel­adatnak a megvalósítása sem lehet nehéz akkor, ha értő mű­vészek állítják a gyermekek elé. A mostani Ludas Matyi elő­adás alkotói pedig mindent megtettek azért, hogy atkalnjaz- kodjanak a gyermekiélekhez és megvessék abban az elvonat­koztatás alapján. Fényes Márta rendező irányítása alatt lát­vány és játék egyaránt igazi gyermekszínpadi alkotás. Már az első pillanatokban Pintye Gusztáv díszletei és jelmezei nyilvánvalóvá teszik az alkotó szándékot, amely Fényes Márta rendezését jellemzi: hinni kell a gyerekek fantáziájában, já­tékkészségében. Ez az előadás mentes minden szájba rágós di­daktikától. Pintye Gusztáv fa­lovakként húzható, kerekeken guruló lúdakat ötlött ki, és egyetlen furnérlemezből kivá­gott egysíkú, festett korsókból isznak a színpadon. Karakte­risztikus maszkjaival hasonlóan a gyermeknézők -dús fantáziá­jával alapozott Réka László. Egyáltalán: a rendező kikerülte a reális és a jelzett gyermék- színpad gyakori buktatóit. A gyermekszínjátszás ugyanis ál­talában a reális és a mesesze­rű elemeket ötvözi. De ebben az előadásban semmi sincs a gyermekszínházak sejtelmes, le­begő, cukorízű meseszerűségé­ből. Nemcsak a Móricz szelle­métől elválaszthatatlan realitás miatt, hanem egyáltalán azért, mert Fényes Márta a legjobb pedagógiát választotta: komo­lyan vette a gyerekeket. A le­porelló haijjjulátú sejtelmesseg helyett erősen karikirozott jele­netek ragadják magukkal a kö­zönséget, még a megvert Döb- rögi jajgatása is erőteljes Kó­russá fokozva teremti meg a jó értelmű tömegpszichózist. Ebben a sikerben a szokásos arányoknál is nagyobb jut a színészgárdának, igaz, ez a ma­gas arány a Pécsi Nemzeti Színházban általában jellemző. A nagyon erős, magas színvo­nalú társulat külön is megemeli az előadást. A címszereplő Mendelényi Vilmos hitelesen tud tiszta ember lenni. Ez az emberi tisztaság egybesimul az­zal az igazi mendelényis hu­morral, amely felnőttek és gye­rekek számára mindig o szín­padi kifejezés erőteljes eszköze volt. A Ludas Matyi Mendelényi pályájának figyelemre méltó állomása. Partnere Vári Éva a legtipikusabb móriczi alakot keltette ezúttal életre. Hamvas volt és bájos, nyers és huncut, igazi, tiszta népi figura. He­lyenként szinte sütött körülötte a levegő. És néha az Úri muri Rozikájának leghitelesebb meg­valósítóit, juttatta eszünkbe. A főszereplő hármas egyáltalán nem harmadik rangú tagja a Döbrögit alakító Szivler József. A Doktor úr nevezetes sikerű karakterszerepe után ismét Ki­magaslóan egyénit tudott nyúj­tani. Döbrögije úgy tipikus — a mindenkori vidéki nagyság úrhatnám, tunya, buta alakja, — hogy egyben sajátosan Sziv­ler József Döbrögije, művészi tehát a szó legszigorúbb eszté­tikai értelmében is. Igaz, egy­felől Mendelényi Vilmos és Vá­ri Éva, másfelől pedig Szivler József stílusa között eltérés van, Mendelényi és Vári reálisabb, Szivler viszont erősebben kari- kíroz, Ez azonban nem tűnik az előadás egységét felbontó stí­lustörésnek, inkább talán a ren­dező újszerűbb, nagyobb sza­badságot engedélyező színész- vezetésének. Hasonlóan erősen rajzolja figuráját a többi sze­replő: Fülöp Mihály (a sokféle társadalmi szerkezet örök , Jjuaj- csára, gőgös-buta-szolgalelkű pandúrvezér), Labancz _B,pri (színes, erőteljesen megformált anyó), aztán az egyszerre félel­metes és komikus, remek sirafó- asszony-hármas (Péter Gizi, Arany Kató, Bázsa Éva), a né­hány szóval jellemzőt alakító Pataki Erzsi és az ismét csuk reálisan játszó, ám fontos sze­repében kiváló Paál László. Ez­úttal mutatkozott be kedvesen ifjú Fekete András is. Ez az előadás a^<a*mos or­■--------------------------------ra, hogy a gyerekek később világmére­tekben is, de már most saját környezetükben megsejtsék a Döbrögiket. És érdemes lenne arra, hogy felülvizsgáljuk azt a szemléletet, amely szerint a gyermekszínház „csak” gyer­mekszínház. Ha másért nem, hát a jövő színházlátogató ge­nerációnak a megfelelő neve­lése érdekében. Földessy Dénes Jeienetkép a Hugó, a vizitó c. rajzfilmből. gozás, a kópiák... És a film mehet a néző elé. Kitűnő művészekkel rendel­kező, nagyszerű technikával fel­szerelt rajzfilmgyártcsunk több évtizedes fejlődés után jutott el ahhoz a fordulóponthoz, amit a János vitéz jelent Valamikor nyúlfarknyi reklámrajzfilmekkel kezdődött. Aztán a Két bors ök- röcske jelezte, hogy vaiami ké szül Pannóniában. S azóta hány kedves magyar rajzfilmmel falól- koztunk ... Ceruza és radír, A piros léggömb, a 68 Gusztáv, a kétszer 13 Mézgá, dr. Agy... A János vitéz most került a nagyközönség elé, Hugó, a víziló talán húsvétkor, dr. Bubó kalandjaival egy év múlva is­merkedhetünk. És készülnek a rajzfilmesek a Ludas Matyira, a következő egész estés filmre. Minden évben két nagy fil­met — ez is biztosíthatja he­lyünket a Világ rajzfilmgyártá- íónak élvonalában. Hársfui István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom