Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-06 / 265. szám
1973. oktőbw « DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Törvény a statisztikáról Noyícs János országgyűlési hozzászólása Az országgyűlés csütörtökön emelte törvényerőre □ statisztikáról szóló törvényjavaslatot. A vitában felszólalt Novics János baranyai képviselő is. Felszólalását, kissé röviditve, mai lapunkban közöljük. Tisztelt Országgyűlés! Előre szeretném bocsátani, hogy a törvényjavaslat indokolásával a magam részérőlteljes egészében egyetértek és elfogadhatónak tartom magát a törvényjavaslatot is. Észrevételeimet saját tapasztalataimra és egy NEB vizsgálatra alapozva teszem meg. Korántsem tisztázott kérdés Ahhoz, hogy megalapozott döntéseket lehessen hozni, szükséges mennyiségű, megbízható adatra, információra van szüksége mind a felső és középszintű, de az alsó vezetésnek is. Azt hiszem, ezt a megállapítást senki sem vitatja. Semmilyen irányító szerv, vagy intézmény vezetője, de még a vállalat vezetője sem képes mun- i kaját jól ellátni, ha a döntési I szintnek megfelelő mennyiségű, megbízható, megfelelően rendszerezett információval nem rendelkezik. Az azonban, hogy kinek milyen mennyiségű információra van feltétlen szüksége a vezetésben, korántsem tisztázott kérdés. Jelenleg ugyanis olyan tömegű adathalmaz áll rendelkezésre, melynek befogadása, a vezetésben való hasznosítása szinte lehetetlen, melynek jó része szinte felesleges. Ogy hiszem, hogy a szükséges adatgyűjtés, információ mennyiségét az állami irányítás rendszere is meghatározza, mert a túlzottan központosított irányítási rendszer esetében, főleg központilag, több adatra van szükség. Ebből kiindulva a Baranya megyei NEB célvizsgálatot tartott 15 vállalatnál és intézménynél, valamint a tanácsoknál 1972 decemberében abból á célból, hogy az adatgyűjtések mennyiségét, gyakoriságát és azok felhasználását vizsgálja. A vizsgálat adatai és a szubjektív vélemények szerint az információadások száma szerint 1971-hez viszonyítva ugyan nem nőttek, de mennyiségét tekintve soknak ítélhetők. Az általánoson belül talán nem árt szóvá tenni, hogy azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, szerveknél, amelyek valamiféle függési viszonyban vannak a megyén belül (pl. megyei kórház) és azoknál a vállalatoknál, amelyek tröszti szervezetben működnek (pl. 12. sz. Volán) növekedés mutatkozik az információ- adásban abszolút értelemben, és a kért adattömeg vonatkozásában is. A rendeletileg előírt információadások — ide tartozik a hivatalos statisztikai adatszolgáltatás is — különösebb gondot nem jelentenek a vállalatok részére, mert ezekre fel lehet készülni, megfelelő bizonylati alapjuk van, s tartalmaznak olyan utasításokat, útmutatásokat, melyek a helyes kitölthe- tőséget biztosítják. Meg kell jegyezni azonban, hogy kivétel itt is akad, találkozni lehet olyan észrevételekkel is, melyek jogosan sérelmezik az állami statisztika bővülését. Kik gyűjthetnek statisztikai adatokat ? A törvénytervezet megkülön- | böztetett állami, igazgatási és önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikát. Azt is meghatározza, hogy kik gyűjthetnek statisztikai adatokat. Szabad legyen néhány dolgot elmondani az úgynevezett önkéntességen alapuló statisztikai adatszolgáltatás tapasztalatairól, az egyszeri vagv esetenkénti adatszolgáltatásról és az operatív jelentések kéréséről, illetve adásáról. Az önkéntességen alapuló adatgyűjtés szerintem az a kiskapu, amelyet bármilyen nagyra ki lehet nyitni. Igaz, hogy a törvénytervezet előírja, hogy az adatszolgáltatóval ebben az esetben közölni kell, hogy nem kötelező a kért adatok szolgáltatása. Kérdezem én: ki az, aki meg meri tagadni a kért adatok szolgáltatását, például a j Megyei Tanács valamely szak- j igazgatási szervétől, vagy a j Magyar Nemzeti Banktól. De lehetne még néhány más szer- j vet is felsorolni. Minden kétséget kizáróan j | megállapítást nyert, hogy az egyszeri adatkérések azok, melyek a legtöbb problémát okozzák, s ezeknek a száma növekszik általában. 1972. december hónap folyamán a megvizsgált 15 egységnél 979 adatszolgáltatás közül 239 egyszeri adatkérés volt, tehát olyan, amely semmiféle munkatervben nem található, kötelező erővel általában nem bír, bizonylati alapja általában nincs, s nagyon rövid határidőre kell elkészíteni. A vizsgálatok alkalmával több szerv vezetője nyilatkozott úgy, hogy a kérő szerv szinte csak a határidő betartását követeli meg, az adatok tartalmára, minőségére szinte soha nincs rákérdezés. De ki is ellenőrizné például azt, hogy egy kétezer lélekszámú községben hányán hallgatják a pécsi rádió nemzetiségi műsorát (Pécsváradról a Levéltár kérte)? Az információ elburjánzása Legtöbbször csupán a vélt : biztonságérzet miatt kérnek fo- ! lyamatos jelleggel és túlzott gyakorisággal az irányító szervek vállalataiktól, intézményeiktől információkat. A hivatalos és kötelező jellegű statisztikai adatszolgáltatáson kívüli információk minősége — eltekintve a folyamatos és jogszabályilag elrendelt információktól — ala- j csonyabb szinten áll. mint a i hivatalos statisztika. Ebből kö- j vetkezik, hogy egyrészt nagyon sok, de az új igényeknek nem megfelelő adatokkal rendelke- j zünk, másrészt elsősorban a középszintű vezetésnek nem állnak rendelkezésére korszerű információk. Ezért véleményem szerint abban a kérdésben, nagyobb megszorításra lenne szükség, melyet a végrehajtási utasításban lehetne szabályozni. Az információk elburjónzásá- l nak többek között oka lehet, j hogy az intézkedésre jogosult j vezetők, vagy az információt fel- I használók nem ismerik, vagy ! nem jól ismerik a meglevő és rendelkezésre álló információkat. Ezért fordulhat elő olyan eset, hogy egy helyiségben dől- | gozó emberek egyikének a fiók- j jóban fekszenek bizonyos ada- ' tok, a másik ugyanazokat az j adatokat gyűjteti be különbö- j ző szervektől. Továbbá, az ér- I vényben levő jogszabályok és a ! jelenlegi törvénytervezet sem tartalmaz olyan büntető szankciókat, amelyek elrettentenék a notórius adatkérőket, másrészt nem élnek még azzal a csekély lehetőséggel azok sem, akik intézkedésre lennének jogosultak. Statisztikai adatgyűjtéssel, jelentéssel sokezer ember foglalkozik főhivatósként, vagy kapcsolt munkakörben, és ez igen i jelentős kiadást jelent a nép- | gazdaságnak. Hogy mekkora az adattömeg, a jelentések száma, j azt csak megközelítő pontos- 1 Sággal lehet megállapítani. A vizsgált 15 egységnél 1972 de- I cemberben az információs jelentések száma 979, melynek oldalterjedelme 3473. Ugyanezen szerveknél ugyancsak decem- i berben az információk elkészi- | tésére 2735 órát fordítottak, és ezen egységeknél az adminisztrációs létszám közel 20 százalékkal nőtt két év alatt. Nem állítom, hogy ennek a növekedésnek kizárólag az adatszolgáltatás az oka, de véleményem szerint valami köze mégis lehet hozzá. Az új törvény szükségessége Tisztelt Országgyűlés! Eddigiekben a Barapya megyei tapasztalatokat és a megyében készült NEB vizsgálat lényegét kívántam összefoglalni. Úgy gondolom, hoqy ez is ki1 tűnő tapasztalatokat szolgálta tolt arra, hogy megvilágítsuk az információs rendszerünkben rejlő problémákat és ezek ismeretében felismerjük az új statisztikai törvény megalkotásának szükségességét. Az általam eddig elmondottakból is kitűnik, — bár nem törekedtem teljességre és a NEB vizsgálat is nagyon reprezentatív jellegű volt —, hogy szükség van az információk és ezen belül a legfontosabb, a statisztikai információk egységes rendezésére és törvényileg való szabályozására. Novics János ezután az új törvényjavaslat és a végrehajtási utasítás-tervezet előnyeiről beszélt. Hozzáfűzte azonban, hogy a törvény csupán a lehetőségeket teremtette meg, annak maradéktalan érvényesüléséhez minden szinten a politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos élet vezetőinek, de az állampolgároknak is sokat kell tenniük, Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikának követnie kell a társadalmi és a gazdasáqi élet változósoit, ki kell terjednie olyan kérdések vizsgálatára, amelyekre vonatkozóan a párt és a kormány határozatot hozott. A Központi Statisztikai Nivától területi szervek létrehozása után igen sokat tett annak érdekében, hogy a megyei párt és állami szervek területükre vonatkozóan megfelélő információval rendelkezzenek. Vannak | ugyan olyan társadalmi és gazdasági jelenségek, melyeknek megyei szinten való mérése nem lehetséges, mégis az a javaslatom, hogy Központi Statisztikai Hivatal tovább szélesítse a megyei szintű információk körét és a területi statisztika fejlesztésével továbbra is hathatósan segítse a megyei vezető szervek munkáját. Néhány javaslat Az elmondottak figyelembe vételével néhány javaslatot is szeretnék tenni, melyeket részben a törvény-tervezetben vagy a minisztertanácsi határozatban lehetne rögzíteni. A mi irányítási rendszerünkben, úgy gondolom, csökkenteni lehetne az adatgyűjtés mennyiségét, mivel több észrevétel arra utal, hogy az igények túlzottak a beszámoló és egyéb jelentések vonatkozásában, melyek csökkentése feltétlenül szükséges. A főhatóságok kezdeményezésével és irányítása mellett felül kellene vizsgálni mindazon ezideiq érvényben lévő utasításokat, melyek elsősorban operatív célokra különböző jelentéseket kérnek, viszonylag nagy gyakorisággal vállalatoktól, intézményektől, szervektől. Ezek nem statisztikai jelentésnek minősülnek ugyan és szükségességük sokszor nem vitatható, de gyakoriságuk és a kért adattömeg nagy része mérsékelhető lenne. (Főleq pénzügyekkel, adózással, SZTK-val kapcsolatos ügyek). Ugyancsak főhatósági irányítás mellett meg kellene ismertetni a középfokú szervekkel, valamint vállalatokkal, intézményekkel, illetve azok vezetőivel, hogy milyen adatok (információk) hol állnak rendelkezésekre, és nem utolsó sorban art, hogyan használják fel vezetési tevékenységük során. Okosan kamatoztassuk az információt! Az eddigieknél jobban figyelembe kellene venni az alsószintű vezetők azon ítéletét, megállapítását, amely az információ-kérdés szükségességére, felhasználására, gyakoriságára vonatkozik. E| kellene érni, hogy a rendelkezésre álló adatokat, információkat az eddigieknél is szakszerűbben hasznosítsuk és még jobban használjuk fel (természetesen amelyek nem titkosak) a közvélemény tájékoztatására. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy javaslataimat vegye fontolóra és esetleg ezekkel egészítse ki a törvény-tervezetet vagy g minisztertanácsi rende ' letet, A beterjesztett törvényjavaslatot részemről élfogadom. A Mecseki Állami Erdőgazdaság Zobák-pusztától Pusztabányáig 5 kilométer hosszú üzemi maka- dámutat épít, A mintegy 5 millió forint értékű út a hó végére készül el. Fotó: Erb János Városépítésünk bizonytalan pontjai Mennyi lakást adnak át Pécsett az év végéig? Lemaradás a járulékos beruházások teljesítésében Tavaly december 21-e óta — okkor volt az első ünnepélyes kulcsátadás — a Kertváros Pécs új, gyorsan benépesülő városrésze. Városias arculata egyre erőteljesebben formálódik, vannak már üzletei, van iskolája, óvodája, bölcsődéje. A város legújabb lakóház-típusai, Tillai Ernő tévé-házai impozáns sort alkotnak, meghonosodott a Pécsett újdonságnak szá- ' mitó új építési technológiai az otagútzspfu. A lakásépítés súlypontja 1973-ban a Kertváros volt, a Szigeti városrész idén nem hallatott magáról, itt inkább a területelőkészitésé volt — lett volnál — a főszerep. A negyedik negyedévet e héten kezdtük meg, izgalmas hát a kérdés: hogyan is állunk idei lakásépítési, városépítési tervünk teljesítésével, vannak-e bizonytalan pontok, ahol erősítésre, több figyelemre van szükség? Kevesebb lakás E terv idén sajnálatos módon nem olyan volt mint amilyent a növekvő lakásigények megkövetelnének. Az árváltozások nagyon beleszóltak a programba, s a korábbon tervezett 1114 helyett csak 812 állami bérlakás és tanácsi értékesítésű lakás építésére volt lehetőség. A hiány érzékenyen érinti most a lakosságot és csak az a megnyugtató, hogy a kormány külön juttatásából a tervidőszak végéig 350 többlet-lakásra nyílik lehetőség. S mielőtt az Iménti kérdés megválaszolására kérnénk Ba- laskó Istvánt, a pécsi Városi Tanács tervosztályának vezetőjét, hadd emlékeztessünk Bon- dor József építésügyi és város- fejlesztési miniszternek a parlament júniusi ülésszakán elmondott megállapítására. A miniszter az idei lakásépítésről szólva elmondta, hogy jó szervezési intézkedésekkel el lehet érni, hogy az év végére elkészülő lakások számát csökkentse az építőipar, az építést ezért folyamatossá kell tenni. És ennek előrebocsótásávol holljuk a vá- lasrt: Az utolsó két hétben A kivitelező Baranya megyei Állami £prtői|>arj Vá hatat az idei tervet srerződésileg vállalta, de úgy, hogy december 15-re ad át 164 kertvárosi lakást, december 31-re pedig további 128 kertvárosit és 80-at a Szabadság úton. Tehát az esztendő utolsó fél hónapjára esik az éves lakásmennyiség 46 százalékának az átadása. Idén gyakran hallottuk: a lakásépítési terv csökkentése miatt nincsenek építőipari kapacitás-problémák, a várható kapacitás-kihasználtság pedig nehéz helyzetbe hozhatja az Építőipari Vállalatot. Nos, ha ez így van, akkor nehéz megérteni, miért marad az év végére — a korábbi évek nem éppen helyes gyakorlatához hasonlóan — az évi lakásmennyiség csaknem felének átadása. Emlékeztetünk még a Városi Tanács vezetőinek éppen egy esztendeje szüFigyelem! a BARANYAMÉK PECS, BAJCSY-ZS. ÜT 6. SZÁM ALATTI FELVÁSÁRLÓ TELEPÉN A BAB, LENCSE, HÉJAS DIÓ, DIÓBÉL, MANDULABÉL, MOGYORÓBE L felvásárlását. Telefon: 14-492. PlCS letett döntésére is, ami szerint csak egy hónapon belül beköltözhető lakásokat vesznek át Ha bármilyen probléma merül fel, ami a szerződésileg vállalt határidő tartását teszi kétségessé, vagy olyan minőségi kifogások merülnek fel, amelyek az átadás-átvételi eljárást megnyújtják, a beköltözések megkezdése jócskán belenyúlik az 1974-es évbe. A Kertvárosban mutatkozott be Pécsett az alagútzsalus technológia, ezzel a módszerrel idén 150 lakást kellett voínd- építeni. 100-náf több alights valósulhat meg, ez pedig elsősorban a technológia újdonságának számlájára írható. Feltétlenül említést érdemmel egy olyan gond, ami már most előreveti árnyékát a jövő esztendőre. A Kertvárosban folyamatosan dolgozhat a BÉV a 74-es terv megvalósításán, de nem így a Szigeti városrészben, ahol az idei szünet után a 9-es körzetben jövőre 180 lakást kellene felépíteni. A területelőkészítés itt rendkívül lassan halad, s jóllehet már tavasszal át kellett volna adni az építési területet, a bontásra ítélt házak egy része még mindig áll a kártalanítási eljárás elhúzódása miatt Lemaradás a kereskedelmi létesítményeknél Mindig gondot jelentettek az ún. járulékos beruházások. Ezek idei helyzetéről a következőket tudtuk meg: — Az egészségügyi és a kulturális jellegű kapcsolódó létesítmények az ütemnek megfelelően valósulnak meg. azokkal nem lesz gondunk. Nem lehetünk azonban ilyen bizakodóak a kereskedelmi létesítményekkel. Még mindig nem indul a Szalai András úti üzletsor, lemaradásban van az Otthon Árú- ház építése is. Itt ebben az évben még 8 millió forint értékű munkát kellene elvégezni, a jelenlegi helyzetből ítélve azonban erre alig van kilátás. A területen lévő pincék a vártnál több gondot okoznak az építőknek. A több éve húzódó újme- csekaljai szuperett átadása november végére esedékes, a munkák állásából ennél későbbre számíthatunk. A városközpont l/B ütemében épülő koordinált létesítményeknek — az MHSZ kiképzési bázisa, az SZMT-szék- ház és az Ifjúsáqi Ház — 50 százalékos készültségi fokkal kellene átmenni az újesztendőbe. Itt sok múlik az univáz-szer- kezetek gyors szerelésén. Október 6-a van, csaknem az egész negyedév előttünk van még, bízhatunk tehát abban, hogy a három hónap elteltével derűlátó számadásról adhatunk hírt. M, I. P I f
