Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-05 / 264. szám
1*73. október 1 DUNANTOLI NAPLÓ 3 Új törvényeket alkotott az országgyűlés (folytatói az f. oldalról) or Elnöki Tanácsnak a hivatásos bírák megválasztásával kapcsolatos tevékenységéről. A továbbiakban hangsúlyozta: az alkotmány rendelkezéseinek betartása minden állami és társadalmi szerv feladata. Az Elnöki Tanácsra azonban ennél több feladat hárul, mert alkotmányunk az Elnöki Tanács hatáskörébe utalja az alkotmányossági felügyeleti jogkört. Az alkotmány — híven jellegéhez és lényegéhez — elvben fogalmazza meg ezt a fontos állam- hatalmi feladatot; gyakorlati érvényesítése alkotmányos életünk újabb garanciáit teremti meg. Az Elnöki Tanács hozzákezdett már e fontos elv gyakorlati kimunkálásához. A szeptemberi ülésen elfogadott ügyrendje előrelépést jelent az alkotmányossági felügyeleti jogkör gyakorlati érvényesítésében. E jogkörének megfelelően a jövőben, ha a kormány, az igazságügyi szervek, valamint a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezető testületéi az alkotmány végrehajtásával ösr- szefüggö bejelentést tesznek, az Elnöki Tanács azokat megvizsgálhatja, elbírálhatja és az alkotmány végrehajtására az állami szerveknél intézkedéseket kezdeményezhet — Az utóbbi években sokat foglalkoztatott bennünket a szocialista erkölcs és közgondolkodás formálása, a munkahelyi légkör javítása. Tudjuk, hogy a szocialista állam ilyen irányú tevékenységét hatékonyabbá kell tennünk, munkáját javítanunk kell. Társadalmunk törvényes rendjét, építőmunkánkat gyengítik az olyan tünetek, amikor egyesek megfeledkeznek kötelességükről, visszaélnek azokkal a jogokkal, amelyeket alkotmányunk minden állampolgárnak biztosít. — A szocializmus gazdaság- fejlődése, a szocialista viszonyok erősödése mellett jelentkeznek olyan jelenségek is, amelyek fékező, fejlődést akadályozó hatásúak. Nem egyszer csorba esik a tisztességes gazdálkodáson, a szerződéses kapcsolatok becsületén; az indokolatlan áremelések és a tisztességtelen haszon körül is vannak gondjaink. Az élet követelménye szülte a jogpolitikai irányelvek újrafogalmazását, benne tükröződik tevékenységünk lényege: a tervszerű i gazdasági építőmunka segítése, társadalmunk jogi, erkölcsi normáinak egyöntetű, egységes értelmezése, mércéjének fokozott emelése.' A jogpolitikai irányelveket, a korábbi gyakorlattal ellentétben, most hivatalosan nyilvánosságra hoztuk. Ezzel is lehetővé tettük, hogy az állampolgárok is megfelelő módon tájékozódhassanak arról, hogy milyen eligazítást kapnak azok, akik mindennapos ügyeikben eljárnak és döntenek. A kitüntetések adományozásával kapcsolatban az EJnöki Tanács titkára külön kitért orra. hogy hazánkban a szocialista brigádok, amelyek vállalták, hogy szocialista módon élnék és dolgoznak, milliónál jóval több dolgozót mozgósítanak. Az Elnöki Tanács által elbírált kitüntetési javaslatokban még mindig nem tükröződik megfelelően ez a társadalmi teljesítmény. A kitüntetettek között, a tényleges teljesíményt mérve, jóval kisebb számban vannak a termelő munkában dolgozók. A termelő munka kiemelkedő eredményeinek elismerésére az Elnöki Tanács újobb lehetőséget teremtett: o beszámolási időszakban a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének adományozását kiterjesztette a kollektívákra és a szocialista brigádokra is. — Az Elnöki Tanács munkája kapcsolódik hazánk nemzetközi tevékenységéhez — folytatta. — A Magyar Népköztársaság — a maga szerény lehetőségeivel- igyekszik aktívan kivenni részét a szocialista közösség országainak közös erőfeszítéseiből. Igyekszik elősegíteni, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének gyakorlata erősödjék, az enyülés folyamata tartóssá váljék. 1971. májusa óta újabb nyolc országgal teremtettünk diplomáciai kapcsolatot. Jelenleg 96 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban. A Magyar Népköz- társaság tekintélye tovább nőtt a világban. — Eredményeinket nem ho- mályosíthatják el azoknak az erőknek a mesterkedései, amelyek az enyhülés folyamatát akarják feltartóztatni; amelyek az emberiséget a békés egymás mellett - élés gyakorlati megvalósításának útjáról szeretnék visszafordítani. A chilei nép tragédiája nemcsak tiltakozásra, hanem fokozott éberségre is int bennünket. Arra is figyelmeztet, hoqy a reakció a fasiszta eszközöktől sem riad vissza, nem tisztel sem alkotmányt, sem választást, lábbal tiporja az emberi jogokat. Rendületlenül, elvi alapokon állva foktatjuk erőfeszítéseinket a béke, a haladás, a szocializmus érdekében — mondta Cse- terki Latos, majd kérte az or- száagyűlést, hogy fogadja el és hagyja jóvá az Elnöki Tanács beszámolóját. Cseterki Lajos beszámolóját az orszáqgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a Magyar Népköz- tórsasáq Minisztertanácsa tagjainak és azállamtitkároknak jogállásáról és felelősségéről, valamint a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat' tárgyalására került sor. Apró Antal indítványára az ország- avülés úay határozott, hogy e két törvénviavaslatot együttesen tárgyalja meg. Dr. Korom NJjiiály ígazság- üayminiszter ewelkedett szólásra. A miniszterek és az államtitkárok a köz szolgálói Dr. Korom Mihály expozéja Bevezetőben dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét, valamint a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvény- javaslatok előterjesztése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Benyújtásukkal a Minisztertanács alaptörvényünk előírásainak tesz eleget. A miniszteri felelősség rendszerét régóta ismeri a magyar államjog — mondta dr. Korom Mihály, maid így folytatta: — A törvényjavaslat alkotmányunk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a minisztertanácsi tagság és az állam- titkári tisztség keletkezését és megszűnését. Ennek megfelelően a kormány elnökét, elnök- helyetteseit és tagjait az országgyűlés választja, és dönt megbízatásuk megszüntetéséről, amelynek esetei lehetnek: a lemondás, a felmentés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Flnöki Tanácsának hatáskörébe tartozik.- A törvényjavaslat megfogalmazza a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogait és felelősségük szabályoit, valamint a felelősség érvényesítésének biztosítékait. Azonban hangsúlyozni kell, hogy az állam végrehajtó és rendelkező szervei vezető tisztségviselőinek politikai és jogi felelőssége — közvetett és közvetlen módon — 'eddig is érvényesült. Alkotmányunk rendelkezése élteimében a kormányt az országgyűlés választotta és mentette fel, számoltatta be, döntött előterjeszéseiről, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit. A Minisztertanács tagjainak felelőssége, munkájuk elbírálása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias Népfront kezdeményezései alapján az ország- gyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által érvényesült. A most benyújtott törvényjavaslat arra irányul, hogy az országgyűlés az alaptörvényünk rendelkezései és az alkotmányos elvek alapján eddig kiolakult és a gyakorlatban jól bevált szabályokat egységes törvényben foglalja össze. — A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és a miniszterek — ó kormánynak való felelősség mellett — testületileg és egyénileg is felelnek az ország- gyűlésnek, illetőleg az azt helyettesítő Elnöki Tanácsnak. E felelősségük megválasztásuktól megbízatásuk végéig tart. A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok is a köz szolgálói. Megtisztelő megbízatásukkal, magas tisztségükben a dolgozó nép hatalmát képviselik. Közéletünk állapdó reflektorfényében élnek és dolgoznak. Tevékenységük, emberi magatartásuk jelentősen befolyásolja az állampolgároknak o szocialista államhatalomról alkotott álláspontját. A minisztereket ezért nemcsak a hivc- tali fegyelem köti, hanem a fokozott társadalmi, politikai és erkölcsi felelősség is. Mindennapos munkájukat úgy kell végezniük, hogy soha ne feledjék: a dolgozó nép bizalmából kerültek magas beosztásukba és csak addig maradhatnak ott, ameddig élvezik e bizalmat. — A Minisztertanács tagjai és. az államtitkárok jogállását szó bályozó törvényjavaslat egyaránt tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket. A jogok más oldalról kötelességeket jelölnek. A miniszter nem egyszerűen minisztériumának a kormányban tevékenykedő képviselője, hanem a kormány össztársadalmi érdekeket kifejező tevékenységét is elősegíti és képviseli a minisztériumban és az alárendelt szervekben. A miniszter az összkormányzati, az ágazati vagy funkcionális jogkörének j gyakorláso során szerzett szakismeretének és tapasztalatának felhasználásával segíti elő a kormány döntéseinek kialakílá- sát. A kormány tagja jogosult, s egyben köteles is megtenni ‘ minden olyan észrevételt, amely I elősegítheti a legjobb döntések meghozatalát, a határozatok eredményes végrehajtását. — Az államtitkári intézmény régi, államjogi. kormányzati intézményeink közé tartozik. Más országokban is sokhelyütt van ilyen tisztség. 1949 és 1968 kö- | zott nálunk államtitkárok nem ; működtek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1968-ban alkotott törvényerejű rendeletet az államtitkári tisztségről. így került sor az országos hatáskörű állami szerveket vezető elnökök államtitkári kinevezésére. A törvényerejű rendelet lehetővé tette minisztériumi államtitkárok kinevezését is, ezzel azonban az utóbbi időkig nem éltünk. Jelenleg — mint ismeretes — az Országos Tervhivatalban, a Külügyminisztériumban, a Művelődésügyi Minisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban működnek államtitkárok, a-kik egyben a miniszterek első helyettesei. Fokozatosan a többi minisztériumok- ) ban is javasoljuk majd állam- j titkárok kinevezését. — Alkotmányunk az ország- gyűlés hatáskörébe utalja a ; kormányzás szervezetének meghatározását. Ezzel fügq össze az az alkotmányos rendelkezés, amely szerint a minisztériumok felsorolását külön törvényben kell rögzíteni. A minisztériumok felsorolását 1949 és 1957 között az alkotmány tartalmazta. Ez azzal járt, hogy minden átszervezés egyben az alkotmány módosítását kívánta meg. Ennek elkerülése indokolta, hogy a kérdést az alkotmány külön törvényre utalta. Most teszünk eleget az alkotmány erre vonatkozó rendelkezésének. A törvényjavaslatból kitűnik, a kormány a jelenlegi helyzet rögzítését kéri az országgyűléstől. A törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisztériumait a következőképpen sorolja fel: Belkereskedelmi Minisztérium, Belügyminisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Kohó- és Gépipiari Minisztérium, Könnyűipari Minisztérium, Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Külkereskedelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Művelődés- ügyi Minisztérium, Nehézipari Minisztérium, Országos Tervhivatal, Pénzügyminisztérium.) Dr. Korom Mihály a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy az írásban előterjesztettt és a szóbeli kiegészítéssel indokolt törvényjavaslatokat fogadja el és eme'je törvényerőre. Ezután szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként dr. Antalffy György, a törvény- javaslatok előadója szólalt fel. A ■ két törvényjavaslat vitájában felszólalt Sarlós István budapesti, dr. Mátay Pál Fejér megyei, Klaukó Mátyás Békés megyei, Bartha János Hajdú- Bihar megyei képviselő. Miután a vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Varga Gáborné a vitát lezárta és megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügyminiszternek. Dr. Korom Mihály hangsúlyozta: a kormány eddig is igyekezett eleget tenni kötelezettségének. Munkáját, a kormány tagjainak, és az államtitkároknak a tevékenységét a jövőben tovább serkenti az a bizalom, amely most is megnyilvánult a parlament plénumán. Ezután határozathozatal kői- vetkezett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd ezzel együtt a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavasfatol általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadta az országgyűlés — a beterjesztett eredeti Szövegezésben - általánosságban és részleteiben a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. Az elnöklő Varga Gáborné bejelentette: az országgyűlés külügyi bizottsága a parlamenti tanácskozás ideje alatt ülést tartott és úgy határozott, hogy a chilei katonai junta terrorja elleni tiltakozásul nyilatkozattervezetet terjeszt az országgyűlés elé. Javasolta, hogy a _kül- ügyi bizottság előterjesztése az interpellációk után kerüljön az országgyűlés napirendjére. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Napirend szerint következett a statisztikáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bálint lózsel államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke emelkedett szólásra. A statisztikai tevékenységnek a tervszerű gazdálkodást kell segítenie Bálint Józseí államtitkár beszéde Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar stotisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodásnak, a párt- és állami irányításnak, a társadalmi élet tudományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Beszámolt arról, hogy lényegesen kibővült a statisztikai megfigyelés köre. Olyan területeket is bevontunk a rendszeres vizsgálatba, amelyekről korábban csak hézagos számítások álltak rendelkezésre. A statisztikai megfigyelések gyakoribbá váltak, elmélyültebbek és ma már gyorsabbak a statisztikai elemzések is. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a statisztikában fokozódó mértékben alkalmazott modern számítógépek. Fejlődött a statisztikusok szakképzettsége is. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az 1952-es törvény megalkotása óta kiépült és működik a társadalmi, gazdasági folyamatok megfigyelésének széleskörű statisztikai rendszere. Az utóbbi években nőtt a statisztika intenzitása, élesebb és pontosabb képet tükröz a valóságról. Jelentős befolyással volt a statisztika fejlődésére gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése. A korábbi, túl gyakori mérési feladatok helyébe újszerű és átfogóbb jellegű elemzések kerültek. Néhány vonatkozásban az új vizsgálati módszerek, így például a gazdasági tevékenységek hatékonyságának mérésére alkalmas statisztikai eszközök még nem teljesen kiforrottak. A statisztikai feladatok növekedése természetesen együttjárt a statisztikai célokat szolgáló adatgyűjtések szaporodásával. A közelmúlt fontos gazdaságstatisztikai vállalkozása volt például az 1972—1973-ban végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk, hogy a statisztikai tevékenységet ésszerű keretek közé szorítsuk. Mégis úgy tűnik, hogy a gazdaság sokrétűvé válása, a tervezés tudományos megalapozása további, esetleg az eddigieken túlmenő statisztikai vizsgálatokat tesz szükségessé. Ahol viszont lehetséges, csök- kentenünk kell az adatgyűjtéseket és egyes kiadványok létjo gosultságát is újra meg kell vizsgálnunk. Szocialista társadalmi rendszerünkben a statisztikai vizsgálódás legfontosabb tárgya az ember, a társadalmi osztályok, rétegek fejlődése. Elképzelésünk szerint az ilyen jellegű vizsgálatokat a jövőben fokozni kell. Ezért hozzákerdtünk társada lom-statisztikai rendszerünk olyan komplex fejlesztéséhez, amely — az oktatástól az KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO egészségi viszonyokig, a jövedelem-elosztástól a társadalmi átrétegeződésig — összefüggő és rendszerezett képet nyújt a változásokról, tendenciákról. Statisztikánknak a társadalomtudományok segítségével a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában á nagymérvű szerkezeti változások közepette folyamatosan figyelnie kell a társadalom osztálytagozódását, a munkásosztály számszerű kiterjedését, belső összetételét, helyzetét a korábbi időhöz viszonyítva és a társadalom többi rétegeihez képest. Hagyományos feladatuk a tízévenkénti népszámlálás. A népszámlálások programjai mindinkább bővülnek. Korábban a népszámlálások programja lényegében csak a lakosság számával kapcsolatos főbb adatok összeírására terjedt ki, a legutóbbi népszámlálás már a társadalmi, családi élet olyan jelenségeiről szolgáltat ismereteket, amelyek lehetővé tették a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek vizsgálatát is. A folyamatos ismeretek biztosítása érdekében 1963- ban bevezettük a népszámlálások közötti időszakban tartandó, a lakosság 2 százalékára kiterjedő kis népszámlálásokat, az úgynevezett mikrocenzusokat. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős feladatokat ró a magyar statisztika szervezetére a nemzetközi statisztikai együtt működés, a nemzetközi adat-, szolgáltatások teljesítése. A feladatok e tekintetben várhatóan tovább bővülnek: ez elsősorban a testvéri szocialista országok gazdasóqi integrációjának előrehaladásával fügq ősz- sre. Adatokat szolgáltatunk az ENSÓ különböző szerveinek is. A szocializmus építésében etért előrehaladással párhuzamosan módosult, gazdagodott a statisztika szerepe, feladata. A jövő követélményei méq igényesebbek lesznek. A most beterjesztett törvényjavaslat ezeknek a statisztikára ható jogi vetületeft fogalmazza meg. A törvényjavaslat természetszerűleg nemcsak a Központi Statisztika! Hivatal munkájáról szól, hanem kiterjed az országban folyó statisztikai munka egészére. A statisztika iránt számos alapvető követelményt kell támasztani. Csak néhányat szeretnék aláhúzni ezek közül: először: az adatszolgáltatás valódisága, a statisztikai adatok megbízhatósága. Ennek érdekében egységes fogalmi rendszert kell alkalmazni, amely átfogja az adatgyűjtéstől a dokumentálásig a teljes statisztikai tevékenységet. A gazdálkodó egységeknél olyan statisztikai bizonylati rendszerre van szükség, amely összhangban van a számviteli-pénzügyi ügyvitellel. Az állampolgárok megkérdezése esetén úgy kell megfogalmazni a kérdéseket, hogy azok félreérthetetlenül legyenek megválaszolhatók. Másodszor: az adatközlés és tájékoztatás gyorsasága. Ennek feltételei vannak, a korszerű szervezés mellett nagymértékben függ a hírközlő, feldolgozó és sokszorosító gépek számától és minőségétől. Harmadszor: az adatgyűjtés és feldolgozás ne legyen túlságosan költséges. Olyan felmérési programokat és kiadványterveket kell tehát összeállítani, amelyek anyaqi fedezetére az ország az adott időben képes. Negyedszer: mindezek megkívánják, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban, és az azon kívül dolgozó statisztikusok nagy szakmai hozzáértéssel, tudásukat állondóan továbbfejlesztve végezzék munkájukat. Bálint József a továbbiakban kiemelte: — A törvényjavaslat figyelembe veszi a statisztikai munka megosztásának bizonyos fokú szükségességét. A törvény- javaslat ezért megkülönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatait a jövőben is a Központi Statisztikai Hivő tál látja el, valamint az igazgatási statisztikát, vagyis a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és tanácsok statisztikai tevékenységét. Ez utóbbi szervek a jövőben saját hatáskörükben is elrendelhetnek statisztikai adatgyűjtéseket, amennyiben a központi állami statisztikából' a szükséges ada(Potytatös az 5, oldalon) f
