Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-31 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja II takarékosság határai M ilfiárdok vannak a takarék­betétkönyvekben. örven­dezzünk-e felette? Gazda­sági szempontból feltétlenül szerencse. A milliárdok nem hevernek parlagon, ott vethet­jük be, ahol a leginkább szük­ség van a pénzre. Es annak, qki gyűjt? Ha az egyén (és a tár­sadalom) takarékos, azt jelenti, vannak céljai, amelyekért, bár nagy a kísértés, hajlandó le­mondani a, számára azonnal elérhető kisebb örömökről. De egyszersmind jelenti azt is, hogy az egyén életébe bevonult a tervezés, amely nélkül társa­dalmi méretekben nincs gaz­dagság, szegényes az élet. Az ember ma már, amikor beoszt és félretesz, nem elsősorbap biztonságára gondol, hanem — feltéve persze, hogy takarékos­kodása nem a mindent fogá­hoz verő kuporgatós — az ér­telmesebb és tartalmasabb élet feltételeit szeretné megalapoz­ni és megteremteni maga, családja és utódai számára. A megtakarított ezresekből lesz a kényelmes és szépen berende­zett lakás, az új horizontokat nyitó könyvespolc és televízió, a távolságokat összezsugorító au­tó, a megújulást nyújtó hétvégi ház. Milliárd okát őriznek a taka­rékban. örvendezzünk-« felet­te? Baranyában (és persze nagyjából az országban is) majd minden második emberre jut takarékkönyv, egy-egy beté­tesre pedig átlagosan majd ti­zenkétezer forint megtakarítás. Ezek az átlagok. De az átlagok meglehetős szóródást mutatnak, kinek kinek a betétkönyvében négy-, öt- vagy hatszámjegyű öszeg kamatozik. És egyre több azoknak q száma, akiknek mór megvan á szépen berendezett otthonuk, az autójuk és hétvégi házuk, ám továbbra is szapo­rodnak a bejegyzések takarék- betétköny vei Kben. Egy bizonyos határon túl a takarékosság kincs- és vagyon­gyűjtésbe csap át, ennek pe­dig már egyáltalán nem örülhe­tünk. összeegyeztethetetlen a szocializmus elveivel. És itt nem is annak a „bizonyos” határnak a számszerűsítése a lényeg, ha­nem az, hogy létezik ilyen ha­tár, és hogy ezen át lehet esni, s mór ót is estek, ha nem is sokan, de annyion feltétlenül, hogy beszéljünk a takarékosság határairól. Joggal gondolhatjuk, ha va­lakinek mindene megvan, új igényei támadnak, új célokat tűz ki maga elé és megváltozik életvitele, élvezi a magasabb anyagi és szellemi színvonalot: és nem zárkózik be, a célokat és a még magasabb életnívót ném a takarékkönyv szaporodó betétjei jelentik számára. Saj­nos, ez nem mindig így van. Egy ponton túl mintha mór nem tudnánk életvitelünkön változ­tatni. Ezt látszanak alátámasz­tani az elfecsérelt szabadidők is. Az életszínvonal növekedé­sével párhuzamosan csökken a heti munkaidő, a felmérések vi­szont azt bizonyítják, hogy so­kakat a szabadidőben elcsípett forintok boldogítanak, a több szabadidőt sokan pusztán a mellékes kereset, nem pedig az értelmes és tartalmas pihenés és művelődés lehetőségének te­kintik. Mondtuk, a takarékosságnak is vannak határai, nem szabad, hogy vagyongyűjtéssé alacso- nyodjék le. Vajon ne tudnánk elkölteni pénzünket? Nem ad­hatnánk többet magunkra, ru­házkodásunkra és ápoltságunk- ra? A szobák falain a fényké­peket és a rézkarcokat nem le­hetne művészi olajfestmények­kel lecserélni? A lakásokat nemcsak kényelmesen de kul­turáltan berendezni? Vajon elég kötet sorakozik-e már könyves­polcainkon? És nem járhat­nánk-e többször moziba, szín­házba és hangversenyre? Nem engedhetnénk-e meg többször magunknak, hogy vendéglőben vacsorázzunk és szórakozzunk. És az utazások. Nem azok, amelyekért kilométerpénz jár, hanem az ország- és világki­rándulások, amelyek új ismere­tek és új horizontok felé repí­tenek. Soroljam még?... Le­hetne vállalni több gyermeket is. Éljünk takarékoson, de legye­nek ennek is határai, hogy éle­tünk értelmének és tartalmas­ságának ne legyenek határai. Persze azért a lehetőségeket is "kérjük számon. Elsősorban is arra van szükség, hogy miköz­ben mindenki egy magas élet­nívót ér el, az anyagi és szel­lemi jpvak még gazdagabb vá­lasztéka álljon rendelkezésre. Es ebben az összefüggésben szeretnék utalni az úgynevezett tercier szektorra. Gyorsabban kellene fejleszteni a szolgálta­tásokat és mindazt, amivel az ember széles skálán és igen magas szinten ki tudja elégíteni szükségleteit. Sőt! Üj szükség­leteket keli teremteni. E gyre több a jövedelem, s nem messze az idő, amikor min­denkinek meglesz, ami ma még nincs meg mindenkinek. És okkor? A vagyongyűjtés értel­metlen lenne. Ezen már most el kell gondolkodnunk, amikor még csak minden tizedik vagy huszadik ember mondhatja el magáról, mindene megvan már. Legyen is mire kiadni a pénzt, de legyen is hajlandóságunk újra és újra magunkra költeni, Miklósién Zoltán Kertvárosba látogatott a megyei párt-vb A TARTALOMBÓL Legú óbb közet-l<e>eti események I Tizenkét pedagóguslakás Sásdón Mérlegen a siklósi aikofófeiep munkája KGST-tanácskozás Bicsérden Nehéz télre készül fel a közúti igazgatóság Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Végrehajtó Bizott­sága és a pártbizottság osztály- vezetői kedden dr, Nagy Jó­zsefnek, a pártbizottság első tit­kárának vezetésével látogatást tettek a Mechanikai Laborató­rium Pécsi Gyárában, a kertvá­rosi építkezésen és a Ledinán. A párt vb meghallgatta Ke­resztes János, a Mechanikai La­boratórium Pécsi Gyára igazga­tójának és Horváth Imre, a gyár párttitkárának beszámolóját a híradástechnikai üzem fejlő­déséről, munkájáról, terveikrcS, A bölcsődében Nemeskéri László, a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat igazgatója és Tiborcz István, a vállalat párt- bizottságának titkára adott tá­jékoztatót a kertvárosi lakás­építésről és a következő évek terveiről. A párt vb tagjai ezután meg­tekintették a ledinai áruházat, a szövetkezeti lakásépítést és az emeletes garázsokat, ahol Nagy Sándor, a vb tagja, a MÉSZÖV elnöke és Csányi Sándor, a Pé­csi ÁFÉSZ elnöke kalauzolta a vendégeket A végrehajtó bizottság iagjaí a kertvárosi lakótelepen. Új fejtés a komlói Kossuth-bányán December helyett októberben Fontos esemény történt a hét elején a komlói Kossuth-bányá- ban: o Szilágyi Sándor vezette aranykoszorús szocialista brigád hétfőn megkezdte a termelést abban az úf fejtésben, amely­nek az üzem szakmai terve sze­rint csak decemberben kellett volna szenet adni. Kossuth-bányán, a júniusban bekövetkezett tragikus tűzeset óta, az emberek számtajon al­kalommal tanúidét adták aka­dályt nem ismerő, áldozatos helytállásuknak. A természeti csapás a termelőhelyek kéthar­madát elrabolta. Ezek visszahó- dítása, új fejtés gyors előkészí­tése példa nélküli teljesítmé­nyekre buzdította a dolgozókat. A nehézségekkel teli feladatok megvalósításának egyik élhar­cosa az Állami-díjas Lovai Ist­ván vezette elővájó szocialista j brigád. A tűzsújtotta terület új- , ranyitásánál például három nap 1 alatt mintegy ötven méter hosz- szú vágatot hoztak rendbe. A , szeptember közepére helyreállí­tott első fejtés szénvagyona gyorsan fogyott. Ezért égetően sürgőssé vált a tűztől távolabbi területen egy új fejtés mielőbbi előkészítése ., A Lovai brigád minden korábbi eredményét fe­lülmúlta. Volt napT'amikor 24 ára dlatt 12,6 folyómétert ha­ladtak előre. Szemléletesebben ez att* jelenti, hogy a csapat a 4 méter átmérőjű körszelvényű vágatban három műszak alatt 30 vagon szenet mozgatott meg. Hasonló feltételek között ilyen teljesítményt még egyet­len brigád sem ért ei a mecseki szénmedencében. Az elmúlt he­tek munkasiker sorozata is hoz­zásegítette a brigádot, hogy már október közepére befejezte éves tervet: elkészítették az 1973-ra ütemezett 1069 folyómé­ter vágatot. Amit ezután végez­nek, az már ráadás. A Lovai brigád újabb óriási feladatot kapott. Ismét a tűzsúj­totta bányarészben dolgoznak, a 16-os telepi fejtés mielőbbi üzembeheiyezésén, hogy enyhít­senek a vállalat gondjain, s a tél küszöbén hozzájáruljanak az ország szénigényének kielégíté­séhez. A csapat vállalta, hogy december 15-ig termelésre elő­készíti a napi 60 vagon szenet adó fejtést. Ehhez naponta át­lagosan 7.5 métert kell előreha- ladniok, ami megint csak nem kis erőfeszítést kíván. A csapat­nál kiváló a munka szervezett­sége és megosztása. A brigád tagjai mindenkor egymás kezére dolgoznak. Ha például az egyik műszakban váratlan akadály le­maradást okoz, az utána követ­kező pótolja. Természetesen pél­dás az a segítség is, amit a műszakiaktól kapnak, valamint a társkörletek nyújtanak. Magyar—svájci gazdasági megállapodás Dr. Szalui Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes és dr. Raymond Probst, a svájci gaz­dasági minisztérium tárgyaló nagykövete kedden a Külkeres­kedelmi Minisztériumban alá­írta a két ország hosszúlejáratú gazdasági megállapodását és a fizetési forgalomról szóló , jegy­zőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt dr. Ottmar Uhl, Svájc bu­dapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője is. A megállapodás, amely 1974. január 1-én lép életbe és öt évre érvényes, új, korszerű ala­pokra helyezi a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatokat. A megállapodás értelmében az általános vám- és kereskedelmi egyezmény (GATT) rendelkezé­seinek megfelelően törekszik a két fél gazdasági kapcsolatai­nak bővítésére. A két kormány fontosnak tartja a gazdasági, ipari és műszaki kooperációk előmozdítását. A kooperációs együttműködésből származó ter­mékeket és szolgáltatásokat a lehető legkedvezőbb elbánás­ban kívánják részesíteni. A fizetési forgatóm Magyar- ország és Svájc között a hosz- szúlejárotú gazdasági megálla­podás értelmében az eddigi Wi­ring elszámolás helyett svájci frankban vagy más, szabadon átváltható pénznemben történik, ami a forgalmat egyszerűsíti. A békeeri moszkvai kongresszusa Kedden elkészültek a béke- erők mos|kvai kongresszusának bizottsági jelentései, amelyek összefoglalják a 14 munkabizott­ság négynapos ülés-sorozatán elhangzott fontosabb javaslato­kat és akcióprogramokat a nem­zetközi béke és biztonság, a bé­kés egymás mellett élés, az együttműködés feladataival kapcsolatban. Kedden este a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában ülést tartott a békeerők világ- kongresszusának összekötő bi­zottsága, amelynek elnöke Ro- mesh Chandra, a BVT főtitkára. A bizottságban, amely 55 ország képviselőiből áll, hazánkat Pál Lénárd Kossuth-dijas akadémi­kus, a 37 tagú magyar delegá­ció helyettes vezetője képviseli. Az ülésen megvitatták és jó­váhagyták a világkongresszus általános záródokumentumait, amelyeket szerdán a kongresi- szus plenáris ülése elé terjesz­tenek. E dokumentumok egyike a moszkvai világkongresszusnak a világ népeihez intézendő fel­hívása lesz, amely a nemzetközi békemozgaiom időszerű felada­tait jelöli meg. Megnyit! a hadericsökkentési konferencia Kedden délelőtt a bécsi Kongresshaus üléstermében ün­nepélyes keretek között meg­nyílt a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésé­vel foglalkozó nemzetközi konfe­rencia. A küldöttségek — 17 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada de­legációi — kevéssel tíz óra előtt foglalták el helyüket az ovális elrendezésű asztalsornál. Az osztrák szövetségi kor­mány nevében dr. Rudolf Kirch­schläger külügyminiszter köszön­tötte a tárgyalások résztvevőit. Örömmel és megelégedéssel nyugtázta, hogy az osztrák fővá­ros nemcsak az államok, hanem az egyes emberek szempontjából is rendkívül jelentős tárgyalá­sok színhelye lesz, amelyek hoz­zájárulnak majd o kapcsolatok nagyobb stabilitásához, Európa békéjének és biztonságának erő­sítéséhez ŐSZ A BALATONON. Pihen« vitorlások a fBredi SbSIbe«,

Next

/
Oldalképek
Tartalom