Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-06 / 265. szám

1973. oktőbw « DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Törvény a statisztikáról Noyícs János országgyűlési hozzászólása Az országgyűlés csütörtökön emelte törvényerőre □ statiszti­káról szóló törvényjavaslatot. A vitában felszólalt Novics János baranyai képviselő is. Felszólalását, kissé röviditve, mai lapunkban közöljük. Tisztelt Országgyűlés! Előre szeretném bocsátani, hogy a törvényjavaslat indoko­lásával a magam részérőlteljes egészében egyetértek és elfo­gadhatónak tartom magát a törvényjavaslatot is. Észrevéte­leimet saját tapasztalataimra és egy NEB vizsgálatra alapozva teszem meg. Korántsem tisztázott kérdés Ahhoz, hogy megalapozott döntéseket lehessen hozni, szükséges mennyiségű, megbíz­ható adatra, információra van szüksége mind a felső és kö­zépszintű, de az alsó vezetésnek is. Azt hiszem, ezt a megállapí­tást senki sem vitatja. Semmi­lyen irányító szerv, vagy intéz­mény vezetője, de még a vál­lalat vezetője sem képes mun- i kaját jól ellátni, ha a döntési I szintnek megfelelő mennyiségű, megbízható, megfelelően rend­szerezett információval nem ren­delkezik. Az azonban, hogy ki­nek milyen mennyiségű infor­mációra van feltétlen szüksége a vezetésben, korántsem tisztá­zott kérdés. Jelenleg ugyanis olyan tömegű adathalmaz áll rendelkezésre, melynek befoga­dása, a vezetésben való hasz­nosítása szinte lehetetlen, mely­nek jó része szinte felesleges. Ogy hiszem, hogy a szükséges adatgyűjtés, információ mennyi­ségét az állami irányítás rend­szere is meghatározza, mert a túlzottan központosított irányí­tási rendszer esetében, főleg központilag, több adatra van szükség. Ebből kiindulva a Ba­ranya megyei NEB célvizsgá­latot tartott 15 vállalatnál és intézménynél, valamint a taná­csoknál 1972 decemberében ab­ból á célból, hogy az adatgyűj­tések mennyiségét, gyakorisá­gát és azok felhasználását vizs­gálja. A vizsgálat adatai és a szubjektív vélemények szerint az információadások száma szerint 1971-hez viszonyítva ugyan nem nőttek, de mennyiségét tekintve soknak ítélhetők. Az általáno­son belül talán nem árt szóvá tenni, hogy azoknál a vállala­toknál, intézményeknél, szervek­nél, amelyek valamiféle függési viszonyban vannak a megyén belül (pl. megyei kórház) és azoknál a vállalatoknál, ame­lyek tröszti szervezetben működ­nek (pl. 12. sz. Volán) növeke­dés mutatkozik az információ- adásban abszolút értelemben, és a kért adattömeg vonatko­zásában is. A rendeletileg előírt informá­cióadások — ide tartozik a hi­vatalos statisztikai adatszolgál­tatás is — különösebb gondot nem jelentenek a vállalatok ré­szére, mert ezekre fel lehet ké­szülni, megfelelő bizonylati alapjuk van, s tartalmaznak olyan utasításokat, útmutatá­sokat, melyek a helyes kitölthe- tőséget biztosítják. Meg kell je­gyezni azonban, hogy kivétel itt is akad, találkozni lehet olyan észrevételekkel is, melyek jogo­san sérelmezik az állami sta­tisztika bővülését. Kik gyűjthetnek statisztikai adatokat ? A törvénytervezet megkülön- | böztetett állami, igazgatási és önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikát. Azt is meg­határozza, hogy kik gyűjthetnek statisztikai adatokat. Szabad le­gyen néhány dolgot elmondani az úgynevezett önkéntességen alapuló statisztikai adatszolgál­tatás tapasztalatairól, az egy­szeri vagv esetenkénti adatszol­gáltatásról és az operatív je­lentések kéréséről, illetve adá­sáról. Az önkéntességen alapuló adatgyűjtés szerintem az a kis­kapu, amelyet bármilyen nagy­ra ki lehet nyitni. Igaz, hogy a törvénytervezet előírja, hogy az adatszolgáltatóval ebben az esetben közölni kell, hogy nem kötelező a kért adatok szolgál­tatása. Kérdezem én: ki az, aki meg meri tagadni a kért ada­tok szolgáltatását, például a j Megyei Tanács valamely szak- j igazgatási szervétől, vagy a j Magyar Nemzeti Banktól. De lehetne még néhány más szer- j vet is felsorolni. Minden kétséget kizáróan j | megállapítást nyert, hogy az egyszeri adatkérések azok, me­lyek a legtöbb problémát okoz­zák, s ezeknek a száma növek­szik általában. 1972. december hónap folyamán a megvizsgált 15 egységnél 979 adatszolgálta­tás közül 239 egyszeri adatké­rés volt, tehát olyan, amely sem­miféle munkatervben nem talál­ható, kötelező erővel általában nem bír, bizonylati alapja álta­lában nincs, s nagyon rövid ha­táridőre kell elkészíteni. A vizs­gálatok alkalmával több szerv vezetője nyilatkozott úgy, hogy a kérő szerv szinte csak a ha­táridő betartását követeli meg, az adatok tartalmára, minősé­gére szinte soha nincs rákérde­zés. De ki is ellenőrizné pél­dául azt, hogy egy kétezer lé­lekszámú községben hányán hallgatják a pécsi rádió nem­zetiségi műsorát (Pécsváradról a Levéltár kérte)? Az információ elburjánzása Legtöbbször csupán a vélt : biztonságérzet miatt kérnek fo- ! lyamatos jelleggel és túlzott gyakorisággal az irányító szer­vek vállalataiktól, intézményeik­től információkat. A hivatalos és kötelező jellegű statisztikai adatszolgáltatáson kívüli infor­mációk minősége — eltekintve a folyamatos és jogszabályilag elrendelt információktól — ala- j csonyabb szinten áll. mint a i hivatalos statisztika. Ebből kö- j vetkezik, hogy egyrészt nagyon sok, de az új igényeknek nem megfelelő adatokkal rendelke- j zünk, másrészt elsősorban a kö­zépszintű vezetésnek nem áll­nak rendelkezésére korszerű in­formációk. Ezért véleményem szerint abban a kérdésben, na­gyobb megszorításra lenne szük­ség, melyet a végrehajtási uta­sításban lehetne szabályozni. Az információk elburjónzásá- l nak többek között oka lehet, j hogy az intézkedésre jogosult j vezetők, vagy az információt fel- I használók nem ismerik, vagy ! nem jól ismerik a meglevő és rendelkezésre álló információ­kat. Ezért fordulhat elő olyan eset, hogy egy helyiségben dől- | gozó emberek egyikének a fiók- j jóban fekszenek bizonyos ada- ' tok, a másik ugyanazokat az j adatokat gyűjteti be különbö- j ző szervektől. Továbbá, az ér- I vényben levő jogszabályok és a ! jelenlegi törvénytervezet sem tartalmaz olyan büntető szank­ciókat, amelyek elrettentenék a notórius adatkérőket, másrészt nem élnek még azzal a csekély lehetőséggel azok sem, akik in­tézkedésre lennének jogosultak. Statisztikai adatgyűjtéssel, je­lentéssel sokezer ember foglal­kozik főhivatósként, vagy kap­csolt munkakörben, és ez igen i jelentős kiadást jelent a nép- | gazdaságnak. Hogy mekkora az adattömeg, a jelentések száma, j azt csak megközelítő pontos- 1 Sággal lehet megállapítani. A vizsgált 15 egységnél 1972 de- I cemberben az információs je­lentések száma 979, melynek ol­dalterjedelme 3473. Ugyanezen szerveknél ugyancsak decem- i berben az információk elkészi- | tésére 2735 órát fordítottak, és ezen egységeknél az adminiszt­rációs létszám közel 20 száza­lékkal nőtt két év alatt. Nem állítom, hogy ennek a növeke­désnek kizárólag az adatszol­gáltatás az oka, de vélemé­nyem szerint valami köze mégis lehet hozzá. Az új törvény szükségessége Tisztelt Országgyűlés! Eddigiekben a Barapya me­gyei tapasztalatokat és a me­gyében készült NEB vizsgálat lényegét kívántam összefoglalni. Úgy gondolom, hoqy ez is ki­1 tűnő tapasztalatokat szolgálta tolt arra, hogy megvilágítsuk az információs rendszerünkben rejlő problémákat és ezek isme­retében felismerjük az új sta­tisztikai törvény megalkotásának szükségességét. Az általam ed­dig elmondottakból is kitűnik, — bár nem törekedtem teljes­ségre és a NEB vizsgálat is na­gyon reprezentatív jellegű volt —, hogy szükség van az infor­mációk és ezen belül a leg­fontosabb, a statisztikai infor­mációk egységes rendezésére és törvényileg való szabályozására. Novics János ezután az új törvényjavaslat és a végrehaj­tási utasítás-tervezet előnyeiről beszélt. Hozzáfűzte azonban, hogy a törvény csupán a lehe­tőségeket teremtette meg, annak maradéktalan érvényesüléséhez minden szinten a politikai, gaz­dasági, társadalmi, tudományos élet vezetőinek, de az állam­polgároknak is sokat kell tenni­ük, Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a statisztiká­nak követnie kell a társadalmi és a gazdasáqi élet változósoit, ki kell terjednie olyan kérdések vizsgálatára, amelyekre vonat­kozóan a párt és a kormány határozatot hozott. A Központi Statisztikai Nivá­tól területi szervek létrehozása után igen sokat tett annak ér­dekében, hogy a megyei párt és állami szervek területükre vo­natkozóan megfelélő informá­cióval rendelkezzenek. Vannak | ugyan olyan társadalmi és gaz­dasági jelenségek, melyeknek megyei szinten való mérése nem lehetséges, mégis az a ja­vaslatom, hogy Központi Statisz­tikai Hivatal tovább szélesítse a megyei szintű információk körét és a területi statisztika fejlesztésével továbbra is hat­hatósan segítse a megyei vezető szervek munkáját. Néhány javaslat Az elmondottak figyelembe vételével néhány javaslatot is szeretnék tenni, melyeket rész­ben a törvény-tervezetben vagy a minisztertanácsi határozat­ban lehetne rögzíteni. A mi irányítási rendszerünkben, úgy gondolom, csökkenteni lehetne az adatgyűjtés mennyiségét, mivel több észrevétel arra utal, hogy az igények túlzottak a beszámoló és egyéb jelentések vonatkozásában, melyek csök­kentése feltétlenül szükséges. A főhatóságok kezdeménye­zésével és irányítása mellett felül kellene vizsgálni mind­azon ezideiq érvényben lévő utasításokat, melyek elsősorban operatív célokra különböző je­lentéseket kérnek, viszonylag nagy gyakorisággal vállalatok­tól, intézményektől, szervektől. Ezek nem statisztikai jelentés­nek minősülnek ugyan és szük­ségességük sokszor nem vitat­ható, de gyakoriságuk és a kért adattömeg nagy része mér­sékelhető lenne. (Főleq pénz­ügyekkel, adózással, SZTK-val kapcsolatos ügyek). Ugyancsak főhatósági irányítás mellett meg kellene ismertetni a középfokú szervekkel, valamint vállalatok­kal, intézményekkel, illetve azok vezetőivel, hogy milyen adatok (információk) hol állnak rendel­kezésekre, és nem utolsó sorban art, hogyan használják fel ve­zetési tevékenységük során. Okosan kamatoztassuk az információt! Az eddigieknél jobban figye­lembe kellene venni az alsó­szintű vezetők azon ítéletét, megállapítását, amely az infor­máció-kérdés szükségességére, felhasználására, gyakoriságára vonatkozik. E| kellene érni, hogy a rendelkezésre álló adatokat, információkat az eddigieknél is szakszerűbben hasznosítsuk és még jobban használjuk fel (ter­mészetesen amelyek nem titko­sak) a közvélemény tájékozta­tására. Kérem a Tisztelt Országgyű­lést, hogy javaslataimat vegye fontolóra és esetleg ezekkel egészítse ki a törvény-tervezetet vagy g minisztertanácsi rende ' letet, A beterjesztett törvény­javaslatot részemről élfogadom. A Mecseki Állami Erdőgazdaság Zobák-pusztától Pusztabányáig 5 kilométer hosszú üzemi maka- dámutat épít, A mintegy 5 millió forint értékű út a hó végére készül el. Fotó: Erb János Városépítésünk bizonytalan pontjai Mennyi lakást adnak át Pécsett az év végéig? Lemaradás a járulékos beruházások teljesítésében Tavaly december 21-e óta — okkor volt az első ünne­pélyes kulcsátadás — a Kertváros Pécs új, gyor­san benépesülő városrésze. Városias arculata egyre erőteljesebben formálódik, vannak már üzletei, van iskolája, óvodája, bölcső­déje. A város legújabb la­kóház-típusai, Tillai Ernő tévé-házai impozáns sort alkotnak, meghonosodott a Pécsett újdonságnak szá- ' mitó új építési technológiai az otagútzspfu. A lakás­építés súlypontja 1973-ban a Kertváros volt, a Szigeti városrész idén nem halla­tott magáról, itt inkább a területelőkészitésé volt — lett volnál — a főszerep. A negyedik negyedévet e hé­ten kezdtük meg, izgalmas hát a kérdés: hogyan is állunk idei lakásépítési, városépítési ter­vünk teljesítésével, vannak-e bi­zonytalan pontok, ahol erősítés­re, több figyelemre van szük­ség? Kevesebb lakás E terv idén sajnálatos módon nem olyan volt mint amilyent a növekvő lakásigények megkö­vetelnének. Az árváltozások na­gyon beleszóltak a programba, s a korábbon tervezett 1114 he­lyett csak 812 állami bérlakás és tanácsi értékesítésű lakás építésére volt lehetőség. A hi­ány érzékenyen érinti most a lakosságot és csak az a meg­nyugtató, hogy a kormány kü­lön juttatásából a tervidőszak végéig 350 többlet-lakásra nyílik lehetőség. S mielőtt az Iménti kérdés megválaszolására kérnénk Ba- laskó Istvánt, a pécsi Városi Tanács tervosztályának vezető­jét, hadd emlékeztessünk Bon- dor József építésügyi és város- fejlesztési miniszternek a parla­ment júniusi ülésszakán elmon­dott megállapítására. A minisz­ter az idei lakásépítésről szólva elmondta, hogy jó szervezési intézkedésekkel el lehet érni, hogy az év végére elkészülő la­kások számát csökkentse az építőipar, az építést ezért folya­matossá kell tenni. És ennek előrebocsótásávol holljuk a vá- lasrt: Az utolsó két hétben A kivitelező Baranya megyei Állami £prtői|>arj Vá hatat az idei tervet srerződésileg vállalta, de úgy, hogy december 15-re ad át 164 kertvárosi lakást, de­cember 31-re pedig további 128 kertvárosit és 80-at a Szabad­ság úton. Tehát az esztendő utolsó fél hónapjára esik az éves lakásmennyiség 46 száza­lékának az átadása. Idén gyakran hallottuk: a la­kásépítési terv csökkentése mi­att nincsenek építőipari kapa­citás-problémák, a várható ka­pacitás-kihasználtság pedig ne­héz helyzetbe hozhatja az Épí­tőipari Vállalatot. Nos, ha ez így van, akkor nehéz megérteni, miért marad az év végére — a korábbi évek nem éppen helyes gyakorlatához hasonlóan — az évi lakásmennyiség csaknem fe­lének átadása. Emlékeztetünk még a Városi Tanács vezetői­nek éppen egy esztendeje szü­Figyelem! a BARANYAMÉK PECS, BAJCSY-ZS. ÜT 6. SZÁM ALATTI FELVÁSÁRLÓ TELEPÉN A BAB, LENCSE, HÉJAS DIÓ, DIÓBÉL, MANDULA­BÉL, MOGYORÓBE L felvásárlását. Telefon: 14-492. PlCS letett döntésére is, ami szerint csak egy hónapon belül beköl­tözhető lakásokat vesznek át Ha bármilyen probléma merül fel, ami a szerződésileg vállalt határidő tartását teszi kétséges­sé, vagy olyan minőségi kifo­gások merülnek fel, amelyek az átadás-átvételi eljárást meg­nyújtják, a beköltözések meg­kezdése jócskán belenyúlik az 1974-es évbe. A Kertvárosban mutatkozott be Pécsett az alagútzsalus tech­nológia, ezzel a módszerrel idén 150 lakást kellett voínd- építeni. 100-náf több alights valósulhat meg, ez pedig első­sorban a technológia újdonsá­gának számlájára írható. Feltétlenül említést érdemmel egy olyan gond, ami már most előreveti árnyékát a jövő esz­tendőre. A Kertvárosban folya­matosan dolgozhat a BÉV a 74-es terv megvalósításán, de nem így a Szigeti városrészben, ahol az idei szünet után a 9-es körzetben jövőre 180 lakást kel­lene felépíteni. A területelőké­szítés itt rendkívül lassan halad, s jóllehet már tavasszal át kel­lett volna adni az építési terüle­tet, a bontásra ítélt házak egy része még mindig áll a kártala­nítási eljárás elhúzódása miatt Lemaradás a kereskedelmi létesítményeknél Mindig gondot jelentettek az ún. járulékos beruházások. Ezek idei helyzetéről a következőket tudtuk meg: — Az egészségügyi és a kul­turális jellegű kapcsolódó léte­sítmények az ütemnek megfele­lően valósulnak meg. azokkal nem lesz gondunk. Nem lehe­tünk azonban ilyen bizakodóak a kereskedelmi létesítmények­kel. Még mindig nem indul a Szalai András úti üzletsor, le­maradásban van az Otthon Árú- ház építése is. Itt ebben az évben még 8 millió forint értékű munkát kellene elvégezni, a je­lenlegi helyzetből ítélve azon­ban erre alig van kilátás. A területen lévő pincék a vártnál több gondot okoznak az építők­nek. A több éve húzódó újme- csekaljai szuperett átadása no­vember végére esedékes, a munkák állásából ennél később­re számíthatunk. A városközpont l/B ütemében épülő koordinált létesítményeknek — az MHSZ ki­képzési bázisa, az SZMT-szék- ház és az Ifjúsáqi Ház — 50 százalékos készültségi fokkal kellene átmenni az újesztendő­be. Itt sok múlik az univáz-szer- kezetek gyors szerelésén. Október 6-a van, csaknem az egész negyedév előttünk van még, bízhatunk tehát abban, hogy a három hónap eltelté­vel derűlátó számadásról adha­tunk hírt. M, I. P I f

Next

/
Oldalképek
Tartalom