Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-30 / 289. szám

t«73. október 30. DUN ANT0L1 NAPLÓ 3 Befejezés előtt a dohánygyári rekonstrukció fiatal épület, roskatag alapok Uj gyártó- és csomagológépek Félmillió forintos felújítás Háromszáz munkás az iskolapadokban^ isko|a konyhájában mmm ír mm Szilárd alapok, hat és fél méter mélyen Az Acsády utcai iskola ta­nulói a tanév kezdete óta a folyosón ebédelnek. Bár o zsúfoltság enyhítésére a déli órákra a két földszinti terem is átalakul ebédlővé — mégis mindennap kap­kodást jelent a tálalás, hi­szen a 180 gyereknek szinte percnyi pontossággal kell étkeznie. Az iskolának ugyan van saját konyhája hozzócsatlakozó modern ebédlővel — ez azonban nem üzemel. Ez év június 8-án gázszivárgás okozta életveszély miatt lezárták Azóta tart az áldatlan álla­pot, harc, nap mint nap az idővel, a hellyel az étkez­tetés zavartalanságáért. Az új városrész e modern is­kolájában 1966. szeptember 1-én indult meg a tanítás. A Néhány évvel ezelőtt elterjedt, hogy megszüntetik a pécsi do­hánygyárat. Az volt a vélemény, hogy az ország cigarettaigé­nyét két gyár is képes kielégí­teni, ha az egrit és debrecenit kellőképpen bővítik. Azóta for­dult a kocka, s hot hónap múlva Pécsett befejeződik a nagyarányú gépi rekonstrukció, amelyet 1970-ben kezdtek. A gyártásban Triumph és Skoda gépek dolgoznak. A Triumphot 1938 és 1945 között vásárolták. Érthető, hogy ezek a berendezések már nem feleltek meg a követelményeknek. De hasonló volt a helyzet a Sko­dákkal is annak ellenére, hogy azokat később kapták: közülük három még szerephez jut a gyártásban A lépésváltás az 1970-es esz­tendőre tehető, akkor vásárol­ták ugyanis az első Dekajet tí­pusú keletnémet cigarettagyár­tó gépet. Ez a berendezés már pneumatikus működésű, természetesen bonyolultabb elő­deinél és percenként 2600 ci­garettát készít, A gyár gép­parkjának lecserélése tehát ötö­dik éve tart. A közel hetven- millió forintos beruházás a jö­vő év első negyedévében feje­ződik be, akkor érkezik meg az utolsó négy Dekajet. A rekonst­rukció gyorsabb megvalósításá­nak a szerény fejlesztési alap Szabott gátat. A gyár rekonstrukciója első évében (1970-ben) a pécsi gyárban 2,5 milliárd cigarettát gyártottak. A termelés idén is eléri a 3,7 milliárdos darab­számot. A gyártás felfutása ter­mészetesen elsősorban a terme­lékenység növekedéséből fpkad. Ma a termelés több mint 85 százalékát a Fecske és a Ro­mánc gyártása alkotja. Decem­bertől megszüntetik Pécsett a Munkás és a Kossuth gyártá­sát. A továbbiakban csak filte­res cigarettákat állítanak elő. A nemrég megjelent Sopianae multifilteres cigaretta gyártási arányát is növelni akarják: ez j természetesen a megrendelés függvénye. Az új — működési elvében más rendszerű — gépek beállí­tása megkövetelte, hogy a gyá­ri szakmunkásgárdát felkészít­sék azok kezelésére. Még a Dekajetek megérkezését meg­előzően továbbképző tanfolya­mokat szerveztek. Először, két hónapra, a gyári műszerészek (gépmesterek) ültek az iskola­padokba. őket követte a gép­vezetőnők harminc fős csoport­ja. A szedők és átvevők, a villanyszerelők, és elektroműsze­részek 's túliutottak már a vizs­gákon. A qyártásban dolgozók közül mintegy százötvenen vé­gezték el eddig a továbbképző tanfolyamokat, s -közel ugyan­ennyi munkás várja a tovább­képző megkezdését, a csoma- golóban, az előkészítőben és a paDÍrosztályon. Az üzem gondol azokra az anyákra is. akik jelenleq gyer­mekgondozási szabadsáaon vannak: őket a munkábaállítás előtt értesítik a tanfolyamok megkezdéséről. A gyár átlago­san tíz százalékkal emeli az órabérét azoknak, akik a tan­folyamokon sikeres vizsgát tet­tek. Salamon Gyula Áz idei termelés egymílliárd forint Komputerek születnek a Videotonban I A KGST-országok egységesített számítógéprendszere és a magyar kis-számítógépek Egy kicsit még mindig titokzatos, mint- minden olyan, amit nem ismerünk eléggé. A tudományos-fantasztikus regények ontják a számitógép segítségével gondolkodó robotok hátborzongató törté­neteit. A napjaink valósága az, hogy a komputer valóban gondol­kodik helyettünk, de csak úgy és csak annyit, amennyi gondolatot a gépeket konstruáló tudósok, mérnökök a saját tudásukból át­adtak. Elosztik a misztikum köde, az érdekesség azonban semmit sem csökken, ha végigkíséri az ember egy számítógép születését az első memóriaegységtől a kész rendszerig. E célból érdemes köze­lebbről megismerkedni a hazai számítógépgyártás legnagyobb fel­legvárával, a Videoton számítógépgyártó üzemével. Az üzem dolgozóinak fele felsőfokú végzettségű A Videoton neve jól cseng a I késztermékek? Jelenleg két ké­rádíó- és televíziótulajdonosok, vásárlók fülében Európa-szerte. Három éve annak, hogy egyre inkább megismerik — főleg a KGST országokban — az itt ké­szült kis-számítógépeket is. Székesfehérvár legnagyobb gyárában, valamennyi üzémét beleértve, tizenhárom és félezer ember dolgozik. Közülük több, mint kétezren a számítógép üzem dolgozói. Már ez a szem önmagában egy komoly ipari létesítményt sejtet, a komolyság viszont csak akkor érzékelhető igazán, ha tudjuk, hogy az üzem dolgozóinak több mint a fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A Videoton gyár külseje is magán viseli a fejlődés szinte minden lépésének nyomát. Szá- za-deleji épületek és szupermo­dern csarnokok között vezet az út, amíg elérkezik a látogató egy hatalmas, csupa beton, csupa üveg építményhez. Ez a számítógépüzem szerelőcsarno­ka. Méreteire egyetlen jellemző adat: tízezer négyzetfnéter alapterületű, s ezen a helyen szigorúan kötött a hőmérséklet és a páratartalom. Mint a gyár­ban elmondták: ez Közép-Eu- rópa egyik legnagyobb légkon­dicionált üzemcsarnoka. Kizárt a tévedés (ehetősége k Ha valami nagy — nem biz­tos, hogy ugyanakkor tágas is. Itt azonban erre is ügyeltek, hi­szen ez is egyik biztosítéka a rendkívül precíz, zavartalan munkának. A munkafolyamatot szalagszerűen végzik — szem­pusztító alapossággal. A hosz- szú asztalokat úgy helyezték egymás mögé, mint az iskola­padokat, s a technológia S alakban kanyarog végig a csar­nokon az első forrasztásoktól a MEO-vizsgálaton keresztül egé­szen a kész termékek felsora­koztatásáig Melyek ezek a javítása csak sok-sok utánmé- réssel lehetséges. Egy automata gép megszünteti ezt a hiba'e- hetőséget Itt a dolgozó egy pisztolyszerű alkalmatosságot tart a kezében, ebbe dugja a megfelelő hosszúságú huzalt, amelyet a megfelelő érintkezőre illeszt. A kis pisztoly úgy rácsa­varja á drótot — a másodperc töredéke alatt, hogy ez lénye­gesen jobb kötést biztosít, rrvnt a forrasztás. Azon sem kell törnie a fejét, hogy hova illesz- sze, mert a számítógép úgy ve­zérli az automatát, hogy ne le­hessen eltéveszteni. Ahhoz pe­dig, hogy milyen hosszúságú huzal kell a következő két érint­kező közé, szintén az automata „ad tanácsot”: a huszonnégy féle hosszúság közül mindig a megfelelő felett gyullad ki egy lámpa. A szakember látható élvezet­tel mutogat, magyaráz, a laikus pedig a csodák világában érzi magát. Mutatnak égy kélte- nyérnyi lapos alkatrészt - az | 1010 B típusú kisszámítógép egyik memóriaegysége — da­rabjának árából hat és fél Zsi­guli telne ki. szülék gyártása folyik: az egyik az Alfa-numerikus display (köz- használatra lefordítva: olyan • periférikus berendezés, amely a betáplált vagy kapott adato­kat betűkkel, vagy ha kell, szá­mokkal egy kis képernyőre ve­títi), a másik pedig a sornyom­tató, amely képes a lyukkártyón vagy lyukszalagon, mágnesszala­gon kódolt szöveget latin, illet­ve cirill betűkkel rögzíteni. Mindkét berendezés, egy Köz­beiktatott elem segítségével bármilyen számítógéphez csat­lakoztatható. Az előbb sző esett a precíz- ségről ... Az úgynevezett huzal­korbácsokat és a többi szerel­vényt a beépítéshez szükséges méretű sablonokon készítik el, itt egy kis gyakorlás után szinte kizárt a tévedés lehetősége. A nyomtatott áramkörök nagyüze­mi módszerrel- készülnek. Az al­katrészek között sok az import, de hazai gyártmányok is bőség­gel találhatók a kész számító­gépben. Az alfa-numerikus dís- play-nél például igen jól hasz­nálhatók a Videoton híradós- technikai alkatrészei is, csak éppen lényegesen szigorúbb az ellenőrzés, mielőtt beépítik. Ami például jó egy minivizor televí­.... ..... ... , ! százmillió forint értékben ler­ziokeszuleknel, nem biztqs, hogy > . . , . , 3 meltek, s most mar biztosra ve­Korszerűen szervezett munka A Videoton számítógép üze­mében korszerűen, szervezetten folyik a munka. Ez viszont egy még nagyobb szervezés egyik alkotóeleme. A KGST tagorszá­gain belül ’ felosztották a kom­puterek gyártásának és fejlesz­tésének különböző feladatait. A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Programban a Vi­deotoné lett a kisszámítógépek és perifériák gyártása. Alapos előkészítő munka után 1970- ben kezdték meg a gyártást, először csak memóriaegységek készítésével. Később licence vásárlásokkal fokozatosan tér­tek át a perifériák, majd a kis­számítógépek gyártására. 1971-ben száz-, 72-ben öt­a perifériában is megfelelően működik — legyen az eltérítőte­kercs, vagy képcső. A gyártó technológiában igaz, hogy az emberi munka a döntő, az automatika azonban itt is egyre nagyob teret hódit. Csaknem azt lehetne mondani, hogy számítógép készít számító­gépet. Egy példa: sok kis apró forrasztás kell, amíg minden hajszálvékony drót a helyére kerül. És elég csak egy-két mil­liméterrel melléforrasztani, már használhatatlan az alkatrész. hető az egymílliárd forintos idei terv teljesítése is. Legnagyobb mennyiségben eddig az 1010 B számítógépet készítették, majd az 1010 BM típust. Ennek to­vábbfejlesztett változata az R 10, amelyet Budapesten, a Vi­deoton Fejlesztési Intézetében kísérleteztek ki, s rövidesen a sorozatgyártásra is sor kerül. Ez o típus már az ESZR — az egyesített számítógép rendszer KGST.programjának szerves ré­sze. Kuruci Gyula bajok azonban már 1969-ben kezdődtek: a kétemeletes épü­letben több helyen — a tanter­mekben, szertárakban, a folyo­són — megrepedtek a falak. Az igazgatónő, Poilált Dezsőné, aggasztó észleléseit jelezte a kivitelezőnek, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak. A levél után rövidesen helyszíni szemle következett, melyen a Városi Tanács, a Pécsi Tervező Vállalat, az UNIBER és a kivi­telező vállalat képviselői jelen­tek meg. Ott megállapították, hogy a repedések .. . „az épület állékonyságát nem veszélyezte­tik”. A kijavítást akkor elvégez­ték. 1973. április. Az újabb keletű levél, újabb gondokat tolmá­csolt a Városi Tanács művelő­dési osztályához. Ekkor már cen­timéternyi vastagságú nyílások jelentkeztek a földszinti konyha- épület falán, s a padozat mint­egy 14—15 centit süllyedt. A ta­nács a kijavításra azonnal ren­delkezésre bocsátott 70 ezer fo­rintot, ám a költségek ezt az összeget jóval meghaladják. Az újabb helyszíni szemlén, — me­lyen a szakemberek, közöttük a munkák elvégzésére felkért Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat veze­tői vettek részt — nyilvánossá vált, hogy súlyos bajokról van szó! A süllyedést — a feltevé­sek szerint — a konyha alatt húzódó víz- és szennyvízvezeték törése, s a szétfolyó víz okozta, mely aiámosta á helyiséget — s az alap megingott. Emiatt sür­gős alqpmegerősítésre volt szük­ség. Ugyanakkor a konyha kö­zepén levő gázkémény a süllye­dés miatt elvált a mennyezeti nyílástól, s így a káros gázok nem távoztak a kéményen át, hanem a helyiség levegőjét fer­tőzték. Robbanás- és éietveJ szély: a vélemény egybehangzó volt. Június 8-án leállították a konyha üzemelését. Két hónapig további intézke­dés nem történt. Ennyi idő atof! készültek el a PTV-néi a stati­kai tervek. Emiatt az alapzat kíásáso csak augusztusban kezdődhe­tett. Ennek során a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat dolgozói az előkészítő, a mosogató és a konyhahelyiséget hat és fél mé­ter mélyen körbeásták, új beton- alapzatot készítettek, majd erre a padlószintig fél méter vastag­ságú falat húztak. A meglevő ugyanis igencsak gyenge volt, Ezzel egyidejűleg a kémény alá dupla gerendát fektettek le, így már megfelelő lett a stabilitás. A közvetlen életveszélyt ezzel megszűntették — az újjáépítés első szakasza október 9-én fe­jeződött be. A nyolcéves iskola konyha- felújítási költségei eddig elér­ték a háromszázezer forintot, e teljes elkészülésig —■ várhatóan — félmillió forintot tesznek ki a munkák. A Pécsi Építő és Tato­rozó Vállalat dicsérendő gyor­sasággal végezte az eddigi munkákat. ígéretük szerint ez év decemberében már a felújított ebédlőben étkezhetnek ismét a gyerekek. Az alapjaiban megingott, konyhaépület tehát újra szép lesz. De ezért félmillió forintot fizet a tanács. Vajon, terhel-e ennek bekövetkezéséért valakit mulasztás? Kötelezően felvető­dik a felelősség kérdése! Annái is inkább, mivel a kétemeletes iskola részben is repedeznek a falak. liechet 6<m Korszerű utak, járdák épülnek a közműfejlesztési hozzájárulásból Elengedni nem lehet, de haladékot adhat a tanács A tanácsok 1970. január 1-1 visszamenőleges hatállyal — kormányrendelet alapján — közműfejlesztési hozzájárulás fi­zetésére kötelezhetik a lakossá­got ott, ahol utat, járdát, új vízvezetéket és csatornát építe­nek. A hozzájárulás mértékét is megállapították, s a rendelet kimondja egyebek között azt is, hogy e munkák kivitelezésénél igénybe lehet venni az érintett lakosság társadalmi munkáját. A tanácsnak előzetesen tájékoz­tatni kell az érdekelteket a köz­műfejlesztési hozzájárulás vár­ható összegéről, melynek kive­tésére a munka elkészülte után kerülhet sor. A közműfejlesztési hozzájáru­lás mértékét annakidején meg­állapította a pécsi Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága is, a hozzájárulást első ízben a közelmúltban vetették ki. 1970. január 1-e óta Pécsett 66 utcá­ban 3534 m hosszú pormentes út és 18112 m hosszú szilárd- burkolatú járda épült. Ennek teljes költsége 17,2 millió forint volt, amiből közműfejlesztési hozzájárulás formájában 2,2 millió forintot — tehát a költ­ség 13 százalékát — térít vissza az érintett lakosság. Nincs szó arról, hogy a tanács a közmű- fejlesztés teljes költségével ter­helné a Idkosságot, de hiszen erre a rendelet sem ad lehető­séget. A befolyt hozzájárulást a tanács kizárólagosan közműfej­lesztésre használja fel, a befi­zetés tehát tulajdonképpen visszatérül a lakosságnak. A hozzájárulás további fel- használásának erre a módjára hívták fel a figyelmet a Városi Tanács építési osztályán, amikor az iránt érdeklődtünk, hogy va­lóban sokan fellebbezik-e meg a kiküldött határozatot. Elmond­ták, hogy csakugyan sok a fel­lebbezés, mégpedig az indoko­latlan fellebbezés. A tanácsnak ugyanis sem elengednie, sem mérsékelnie nem lehet a köz­műfejlesztési hozzájárulást, erre ugyanis a rendelet sem ad mó­dot. Ellenben indokolt esetben méltányos fizetési kedvezményt lehet adni. Ha valaki a kivetett közműfejlesztési hozzájárulást hat hónapon belül nem tudja kifizetni, a kerületi tanácshiva­talok pénzügyi osztályai a kérel­mező vagyoni és szociális körül­ményeire, valamint a fizetendő összeg nagyságára való figye­lemmel megengedhetik a hoz­zájárulásnak lakótelkek eseté­ben kettő, beépített lakótelkek esetében öt év alatti kamatmen­tes, vagy évi 6 százalékos ka­matterhes megfizetését. A Villamosipari és Gépjavító Szövetkeze* 1973. NOVEMBER 3-TÓL olajkályha-ügyeletet TART Szombaton: vasár- és ünnepnapokon; Bejelentési cim; PÉCS, FELSŐMALOM U. 11. Telefon: 12-135. 8—16 óráig, 8-—16 óráig. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom