Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-28 / 287. szám

4 1973. pktóber 28. DUNANTOLI NAPLÓ Átkeverik a normál sávra Központi antenna minden pécsi lakóépületen Jövőre szerelik az első nagyközösségi rendszert Nagyon sok pécsi ház te* tejét antennaerdő csúfítja. A tévé-tulajdonosok legtöbbje saját antennát szerel fel — engedéllyel, vagy anélkül —, hogy minden vehető műsort bevigyen az otthonába. S a következmény? Csámpásan álló antennák, megrongált tetőszigetelés, tönkretett tető- szerkezet, figyelmen kívül ha­gyott villámvédelem — és az esetek többségében kontár módon végzett szerelés. Antenna négy műsorhoz Arra, hogy a városkép is nyer­jen és a jó vétel is biztosított legyen, egyetlen megoldás van: a központi antenna. Az utóbbi években Pécsett épülő lakóhá­zak mindegyikén van már ilyen antenna a magyar és a jugo­szláv főműsor vételére. A Pécsi In­gatlankezelő Vállalatnál anten­naszerelő és karbantartó részle­get hoztak létre, s ez néhány hónapja folyamatosan végzi a meglévő antennaállomány átsze­relését a magyar és a jugoszláv második műsor vételére Is. A központi antennák nagy elő­nye, hogy az UHF sávban su­gárzott második programot át­keverik a normál — VHF — sávra, így az egycsqtornások ki- vételével'ez a műsor minden ké­szüléken vehető. A magyar fő­műsort a 2., a második műsort a 4., a jugoszláv első progra­mot a 8,, a másodikat pedig a 12. csatornán lehet venni. Épületfelújítósokkal együtt Az új részleg létrehozásával a PIK kiterjeszti a város egész te­rületére a központi antenna programot és a betervezett fel­újításokkal együtt ellát minden lakóépületet új antennával. Ez roppant költséges munka, hiszen csak a mostani átállás 3470 bér­lemény esetében 1,2 millió fo­rintba kerül. A központi anten­nák egy lakásra eső költsége 700—1000 forint között van, a bérlő ennek csak a kis hánya­dát fizeti, négy csatorna esetén havi 12 forintot Saját antenna- rendszer kialakítása — árboc, kikötés és szerelvények nélkül is — legalább kétezer forint. Gondoskodnak az antenna- rendszerek folyamatos ellenőrzés séről is. A Minivizor készülékek­kel ellátott szerelők bejelentésre a helyszínen állapítják meg, hogy az antennarendszerben vagy a készülékben van a hiba. Gyakori hibaforrás, hogy a kép­ernyőn nem közölt képkimara­dás, vagy műszaki hiba esetén azonnal a központi antennát hi­szik „bűnösnek” és a megkísé­relt javítással többet ártanak az egész rendszernek, mint ameny- nyit a saját vételnek használnak. Az új antennával egyidejűleg megfelelően méretezett kábelt is adnak, amit nem szabad meg­hosszabbítani, mert ez az anten­nához kapcsolódó valamennyi készülék vételét gyengíti. Háztömbök, városrészek — egy antennával A központi antennák kiépíté­sénél már a következő lépésre is gondolnak. A jövő az ún. nagykö- | zösségi antennarendszereké. Ez alatt olyan nagyteljesítményű antennát kell érteni, amely nem egy ház, hanem egész háztömb, sőt kisebb városrész számára jó műsorvételt biztosít föld alatt vezetett kábelösszeköttetés ré­vén. Az első nagyközösségi an­tennarendszert jövőre szerelik fel Pécsett, Üjmecsekalján, a 39-es dandár út, a Páfrány utca és a Bánki Donát utca által hatá­rolt területen 682 lakás ellátá­sára, a Kertvárosban * pedig a tévé-házakon. A nagyközösségi antennarendszerek nagyobb te­rületi egységeken való kiépíté­sében a kábelhálózat jelent csak akadályt. Lehetőleg útfél- vágások nélkül akarják ezt meg­oldani, ez pedig csak úgy megy, ha nem használják ki a rend­szerben rejlő lehetőségeket. Jó megoldás lenne, ha a posta hozzájárulna, hogy a telefon­kábel-csatornákba behúzzák a központi antennák vékony kábe­lét, mert ez esetben a legjobb vételt biztosító helyen felszerelt nagyközösségi antennáról vi­szonylag nagy területre és aka­dálytalanul el lehetne juttatni a tévé-műsorokat H. L Magyar-angol zárótárgyalások Dr. Ajtai Miklós, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az OMFB elnöke és Peter Walker angol kereskedelem- és iparügyi csúcsminiszter szombaton tar­totta zárótárgyalásait a Parla­mentben. A megbeszélésen résztvett Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Sebestyén Já­nos. az OMFB ügyvezető elnök- helyettese, valamint John Wil­son, Anglia budapesti nagykö­vete. Áttekintették a budapesti tár­gyalások eredményeit s egyet­értenek abban, hogy mindkét I ország számára hasznos a gaz­dasági kapcsolatok továbbfej­lesztése. Különösen az ipari kooperáció bővítését tartják hasznosnak, mert ennek segít­ségével a kereskedelmi forgal­mat is kiegyensúlyozottabbá te­hetik. Az angol miniszter kifej­tette, hogy a magyar iparnak jó híre van Angliában, ezért min­den lehetőség megvan arra, hogy a két ország között terme­lési együttműködés alaláiljon ki. Szeretünk divatozni Keller Miklós gyakran megáll a kirakatok előtt, s alaposan szemügyre veszi a konkurrenciát Eddig nem sók oka volt az aggodalomra. — A férfi konfekció ruhák nem égk el a nemzetközi szin­tet sem kidolgozásban, sem vá­lasztékban. Gyakran megfordu­lok külföldön, ott pedig éppen az ellenkezőjét tapasztalom: a konfekcióipar olyan ütemben fejlődött, odáíq tökéletesedett, hogy lassan kiszorítja a méretes szabóságot. Nálunk ettől még nem kell tartani... Keller Miklós, a Pécsi Minő­ségeRuházati.Ktsz Kossuth Lajos utcái részlegének szabómestere, oki-a közelmúltban — több tár­sával együtt — aranyérmet nyert egy országos szakmai verse­nyen.' Harminc esztendeje öltöz­teti a férfiakat. — Szeretünk öltözni? — Hogyne! Bár a férfidivat sokkal mértéktartóbb a hölgye­kénél, nincsenek nagy ugrások, de azért szeretünk mi is diva­tozni, — Most mi a sikk? — Érvényesül egy elég erős olasz hatás, ők vezették be a romantikus formát, de az egész világ férfidivatjára jellemző az elnőiesedés. Külföldön erősebb, de nálunk Is érezhető ez a hatás. Ruhaanyagok garmadáját kí­nálják az üzletekben. Kimond­hatatlan nevű külföldieket és ugyancsak kimondhatatlan nevű magyar gyártmányokat. Műszá­lasat és kevert műszálasat, fé­nyeset és mattot, qyűrődőt és gyűrtelenítettet, moshatót és... Valamikor verhetetlen volt az angol qyapjú, — Most Is az. Készülnek ná­lunk is kiváló szövetek, tudomá­som szerint mj Is szállítunk Angliába, de az igazi angol gyapjú ma is a szabók kedvelt alapanyaga. A műszólas szöve­tek elég bosszúságot okoznak KÉSZÜL AZ ÚJ TV-ADŐ. A Közúti Gépellátő Vállalat szerelő- tsarnokaiban készítik az új 150 méter magas Széchenyi-hegyi tv-adó vasszerkezetét, nekünk. Jók, de nem a szabók­nak. Nem hagyják magukat úgy megdolgozni, mint a gyap­jú, Bár, a jersey az már jobban kezelhető. — Különleges anyagok, kü­lönleges kívánságok? — Mindkettőből kevés akad, A nagy külföldre-járást viszont mi is észrevesszük. Főként Olasz­országból és Jugoszláviából ren­geteg bóvlit hoznak be az em­berek. Ügy jönnek haza, hogy jó vásárt csináltak, pedig csak jól bevásároltak... A szabómesterek tulajdon- j képpen ugyanúgy dolgoznak, mint félévszázaddal ezelőtt. Var­rógép fölé görnyedve, tűvel, gyüszüvel, ollóval, vasalóval. — Azért sok mindent látnak a frissruhaillatú műhelyekben; azt, hogy az utóbbi években újból polgárjogot nyert nálunk is a szmoking — diplomaosztásra, esküvőre, színházba, vagy csak egy-egy jobb mulatságra ké­szül —, azt, hogy mindig több lesz a munkájuk, s a megren­delőket már régen nem lehet „osztályba” sorolni és azt, hogy egy kicsit elterebélyesedtünk ... — Sokkal, sokkal több mun­kát tudnánk vállalni, de keve­sen vagyunk. Nehéz mesterség. Kevés a három év tanulóidő, méq két-három év kell míg jól belejön valaki a munkába, ad- diq meg nagyon sovány a ke­reset, — és utána sem valami sok. Jónéhány gyerekünk kita­nult, aztán vette a kalapját és más munkára ment.., A konkurren'cia lassan-lassan erősödik, $ néhány év múlva ta­lán már nemcsak az áraival, a minőségével is versenyképes lesz a konfekcióipar, A szabó­US mesterek nem féltik a kenyerü­ket, ők gyorsabban tudják kö­vetni a divat változásait és min­dig a megrendelő egyéni igénye szerint szabják a ruhát. —• Figyelünk a világra. Ogy is, hogy állandóan bújjuk a kül­földi divatlapokat-— Csak a külföldieket? — Igazi magyar divatlap saj­nos nincs. d. k. j. — A ma gondjait oldjuk meg Építsünk óvodát! Korai volna bármiféle összegezést Is adni arról a négy hétről, ami a Magyar Szocialista Munkás­párt Pécs városi Végrehajtó Bizottságának emlékezetes és a város egész társadalmát megmozgató felhívása óta eltelt. Építsünk óvodát! hangzott a felhívás és azóta nap, mint nap érkeznek a felajánlások a Városi Pártbizottságra és a Városi Tanácsra mintegy bizonyítékául annak, hogy a lakosság egé­szét közvetlenül érintő súlyos és sokéves gond megoldásából minden pécsi igyekszik képességeihez és lehetőségeihez mér­ten kivenni a részét. A mozgalom eddigi mérlege nagyon biztató és komoly reményekre jogosít mindenkit. A tanács számlájára eddig 1,1 millió forint folyt be, s várható a Hőerőmű által felajánlott 300 ezer forint átutalása. Eddig 30 pécsi vállalat és intézmény dolgozói Jelentették be, hogy október havi fizetésük, vagy jö­vedelmük 1,5—2 százalékát ajánlják fel az óvodaépítés segí­tésére. Hogy ez forintban mit jelent, azt ma még nem tudhat­juk, hiszen a tényleges befizetésre csak november első heté­ben kerül sor. Annyi azonban bizonyos, hogy a sokezer dol­gozó 60—70 forintja igen jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy az óvodai elhelyezésre váró gyermekek közül minél hamarabb és minél többen kerüljenek be a kis közösségekbe. Igen figyelemreméltó az is, hogy eddig már több, mint 21 ezer tár­sadalmi mdnkaórát ajánlottak fel a pécsiek az óvodafejlesz­tésre. Ennek a jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha azt is tudjuk, hogy a felajánlott társadalmi munka java szak­ipari munkára vonatkozik. Ha ezt megfelelően koordinálva és jól megszervezve veszi igénybe a város, akkor a mozgalom nagy segítséget kap. Elismerés illeti az olyan felajánlásokat, mint pl. a Pécsi Porcelángyáré, amely két óvoda teljes csem- pézését és fajansz vízszerelvényezését vállalta, vagy a Dél­dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, amely ugyancsak két óvoda teljes gázszerelésére vállalkozik. De említhetjük a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát, amely a Geisler Eta utcai óvoda konyhabővítésének tervezését és kivitelezését ajánlotta fel. vagy Mármarosi Miklós villamos-tervezőt, aki az épülő óvodák villamos-tervezését vállalta. Ez a rövid felsorolás is igazolja: megalapozott volt a Dunántúli Napló múltheti cikkének címe. Pécs társadalma meg­mozdult Jogosan állapíthatta meg a Városi Tanács elnöke is a tegnapi vb-ülésen: nem volt még ilyen nagy társadalmi akció Pécsett Ennek felismerése indította a tanácsot arra, hogy most már azon túl, hogy «építsünk óvodát”, a tényleges feladatokat is meghatározza. A feladatokat illetően mindenekelőtt azzal kell tísz- ----- taban lennünk, hogy bár­mennyire nagy és tiszteletreméltó a pécsiek lelkes áldozatvál­lalása, az óvodahelyzet gyors javítására nem lehet számítani. Azt a lemaradást ami évek során1 összegeződött odáig, hogy idén már ezernél több gyermek rekedt az óvodák falain kívül, nem lehet máról holnapra felszámolni. Erre nem is vállalkoz­hat senki! A város számbavette az összes lehetőségeket és ezek alapján úgy találta, hogy három esztendő alatt 725 új óvodai helyet kell létesíteni Pécsett, ami a mai beóvodázási arányt figyelembevéve mintegy 900 gyermek elhelyezésére nyújt lehetőségét Ez három ötéves terv óvodaépítési program­jának felel meg. s ez egymagában is félreérthetetlenül bizo­nyítja: hatalmas dologra vállalkozott Pécs társadalma. Ö sszeállították a tanácsok azoknak az óvodáknak a jegy­zékét amelyeknél lehetséges a bővítés és azt is megállapí­tották, hogy melyiknél hány új hely létesíthető. Rövidesen meg­kezdik ezek tervezését is, hogy a várható építési kapacitástól és természetesen a pénzügyi fedezettől függően biztosítható legyen a folyamatos építés. Nagyon fontos, hogy a tervezés­nél olyan építési módokat vegyenek figyelembe, amelyeknél a legteljesebben felhasználható a felajánlott társadalmi mun­ka. Alapelvként határozták meg a tanács vezetői azt is, hogy a kerületekben jelentkező felajánlásokat csak helyben szabad felhasználni. Az óvodafejlesztési program — hála a pécsiek segítőkész támogatásának — elindult. Pécs a ma szorongató gondjait akarja megoldani, hogy évről évre mind kevesebb gyermek szüleinek kelljen mondani: sajnos, hely hiányában... A ma gondjait oldjuk meg, de gondolunk a holnapra is. Az új népe­sedéspolitikai intézkedések hatása várhatóan éppen akkor je­lentkezik majd, amikor Pécsett lezárul a most indult óvoda­fejlesztési szakasz. Lesz-e elegendő óvodai hely a kis jöve­vényeknek? A társadalom bizonyára segít abban, hogy legyen. H. L Országos szolgálat a mezőgazdasági villamosberendezések javítására Tovább javult a mezőgazdasás energiaellátása A tervezettnek megfelelően alakult a mezőgazdasági nagy­üzemek energiaellátása az utóbbi két évben — állapította meg a MÉM legutóbbi felméré­se. A termelők egész sor új ked­vezményt kaptak, s ezeket álta­lában ki is használták. Előrelépést jelent, hogy a MEZŐGÉP Tröszt megszervezte a mezőgazdasági villamos-kar­bantartó hálózatot: ennek ke­retében 13 vállalat rendezke­dett be a berendezések felújí­tására és rendszeres karbantar­tására. A javítószolgálat szak­emberei az idei őszön már mű­helykocsikkal keresik fel a me­zőgazdasági nagyüzemeket és a helyszínen hozzák rendbe a hibás berendezéseket. A javító- szolgálatra annál is inkább szükség van, mert a termelők egyre inkább korszerű, nagy tel- i jesítményű gépekqt és szivaty- tyúkat alkalmaznak, s ezek mű­szaki felülvizsgálata és javítása komoly szakértelmet igényel. 1973-ban már 1 milliárd fo­rint értékű villamosberendezés működik a gazdaságokban, s a termelők tulajdonában to­vábbi 1 milliárd forint értékű villamoshálózat is van. Ennek rendszeres karbantartását az új szolgálatra bízhatják a terme­lők. Tovább javult a mezőgazda­ság olajellátósa. A felmérés szerint mintegy 110 ezer köb­méter Dzemanyacjtároló-térrel rendelkeznek a meíőgazdasógi nagyüzemek. Ez a tartálytér egyelőre még nem biztosítja — különösen a nagy őszi munkák idején nem — a zavartalan he­lyi ellátást, ezért az ÁFOR éj­jel-nappali távolsági szállítá­sokkal segíti a gazdaságokot. A MÉlyl illetékesei szerint szük­séges, hogy a nagyüzemek — kihasználva az állami támoga­tást — újabb tárolókat építse­nek, és legalább 100 ezer kÖD- méterrel fokozzák az üzem­anyagtárolók befogadóképessé­gét Magyar- szovjet határvizi tárgyalások . Szombaton Budapesten befe­jeződött a magyar—szovjet ha- tárvizi egyezmény meghatalma- zottainak 23. ülésszaka. Áttekin­tették a közös érdekű víziépitési munkák teljesítését, és a többi közt megállapították, hogy a határfolyók vízminősége kifo­gástalan. A meghatalmazottak megbeszéléseket folytattak a hidrológiai adatközlésről, a Ti­sza határszakaszaira vonatkozó vízgazdálkodási mérlegekről, va­lamint a magyar—szovjet határ- vízi együttműködés kiszélesítése érdekében kidolgozandó műsza­ki-gazdasági tanulmánytervek­ről. Az ülésszak jegyzőkönyvét K. Sz. Hilibocsenko ukrán meliorá­ciós és vízgazdálkodási minisz­terhelyettes és Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese ír­ták alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom