Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-27 / 286. szám
W73. ©Hófeer Tf I DUNANTOLI NAPLÓ 3 Folytatta munkáját a békeerök világkongresszusa ffolytatás az 1. oldalról.) világháború kirobbanása eilen, a tartós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott hosszú és szívós harca. Az egyetemes béke megőrzésének kilátásai jobbak, megbízhatóbbak lettek, mint 10—12 évvel ezelőtt. Teljes meggyőződéssel állíthatjuk ezt. Elismerésre találnak a békés egymás mellett élés elvei Mind szélesebb körű elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei. Ezek az. elvek egyre konkrétabb tartalommal telítődnek és fokozatosan a nemzetközi élet általánosan elfogadott normájává válnak. Jelentős változások mentek végbe az utóbbi években,, egyebek között a szocialista álla- #iok és a nyugat-európai országok kapcsolataiban. Ezek a szerződések javították c helyzetet Európában — azon a kontinensen, amelyen a két világháború kezdődött. Az Európában végbement pozitív változások koncentrált kifejezése lett ez európai értekezlet. Már maga ez értekezlet összehívása, amiért olyan hosszú ideig harcoltak r kontinens haladó erqi, az a tény, hogy a tanácskozáson gyakorlatilag valamennyi európai i Ham; az Egyesült Államok és Kanada is résztvesz, a béke és tíz európai biztonság kérdéseinek és a békés együttműködés í legteremtésének együttes, megvitatása —■ önmagában sem csekély eredmény. Ismeretes, hogy az utóbbi két év pozitív váitozásokat hozott a ízovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiban, Azok a megállapodások, c, melyeket 1972 májusában f loszkvában és ez év júniusában ' Washingtonban az Egyesült Államok elnökével vaió találkozá- í óink idején kötöttünk, megnyitották az utat afelé, hogy a s rovjet—amerikai kapcsolatokban a konfrontációról áttérjünk t. z enyhülésre, a normalizálásra, « s kölcsönösen előnyös együtt- t lüködésre. Ez megfelel mind a .‘zovjetunió, mind az Egyesült Államok népei, mind valamennyi Más ország népei érdekeinek, niert a nemzetközi biztonság Megszilárdításának ügyét szol- í álja. Az utóbbi években sok minden Megváltozott a nemzetközi biz- t jnság szempontjából oly fontos térségekben is, mint Délkelet- Ársia és a Távoi-Keiet. Az egész világ szempontjából nagy jelentőségű esemény volt a vietnami háború befejezése. Ez minderiek- í lőtt a hős vietnami nép győzelme. Ugyanakkor a szocialista l.Homok győzelme is, amelyek i ővetkezetes, hatékony segítség- l on részesítették Vietnamot igazságos harcában. Győzelme ez t-gvben az összes békeszeretö erőknek, amelyek aktívan sikra- s «álltak az imperialista ognesz- : Tó megszűntetése mellett Indokínában. A békéért küzdő társo- i almi körök őszintén űdvözlik a normális kapcsolatok megte- temtését Dél-Ázsióban — az e lyan államok közötti kapcsolatokra gondolok, mint India, Pakisztán, Banglades. A Szovjetunió és más szocialista országok számos területen fejlesztik a jó kapcsolatokat Japánnal. A Szovjetunió a béke megszilárdításáért együtt harcol jóbarátaival, a vele egy nézeteket vallókkal — a szocialista közösség országaivá,!. A kongresz- rzus emelvényéről szeretném kifejezni azt a szívből jövő mély tiszteletet, amelyet a Szovjetunió kommunistái, minden szovjet ember érez a testvéri szocialista orszáqok iránt elvi következetes békeszerető külpolitikájuk iránt. Az utóbbi években a nemzetközi kapcsolatok jellemző vonása — a különböző államok vezetői között folyó számos párbeszéd. Napjainkban az államférfi valódi szerepét és politikai súlyét jelentős mértékben az határozza meg, hogy mennyire érti meg a béke megőrzése és megszilárdítása problémájának jelentőségét, hogy gyakorlatilag mit tesz korunk legfontosabb problémájának megoldása érdekében. Ebben az értelemben tisztelettel kell adóznunk azoknak a nyugati államférfiaknak, akik igyekeznek leküzdeni a hidegháború tehetetlenségi erejét és új útra lépni; a más társadalmi rendszerű államokkal való békés párbeszéd útjára. Mi látjuk azt a harcot is, amely a nyugati országokban a nemzetközi feszültség enyhülésének hívei és ellenfelei között végbemegy, látjuk az egyik vagy másik állam álláspontjában mutatkozó bizonyos következetlenséget is különböző kérdéseket illetően. Eszerint nem kevés erőfeszítésre van még szükség, hogy tovább haladhassunk előre a béke megszilárdításának útján. Izrael kalandor politikát oiytat A nemzetközi helyzetben bekövetkezett jelenlegi fordulat forrásait és okait elemezve ki kell emelni azt a nagy szerepet, amelyet ebben a folyamatban a gyarmati iga alól felszabadult és a nemzeti függetlenséget megszerzett államok töltenek be. A háborút kővető fejlődés egész menete meggyőzően bebizonyítja: a legteljesebb mértékben indokolt az a körülmény, hogy az önök kongresszusának az elnevezésében a békéért vívott harcot szoros összefüggésbe hozták a nemzeti felszabadításért vívott küzdelemmel. Nyilvánvaló, hogy az arab népek harca az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért — egyidejűleg harc a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének megszilárdításáért. Ebben a térségben a feszültség! góc immár negyedszer robbantott ki háborút. Ebben a hónapban a hadműveletek korábban nem tapasztalt intenzitást értek el, s mindkét fél részéről sok áldozatot követeltek. Melyek az ebben a térségben időszakosan kirobbanó katonai konfliktusok, köztük a jelenlegi háború alapvető okai? A válasz a mi szempontunkból világos: az, hogy Izrael az óitala elkövetett agresszió eredményeképpen arab földeket foglalt el. Tel Aviv makacsul figyelmen kívül Hagyja az arab népek törvényes jogait és ez az agresz- szív politika támogatást kap a kapitalista világ azon erőitől, amelyek meg akarják akadályozni a haladó arab államok szabad és független, fejlődését. A Szovjetunió az utóbbi évek során ismételten figyelmeztetett arra. hogy a közel-keleti helyzet robbanásveszélyes. Az e kérdésben követett politikánk elejétől végig világos és következetes. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Közel-Keleten létrejöjjön a valóban tartós és igazságos béke, hoqy biztosítva legyen e térség valamennyi országának és népének biztonsága, az a joguk, hogy nyugodtan, a saját akaratuknak megfelelően építsék életüket. A Szovjetunió éppen ezért egész idő alatt ragaszkodott ahhoz, hogy az arab államoknak adják vissza az Izrael által elfoglalt földeket, hogy érvényesüljön az igazságosság a palesztin nép vonatkozásában. A Szovjetunió ilyen politikát folytatott és azt a politikát folytatja a jövőben is. Attól a pillanattól kezdve, hogy e hónap elején a Közel- Keleten kiújultak a hadműveletek, a Szovjetunió — szoros kapcsolatot fenntartva a baráti arab államokkal — minden tőle telhető politikai intézkedést, megtett, hogy elősegítse q háború befejezését és olyan viszonyok megteremtését, amelyek közepette a közel-keleti béke e térség valamennyi állama számára valóban szilárd lehet Mint ismeretes, október 22- én és 23-án a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok javaslatára az ENSZ Biztonsági Tanácsa kétszer fogadott el olyan határozatot, amely előirányozta a haladéktalan fűzszünetet. Izrael mind a két ízben szóban alávetette magát a Biztonsági Tanács határozatának, 'rolójában azonban hrtszegően megszegte azt, s folytatta agresszív cselekményeit Egyiptom ellen. Izrael újabb és újabb egyiptomi területeket foglalt el, teljesen figyelmen kívül hagyva a Biztonsági Tanácsnak azt a követelését, hogy vonja vissza csapatait az október 22-én estig kialakult állásokba. Nehéz megérteni, hogy mire számítanak Izrael vezetői, amikor ezt a kalandor irányvonalat folytatják, semmibe veszik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát és kihívják maguk ellen a világ közvéleményét, valószínű, hoqy ébben külső pártfogás játszik szerepet. Az izraeli kormánynak ez a politikája azonban sokba került az izraeli népnek. Azok a számítások, hogy egy állam békéjét és biztonságát idegen területek. erőszakos meghódításával és megtartásával szavatolják, elkerülhetetlen kudarcra ítélt esztelen számítások. Ez az irányvonal nem hozza meq Izrael számára sem a békét, sem a biztonságot, legfeljebb - nemzetközileg még jobban elszigeteli Izraelt, s a szomszédos népek még nagyobb qyűlöletét hívja ki maga ellen. Az arabok hősies harca, az arab államok növekvő szolidaritása meggyőzően bizonyítja, hogy sohasem törődtek bele az izraeli agresszióba, sohasem mondanak le törvényes jogaikról. A Szovjetunió szilárdan és következetesen támogatja az arab népek igazságos követeléseit. Szükséges, hogy a kőzet-keleti béke meqszilárdítását követelő kollektív akarat a béke megsértőinek esztelensége fölé kerekedjék, az utóbbi napok eseményei éberséare intenek. Sürgős és határozott intézkedések kellenek, hogy szavatolhassuk a tűzszünetről és a csapatok visszavonásáról szóló határozatok kellő megvalósítását. Szadat egyiptomi elnök azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz: küldjék ki képviselőiket a hadműveletek térségébe, hogy azok felügyeljenek a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatának végrehajtására. Ml készségünket fejeztük ki Egyiptom kérésének kielégítésére, s már el is küldtük képviselőinket. Reméljük, hogy hasonló módon jár el az Egyesült Államok kormánya is, ezenkívül fontolóra veszünk más lehetséges intézkedéseket is, amelyeket a helyzet megkövetelhet. Az ENSZ Biztonsági Tanóesa október 25-én a tűzszünet folytatódó megsértésével kapcsolatban úgy határozott, hogy haladéktalanul létrehozza az ENSZ rendkívüli erőit, amelyeket a hadműveleti térségbe vezényel. Ügy véljük, hogy ez hasznos döntés, és bízunk abban, hogy szerepe lesz a helyzet normalizálásában. Á közel-keleti helyzet rendezése történelmi felelősség A közel-keleti helyzet normalizálása érdekében a Szovjetunió hajlandó együttműködni minden érdekeit országgal. Ám ez az együttműködés természetesen nem szolgálhat ürügyül olyan ténykedésekhez, amilyenekbe az utóbbi napok folyamán a NATO-orszógok bizonyos köreiben . kezdtek — például a Szovjetunió közei-keleti szándékairól szóló fantasztikus koholmányok terjesztése révén a szenvedélyek mesterséges felszításához. Az adott szituációban úgy gondoljuk, felelősségteljesebb, becsületesebb és konstruktívabb magatartás lenne helyénvaló. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Biztonsági Tanács október 22- i döntése nem csupán a tűzszünetet irányozza elő. Előírja a háború okainak kiküszöbölésére irányuló fontos lépések meg tételét is, és éppen ez a döntés különleges értéke. Az éraekeit felek kötelesek haladéktalanul megkezdeni annak a közel-keleti határozatnak gyakorlati végrehajtását, amelyet a Biztonsági Tanács 1967. november 22-én hozott, és kötelesek azt végrehajtani valamennyi cikkelye vonatkozásában. Az 1967-ben hozott határozatot azonban nem hojtották .végre, mert a külső erők által ösztönzött izraeli uralkodó körök rövidlátó és kalandor politikát folytattak. Az október 22-én, hétfőn hozott biztonsági tanácsi döntés szellemének és betűjének megfelelően az érdekelt felek kötelesek megfelelő égisz alatt haladéktalanul megkezdeni a Közel-Kelet igazságos és tartós békéjének megteremtésére irányuló tárgyalásokat. Az ilyen tárgyalások jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Ezek részvevőire történelmi felelősség hárul. A Szovjetunióról elmondhatom, hogy kész konstruktív módon hozzájárulni és hozzá is járul ehhez az ügyhöz. Szilárdan amellett vagyunk, hogy a Közel-Kelet valc- mennyi — ismétlem; valamennyi — állama és néoe számára biztosítani kell a békét, a biztonságot és a határok sérthetetlenségét. A Szovjetunió kész résztvenni a megfelelő szavatolásban. Számunkra úgy tűnik, hogy a jelenlegi viszonyok között a békének, valamennyi békeszerc-rő erőnek eavik leqidőszerűbb feladata: elérni, hogy haladéktalanul és teljes mértékben megvalósuljon a Biztonsáqi Tanács ez év október 22-én hozott ha tározata. Ez elengedhetetlen a Közel-Kelet valamennyi államának és népének szabad és független fejlődéséhez. A Közel- Keleten napjainkban kialakult helyzet élessége, a konfliktus kiterjedésének kockázata világosan mutatja, mennyire fontos e feladat megoldása az általános béke megszilárdítása szempontjából is. Europa és Ázsia béké:e egyformán fontos Reméljük és bízunk benne, hogy az európai értekezlet által kidolgozott politikai bázist és a mindennapok békés együttműködését kiegészítik és megszilárdítják a kontinensen katonai enyhülést szolgáló intézkedések. Mint önök tudják, ezzel a kérdéssel foglalkoznak majd az öt nap múlva Bécsben kezdődő tárgyalások. A Szovjetunió teljes komolysággal és felelősségtudattal építő szellemben és realisztikusan közelíti meg ezeket a tárgyalásokat. Álláspontunk világos és érthető. Ügy véljük, hogy meg kell ál'a- podni Közép-Európa már meghatározott körzetére vonatkozóan a külföldi és a tárgyalásokon részvevő államok nemzeti szárazföldi és légierejének csökkentésében. Ismeretes, hogy a Szovjetunió a béke kollektív erőfeszítésekkel történő megszilárdítása mellett száll síkra az ázsiai kontinensen. Ez, elképzelésünk szerint, valamennyi ázsiai állam minden szempontból kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző kapcsolatainak és békés eqyüttműködé- sének fokozatos fejlődését, valamint az ázsiai államok által jólismert, és általuk méq Bandunq- ban meqhirdeteít békés egymás mellett élés elveinek tartós alkalmazását jelentené minden állam szuverenitásának és függetlenségének szigorú betartása mellett. \ Gyakran hallóéi olyan állításokat, hogy az ázsiai biztonság kollektív erőfeszítésekkel történő megteremtésének és szavatolásának eszméié Kina ellen ■ irányulna, és alighanem Kína „bekerítésének" vagy „elsziqetelésé- neV’ fondorlatos céljait szolqq.l- ná. Az ilyen állítások azonban vaay béteges gyanakvásra vallanak, vaqy arra, hoqy Ti^m akarnak számolni a tényekkel. A tények szerint viszont a Szovjetunió is és az ázsiai béke és biztonság kollektív szavatolásának feladatához kedvezően viszonyuló többi állam is abból indult és indul ki, hogy ebben a nagy és fontos ügyben az ázsiai kontinensen található valamennyi erre hajlandó állam kivétei nélkül részt vehet. Soha senki nem vetette fő! a kérdést, hoqy Kína ne veayen részt, még kevésbé, hoqy Kínát valamilyen módon „elszigeteljék” (nem is beszélve arról, hogy nevetséges lenne eqy ilyen naqy ország „elszíqetelésére” még csak gondolni is). Ami a Szovjetuniót illeti üdvözölnénk a Kínai Népköztársaság részvételét az ázsiai biztonsáq meqszilárdítását célzó intézkedésekben. Tisztelt kongresszusi küldöttek! A világ valamennyi népe szempontjából létfontosságú feladat — az új világháború elhárítása és az egyetemes béke szavatolása — megoldásában nem csekély helyet foglal el a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak fejlődése. Nézeteink szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között különböző területeken megvalósuló békés, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődésének jók a távlatai, abban ez esetben természetesen, ha ?zt a kérdést kellő felelősséggel és lojalitással közelítik meg, ha a gyakorlatban betartják a kölcsönös előnyök és a kölcsönös tisztelet elveit, és nem próbálják meg elferdíteni azokat és beavatkozni a másik fél belügyei- be, feltételeket diktálni neki, mint azt az Egyesült Államok egyes felelőtlen politikusai megkísérlik a saját kormányuk hivatalos politikai irányvonala ellenére. V Ami a Szovjetuniót illeti, meg vagyunk győződve arról, hogy az 1972-ben és 1973-ban elfogadott dokumentumok megalapozták a kölcsönösen előnyös együttműködést, a béke ügyének nyilvánvaló hasznára. Mint ismeretes, 1974-ben várható az Egyesült Államok elnökének hivatalos Szovjetunióbeli látogatása. Szeretnénk, ha ezt a látogatást az államaink közötti békés viszony fejlődésének és a nemzetközi helyzet egészségesebbé válásának útján tett új, nagy lépések fémjeleznék. A beszédet kővetően a kongresszusi termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság hosszú perceken át tartó tetszésnyilvánítással fejezte ki egyetértését az elhangzottakkal. A kongresszus vezetősége hevében Horace Perera, az ENSZ-Társaságok Világszövetségének főtitkára köszönte meg a beszédet és egyebek között megállapította: a szónok a kongresszus napirendjén szérepio valamennyi kérdést részletesen áttekintette, s mind ezzel az elemzéssel, mind pedig beszéde tartalmával nagy ösztönzést adott a békeerők világkongresszusának további munkájához. Hiszünk abban, hogy győzedelmeskedik a béke Tisztelt Kongresszusi A béke egy és oszthatatlan! Nem osztható meg a politikája sem! örömmel üdvözöljük, hogy egyes tőkés országoknak a realitásokat felismerő kormányai a szocialista országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építik ki kapcsolataikat. De határozottan elutasítjuk azt a gyakorlatot, hogy ugyanakkor más országokkal szemben nyílt agressziókat alkalmaznak. Ilyen felháborító, a nemzetközi megállapodásokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsának közösen elfogadott döntését semmibevevő agressziónak vagyunk tanúi napjainkban a Közel-Keleten. A kiújult véres eseményekért Izrael kormányát és militarista köreit terheli a felelősség. Erre határozott visszautasítással és az arqb népek melletti szolidaritással válaszolunk. Ugyanakkor nyomatékosan figyelmeztetjük azokat a tőkés köröket, amelyek e kettős, egymást kizáró politikát folytatják, illetve támogatják, hogy ezzel veszélyeztetik más országok fügqetlenséaét és szabadságát, hátráltatják, visszavetik, sőt kockára teszik a békés eqy- más mellett élés eddig elért eredményeit. Az imperializmus még képes arra, ho^y bizonyos időben, bizonyos térségekben agressziókat és puecsokat robbantson ki, de Vietnam, Laosz, Kambodzsa kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatnak arra. hogy ezek a próbálkozások kudarcra vannak ítélve. Vannak a békés eqymás mellett élés politikáidnak olyan alapvető követel ménvei, amelyeket mindenkinek kötelező érvénnyel magáévá kell tennie, bármilyen társadalmi rendszerben éljen és bármilyen politikát, világnézetet valljon. Mi valamennyien azzal a szándékkal jöttünk, hogy azt állítsuk előtérbe, ami összeköt bennünket, s nem azt, ami elválaszt. Mindannyiunk óhaját fejezem ki, ha a kongresszus tanácskozásaitól, a világ népeinek itt kifejezésre jutó akara tótól remélem, hogy közelebb hozzák az emberiséget korunk alapvető problémáinak megoldásához. Ennek érdekében mindent el kell követnünk azért, hogy minél többen felismerjék: — A békés egymás mellett élés politkája hosszú időre szóló program, amely minden nép alapvető érdekeit fejezi ki, a társadalmi haladást szolgálja, és az egész emberiség életét, sorsat döntően befolyásolja: — A szocialista világrendszer 'létezése, ereje és egysége a békeszerető erők szilárd bázisa. A kommunista és munkáspártok nagyjelentőségű kezdeményezése nélkül nem beszélhetnénk azokról a gazdag eredményekről, amelyek ma megnövekedett bizalmunk forrósai. Ugyancsak nagy jelentőségűek azok a bátor állásfoglalások és kezdeményezések, amelyek a békeerők más világnézeti alapon álló testületéiből indultak és indulnak el. De értelmetlen és esztelen oz olyan állítójagos békepolitika, amelyet a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben hirdetnek és próbálnak folytatni; — Változatlan erővel és kitartással kell harcolni a biztonsági rendszer megteremtéséért Európában, Ázsióban és más földrészeken. A biztonsági rendszerek a háború elhárításának és az együttműködés kiszélesedésének jelentős garanciái; —• A békés egymás mellett élés politikája kizárólagosan a politikailag és gazdaságilag egyaránt szuverén országok között valósítható meg. Ezért tovább keli folytatni « küzdelmet a gyarmati népek teljes nemzeti függetlenségének kivívásáért, a függetlenség sokoldalú támogatásáért és az önálló népgazdaság megteremtéséért, népgazdaságunk hatékony fejlesztéséért; — Az egész világ 'érdekeit és a béke ügyét szolgálja a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti megállapodás a nukleáris háború megakadályozásáról és a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében tett javaslata a fegyverkezés csökkentésére és az ebből megtakarított óriási összegek felhasználásáról a fejlődő országok támogatására. Ezen az úton tovább kell haladni a feqyverke- zés csökkentéséért, majd az általános leszerelésért. Tisztelt Kongresszusi A magyar békemozaalom a közelmúltban tartotta Vili. kongresszusát. Az egész magyar társadalom véleményeként hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet mai szakaszában döntő jelentősége van a tömegek harcának. Az elért eredményeket tartóssá, a folyamatot visszafordíthatatlanná kell tenni! Megqyőződésünk, hogy az együttműködésnek a nemzetközi békemozqalomban méq óriási tartalékai vannak. Tudtak: hatalmas felelősséget hordozunk! A 25. évfordulóját ünneplő békemozgalomban, mely eddig is milliókat szólított csata, sorba, most a viláqfeilődés új körülményei között minden eddiginél szélesebb nemzetközi méretű harcot lehet és kell kibontakoztatni minden tisztességes ember összefogásával az aaresz- szív erők elszigetelésére, a béke védelmére, az alkotó munka, a társadalmi haladás biztosítására. Hiszünk abban, hogy korunkban győzedelmeskedik az emberiség és az ember véare emberi mivoltához méltóan békében élhet és alkothat. A kongresszus résztvevői Kállai Gyula beszédét nagy tapssai fogadták.
