Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-05 / 264. szám

\ Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúlt napio XXX. évfolyam, 264. szám 1973, október 5., péntek Ara: 80 fillér .................................Ilii. II III II.IHlLl—1,. A z MSZMP Earsnya rregyei Bizottságának «apja ■" ' alkotott az országgyűlés Törvény születeti a miniszterek és államtitkárok jogállásáról és felelősségéről, a minisztériumok felsorolásáról és a statisztikáról A TARTALOMBÓL Nixon a legnagyobb kedvezmény elve mellett Kohl—Bohr találkozó Halálos balesel faddon ül ország egkorszeríibti autós tanintézete Pécsett Mesterséges tó az Éger-völgyben Rapp ismét a válogatón keretben Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdte ta­nácskozását az országgyűlés. Az ülésen rékzt vett Losonczi Pál, az Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt llku Pál mű­velődésügyi miniszterről, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom régi harcosáról; Z. Papp Sándor Veszprém megyei képviselőről, dr. Be- resztóczy Miklós c. prépostról, az országgyűlés alelnökéről és Vályi Péterről, a Minisztertanács elnökhelyetteséről. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg llku Pál, Z. Papp Sándor, Béresrtóczy Mik­lós és Vályi Péter emlékét; a képviselők néma felállással adóztak emléküknek. Apró Antal ezután bejelentette, hogy áz El­nöki Tanáds az országgyűlés legutóbbi üléssza­ka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről a je­lentést — az alkotmány rendelkezéseinek ■ megfe­lelőén - az országgyűlésnek bemutatta. A jelen­tést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette Apró Antal, hogy a Miniszterta­nács, megbízásából dr. Korom Mihály .igazság­ügyminiszter a Magyar Népköztársaság Minisz- tertapácsa_ tagjai és_ az állayntitkárok jog­állásáról és-felelősségéről, valamint a Magyar' Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatokat, Bálint József államtit­kár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke pedig a statisztikáról szóló törvényjavaslatot benyúj­totta áz országgyűlésnek. A három törvényja­vaslatot az illetékes, állandó bizottságok előze­tesen megtárgyalták és az országgyűlés tagjai kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, aki a legutóbbi ülésszakon nem vett részt — az országgyűlés ügyrendjének megfelelően - írás­ban közölte válaszát Kovács Sándor Győr me­gyei képviselő interpellációjára. Az interpellá­ciót és az arra adott miniszteri választ az or­szággyűlés tagjai írásban megkenték. Or. Pesta László, az országgyűlés jegyzője is­mertette ezután az országgyűlés ülésszakára interpellációt benyúitott képviselők nevét és az interpellációk tárgyát. Ezt követően az országgyűlés elfogadta oz ülésszak tárgysorozatát, A napirertd a következő; (D A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolója; ® A Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szó'ó törvényjavaslat; © A Magyar Népköztársaság minisztériumai­nak felsorolásáról szóló törvényjavaslat. © A statisztikáról szóló törvényjavaslat; © Az interpellációk. Ezután napirend szerint Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára emelkedett szólásra. KS D NAPLÓ. TELEF070 Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Képünkön: Kádár János, dr. Orbán László és Bru­tyó János a Parlament folyosóján. Alkotó légkör,fejlődés jellemzi társadalmi, politikai és gazdasági életünket Cseteiki Lajos beszéde A Magyar Népköztársaság országgyűlésének nyilatkozata a chilei katonai junta terrorjáról A Magyar Népköztársaság Országgyűlése a magyar nép nevében tiltakozó szavát emeli fel a dühöngő chilei ellenfor­radalom véres terrorjo ellen. Az imperialista körökkel, a nemzetközi monopóliumokkal szorosan összefonódott jobbol­dali katonai junta tragédiába taszította az országot, ellenfor­radalmi lázadásával rászaba­dítva a fehérterrort. A népelle­nes katonai junta felrúgta az clkotmányos rendet, megsemmi­sítette a demokratikus szabad­ságjogokat, erőszakoson meg­döntötte « tönényesen megvá­lasztott kormányt, önkényesen feloszlatta a parlamentet és a szenátust Ma a junta irtáhadjáratának áldozatai azok a chilei haza­fiak, munkások és parasztok, törvényesen megválasztott sze­nátorok, képviselők, helyhatásá­gi tanácstagok, továbbá kor- mányférfiak, akik népük nemze­ti érdekeiért, a nép felemelke­désén munkálkodva következe­tesen tiszteletben tartották az alkotmányos előírásokat, sza­badságjogokat. A kegyetlen le­számolás első áldozata Salva­dor Allende elnök, a chilei nép nagy fia, szabodsóghöse. Az ellenforradalom sok tízezer ha­zafinak, halódó és demokrati­kus érzelmű chilei dolgozónak, a nép legjobbjainak életét ve­szélyezteti. Halálos veszélyben van Luis Corvalán szenátor. Chilében ma egyetlen igaz hazafi, demokratikus, haladó ember élete sincs biztonságban! A Magyar Népköztársaság Országgyűlése szolidaritását fe­jezi ki a chilei néppel. Együtt a világon mind szélesebb mére­teket öltő mozgalommol, felhá­borodottan tiltakozik az alkot­mányos jogok lábbal tiprása, a junta fékevesztett terrorja, a chilei hazafiak legjobbjainak kegyetlen meghurcolása, bebör­tönzése és meggyilkolása ellen, Követeli az elemi emberi sza- bodságjogok tiszteletben tartá­sát, az ellenforradalmi terror megszüntetését, Luis Corvalán szenátor és minden bebörtön­zött és üldözött chilei hazafi életének és szabadságának biz­tosítását. Tudjuk és hisszük, hogy az el­lenforradalom csak időlegesen állíthatja meg a fejlődést; a történelem menetét nem fordít­hatja vissza. A forradalmi har­cokban megedzett chilei dolgo­zók küzdelme, melyet a világ minden haladó embere támo­gat, meghozza Chile népének is a szabadságot, a törvényes­séget, megteremti a társadalmi haladás szabad feltételeit. Az Országgyűlés a chilei ka­tonai junta terrorjának elítélé­séről szóló nyilatkozatot egy­hangúlag elfogadta. Luis Corvalcmt „kihallgatásnak vetik alá" Szemtanúk fegyveres ellenál ásókról számolnak be Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára felszólal cu Országgyűlés­ben. Luis Coivalónt, a Chilei Kom­munista Bau lulilkáial jelenleg „kihallgatásnak vetik alá" a Higgins katonai akadémián — közölte a Santiagóból érkezett jelentések szerint a katonai junta szóvivője. Hangsúlyozta, hogy a katonai bíróság ítélete ellen nem lehet fellebbezést benyújtani, A katonai cezsiin o hazaárulás képtelen vádjával állította bíróság elé Luis Corva- iánt, a nemzetközi kommunista, és munkásmozgalom k|emelk*3 dő személyiségét A chilei rendőrség csütörtö­kön bejelentette, hogy az or szág különböző városaiban vég zett házkutatások során több, mint 600 „szélsőséges" chilei •s külföldi állampolgárt tartóz­tattak le. nagy mennyiségű ogyvert, robbanóu.iyagot és !obb rádiadól foglaltak le. Santiagóból és más chilei árosokból érkező hírek arról anuskodnak, hogy tovább tart :i fegyveres ellenállás o lasiszta ezsimmei szemben, Chiléből azaéike/6 nezumciiak arról .rámolnak be, hoqy "álságos polgórjiúboiú folyik 0' ország­ban: o bazaíiaf; fegyverrel tá­madják a junta által leloglalt vállalatokat, szabotázscselekmé- nyekel hajtanak végre termelő üzemedben, -j !:ö.*te!-.cdésben, és sokféle más módon gátolják a junta tevékenységet. í Cseterki Lajos bevezetőben rámutatott, hogy az Elnöki ta­nács tevékenységét az újjávc- lasztása óta eltelt több mint két esztendőben az országgyű­lés által ráruházott felelősség tudatában végezte. A hatáskö­rébe tartozó feladatok elvégzé­sével. egész munkájával nagy társadalmi céljainkat, a szocia­lizmus építésében előttünk álló feladatokat igyekezett és igyek­szik szolgálni. — A közel két és fél eszten­dő alatt, amelyet az Elnöki Ta­nács beszámolója átfog, a X. kongresszus által megjelölt fel­adatok megvalósításával társa­dalmunk tovább fejlődött. Dol­gozó népünk szorgalmas és alkotó munkája nyomán előre­haladt a szocialista gazdaság építésé, emelkedett az életszín­vonal, erősödtek és szilár­dabbak lettek a szocialista vi­szonyok. A múlt év novembe­rében pártunk Központi Bizott­sága mérlegre tette céljainkat es munkánkat, az eredménye­ket és a fogyatékosságokat, megjelölte a teendőket és fel­adatokat. Ma elmondhatjuk, hogy ha­zánk társadalmi, politikai és gazdasági életét alkotó légkör, fejlődés jellemzi. Az Elnöki Ta­nács véleménye szerint népköz- társaságunk alkotmányos élete, törvényes rendje tovább szilár­dult, visszatükröződik benne a munkáshatalom ereje, a szocia­lista állam fejlődése. — Az országgyűlés törvényho­zó, és az Elnöki Tanács jog­alkotó munkáját úgy tekintjük, hogy ezekben az években to­vább fejlődött és szélesedett a szocialista társadalom alkot­mányos kerete, kikristályosod­tak és tökéletesedtek a gazda­sági és kulturális építés jogi normái, megfogalmazódtak az államélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztésének új fel­adatai. * — Néhány éve .nég erős kri­tikus éllel merült fel, hogy túl sok a jogszabály, közte nem kevés számú törvényerejű ren­deltet alkot az Elnöki Tanács. j A bíráló megjegyzések akkor es ! ma is abból a jogos és köve­tendő elvnek a sürgetéséből fa­kadnak, hogy a kevesebb szá­mú, de átfogóbb jogszabály ' hatékonyabban szolgálja az l életet, könnyebbé és jobbá te- ! szí az állam intézményeinek és apparátusának munkáját, az j áttekinthető és ismert rendel- ! kezések növelik az állampolgá- l rok biztonságát, törvénytisztele- ! tét,- Társadalmi fejlődésünknek olyan szakaszába értünk, hogy lehetőségünk van életünk alap vető viszonyait hosszabb időre szólóan szabályozni. Az alKOt­| mánymódosítás önmaga js erő- j siti ezt a tendenciát, jó alapul i szolgál a társadalmi és áilam- I polgári viszonyok átfogóbb, ! általánosabb - szabályozásához, í Életbelépése óta az országgyű­lés törvényalkotó munkája szé lesedet!, — s a korábbi beszá­molási időszakokhoz viszonyít­va r- évről-évre csökken az El­nöki Tanács által alkotott, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő törvény- erejű rendeletek száma. A hely­zettel azonban nem lehetünk elégedettek. Igazat kel! od­I nunk azoknak a kritikai meg- i ! jegyzéseknek, amelyek változat- ! Ionul sokallják a rendeleteket, ! a végrehajtási utasításokat; a j helyi végrehajtó szervek maguk I is panaszolják, hogy gyakran \ nem tudnak eligazodni a ren­deletek sokaságában. A szocia­lista viszonyok szilárdsága, alkotmányos rendünk fejlettsé- j ge lehetővé teszi, hogy fokozot­tabban törekedjünk a hosszabb I időre szóló szabályozásra, Ezt követően vázolta a leg- j utóbbi tanácstagi választások I i tapasztalatait, majd beszámolt j (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom